A hagyományos röntgen (RTG) vizsgálat a klinikai képalkotás legrégebbi és legnagyobb számban végzett módszere. A készülékből kibocsájtott RTG sugárzás áthalad a testrészen, melyben részben elnyelődve, egy érzékelőbe érkezve képet ad az adott testrészről. Leggyakrabban a mellkas/tüdő, végtagok, gerinc, medence és has vizsgálatát végezzük. A mellkas RTG vizsgálattal információt nyerhetünk a tüdő állapotáról, fontos kórképeikről. A végtagokról, gerincről, medencéről készült RTG vizsgálattal elsősorban a csontok eltéréseit (pl. törések, ízületi kopás késői stádiumai, gyermekkori fejlődési eltérések) tudjuk megítélni. A hasról készült vizsgálat segíthet acut hasi kórképek gyors tisztázásában.
A vizsgálat gyorsan elvégezhető, előtte javasolt a vizsgálandó testrészről és környezetéről eltávolítani a fémeket tartalmazó ékszereket (piercing, nyaklánc, fülbevaló). A vizsgálandó testrészről a ruhát általában el kell távolítani, mivel egyes esetekben zavaró képet okozhat a felvételen, mely a kiértékelést nehezíti. A vizsgálat során egy állvány elé kell állni, vagy egy asztalra kell feküdni, esetleg valamelyik testrészt az asztalra szükséges tenni. A vizsgálatokat szakképzett személyzet végzi.