A köznyelvben gyakran használt „megfázás” kifejezés orvosi értelemben nem pontos. A téli időszakban jellemző, főleg felsőlégúti vírusfertőzésekről kérdeztük a szakembert.

„Önmagában a hideg levegő nem okoz betegséget. A hideg időjárás inkább közvetetten járul hozzá ahhoz, hogy gyakrabban betegszünk meg: ilyenkor a nyálkahártyák védekezőképessége csökken, miközben zárt térben több időt töltünk együtt, ami kedvez a cseppfertőzéssel terjedő kórokozók terjedésének” – magyarázza Dr. Tibold Antal, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központjának vezető főorvosa. A felsőlégúti megbetegedések hátterében jellemzően vírusfertőzések állnak, leggyakrabban az úgynevezett náthavírusok. Ezekből számos különböző törzs létezik, amelyek hasonló tüneteket okoznak: orrfolyást, tüsszögést, torokfájást, köhögést, hőemelkedést, általános rossz közérzetet. Közös jellemzőjük, hogy szezonalitást mutatnak, leginkább az őszi–téli hónapokban fordulnak elő.
Az influenza több tekintetben hasonlít a felsőlégúti vírusfertőzésekhez, ugyanakkor fontos különbségek is vannak. „Az influenzát nem egy vegyes vírusközösség, hanem kifejezetten az influenza vírus okozza, amelynek több típusa és folyamatosan változó altípusai léteznek” – emeli ki Dr. Tibold Antal.
A tünetek általában hirtelen jelentkeznek és markánsabbak, mint egy átlagos náthánál. Gyakori a magas láz, az izom- és ízületi fájdalom, a gyengeség. Az influenza sok esetben napokra ágynyugalomra kényszeríti a beteget.
Az influenza vírus évről évre változik, ezért a WHO nemzetközi figyelőszolgálata folyamatosan követi az aktuálisan terjedő törzseket. Ezek alapján minden szezonra új, a domináns variánsokhoz igazított oltóanyag készül. „Ez az oka annak, hogy az influenza elleni védőoltást minden évben meg kell ismételni” – hangsúlyozza a főorvos.
Az oltást követően két–három hét alakul ki a megfelelő védettség, ezért célszerű azt időben, a szezon elején beadatni, de még most sem késő kérni a vakcinát. A szezonális influenza elleni vakcina általában november végétől elérhető a családorvosoknál.

Mit tehetünk, ha már kialakult a betegség?
Influenza esetén oki kezelés nem áll rendelkezésre, a terápia a tünetek enyhítésére korlátozódik. Fontos a megfelelő láz- és fájdalomcsillapítás, a bőséges folyadékbevitel és a pihenés. „Ahogy a népi bölcsesség is tartja: az influenzát ki kell feküdni” – hangsúlyozza Dr. Tibold Antal.
Bizonyos tünetek azonban figyelmeztető jelek lehetnek. 39 °C feletti láz, mellkasi fájdalom, légzési nehezítettség jelentkezik, vagy ha az állapot nem javul, mindenképp fel kell keresni a családorvost, rendelési időn kívül az alapellátási ügyeletet, akut helyzetben pedig a sürgősségi betegellátó osztályt. (Az ügyeleti ellátásról ITT találhat információt.)

Az influenza szövődményei közé tartozhat a tüdőgyulladás, a szívizomgyulladás vagy az akut légzési elégtelenség. Bár a betegség legtöbbször 7–10 nap alatt maradványtünetek nélkül gyógyul, időseknél, krónikus betegségben szenvedőknél és legyengült immunrendszerű személyeknél súlyos, akár életveszélyes lefolyású is lehet. Ezért különösen fontos, hogy riasztó tünetek esetén haladéktalanul orvoshoz forduljunk.