Hírek

KK hírek - 2017. március 21, kedd

A pszichiátriai betegek a kultúrához is hozzájárulhatnak

Dr. Tényi Tamás professzorral a pszichiátria által feltárt értékekről, a betegek megítéléséről beszélgetett a bama.hu szerkesztője

– Mintegy három évtizede foglalkozik pszichiátriával, ez idő alatt lát-e javulást abban, ahogy a társadalom a betegekre tekint?

– Érezhető némi javulás, mivel nagyon sok az új ismeret. Az internet terjedésével nagyon sok, korábban szakkönyvekben lapuló információ vált elérhetővé mindenkinek. Sokkal többet tud a közvélemény, és az előítéletek is csökkennek. Persze továbbra is jellemző a stigmatizáció, vagy a betegségekkel kapcsolatos miszticizálás, de ennek csökkentésén is dolgozunk. A lelki problémák körül szerintem mindig lesz egyfajta titokzatosság. Elsősorban azért, mert mások, mint a testi betegségek, ezeken át az ember alapvető filozófiai kérdésekkel szembesül. Például, hogy miért élünk, mi a célja a létezésnek. A szorongás, a félelem, a kilátástalanság érzései ezt a dimenziót is behozzák. A pszichiátria nem tisztán természettudomány, mint mondjuk a szívgyógyászat, hanem van egyrészt biológiai része, az aggyal foglalkozó modern diszciplína, másfelől olyan filozófiai dimenziókat is érint, amire a legnagyobb gondolkodók évezredeken át keresték a válaszokat.

– Sokan ma is úgy gondolják, a pszichiátria lényege, hogy zárják el a betegeket.

– Erre is szükség lehet súlyos esetekben, de a korszerű kezelések a társadalomba való visszavezetésen alapulnak, sőt a közösségben való kezelésen. Azaz nem akarjuk kiemelni, elvinni, elzárni valahová a beteget, hanem lehetőleg megtartani abban a közegben, amelyben addig, eredetileg is él.

Irodalom és blues

Tényi Tamás 53 éves, egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese, pszichiáter és pszichoterapeuta. Pécsen született és él, a felesége Dr. Csábi Györgyi gyermekpszichiáter. A 26 éves lányuk neurológusnak készül, a 24 éves fiuk a bölcsészkarra jár, a 13 éves fiuk általános iskolás.

Hobbija az irodalom, az orvostudomány, a filozófia és költészet határterületei – írt monográfiát Nietzsche filozófiájának a pszichológiai vonatkozásairól, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését is elemezte lélektanilag, valamint két verseskötete is megjelent. Szeret gitározni, főleg bluest, a sportban pedig az úszás kapcsolja ki.

– A szerkesztésében nemrég jelent meg a Személyiségzavarok – Klinikum és kutatás című kötet, 14 szerző tanulmányával. Mi hívta ezt életre?

– Felkérésre vállaltam, hogy hazai szerzőktől készüljön egy modern klinikai és kutatási eredményeket összefoglaló mű, ami a sok elérhető nemzetközi ismeretet a helyi viszonyokhoz igazítva mutatja be, illetve a személyes terápiás tapasztalatokat is megjeleníti. Ez egy kifejezetten szakmai kiadvány, de vannak részek, amik egy laikus olvasónak is érdekesek lehetnek. Például az a fejezet, amiben híres, nagy valószínűséggel személyiségzavaros alkotók történetét – mint Salvador Dalí, Frida Kahlo vagy éppen Csontváry – mutatja be a szerző, Németh Attila. Régóta ismert, hogy a pszichés problémákban szenvedő embereknél nem csak hiányról beszélhetünk, hanem sokszor értékek is teremtődnek, amelyek az emberiség kultúrtörténetének nagy produktumai lesznek. Ebből fakadóan úgy tűnik, hogy a pszichés problémák hozzáadnak valami pluszt is az emberi személyiséghez, olyan utat a kreativitáshoz, amihez mások nem tudnak hozzáférni.

(forrás: Nógrádi László/bama.hu)

Hírarchívum