Az intervenciós radiológia a radiológia egy olyan ága, amely minimálinvazív (a beteg számára egy nyitott műtétnél sokszorta kisebb megterheléssel járó) beavatkozásokkal foglalkozik. A beavatkozásokat valós idejű, képalkotó vezérlés-ellenőrzése mellett végezzük. Eszközparkunk, valamint az elérhető beavatkozások az európai színvonalat tükrözik, kollégáink rendszeres résztvevői és előadói hazai és nemzetközi továbbképzéseknek.
Revascularisatios eljárások:
Jelenleg már mind az artériás, mind a vénás oldal szűkületeit, elzáródásait képesek vagyunk kezelni katéteres úton. A beavatkozások során egy speciális tűvel, jellemzően ultrahang vezérlés mellett, kisméretű (kb. 1-2mm-es) lyukat ejtünk az egyik éren, majd a beavatkozás során ezen keresztül vezetünk be különböző eszközöket. A kóros területeken előbb egy úgynevezett vezetődróttal haladunk át, majd ezen vezetjük fel az erek helyreállításához szükséges további eszközöket. Legnagyobb számban alsó végtagi érszűkületet kezelünk (atherosclerosis, diabetes kapcsán), de nem ritka a zsigeri ütőerek, felső végtagi érszűkület kezelése sem.
Kóros érképletek elzárása, kirekesztése:
Vérzésrizikót vagy nyomási tüneteket okozó kóros érstruktúrák (pl. zsákszerű értágulat – aneurysma, vagy rendellenes érhálózat – vascularis malformatio) leggyakrabban választott ellátása az éren belüli, katéteres megközelítés. Ilyenkor a kóros struktúrákat fémspirálokkal, folyékony, ragasztó szerű anyagokkal, vagy fedett stentekkel (borított fémháló) kirekesztjük a keringésből.
Bőrön keresztül történő mintavételek:
A beavatkozások során különböző daganatokból, vagy daganat gyanús eltérésekből, folyadékgyülemekből végzünk mintavételeket ultrahang, vagy CT vezérléssel. Az ellátást követően a betegek azonnal, vagy néhány óra megfigyelést követően otthonukba távozhatnak.
Ablatio:
Az eljárás alatt különböző daganatos szövetek roncsolását értjük különböző kémiai anyagokkal, hővel, vagy fagyasztással, jellemzően bőrön keresztül, képalkotó vezérlés mellett. Az eljárások a test számos szervrendszerében alkalmazhatók (pl.: máj, vese, tüdő, lágyrészek), és általánosságban elfogadottak a sebészi műtét alternatívájaként.
Éren keresztül történő onkológiai beavatkozások:
Az eljárások során a daganatot ellátó érhálózat felkeresése történik katéteres úton, majd ezt követően különböző szemcsék, kemoterápiás szerek, illetve sugárzó anyag bejuttatása történhet közvetlenül a daganatba, illetve annak közvetlen közelébe. A beavatkozások előnye, hogy a daganatba bejuttatott anyag a hagyományos kemoterápiákkal szemben sokkal nagyobb koncentrációban jelenik meg a daganatban, így az esetek jelentős részében sokkal jobb terápiás hatás várható, ugyanakkor a lokális kezelés miatt a beadott anyagok teljes testet érintő mellékhatásai elhanyagolhatók.
E beavatkozás nem csak rosszindulatú daganatok esetén jön szóba. Jóindulatú daganatok közül rutinszerűen a méh miómája esetén végzünk katéteres embolizációt, mellyel a nyitott műtét és méheltávolítás elkerülhető, újabb adatok alapján gyermekvállalást tervező betegeknél is biztonsággal kivitelezhető.
Vérzések kezelése:
A kezelések másik típusát a különböző belső vérzések ellátása képzi, mely során a sérült érrendszer felkeresése történik katéteres úton és ennek szelektív ellátását végezzük azokban az esetekben amikor a vérző ér műtétileg nem ellátható, vagy az a beteg számára a minimálinvazív ellátással szemben fokozott kockázattal, vagy esetlegesen egészségkárosodással járna.
Májlebeny növesztését célzó beavatkozás:
Egyes májat érintő daganatok (májeredetű daganatok, vagy áttétek) esetében, habár a daganatok önmagában sebészileg műthetők lennének, a betegek megmaradt májállománya az élettel összeegyeztethetetlenül kicsi lehet. Ezekben az esetekben alkalmazható eljárás a máj vénás deprivációja (LVD), melynek célja nem a daganat elpusztítása, hanem a későbbiek során megmaradó májszövet felkészítése a műtétre. A beavatkozás következtében a meghagyni kívánt májrészlet jelentős növekedésen megy át, így az esetek nagy részében a beavatkozást követően már 3 héttel elvégezhető a tervezett sebészeti műtét, maradandó egészségkárosodás veszélye nélkül.
Tartós centrális vénás kanül (CVK):
Dializált vesebetegek esetében szükségessé válhat tartós kenül behelyezése az egyik nagyvénába, mely a későbbiek során tartós dialízisre használható. A hagyományos kanülökkel szemben az eszköz rövid szakaszon a bőr alá kerül beültetésre, így csökkentve az esetleges fertőzés kockázatát, illetve hosszútávon biztosítva a kanül megfelelő helyzetét.
Picc-line/Port:
Tartósan kemoterápiás kezelésekre szoruló betegek esetében a többszöri kezelések következtében a vénák fala sérülhet, mely ellehetetlenítheti a további ellátást. Ennek kiküszöbölésére a fenti eszközök ültethetők be a bőr alá/illetve vénák közelébe. A későbbiek során a kezelések ezeken az eszközökön keresztül történnek, így óvva a beteg vénáit a kemoterápiás szerektől, továbbá maximális betegkomfortot biztosítva, hiszen a beavatkozásokhoz nincs szükség újabb vénák bökésére. Az eszközök további előnye, hogy a kezelések közötti CT, illetve MR vizsgálaton használt kontrasztanyagok is beadhatók rajtuk keresztül, illetve rajtuk keresztül vérvétel is végezhető.
Kismedencei vénás pangás:
A krónikus kismedencei fájdalom gyakori, és rendkívül nagy arányban nem felismert oka a kismedencei vénás pangás. Ez állapot az alsó végtagi visszerességhez hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy ez esetben a kismedencei vénás struktúrák működése elégtelen, legtöbbször külső látható jel nélkül. Az állapot felkar véna felől, viszonylag egyszerű és gyors, jól tolerálható katéteres beavatkozással kezelhető.
72/535-810 hétköznap 8:00-14:00 óra között
Hétfőtől péntekig: 8:00-14:00