Az alvás kiemelten fontos része az életünknek, hiszen napjaink mintegy harmadát alvással töltjük. Számos orvosi kórképpel összefügg az alvás minősége - erre hívja fel a figyelmet minden évben az alvás világnapja (amely a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző péntek). 
A PTE Klinikai Központ Neurológiai Klinika alváslaborjának vezetőjével, Dr. Faludi Bélával beszélgettünk a világnap kapcsán. 

Annyira természetes az alvás mint tevékenység. Miért kell külön foglalkozni a megfelelő alvással? 
Visszakérdezek: miért ne kellene foglalkozni azzal, amivel életünk harmadát töltjük?  Természetesnek vesszük, hogy este elalszunk és reggel felébredünk - azt, hogy a kettő közt mi történik, azzal kevesen foglalkoznak. Pedig a nem megfelelő alvás számos népegészségügyi szempontból kiemelt betegséggel összefügg. 

Mi számít megfelelőnek az alvás szempontjából? 
Az a jó alvás, amikor másnap mind fizikai, mind szellemi szempontól megfelelő a teljesítőképesség. Azaz amikor végig bírom a napot, a munkaidőmet végig tudom dolgozni, a családommal normálisan foglalkozni. Nem vagyok ingerlékeny, tudok tanulni és figyelni. Nem alszom el napközben. Annyi és olyan minőségű alvásra van szükség, ami ezt biztosítja. Hatalmas az egyéni eltérés: van olyan páciens, aki napi 3-4 óra alvással ezt a teljesítményt tudja nyújtani.  

Ezek szerint nem csak a mennyiségre kell figyelni. Mi számít kórosnak? 
A szélsőségek mindenképpen, de a mennyiség mellett a minőségre is figyelemmel kell lenni. Egy páciens így fogalmazta meg: “belefáradok az alvásba”. Nála például az alvás közbeni légzéskimaradás, azaz az alvási apnoe okozta ezt a jelenséget. Ő minél többet aludt, annál többször volt légzéskimaradása, ez pedig kihatott a pihenésre.  
Az alvás fázisai ugyanis meghatározott sorrendben követik egymást. A non-REM-alvás teszi ki az alvásidő jelenős részét, mintegy négyötödét, és négy fő stádiumra osztható. Az ébrenlét és alvás közti átmenet az 1. stádium, a szendergés. Az izmok tónusa csökken, a szemmozgások lassulnak, pislogás nincs. A 2. stádium a felületes alvás. Az izmok tónusa tovább csökken, a szemmozgások megszűnnek. A 3. fázis a középmély alvásnak nevezzük, és ezt követi a 4. fázis a mély alvás.  Non-REM szakaszban is álmodunk, realisztikus álmokat látunk. 
A REM (rapid eye movement - gyors szemmozgás) alvás az alvásidő mintegy 20 százalékában figyelhető meg. Ilyenkor az agyi tevékenység hasonló, mint ébrenlét vagy szendergés esetén, gyors szemmozgások jelennek meg, az izomtónus viszont megszűnik. Ebben a szakaszban bizarr, valószínűtlen, rémisztő álmaink vannak.   
A non-REM-szakasz fázisai és a REM-szakasz alvásciklusokat hoznak létre, amelyek hossza nagyjából 90 perc. Egy éjszaka folyamán általában 5-6 ciklus figyelhető meg. 

Számos okoseszköz áll a rendelkezésünkre, amely az alvást méri. Mennyire valós az az elemzés, amit így kapunk? 
Egyáltalán nem, sőt, vannak esetek, amikor káros az így kapott értékelés. Egy szorongó alkat esetében például a negatív visszajelzés további stresszfaktort jelenthet, ami hátrányosan érintheti az alvásminőséget.  

Amint a nappali szellemi és/vagy fizikai teljesítményben az alvással összefüggésben visszaesést tapasztalható, már alvászavarról beszélünk? 
Igen. A szellemi teljesítmény csökkenésének jelei lehet, ha nem megy a koncentrálás, hosszú listát kell írni a bevásárolni valókról, nem jut eszébe a szembejövő ismerős neve, elkalandozik a figyelem. A fizikai teljesítmény csökkenéséhez tartozik az aluszékonyság, ha munka vagy utazás közben el-elbóbiskol az illető, és ez később az odafigyelést igénylő tevékenységek közben is jelentkezik. Ezt többnyire érzékeli a környezet, hiszen lehajtja a fejét az elalvó, leesik a keze, tónustalanná válik a test. Súlyosabb eset a mikroalvás, azaz a páciens számára és kívülről is szinte észrevehetetlen 1-2 másodpercnyi az elalvás. Ha például vezetés közben történik ez, akkor az autó folyamatosan megy tovább, de ebből követhezhet sávelhagyás és baleset. Hangsúlyozom, ez kívülről észrevehetetlen, de elegendő mennyiségű és jó minőségű alvással megelőzhető. 

Mi okozhatja a rossz alvást? 
Elsődlegesen a legfontosabb, hogy nem megfelelő az alvási higiéné, azaz rosszak az elalvási szokások. Meg kell teremteni a megfelelő alvókörnyezetet és időt kell hagyni az elalvásra. Másik ok lehet, ami az éjszakában jelentkezik és “szétveri” az alvást. Ilyen például az előbb említett páciensnél is jelentkező alvási apnoe betegség. Ez egy garatelzáródásos, horkolásos állapot, amikor egymás után ismétlődően a páciens nem vesz levegőt. Minden egyes légzéskimaradás egy ébresztő inger, ami megzavarja a mélyalvási fázist. Így lehet, hogy mennyiségre kielégítő az alvás, de nem tud pihentető, jó minőségű lenni. De számtalan alvás alatti mozgásesemény van, ami szintén szétveri az alvást, például a nyugtalan láb szindróma éjszakai megjelenése. Minden mozdulat ébredési reakciót okoz. 
Alvás szempontjából a rendszerességet megtöri a váltott műszakú munkarend. Mit tanácsol azoknak, akik ilyen munkahelyen dolgoznak? 
A rendszeresség lenne ideális ebben az esetben is, mert az emberi szervezet ehhez képes alkalmazkodni. Az úgy nevezett előreforgó műszak, azaz délelőtt-délután-este beosztásban követik egymást rendszeresen a műszakok, az az alvás szempontjából a leginkább jól kezelhető beosztás.  

A PTE KK Neurológiai Klinika alváslaborjában mit és hogyan vizsgálnak? 
Az alváslabor éjszakai vizsgálatában a beteg egy éjszakát itt tölt, amikor úgy nevezett poliszomnográf vizsgálatot végzünk. Kb.21 drótot helyezünk el az alvón, ami az agyi elektromos jeleket nézi, valamint a szemmozgást és az izomtónust. Ezekből állapítjuk meg az alvás szerkezetét. Figyeljük a légzést, a légáramlást, a horkolást, a testhelyzetet, annak változását, a pulzust, a véroxigén szintjét, a szívműködést, lábmozgást.  
Vannak emellett hordozható műszereink, amelyekkel célirányosan alvásfüggő légzészavart vizsgálunk. Ez a poligráfiás alvásteszt. A páciensnél ebben az esetben azt vizsgáljuk a mellkas és a has mozgásából, hogy hogyan akar levegőt venni és hogy hogyan sikerül levegőt venni. A légáramlást vizsgálva a horkolást is figyeljük, és természetesen a testhelyzetet, a pulzust és az oxigénszintet is elemezzük.  

Vannak nappali alvásvizsgálatok is. A narkolepszia például napközbeni elalvást jelent, annak ellenére, hogy az éjszakai alvás kielégítő. Nagyon változatos megjelenésű ez a betegség, amit szabályozási rendellenesség okoz és sokszor vírusfertőzés után alakul ki. Ilyen esetben a páciens éjszakai alvását is megfigyeljük az alváslaborban, de a nappalt is itt tölti. Ekkor nem figyeljük folyamatosan, hanem lehetőséget kap arra, hogy kétóránként egy sötét helyiségben lefekhet aludni fél órára. Azt nézzük, hogy elalszik-e, és ha igen, milyen alvásstádiummal kezd, hiszen ebben a betegségben jellemzően REM-betörés van, azaz nagyon gyorsan a gyors szemmozgásos alvási szakaszba kerül a páciens.  

Milyen betegségeket okozhat az alvászavar? 
A népegészségügyi szempontból népbetegségnek számító szív-, érrendszeri betegségek: magas vérnyomásbetegség, stroke, szívinfarktus következhet az alvászavarokból. Szívritmuszavar, szívinfarktus, agyi infarktus. Demencia, azaz szellemi hanyatlás. Munkahelyi, közlekedési és egyéb balesetek, amik a napközbeni elalvásokból következnek be.  

Milyen kezeléssel lehet az alvászavarokat kezelni? 
Gyógyszeres, eszközös és magatartás-terápiát alkalmazunk. Az egyik leggyakoribb alvásprobléma az inszomnia, vagyis a kóros alváshiány, amikor hónapokon át akkor sem tud elaludni a páciens, amikor lehetősége lenne rá, vagy ha éjjel felébred, nem tud visszaaludni. Ebben az esetben átmenetileg szükséges a gyógyszeres kezelés (altató szedése), de mindenképpen magatartás-terápiával összekötve, más szakorvosokkal (pl. pszichiáter, belgyógyász) együttműködve. Gyógyszeres terápiát alkalmazunk például a nyugtalan láb-szindrómával vagy a narkolepsziával küzdő betegeknél is.  
Az alvási apnoe esetén az úgy nevezett légsín-terápiás eszközöket javasoljuk, amikor a beteg túlnyomásos levegőt lélegez be, az támasztja ki a garatot.  
Minden alvászavarnál a legfontosabb az alváshigiénés rendszabályok betartása. 
Éjszaka némileg csökkentsük a hálószoba hőmérsékletét, hiszen a test hőmérséklete is csökken alvás közben. Fénytől védett szobában aludjunk, és szüntessük meg vagy minimalizáljuk a környezeti zajokat. Nagyon fontos, hogy ráhangolódjunk az alvásra: akár a tervezett elalvás előtt órákkal csendesedjünk el, csökkentsük a szellemi és fizikai aktivitást. A délutáni szunyókálás megszüntetése segít a nyugodt éjszakai alvásban, és délután, koraeste már ne fogyasszunk koffeintartalmú vagy egyéb, élénkítő hatású italokat (és ételeket sem). Fokozatosan szorítsuk ki a mobiltelefont, a tévét, a számítógépet és az egyéb okoseszközöket az elalvás előtti időszakban.  

Az alvás világnapján minden évben szakmai konferenciát tartanak, ezt idén március 21-én Budapesten rendezik meg Álom és "valóság" címmel. A konferencián az álmok pszichológiai, pszichiátriai, neurológiai megközelítésével és az alvásmedicína szerepével foglalkoznak az álomtevékenység értelmezésében.  
Az akkreditált továbbképzést orvosoknak (neurológia, pulmonológia, belgyógyászat, fül-orr-gégészet, pszichiátria, gyermekgyógyászat, foglalkozás-egészségügy, háziorvos, egészségbiztosítás, klinikai neurofiziológia) és pszichológusoknak (klinikai szakpszichológia, pszichoterápia) hirdetik. Részletek az alvástársaság oldalán találhatóak.