Országos és regionális szinten is megugrott a rollerbalesetek száma, a sérülések nagy része pedig igen sűrűn műtéttel végződik. A sebészi esetek gyakorta fogászati traumákhoz kötődnek, mivel a rolleres esések – esetlegesen a védőfelszerelés hiánya következtében – számos alkalommal a szájat, a fogsort, az arc- és az állcsontot érintik.

Rendkívül sokan választják a mindennapi közlekedésben a mikromobilitási eszközöket, bár – önhibájukból vagy azon kívül – viszonylag sok veszély leselkedik a használóikra. (Mikromobilitásnak a kis, könnyű, emberi erővel, elektromos motorral vagy ezek kombinációjával hajtott közlekedési eszközök használatát nevezzük.) A kerékpárok és rollerek mellett egyre népszerűbbek az elektromos rollerek, segwayek, hoverboardok (kétkerekű elektromos deszkák, amiken állva lehet haladni) és monowheelek (elektromos egykerekűek) is, hiszen aránylag gyors haladást biztosítanak, egyszerűen hordozhatók kézben, és tömegközlekedési eszközökre is felvihetők. Elég azonban egy pillanatnyi figyelmetlenség, egy járdahiba vagy egy erős fékezés, és máris bekövetkezik a baleset, ami akár műtéttel is végződhet.
Dr. Szalma József professzor, a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika igazgatója, dento-alveoláris sebész kiemelten felhívja a figyelmet arra, hogy (e-)rollerbalesetek kapcsán igen gyakoriak az arcra, állra, szájra esések, amik következtében megjelennek a fogászati traumák: fogvesztés, fogsérülés, de akár arc-, állcsont- és állkapocscsonttörés is. Egy korábbi interjújában azt is kiemelte, hogy ha egy rolleres 35km/h-val haladva esik arcra, az teljes mértékben annak felel meg, mintha 5 méter magasról szabadesésben fejre érkezne.
„A rollerbalesetek nyomon követése relatíve nehéz, mert ezeknek nincs külön BNO-kódja (Betegségek Nemzetközi Osztályozása – a szerk.). Emiatt az esetek elemzéséhez, statisztika összeállításához egyesével vissza kell keresni az összes balesetes ambuláns lapját, amikre remélhetőleg rákerült, hogy ebből az okból kerültek a klinikára” – fejtette ki a klinikaigazgató.  „A súlyos, műtéti ellátást igénylő, egységnyi időn belül történt baleseteknél azt látjuk, hogy 92 kerékpáros balesetre 22 motoros és 15 rolleres jut. Ezeket a számokat azonban önmagukban nem lehet jól értelmezni, amíg az összes érintett számát meg nem ismerjük. Ha például a régiónkban – tegyük fel – 300.000 ember kerékpározik rendszeresen, de csak 3000-ren rollereznek, akkor arányosan sokkal kevesebb rolleres balesetnek kellene lennie (nagyjából 1:100 arányban). Ehhez képest a súlyos, műtéti esetek aránya inkább 1:6-hoz, ami azt jelenti, hogy a rolleres balesetek a vártnál jóval gyakoribbak vagy súlyosabbak.”
Megemlítendő, hogy a visszajelzések alapján a szabálytalanul közlekedő e-rolleresek roppant sok járókelőt és autóvezetőt zavarnak, valamint egyre többeknek akad olyan családtagja vagy ismerőse, aki e-rolleres balesetet szenvedett. 
Mi lehet a megoldás? Bár a növekvő balesetszámok ellenére az elektromos rollereket nem fogják betiltani, a 2026 szeptemberében életbe lépő új KRESZ javulást hozhat. Ez már külön szabályozza az elektromos rollereket, a rendőröknek pedig egyértelmű jogalapot biztosít ahhoz, hogy határozottabban lépjenek fel a szabálytalankodókkal szemben. Addig is és azután is, Dr. Szalma József professzor tanácsolja, hogy viseljünk állvédővel ellátott bukósisakot, ne szégyelljük annak használatát. További általános javaslatok szerint haladjunk inkább lassabban, stabil testtartásban. Kerüljük a járdaszegélyek hirtelen átugrását, rossz látási viszonyok esetén pedig legyünk fokozottan óvatosak. Fogjuk két kézzel a kormányt, figyeljünk az úthibákra, bukkanókra. Ne vezessünk alkoholos befolyásoltság alatt, és ne felejtsük el betartani a mindenkire érvényes KRESZ-szabályokat.

Csiszárik Katalin írása