Július 28-a 2010 óta a hepatitisz világnapja, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére tartanak. 

A védőoltásoknak köszönhetően számos olyan fertőző betegségtől sikerült megóvni az emberiséget, amelyek korábban súlyos megbetegedéseket, járványokat és sok esetben haláleseteket okoztak. Bár ezek az eredmények ma már természetesnek tűnhetnek, fontos emlékezni arra, hogy a megelőzésben elért sikerek mögött hosszú évtizedek tudományos kutatása és orvosi munkája áll.

Dr. Baruch Blumberg amerikai orvos 1964-ben felfedezte a hepatitis B-vírust, és jelentős szerepet vállalt a fertőzés elleni védőoltás kifejlesztésében. Ezért 1976-ban fiziológiai és orvosi Nobel-díjat kapott, és az ő születésnapja lett a világnap dátuma. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vírusos májgyulladások megelőzésének fontosságára, a védőoltások szerepére, valamint a hepatitiszes betegek felismerésének és megfelelő ellátásának jelentőségére.
A hepatitisz kifejezés több, különböző vírus által okozott májgyulladást foglal magában. A jelenleg ismert hepatitisvírusokat A, B, C, D és E betűkkel jelölik. Bár mindegyik vírus májkárosodást okozhat, a fertőzés terjedési módja, lefolyása és következményei eltérőek lehetnek. Egyes típusai ellen hatékony védőoltás áll rendelkezésre, amelyek jelentős szerepet játszanak a megelőzésben.
A vakcináció lényege, hogy az immunrendszert felkészíti egy adott kórokozó felismerésére és leküzdésére anélkül, hogy a szervezetnek át kellene esnie a betegségen. A hepatitis B elleni oltás például bizonyítottan hatékony eszköz a fertőzés megelőzésében, és kiemelt jelentőségű többek között az egészségügyi dolgozók védelmében is, akik munkájuk során fokozott fertőzési kockázatnak lehetnek kitéve.
A megelőzés, a megfelelő tájékoztatás és a tudományos eredményeken alapuló védekezés kulcsszerepet játszik az egészség megőrzésében. A védőoltások pedig nemcsak egyéni védelmet biztosítanak, hanem a közösségek biztonságához is hozzájárulnak.