A humán papillomavírus (HPV) az egyik leggyakoribb vírusfertőzés világszerte. A szexuálisan aktív emberek többsége élete során legalább egyszer találkozik vele, gyakran anélkül, hogy erről tudomása lenne. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, és az esetek jelentős részében a szervezet néhány hónap alatt magától leküzdi. Bizonyos HPV-típusok azonban tartós fertőzést okozhatnak, és hosszú távon súlyos betegségek, köztük daganatok kialakulásához vezethetnek. Éppen ezért kiemelten fontos a rendszeres HPV-szűrés. Január harmadik hete az Európai Méhnyakrák-megelőzési Hét, ennek kapcsán gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat. 

A HPV-nek több mint 200 ismert típusa van. Ezek közül egyesek alacsony kockázatúak, elsősorban jóindulatú elváltozásokat (például szemölcsöket) okoznak. Más típusok azonban magas kockázatúak, és szerepet játszhatnak több daganatos betegség kialakulásában. A legismertebb ezek közül a méhnyakrák, de a HPV összefüggésbe hozható a hüvely, a szeméremtest, a végbélnyílás, a pénisz, valamint a szájüreg és a garat bizonyos daganataival is.
A HPV-fertőzés különösen alattomos, mert hosszú ideig nem okoz panaszt. A kóros sejtváltozások éveken át észrevétlenül alakulhatnak ki, mire tünetek jelentkeznek. Ekkor a kezelés gyakran már összetettebb, ezért kulcsfontosságú a megelőzés és a korai felismerés.
A HPV-szűréssel kimutatható, hogy jelen van-e a szervezetben magas kockázatú HPV-típus. Nők esetében a vizsgálat általában nőgyógyászati mintavétellel történik, gyakran a citológiai (rákszűrési) vizsgálattal együtt. A modern molekuláris tesztek nagy pontossággal képesek kimutatni a vírus örökítőanyagát, így már jóval azelőtt jelzik a kockázatot, hogy bármilyen elváltozás kialakulna.
A HPV-pozitív eredmény nem jelent daganatos betegséget, csupán azt mutatja, hogy fokozott odafigyelésre, rendszeres ellenőrzésre van szükség, amely lehetőséget ad az időben történő beavatkozásra. 
A HPV-szűrés elsősorban a szexuálisan aktív nők számára ajánlott, életkortól függetlenül. A rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés részeként végzett szűrés jelentősen csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. A férfiak esetében is egyre nagyobb hangsúlyt kap a HPV szerepe, különösen bizonyos daganattípusok vonatkozásában, ezért a megelőzés és a tájékozottság mindkét nem számára fontos.

A HPV elleni védőoltás hatékony eszköz a legveszélyesebb HPV-típusok okozta betegségek megelőzésében. Az oltás azonban nem helyettesíti a szűrést, mivel nem nyújt védelmet minden HPV-típus ellen, és a már fennálló fertőzést sem szünteti meg. A leghatékonyabb védekezést a betegségekkel szemben a védőoltás és a rendszeres szűrővizsgálat együttesen biztosítja.
Magyarországon a 2019/2020-as tanévben volt először lehetőség arra, hogy az általános iskola 7. osztályát szeptemberben kezdő lányok önkéntes HPV elleni védőoltásban részesüljenek, majd a következő tanévben a fiúk részére is adott volt ez a lehetőség. A kampányoltást az egész ország területén, valamennyi általános iskola 7. osztályos tanulói körében végzik azóta is minden tanévben. A kampányoltás előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában is jelentős szerepe van az iskolát ellátó védőnőknek. Az oltás beadását az iskolaorvos végzi, a koordinálási feladatot pedig a kormányhivatalok járási hivatalainak járványügyi osztálya végzik. Az oltás beadásához szülői beleegyező nyilatkozat szükséges. Az elmúlt években folyamatosan emelkedik az oltást kérők száma, ebben nagy szerepe van a védőnőknek is, akik az általuk ellátott iskolákban rendszeresen tartanak egészségnevelő előadást a témában. Munkájukat olyan kiadványok is segítik, amelyek kreatív módon juttatják információhoz a tanulókat. Ilyen például ez a mese, Tények és tévhitek a HPV-ről vagy Szülői kivonat (kattintásra letölthetőek a dokumentumok).

A védőnőket a szűrőprogramba tíz évvel ezelőtt, 2016-ban vonták be.

A Népegészségügyi Programról szóló határozat 2003-ban született, és célul tűzte ki, hogy a 25–65 év közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálatát követően 3 évenként megismételt szűrésen való részvételi aránya legalább 70%-ra  emelkedjen, és azt, hogy a méhnyakrák okozta halálozás 2012-ig 60%-kal csökkenjen.
A Nemzeti Rákellenes Program a sikeres külföldi példákat követve elérendő célként határozta meg az előképzett szakdolgozók, így a védőnők bevonását a méhnyak szűrésébe.
A Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal kötött együttműködési megállapodás keretében az ÁNTSZ Regionális és Kistérségi Intézeteinek aktív közreműködésével, továbbá Dr. Ungár László szülész-nőgyógyász szakorvos, patológus szakmai támogatásával indult 2016-ban.
Jelenleg Baranya vármegyében 12 fő területi védőnő végez védőnői méhnyakrákszűrést a védőnői tanácsadóban az általuk ellátott lakosság körében az NNGYK lakoslista alapján. A védőnők a szűrővizsgálattal egyidőben hatékony egyéni egészségnevelést is végeznek.