Ismerős a szólás: „ő igazán nyavalyás” vagy „kitör rajta a frász”? Ma már egészen más jelentésben használjuk ezeket a kifejezéseket, de a múlt század elején az epilepsziás betegeket hívták így népiesen. A társadalom nagy része még ma is tart a betegségtől, főleg a nagyrohamok megjelenésétől. Pedig az időben felismert és megfelelően kezelt epilepszia kordában tartható, a betegek életminősége általában megegyezik az egészséges emberek életminőségével. 

Az epilepsziát prof. dr. Janszky József, a PTE KK Neurológiai Klinika igazgatója, a Magyar Epilepszia Liga elnöke ismerteti. 
Az epilepszia neurológiai betegségek gyűjtőneve, a túlműködő idegrendszer betegsége. A jelenség során az agyban lévő mintegy százmilliárdnyi idegsejt kapcsolati hálójában diszharmónia lép fel: az egymást serkentő idegsejtek hirtelen és időszakos, túlzott elektromos aktivitásával különböző tüneteket okozhatnak. Ezek az ú.n. rohamok, amelyek olykor egészen apró, sokszor kívülről nem is látható jelenségeket okoznak, de megjelenhetnek nagyrohamként is, amit valószínűleg többen kötnek az epilepszia betegségéhez. 
Az epilepszia genetikai okok vagy fejlődési rendellenesség következtében is megjelenhet, de külső hatás (pl. baleseti fejsérülés), bármely agykérget érintő betegség (beleértve a stroke-ot és az agydaganatot) is kiválthatja a rohamokat. Epilepsziás tünetet okozhat gyógyszermegvonás vagy egyéb metabolikus folyamat is. A gyerekek 1%-a, a felnőttek 0,5%-a epilepsziás, időskorban ismét emelkedik az epilepszia megjelenési aránya, hiszen számos időskori betegség (pl. stroke) az idegsejtek működésében okoz diszfunkciós működést.
A rohamok változatosan jelennek meg. A sokak által (fel)ismert nagyroham mellett a kisrohamok általában gyakoribbak. Kisroham lehet például egy egy-két perces kontaktuszavar, bambulás, kézrángás, csámcsogás, esetleg a pácienstől szokatlan viselkedés. 
Az epilepsziát leghatékonyabban a tünetek alapján lehet felismerni, az EEG és az agyi MRI megerősítheti a betegség diagnózisát. A PTE Klinikai Központban elérhető az ú.n. hosszútávú EEG és a videó EEG, amely talán a legkorszerűbb biztos diagnosztikai eljárást nyújtja a pácienseknek. Ezek segítségével pontosan megállapítható, milyen típusú az epilepsziás roham, azaz melyik agyterület érintett. Műtéti kivizsgálás során pedig kiemelten nagy jelentősége van a pontos felismerésnek. A sztereó EEG viszont olyan esetekben alkalmazható, amikor az MR-berendezés sem mutatja meg pontosan a problémát. Ennél a vizsgálati módszernél az agyba ültetett elektródák segítségével térképezik fel az agyi területeket.
A PTE Klinikai Központban a diagnosztizálás és kezelés szempontjából leghatékonyabb összefogás valósul meg. A team-munkában együtt működik a Neurológiai Klinika, az Idegsebészeti Klinika, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika és az Pécsi Diagnosztikai Központ neuroradiológusai. 
A betegséget nagyon hatékonyan lehet gyógyszerrel kezelni. Az alkalmazott terápiában a hiperszinkron állapotot gátló gyógyszerek mellékhatás nélkül vagy nagyon kevés mellékhatással őrzik meg az idegsejtek közti normális működést. Ritkább esetben műtéti eljárásra is szükség lehet. 
A felismert és kezelt epilepszia tehát nem harap – nem kell félni tőle. Számos hírességnek voltak epilepsziás rohamai, például Julius Caesar, Jeanne D'Arc, Nagy Péter cár, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij és mások mellett Lord Byron. Az epilepszia világnapját a védőszent, a III. századi Valentin püspök ünnepén február 14-én tartják.