​Az anya és csecsemővédelem gondolata és gyakorlata közel 130 évre tekint vissza Európában, azonban a legszervezettebb ellátási formát 109 évvel ezelőtt Magyarországon – a világon jelenleg is egyedülállóként – annak a Védőnői Szolgálatnak a felállítása teremtette meg, amelynek feladata a betegségek megelőzése, az egészség megőrzése és fejlesztése.

1915. június 13-án alakult meg Budapesten az Országos Stefánia Szövetség az anya és csecsemővédelem szervezésére a nagyvárosokban. A korszak jelentős társadalmi kihívásainak megoldására, a magas csecsemő- és anyai halandóság és a kisgyermekek rossz életkörülményeiből adódó problémák enyhítése céljából hozták létre. A kor olyan neves orvosprofesszorai is közreműködtek a Szövetség megalakulásában, mint Tauffer Vilmos szülész, Bókay János és Heim Pál gyermekgyógyász professzorok. A stefánia-védőnők feladata volt a várandósok és gyermekágyas anyák, valamint az újszülöttek, csecsemők és a kisgyermekek gondozása a védőintézetben és otthonaikban. Tevékenységük következményeként jelentősen csökkent hazánkban a csecsemőhalandóság száma.

Johan Béla nevéhez fűződik a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat megalakítása 1927-ben, aki kidolgozta a falusi egészségvédelmi munka koncepcióját és gyakorlati megvalósítását a zöldkeresztes védőnők bevonásával.

A Védőnői Szolgálat ma is alapintézmény, felbecsülhetetlen értékű szakemberhálózat. A rendszer jelenleg is hatékonyan működik, folyamatosan fejlődik, a tudomány aktuális ismereteit bevonja, beépíti a mindennapi munkába, valamint szem előtt tartja a gondozottak mindenkori szükségleteit.

Ennek elismeréseként a Szolgálat 2013-ban Magyar Örökség Díjat kapott, 2014-ben bekerült a Magyar Értéktárba, a 2015-ös évtől a Hungarikum Bizottság döntése alapján – mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer – a Hungarikumok Gyűjteményét gyarapítja.

A magyar védőnői feladatkör különleges ellátási forma, a világban sehol nem található hasonló. Az Európai Unió tagállamaiban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincs ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig (és akár még azon is túl) tartó összehangolt egészségügyi ellátás. A védőnők magasan képzett, főiskolai/egyetemi végzettségű, az egészségügyi alapellátásban dolgozó, önálló munkát végző, preventív tevékenységre kiképzett egészségügyi szakemberek. Az optimális családtervezés, a várandósgondozás, a csecsemő-, kisded-, gyermek és ifjúkorúak gondozása, a komplex családgondozás, valamint az egészségnevelés együtt és külön-külön is legnagyobb részben a védőnői szolgálatokra háruló és általuk koordinált feladatok összessége. A védőnő az a személy, aki legközelebb áll a családokhoz az egészségügyi ellátórendszeren belül. Munkájának specialitása a folyamatos gondozás, amely során a gondozottakhoz bizalmi viszonyba tud kerülni, és az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző élethelyzeteikben, problémáikban – egészségügyi, szociális, mentálhigiénés – tanácsot nyújt, valamint korszerű, szakmailag megalapozott ismeretterjesztést végez.

Felelősségteljes munkájukhoz nélkülözhetetlen az empátia, mert minden család igénye és szükséglete más. A védőnők tevékenységük során azt tudják nyújtani a családoknak, amire azoknak szükségük van.



A magas színvonalon végzett védőnői munka záloga a felnövekvő nemzedék, vagyis a lakosság egészségi állapota alakulásának. A vármegye egészségügyi alapellátási feladatainak elvégzésében kulcsszerepet töltenek be a védőnők, akik a gondozottak, a családok, és tanuló ifjúság körében magas színvonalon végzik munkájukat.

2023. július 1-jétől Baranya vármegyében dolgozó védőnők a PTE Klinikai Központ Ápolásszakmai Igazgatóság Vármegyei Védőnői Szolgálat Osztály szervezeti keretein belül gyakorolják hivatásukat.

Angyal Magdolna

vármegyei kollegiális védőnői mentor, osztályvezető/Vármegyei Védőnői Szolgálat Osztály