Hírek

KK hírek - 2014. május 16, péntek

Jobst Kázmér kapta az Akadémiai Aranyérmet

Az akadémiai életműdíjat az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, tudományos közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.

A sejtmag örökítő anyagának szöveti struktúrája és kémiai tulajdonságai terén végzett több évtizedes nemzetközileg is elismert kutatómunkájáért, a modern hazai laboratóriumi diagnosztika megteremtéséért, az egészségügyi ellátásban, a tudományszervezésben és az oktatásban hosszú évtizedeken át végzett kiemelkedő tevékenységéért Jobst Kázmér, az MTA rendes tagja, a celluláris klinikai kémia nemzetközi hírű kutatója vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet. Az akadémiai életműdíjat az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, tudományos közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.

"Hitvallásom a megbízhatóság. Minden mozdulatomban, cselekedetemben, kapcsolatomban megbízhatónak kell lennem" – vallja a klinikai laboratóriumi diagnosztika iskolateremtő professzoraként tisztelt tudós, aki elsősorban a sejtmag szubmikroszkopikus morfológiájában elért eredményeivel vált széles körben ismertté. A laboratóriumba most is naponta bejáró, idén kilencvenesztendős professzor 1946-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karát is. 1956-ban kórbonctan-kórszövettanból, 1959-ben laboratóriumi vizsgálatokból szerzett szakképesítést. Tudományos és oktatói pályája a baranyai megyeszékhellyel fonódott össze. A Pécsi Orvostudományi Egyetemnek 1974-ben lett professzora. 1973-tól hat éven keresztül az intézmény tudományos rektorhelyetteseként dolgozott. Akadémikussá 1982-ben választották meg, majd 1990-ben az MTA rendes tagja lett. A Magyar Tudományos Akadémián – 1990 és 1995 között az MTA Orvostudományi Osztály elnökeként – aktív tudományszervezői munkát végzett.


Kíváncsiság és példamutatás – Jobst Kázmér szerint e kettő nélkül elképzelhetetlen az eredményes kutatói munka és a megszerzett tudás hatékony továbbadása. Mindehhez pedig "mindig magasabb követelményt kell kitűzni, mint amit teljesíteni lehet". A professzor egykori tanítványai – ma már többen akadémikusok – közül van, aki tekintélyt parancsoló, de a laboratóriumban vibráló, mindig újat kereső, nyitott egyéniségként emlékszik rá, más pedig azt mondja: az egyik legfontosabb dolog, amit megtanultak tőle, hogy kérdezni nem szégyen, csak fontos tudni, kitől kell kérdezni.

Jobst Kázmér nevéhez fűződik a klinikai kémia önálló tudományágként való megteremtése Magyarországon. Kutatótársai, tanítványai a természettudományos alapokon nyugvó klinikai kutatás olyan kiváló képviselőjeként tekintenek rá, akinek személyisége sokak számára volt meghatározó jelentőségű későbbi tudományos pályájuk szempontjából.

Eredményeit mintegy kétszáz publikációban adta közre, a fő művének tartott Kemodiagnosztika 1985-ben jelent meg. Számos magyar és nemzetközi társaság tagja, tíz éven keresztül, 1984-től 1993-ig a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke volt, 1998-ban a társaság örökös tiszteletbeli elnökévé választották. Létrehozta hazánkban a régi klinikai laboratóriumi eszközök, műszerek és könyvek első, ma már védett muzeális gyűjteményét, amely a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tekinthető meg.  

Munkásságát számos kitüntetéssel, egyebek mellett Széchenyi-díjjal, Batthyány-Strattmann-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is elismerték.

(forrás: www.mta.hu)

Hírarchívum