Hírek

KK hírek - 2019. november 12, kedd

Fontos a korai diagnózis

Koppán Miklós az endometriózis és fogamzókészség összefüggéséről

Ez a betegség sokarcú, igen fontos a korai diagnózisa
 

Koppán Miklós az endometriózis és fogamzókészség összefüggéséről

FMH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Koppán Miklós szülész-nőgyógyász professzor, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója, az endometriózis szakértője, endoszkópos specialista. A betegség felismeréséről, kezeléséről is kérdeztük.

A méhnyálkahártyának (endometrium) a méh üregén kívüli kóros elhelyezkedése az endometriózis. A kóros helyen lévő méhnyálkahártya burjánzó szövet. A szövetburjánzások az egész szervezetben bárhol felléphetnek, leggyakrabban azonban a kismedence hashártyáján, a méhet tartó szalagokban, a petevezetőben, a petefészkekben, a méh mögötti üregben, a Douglas-üregben találhatók meg, az utóbbi a női hasüreg legmélyebb pontja. Kezelhető, de idült krónikus betegség az endometriózis: még sikeres terápia után is képes újra fellángolni. Kialakulásának pontos hátterét még nem ismerik az orvosok, azonban feltehetően a hormontermelésben bekövetkezett változások állhatnak mögötte, immunológiai okai vannak – így szól a sokszor alattomosnak, rejtettnek nevezett és sokszínű tünetekkel járó betegség definíciója. Koppán professzor a betegséggel kapcsolatban kiemelte: – Rendkívül fontos annak a szemléletnek a kialakulása – úgy a szülész-nőgyógyászok, mint a gyermekorvosok és a háziorvosok között –, hogy a ciklikus jellegű, minden hónapban mindig valamilyen módon a menstruációhoz köthető tünettan esetén gondoljunk az endometriózisra és küldjük specialistához a pácienst. Nem az a leglényegesebb tehát, hogyan tanuljunk meg endometriózist ultrahanggal diagnosztizálni vagy azt operálni, hanem, hogy időben, ne csak évek múlva gondoljunk rá. A betegség sokarcú – és még egy tapasztalt kolléga számára is nehezen felismerhető. Ha azonban a releváns tünetek alapján gondolunk rá, akkor időben, specialista által akár, ha szükséges, műtéti módon, de a diagnózist fel lehet állítani, és ezzel, ha időt nyerünk – és itt évekről van szó –, akkor egy fiatal nő szerveit meg tudjuk tartani, az életminőségét meg tudjuk őrizni, és a fogamzókészségét helyreállíthatjuk, javíthatjuk vagy megőrizhetjük. Óriási hatása van tehát.

Hogyan hat a termékenységre és a gyermekvállalásra az endometriózis?

– Az endometriózis általánosságban csökkenti a fogamzókészséget. Azt nem lehet kimondani, hogy akinek endometriózisa van, az meddő. Ez tévhit. Azt viszont tudjuk, hogy az endometriózisban szenvedők 40 százalékának meddőségi problémája is van. Ahogy azt is, hogy a meddő nők csaknem 40 százalékának van endometriózisa. Az összefüggés statisztikailag bizonyítható. Egyéni szinten nem lehet megmondani valakiről, hogy azért meddő-e, mert endometriózisa van, de egy sokéves, sikertelen fogantatási kísérletet követően, ha jelen van az endometriózis, akkor nem elrugaszkodott azt feltételezni, hogy a két dolognak köze van egymáshoz, és kezelhető. A professzor a nőgyógyászatban alkalmazott úgynevezett minimál invazív sebészeti eljárásokról is beszélt. A kérdésre, hogy hol tart ma Magyarországon a minimál invazív sebészet, elmondta: az elmúlt tíz évben óriási fejlődés tapasztalható. – Ma minden magára valamit adó osztály és kolléga igyekszik elmozdulni e technikák felé, amelyeknek számtalan előnye van. Amikor lehet és szakmailag megalapozott, akkor ezt kell választani. Olyan generációk nőnek fel, akik az egyetemeken endoszkópos szimulátorokon tudnak gyakorolni, akik belenőnek abba, hogy ez a világtrend. A paradigmaváltás az elmúlt tíz évben lezajlott. A területi eltérések azonban jelentősek lehetnek. Magáról azt mondta: konzervatív típusú sebész-nőgyógyász. Ami szerinte nem azon múlik, hogy egy orvos az endoszkópiát vagy a nyitott műtétet választja-e adott esetben, hanem hogy a szakma több száz évre visszamenően lefektetett alapjait betartja-e vagy sem. A császármetszéseket említette példaként:

– Minél több császármetszést végzünk, minél gyorsabban, futószalag módjára, és minél kevesebb igénnyel, hogy anatómiai rekonstrukciót végezzünk, annál nagyobb a veszélye a későbbi ektópiás beágyazódásnak (méhen kívüli terhesség), fenyegető hegszétválásnak vagy nőgyógyászati problémának. A fejlődés néha zsákutcákba megy, erre is figyelni kell.

FORRÁS: Fejér Megyei Hírlap - 2019-11-11

Hírarchívum