Ahogy az elmúlt években, úgy idén nyáron is tapasztaljuk azt a tartós hőhullámot, amikor napokon, akár heteken keresztül 30–35 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet. A hosszan tartó nagy meleg komoly megterhelést jelent a szervezet számára: kiszáradáshoz, keringési problémákhoz, rosszulléthez, súlyosabb esetben akár életveszélyes állapotokhoz is vezethet. Megfelelő odafigyeléssel azonban a legtöbb, hőség okozta egészségügyi probléma megelőzhető.

Az emberi szervezet a homeosztázisra törekszik, azaz arra, hogy a működésének értékei állandóak maradjanak, így a test belső hőmérséklete nagyjából 37 Celsius-fok körül legyen. Amikor a külső hőmérséklet jelentősen megemelkedik, a szervezet fokozott munkába kezd: kitágulnak a bőr erei, hogy minél több hőt tudjon leadni a test és fokozódik az izzadás, amellyel hűti magát a szervezet. Ez azonban folyadék- és ásványianyag-veszteséggel jár. Kevesen tudják, de a folyadékhiány a szemek állapotára is hatással van. A nagy melegben a szívnek is többet kell dolgoznia: emelkedik a pulzus, vagyis a szívverések száma, hogy biztosítsa a megfelelő vérkeringést, ami különösen megterhelő lehet azok számára, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek.

Kikre figyeljünk oda különösen? 
Az életkor előrehaladtával csökken a szomjúságérzet, ezért sok idős ember egyszerűen nem iszik eleget. És csökken a szervezet hőszabályozó képessége is, így nehezebben alkalmazkodik a magas hőmérséklethez. Sokan rendszeresen szednek olyan gyógyszereket is, amelyek befolyásolhatják a folyadékháztartást vagy a vérnyomást. Emiatt náluk hamarabb alakulhat ki kiszáradás vagy vérnyomásesés. Érdemes naponta többször is rákérdezni, hogy elegendő folyadékot fogyasztottak-e, különösen akkor, ha egyedül élnek.
A csecsemők és a kisgyermekek testtömegükhöz képest gyorsabban veszítenek folyadékot, miközben még nem mindig tudják jelezni, hogy szomjasak. Nyári melegben különösen fontos a rendszeres itatás nem túl hideg vízzel, a könnyű ruházat és az árnyék biztosítása. Babakocsiban soha ne takarjuk le a gyermeket vastag textillel, mert ez jelentősen megemelheti a belső hőmérsékletet. Autóban pedig tilos a kisgyermeket vagy háziállatot felügyelet nélkül hagyni, mert az utastér hőmérséklete percek alatt életveszélyes szintre emelkedhet.
A krónikus betegséggel (pl. szívelégtelenség, magas vérnyomás-, cukor-, vese- vagy légzőszervi betegségek) élők számára a hőség különösen megterhelő. A meleg időjárás önmagában is fokozza a szervezet igénybevételét, amelyhez a meglévő betegségek alkalmazkodóképessége sokszor korlátozottabb. A rendszeresen szedett gyógyszereket csak orvosi javaslatra szabad módosítani vagy elhagyni.
Akik hosszabb időt töltenek a szabadban (például az építőiparban vagy a mezőgazdaságban dolgoznak, de a kültéri sportot kedvelők is), fokozott figyelmet igényelnek. A nagy fizikai terhelés jelentősen növeli a hőtermelést, így könnyebben alakulhat ki túlmelegedés. Kiemelten fontos a rendszeres folyadékpótlás és a napszúrás megelőzése megfelelő fejfedő (pl. kalap) vagy árnyék biztosításával.  

Mennyi folyadékra van szükség?
Nincs mindenki számára érvényes mennyiség, hiszen függ az életkortól, a testsúlytól, az egészségi állapottól és az aktivitástól is. Általánosságban elmondható, hogy hőségben a megszokottnál több folyadékra van szükség. Nem érdemes megvárni a szomjúságérzet kialakulását, mert az már azt jelzi, hogy a szervezet folyadékhiányos állapotba került. Legjobb választás a víz, az ásványvíz vagy a cukrozatlan tea. Az alkohol nem alkalmas a folyadék pótlására, sőt fokozhatja a kiszáradás veszélyét. A nagy mennyiségű koffeintartalmú italok fogyasztását is érdemes mérsékelni.

Az étkezésre is figyeljünk
Nyáron sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, ezért különösen fontos a megfelelő tárolás. A majonézes salátákat, tejtermékeket, húsételeket vagy a krémes süteményeket minél előbb hűtőszekrénybe kell helyezni. A dietetikus szerint érdemes könnyebb fogásokat választani: zöldségeket, gyümölcsöket, salátákat, sovány húsokat, és kisebb adagokat fogyasztani. Az olyan magas víztartalmú élelmiszerek, mint a görögdinnye, az uborka vagy a paradicsom, a folyadékbevitelhez is hozzájárulnak.
A nagy melegben a fokozott izzadás nemcsak víz-, de nátriumveszteséggel is jár, és ha nem pótoljuk a folyadékot és a nátriumot, az az életet veszélyeztető ritmuszavarokhoz vezethet. Ez azért nagyon veszélyes, mert az alacsony nátriumszintnek nincsenek specifikus tünetei: általános rosszullét, alacsony vérnyomás, gyengeség, kedvetlenség fordul elő - nehéz felismerni. A megelőzéshez elég, ha a szokásosnál bővebben sózzuk meg az ételt. Bár ősztől tavaszig az az optimális, ha nagyon kevés sót viszünk be a szervezetünkbe, ám ha a hőmérséklet magasabb 24-25 Celsius-foknál, akkor megfordul a tendencia: ezért jobban kell sózni az ételeket. 

A test hűtése
Nem feltétlenül szükséges egész nap légkondicionált helyiségben tartózkodni, de néhány egyszerű módszer sokat segíthet a testhő szabályozásában. 
Napközben érdemes besötétíteni a lakást, este és hajnalban pedig átszellőztetni.
Hasznos lehet a langyos, testhőnél mindenképp hűvösebb zuhany, akár a csuklók vagy a tarkó hűtése.

Mire figyeljünk a szabadban?
A legerősebb napsugárzás általában 11 és 15 óra között éri a földfelszínt. Ebben az időszakban lehetőség szerint kerüljük a hosszabb szabadtéri tartózkodást.
Ha mégis el kell indulnunk, akkor viseljünk világos, jól szellőző ruházatot, használjunk széles karimájú kalapot vagy sapkát, viseljünk UV-szűrős napszemüveget, használjunk megfelelő faktorszámú fényvédőt, és mindig legyen nálunk ivóvíz.
A hőség legsúlyosabb következménye a hőguta, amikor a szervezet már nem képes leadni a felesleges hőt. Ennek tünetei a magas testhőmérséklet, a zavartság, az erős fejfájás, a szédülés, a hányinger, az eszméletzavar vagy a görcsök. Ilyenkor az érintettet hűvös helyre kell vinni, meg kell kezdeni a test hűtését, és mielőbb egészségügyi segítséget kell kérni.

A napszúrást sem szabad félvállról venni
Hosszabb ideig tartó, fedetlen fejjel történő napon tartózkodás után kialakulhat napszúrás. Tünetei sokak számára ismerősek: fejfájás, hányinger, rossz közérzet, láz, esetleg tarkómerevség.
A pihenés, a hűtés és a megfelelő folyadékbevitel általában javít az állapoton, de tartós vagy súlyos panaszok esetén orvosi vizsgálat indokolt.

Ha valakinél súlyos rosszullét, zavartság, eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés vagy tartósan fennálló panaszok jelentkeznek, ne késlekedjen: kérjen mielőbb egészségügyi segítséget!