EHA (ETR) kódot karunk oktatói és hallgatói igényelhetnek. Ha Ön még nem rendelkezik EHA (ETR) kóddal, vagy nem ismeri EHA kódját, kérjük forduljon az ETR irodához.
Ha elfelejtette jelszavát vagy EHA kódját, kérjük forduljon az ETR irodához.
Bejelentkezés után Ön hozzáférhet honlapunk intranetes tartalmaihoz: csak intraneten olvasható hírekhez, könyvtárunk adatbázisaihoz stb.
Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a különböző öngyógyítás vagy egészségmegőrzés céljából alkalmazott „gyógyszerekhez hasonló” termékek, melyek ugyanakkor nem estek át szigorú szakmai értékelésen. Ezek a sokszor szinte csodaszerként hirdetett készítmények számos kérdést vetnek fel az egészségügyi szakemberben. Milyen bizonyíték áll a jól csengő állítások hátterében? Milyen kockázatai lehetnek az alkalmazásnak? Mit tartalmaz egyáltalán a készítmény? A hallgató TDK munkája során a már feldolgozott témákhoz (patikai só, lúgosítás) hasonlóan göngyölítheti fel valamely aktuálisan népszerű készítmény hátterét a gyakorló szakemberek számára is hasznos eredményeket szolgáltatva ködoszlató tevékenysége eredményeként.
A szisztémás kötőszöveti betegségek számos szervrendszert érinthetnek, a betegek mortalitása szempontjából azonban a belső szervi manifesztációk a meghatározóak. Kutatásaink célja a kölönböző belsőszervi ‒ elsősorban pulmonális, cardiális, gasztrointesztinális és renális ‒manifesztációk gyakoriságának, súlyosságának, és lefolyásának értékelése a különböző szisztémás autoimmun kórképekben (pl. szisztémás sclerosis, szisztémás lupus erythematosus, polimyositis stb.). A klinikai, laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményenk összesítése mellett önkitöltős betegkérdőívekből nyert adatokból dolgozunk.
A szisztémás vasculitisek a szisztémás autoimmun kórképek egy olyan csoportja, mely változatosságával és időnkénti kifejezetten nehéz differenciáldiagnosztikai lehetőségeivel még az autoimmunitáson belül is külön felkészültséget igényel. A hétköznapi gyakorlatban időd és energiát szánva rá azonban az egyik legizgalmasabb feladatot jelenti a klinikusnak. Eddigi tapasztalatok összegzése és elemzése volna a kutatási tevékenység központi eleme, amiből hétköznapi munkavégzés számára is fontossággal bíró adatok volnának nyerhetőek – sok munkával.
Genetikai hajlam és provokáló környezeti tényezők együttesen sok emberben vált ki subklinikus zavart az immunrendszer működésében, melyek jól detektálhatóak. Tekintettel arra, hogy tapasztalati tényként az autoimmun kórképek a korai stádiumban kezelhetőek jól, ezért alapvető a betegségek minnél korábbi felismerése. A korai esetek csak egy kisebb részéből fog végül is definitív szisztémás autoimmun kórkép kifejlődni. Vizsgálatunk tárgya olyan klinikai és laboratóriumi jellemzők keresése volna, melyek segítségével korán fel lehetne ismerni a szitémás autoimmun betegségben szenvedőket, s ezek közül kiválasztani azokat, akik kezelését is meg kell kezdeni.
Elsősorban szisztémás sclerosisos és SLE-s betegek laborértékeinek, a gyulladásos aktivitásával összefüggő laboratóriumi paramétereit vizsgáljuk, valamint, hogy a klinikai gyakorlatban ezek mennyire alkalmazhatók követésre.
Az idiopathiás gyulladásos myopathiák diagnosztikájában fontos EMG, szövettani vizsgálatok és a klinikai kép finomabb, részletes összefüggéseit vizsgáljuk.
A differenciáldiagnosztikát segítő fizikális módszerek és kérdőívek alkalmazásával vizsgáljuk azok szenzitivitását és specificitását a különböző gerincbetegségek esetében. Az Aktív Hullám Fizioterápia vezető főorvosával együttműködve végezzük a vizsgálatokat.
A szisztémás sclerosis egy szisztémás autoimmun kórkép, melynek patogenezisében három tényező szerepel: kiterjedt fibrosis a bőrben és a belső szervekben, a kiserek nem gyulladásos, obliteratív vasculopathiája és kóros immunológiai aktiváció specifikus autoantitest-képződéssel. A különböző folyamatok különböző mértékben jelentkeznek az érintett betegekben, ezért a klinikai kép és a kórlefolyás igen változatos. A betegek egy részében a We és CRP emelkedés a betegség aktiválódását jelzi, a CRP emelkedés saját beteganyagunkban rossz prognosztikus tényezőnek is bizonyult.
A kutatásunk célja további akut fázis fehérjék fehérjék (alpha2-HS glycoprotein = AHSG, pentraxin 3, haptoglobin, fibrinogen, serum amyloid A, serum amyloid P component= SAP, alpha-2 macroglobulin) vizsgálata szisztémás sclerosisos betegeinkben, valamint a különböző klinikai paraméterekkel (tüdőérintettség, szívérintettség, gastrointestinális érintettség, laborparaméterek) való összevetése.
A Raynaud-kór egy viszonylag gyakori kórkép, a lakosság mintegy 5-8 százalékát érinti, a betegek háromnegyede nő. Az esetek kis százalékában szisztémás autoimmun kórképekkel társulhat. Az angol nyelvű Raynaud’s Condition Score kérdőív a Raynaud jelenség egyénre kifejtett össz hatását méri (pl. napi Raynaud attackok száma, súlyossága, időtartama). Ennek segítségével azonosítani lehet a súlyosabb eseteket, akik esetlegesen agresszívabb értágító kezelést igényelnek, feltételezhetően megbízhatóan követni lehet egy már beállított kezelés hatékonyságát.
Kutatásunk célja az angol nyelvű kérdőív magyar nyelvre adaptálása és validálása, illetve tesztelése a különböző Raynaud szindrómában szenvedő betegcsoportokon, illetve a későbbiekben további biomarkerek meghatározását is tervezzük (döntően endothel aktivációs markerek), amelyeknek a szintjét tanulmányoznánk a Raynaud jelenség súlyosságának függvényében.
Klinikai-epidemiológiai munkáink a szisztémás sclerosis, a gyulladásos izombetegségek és a szisztémás lupus erythematosus prognózisának vizsgálatára illetve a betegség aktivitás valamint szervi károsodás megítélésére terjednek ki. Az életminőség és életkilátások mérésének lehetőségei kötőszöveti betegségekben, valamint új eljárások kidolgozása szintén a kutatási tevékenységünk részét képezi. További célunk a kötőszöveti betegségek prognózisának vizsgálata, új prognosztikus markereket keresünk, amelyekkel az egyes szervi tünetek kimenetelét az eddiginél jobban előre lehet jelezni.
A psoriasis vulgaris gyakori betegség, az európai populáció 1-3%-t érinti. A betegségben 10-20% gyakorisággal mozgás szervi érintettség, arthritis psoriatica alakul ki. A kórkép gyulladásos bélbetegséggel, uveitissel való kapcsolata jól ismert. Számos komorbiditás megjelenésével is számolni kell, így az elhízás, köszvény, cardiovascularis megbetegedések a leggyakoribbak.
Klinikánkon több száz psoriasisos beteget gondozunk. Klinikai-epidemiológiai munkánkban az arthritis psoriatica típusainak, a mozgás szervi érintettség fajtáinak gyakoriságát vizsgáljuk, nagy hangsúlyt téve a komorbiditások meglétére. A cél a különböző manifesztációk gyakoriságának, súlyosságának, és lefolyásának értékelése. Az éveken át tartó kezelések nyomon követésével választ keresünk a betegek hosszú távon való gondozásában az optimális terápia kiválasztására.
A szisztémás autoimmun betegségek egyik első tünete lehet a mozgásszerveket érintő tünet, panasz. Az izmokat, inakat, ízületeket, csontszerkezetet érintő elváltozások azonosítása sokszor a differenciál diagnózisban is segíthet. Ezek feltérképezése a várható mozgásszervi károsodások prognózisában, és ezeket megelőző terápiák kiválasztásában is fontos. Kutatásunk célja a beteg fizikális vizsgálata során észlelhető jellegzetes eltérések, képalkotó vizsgálatok (rtg, ultrahang, CT, MR, szcintigráfia) eredményei alapján mozgásszervi prognózis megítélése.
Az antinukleáris antitestek a szisztémás sclerosisban szenvedő betegek közel 100%-ában kimutathatók. Ezen autoantitestek, bár önmagukban nem jelentenek betegséget, jelentős szerepük van a scleroderma diagnóziásának felállításában, a betegség alcsoportba történő besololásában, a kórjóslat megállapításában, illetve egyes un. ovarlap betegségek kimutatásában. Pl. az Scl-70 autoantitestek jelenléte a diffúz cután systémás szclerosis jelenlétét, valamint súlyos intersticiális tüdőbetegség és perifériás vaszkuláris károsodás kialakulásának veszélyét jelzi; az anti-PM-Scl antitestek jelenléte inkább a limitált cután subtipusra jellemző, és myositis overlap jelenlétét jelezheti. Kutatásunk célja a klinkánkon gondozott szisztámás sclerosos betegek klinikai, epidemiológiai és immunszerológiai adatainak összesítése és elemzése további prognosztikai tényezők megállapítása céljából.
Az angiográfiás vizsgálatot széles körben alkalmazzák koronária léziók, szűkületek súlyosságának megítélésére. Az elterjedtsége és az alkalmazásával kapcsolatos széles klinikai tapasztalatok ellenére az angiográfiás vizsgálatok számos korlátja is ismert. A stenózisok ischémiás jelentősége direkt, invazív, intrakoronáriás nyomásmérés (FFR) segítségével pontosítható, így a culprit lézió pontosabban azonosítható, és a hemodinamikalag nem jelentős szűkületek angioplasztikája elkerülhető. A digitális angiográfiából épített 3D rekonstrukció pontosíthatja a kialakított szűkületek mértékének meghatározását. Az így létrehozott modellekben az áramlási és nyomási értékek szimulálásával virtuális FFR értéket meghatározása lehetséges. A vizsgálat célkitűzése invazív FFR meghatározáson átesett betegek koronária angiográfiás felvételek segítségével történő modellezése és az eredmények összevetése.
A 3D nyomtatási technológiák a 21. században jelentős szereppel bírnak a személyre szabható orvostechnológiai eszközök fejlesztésében. Ennek egy külön, dinamikusan fejlődő tudományterülete a gyógyászati segédeszközök individualizálása. A PTE ÁOK és a PTE 3D Projekt keretében célunk olyan felső végtagi eszközök fejlesztése és klinikai tesztelése melyek részben 3D nyomtatással készültek, ezáltal egyénenként személyre szabhatók amellett, hogy a klinikai felhasználhatóságuk megegyezik a konvencionális technológiával készült eszközökével. Az eszközök klinikai tesztelése során 3D mozgásanalizáló rendszerek segítségével elemezzük az elért neurorehabilitációs tevékenység eredményességét.
A szisztémás autoimmun betegségek kezelésekor a betegség aktivitás mérétékének megállapítása döntő jelentőségű. A szisztémás sclerosisban esetében ez különösen nehéz, mivel a betegség számos szervrendszert érint. Az Európai Scleroderma Kutató Csoport (European Scleroderma Study Group) kidolgozott egy aktivitási indexet szisztémás sclerosisos betegek számára, melyet tovább fejlesztettünk és egy új scleroderma aktivitási indexet hoztunk létre. Kutatásunk célja ezen aktivitási indexek tanulmányozása és validálása, klinikai- és laboratóriumi paraméterek, valamint a betegek által kitöltött kérdőívek segítségével.
A szisztémás sclerosis egy szisztémás autoimmun betegség, melynek egyik jellegzetessége a bőr − kezdetben ödémás, később fibrotikus − megvastagodása, majd fokozatos elvékonyodása. A módosított Rodnan féle bőrpontszám egy nemzetközileg elfogadott, egyszerű fizikális vizsgálat, mely a sclerodermás betegek követésében és prognózisának felállításában döntő fontosságú. Korábbi kutatásaink során kifejlesztettünk egy ‒ a módosított Rodnan féle bőrpontszámhoz hasonló ‒ módszert, mely révén a betegek is képesek megítétlni a bőrvastagodás, illetve vékonyodás mérétkét egy önkitötltős kérdőív segítségével. Egy kérdőív akkor vállik érvényessé (validdá), ha az ún. igazságát (truth), elkülönítő képessékét (discirimination) és használhatóságát (feasibilty) tudományos módszerekkel bizonyították. Kutatásunk célja ezen kérdőív teljeskőrű validálása.
A szisztémás sclerosis egy szisztémás kötőszöveti betegség, mely a belső szervek mellett, a bőrt és a mozgásszerveket is súlyosan károsítja, így jelentősen rontja a betegek életminőségét. Célunk egy összetett, bőr és mozgásszervi károsodási index létrehozása, illetve validálása, mely alkalmasak a betegek állapotának felmérésére és követésére. További célunk a szükséges tesztek (pl. Hand Mobility in Scleroderma, Manual Muscle Test 8, Mouth Handicap in SSc) validálása. A klinikai, laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményeinek összesítése mellett önkitöltős betegkérdőívekből nyert adatokból dolgozunk.
A krónikus betegségek megjelenését számos környezeti tényező befolyásolja. A születés évszaka és egy adott betegségre való hajlam közötti összefüggés régóta ismert. Előzetes vizsgálatunk a Spondylitis ankylopeticara való hajlam és a születés évszaka között összefüggést mutatott ki. A téma célja, hogy a betegség kialakulásának és a környezeti tényezőknek a kapcsolatát vizsgálja egyéb autoimmun és reumatológiai betegségekben.
A scleroderma változatos kórkép. A jól ismert egyes alcsoportok nagyon különböznek a betegség lefolyásában és kimenetelében is. Azonban az egyes alcsoportokon belül is a diagnosztikus módszerek finomodásával és a kezelési elvek fejlődésével javíthatóak a túlélési mutatók annak ellenére, hogy továbbra sincs olyan bevállt eszköz a kezünkben, amiről ki lehetne jelentkeni, hogy a scleroderma kezelésében hatásos volna. Ezen összefüggések vizsgálatáról szól a kutatási tevékenység, elemezve a centrumunk több mint 15 éves gondozott beteganyagának változásait.
A medialis prefrontalis cortex (mPFC) szerepet játszik a klasszikus és az instrumentális kondicionálás különböző aspektusaiban. Pavlovi „trace” kondicionálás során, a neuronok a kondicionálás valamennyi fázisa alatt megváltoztatják aktivitásukat. Magatartási kísérletek alapján az mPFC nélkülözhetetlen az instrumentális kondicionáláshoz. Intézetünkben a fenti folyamatokat szabadon mozgó, tetród elektródákkal implantált patkányokon vizsgáljuk, miközben 32-csatornás elvezetést végzünk a prefrontalis cortexben.
A táplálkozási magatartás zavarai nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak, ezért fontos az ezzel kapcsolatos agyi működések minél alaposabb egysejtszintű megértése. A fenti kérdéskör egyik leghatékonyabb vizsgálati módszere a szabadon mozgó, elektródákkal implantált patkányok electrophysiologiai vizsgálata. Intézetünkben a patkányokat táplálékkal jutalmazott magatartási paradigmában vizsgáljuk, miközben 32-csatornás elvezetést végzünk a prefrontalis cortexben.
A 2-es típusú cukorbetegek gondozását az MDT módszertani ajánlása és a Háziorvosi Hatásköri Lista az alapellátás kompetenciájába sorolja. A gondozás elmélete és gyakorlata között esetenként jelentősek az eltérések. A leggyakoribb problémák felderítése mellett a gondozás folyamat elemzése révén keresünk válaszokat és megoldásokat a felmerülő kérdésekre.
(A tudományos munka: - folyamat elemzés, audit, gondozási módszerek adaptálása).
Izületi porcot érintő körülírt elváltozások, illetve azok ellátását célzó műtéti technikák újszerű leképezése és utánkövetése MRI T2 mapping módszerrel. A munka a Pécsi Diagnosztikai Központtal való szakmai együttműködésben történik.
Ha eddig azt gondoltad, hogy a baktériumok egyszerű élőlények, akkor bizony nagy tévedésben voltál.
Az utóbbi pár évtizedben fény derült arra a tényre, hogy ezek a parányi lények sokkal összetettebben működnek, mint azt valaha is gondoltuk. Megtalálhatóak bennük a legfontosabb eukarióta fehérjék homológjai, melyek az összekötő kapcsot jelenthetik az ősi és a filogenetikailag fejlettebb szervezetek között.
Intézetünkben olyan rekombináns fehérjéken végezhetsz kutatásokat, melyek nélkülözhetetlenek a "bakteriális citoszkeleton" felépítésében. A kutatómunka keretein belül megtanulhatsz és gyakorlatban is alkalmazhatsz DNS és fehérje elválasztási módszereket, és lehetőséget kapsz arra, hogy a célfehérjéket különböző biokémiai, és spektroszkópiai módszerekkel tanulmányozd, úgy, mint kromatográfia, fotometria, fluorimetria, és nagy felbontású mikroszkópia.
Csatlakozz TDK hallgatóként a kutatócsoportunkhoz, használd a már nagyrészt tanult technikákat, és írj belőle izgalmas, magas színvonalú diplomamunkát!
Képek: (bal) A Thermotoga maritima aktin homológ MreB fehérjéjének szerkezete (PDB ID: 1JCG). (jobb) Filamentumrendszer a Caulobacter crescentus baktériumban.
Napjaink orvoslásának egyik legégetőbb problémája a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája. Hiába állnak rendelkezésre igen széles spektrumú, és sokféle hatásmechanizmusú antibakteriális szerek, a patogén prokarióták „megtanulták” kijátszani ezeket, és szinte megállíthatatlanul károsítják az emberi szervezetet, mely folyamat fatális következményekkel is járhat.
Annak érdekében, hogy ebben a küzdelemben felül tudjunk kerekedni ezeken a parányi élőlényeken, új, eddig ismeretlen mechanizmusok feltárása szükséges, melyek által a bakteriális sejtek túlélése, illetve szaporodása gátolható.
Az antibiotikumok nagy része a baktériumok sejtfalszintézisét gátolja, ezáltal teszi életképtelenné a sejtet. Intézetünkben rutinszerűen állítjuk elő és vizualizáljuk a sejtfalszintézis „karmesterét”, a bakteriális aktinnak is nevezett MreB fehérjét. Kutatásunk célja annak felderítése, hogy az MreB fehérjének milyen szerep jut az antibiotikumokkal szembeni érzékenység, vagy épp ellenkezőleg, az antibiotikum rezisztencia folyamatában.
Ábra: Szuperfelbontású mikroszkóppal (SIM, SzKK) készült felvétel B. megaterium sejtekről.
A krónikus betegek gondozásában a beteg adherenciájának meghatározó fontossága van. Az irodalmi adatok alapján a 2-es típusú cukorbetegek együttműködésében számos probléma mutatható ki, ami nagymértékben befolyásolja a gondozás eredményességét. Ezeknek a tényezőknek a megismerése, a felmerülő problémákra kidolgozott orvos-beteg együttműködési technikák javíthatnak a jelenlegi helyzeten.
(A tudományos munka: - retrospektív adatelemzés háziorvosi praxis, klinikai szakrendelő betegei körében, irodalom kutatás, orvos-beteg kommunikációs módszerek adaptálása).
Előzetes kísérleteink bebizonyították, hogy a Filenszin (BFSP1) "splice variánsai" humán mellrák (MCF7) és méhnyakrák (HeLa) és számos tumoros sejtvonalban is kifejeződik, amit ex vivo humán mellrák és vastagbélrák szövetek immunológiai és tömegspektrográfiás vizsgálata is alátámasztott. A BFSP1 proteolitikus hasítása figyelhető meg a szemlencse normál fejlődése során is, ugyanakkor az egyes hasítási fragmentumok szerepe még nem tisztázott sem a szemlencsében, sem tumor sejtekben. A kutatás célja, hogy azonosítsuk a BFSP1 megjelenése által indukált, valamint a BFSP1 kifejeződéséhez vezető molekuláris eseményeket tumor sejtekben. Ezért a BFSP1-gyel interakcióba lépő fehérjék azonosítását tervezzük. Továbbá, azonosítani szeretnénk a BFSP1 tumor-specifikus "splice variánsait", ennek érdekében új, un. "neoepitop" antitestek kívánunk létrehozni. A Filenszin pontos szerepének feltárása tumor sejtekben kiemelkedő jelentőségű lehet mind diagnosztikai, mint terápiás szempontból.
A BGP-15 egy érdekes, új inzulinérzékenyítő gyógyszerjelölt, melynek számos biológiai és farmakológiai hatását kimutatták korábban. Bár számos elképzelés született a hatását illetően, de a pontos mechanizmus még nem világos. Kísérleteink során vizsgáljuk a BGP-15 oxidatív stresszre gyakorolt hatását különböző sejtvonalakon fluoreszcens mikroszkópia, illetve Western blot technika segítségével.
A látásfunkciók (elsősorban sztereolátás és látásélesség) érésének viszgálata és csecsemőkortól iskoláskorig történő többlépcsős nyomonkövetése elektrofiziológiai és pszichofizikai módszerekkel, melynek célja a háttérben meghúzódó élettani folyamatok pontos megismerése és az amblyopia megelőzése. Koraszülöttek és érett újszülöttek fejlődési sajátságainak összehasonlítása.
A májmetasztázisok sebészi reszekciója a túlélést jelentősen javítja, azonban ezeknél a betegeknél gyakran már irreszekábilis folyamatról van szó. Az utóbbi évtizedben az onkológiai kezelés fejlődése lehetővé tette, hogy új, kevesebb mellékhatással rendelkező biológiai terápiák bevezetésével ezeknél a betegeknél is a daganat megkisebbítésével a műtét elvégezhető legyen. Retrospektív vizsgálat keretében elemezzük a biológiai terápia szerepét a májmetasztázis miatt műtétre került beteganyagban.
A hypothalamus corticotropin rendszere nem csak a stressz-válasz kialakulásában játszik szerepet, hanem katabolikus, azaz tápfelvétel-csökkentő és anyagcsere-növelő hatásai is vannak. Ez a rendszer a domináns katabolikus melanocortin rendszertől downstream aktiválódik leptin hatására. A corticotropin rendszer különböző hatásait két centrális receptora, a CRF1, illetve a CRF2 aktiválásán keresztül fejti ki. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a corticotrop-releasing factor (CRF) krónikus hatásait illető korfüggő eltérések (7-napos infúzió) hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg az akut CRF válaszkészség (akut centrális injekció) korfüggő eltérései nem. Ezek a megfigyelések felvetik a CRF1, illetve a CRF2 receptorok eltérő szerepét a korfüggő táplálék felvételi és testtömeg-szabályozási eltérések kialakulásában. Tervezzük specifikus CRF2 agonisták (urocortinok) korfüggő hatásainak komplex (biotelemetriás és hőszabályozási) elemzését az energia háztartás szabályozására. Elemezni kívánjuk a tápláltsági állapot/testösszetétel szerepét is a rendszer korfüggő eltéréseinek hátterében.
Más faktorok mellett az energia egyensúly korfüggő szabályozási változásainak – benne a peptiderg tényezőknek – fontos szerepe lehet mind a középkorúak elhízásának, mind a késői sarcopeniának a kialakulásában. Az energia-egyensúly mérlege először jellemzően pozitív, majd késői életkorban negatívba fordul. A katabolikus centrális inzulinnak kiemelt szerepe lehet: a korral, vagy tápláltsági állapottal kialakuló rezisztencia a testsúly és testösszetétel változásához, ezáltal feltehetően más peptidekkel (pl. leptin) szembeni érzékenység változásához és a testösszetétel progresszív eltéréséhez vezethet, hozzájárulhat a késői sarcopenia kialakulásához. Különféle korcsoportú kontroll, diétásan elhízlalt és kalória-restrikciós hím Wistar patkány-csoportokban vizsgáljuk az agykamrába adott inzulin injekció/infúzió energetikai (táplálékfelvétel, anyagcsere, testhőmérséklet, testsúly) hatásait telemetriás rendszer segítségével.
Az urocortin1 neuropeptid a corticotropin releasing factor peptidcsalád tagja, és fő kifejeződési helyén az Edinger-Westphal magban számos modellben láttuk a sejtek aktivitás változását. A téma célja, hogy a mag működését jobban megismerjük különféle stresszmodellek hatásának tanulmányozása illetve amag összeköttetéseinek feltérképezése révén.
A cerebralis paresis a központi idegrendszer sérülésére visszavezethető állapot, a mozgás egészséges fejlődésének elmaradásával jár. Számos kísérő tünete lehet, epilepszia, a mentális fejlődés elmaradása, érzékszervi károsodások. 1000 gyermekből 2-3 érintett. Vizsgálatainkba a Dél-Dunántúl területén élő mozgássérült gyermekeket vonjuk be. Komplex klinikai és képalkotó vizsgálataik segítségével a cerebralis paresis aetiológiáját próbáljuk megfejteni.
Perifériásan vagy agykamrába adott CCK egyaránt anorexigén hatású, de a komplex katabolikus hatások eltérőek lehetnek. Perifériásan főként a CCK1-receptorok, centrálisan a CCK2-receptorok szerepe lehet domináns, de átfedés lehetséges. Célzott CCK-receptor-antagonisták alkalmazásával (i.p., agykamrai injekció/infúzió) tisztázni kívánjuk a CCK szerepét az anorexigén és a metabolikus hatások kiváltásában telemetriás (MiniMitter) rendszer segítségével. Korábbi adataink szerint a CCK-hatás függ az életkortól éppúgy, mint a tápláltsági állapottól, a vizsgálatokat hím Wistar patkányok különböző korú és tápláltsági állapotú csoportjaira kívánjuk kiterjeszteni.
Egyre nagyobb az igény az emberi teljesítőképesség határait befolyásoló biológiai időzítő mechanizmusok ismerete iránt. A 24 órás periódusú (cirkadián) biológiai óra perc pontossággal jelezheti előre a napi szokásos igénybevétel idejét, mely hasznos a viselkedési mintázatok, szervrendszerek mőködésének optimalizálásához. A cirkadián óra molekuláris összetevői egyetlen sejtben megtalálhatók. A sejtműködést meghatározó gének 90%-a szabályos 24 órás ritmusban aktiválódhat, mely számos élettani változón nyomonkövethető. Újabban igazolták, hogy a cirkadián óra megváltozott működése szerepet játszhat népbetegségek kialakulásában (hangulatbetegségek, daganatok, elhízás), vagyis a sejtműködés időzítési zavara önmagában rizikótényező. A sejtszintű órák molekuláris hangolásáért felelős idegi és hormonális szabályozás ismerete új távlatot nyithat számos életmódbetegség megelőzésében, vagy kezelésében.
Társtémavezető: Dr. Lengyel Zsuzsanna, egyetemi adjunktus
2007-ben az ENSZ egészségügyi világszervezete a „valószínűleg rákkeltő tényező” kategóriába (UVB sugárzás, ólomvegyületek, nitrozourea vegyületek kategóriája) sorolta a váltóműszakot, mely egy 2009-es tanulmány becslése szerint a Föld lakosságának 20%-ának életmódját, egészségét befolyásolja. Az ilyen munkarendben élők szervezetében a 24 órás periódusú (cirkadián) biológiai óra képtelen a sejtműködést a folyamatosan változó környezeti ciklusokhoz igazítani. Mivel alapesetben a génjeink akár 90%-a is szabályos napszaki ritmusban aktiválódik – ilyenek a sejtosztódást szabályozó kulcsfontosságú génjeink is-, a sejtműködés időzítési zavara védtelenebbé teszi sejtjeinket a rákos elfajulással szemben. Számos daganatféleségről kiderült, hogy a molekuláris órája szöveti szinten alulműködik a nem daganatos szövetrészekhez viszonyítva. A szervekben működő sejtszintű órák szöveti hangolásáért felelős kitüntetett szabályozómechanizmusok feltérképezése ezért új távlatot nyithat számos daganatos betegség megelőzésében és kezelésében.
A TDK munka lehetőséget biztosít egy klinikai és elméleti intézet közös projektjében való részvételre. Kollaborációs partnerünk a PTE KK, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, Prof. Dr. Koppán Miklóssal klinikavezető, egyetemi tanár és Dr. Papp Szilárd klinikai adjunktus. Azt vizsgáljuk, hogy cervix citológiai mintavétel során nyert hámsejtekbe bejutatott, expresszált majd tisztított aktint és p53-as apoptózis faktort kötő fehérjék hogyan befolyásolják a sejtek morfológiáját, osztódását és mozgását. HPV mentes, fertőzött és kezelt betegekből származó mintákban. Elsősorban mikroszkópos, sejtmanipulációs és in vitro módszereket alkalmazva vizsgáljuk a citoszkeletális rendszer szintjén lezajló folyamatokat a karcinóma sejt malignus transzformációja során.
A téma keretében új, alternatív cochlearis implantáció lehetőségét kutatjuk budapesti kollégák bevonásával. A kutatás célja az akusztikus stimulus piezolelektromos módon történő átalakítása révén az eddigiektől eltérő ingerközlés a cochlea irányába. A téma várhatóan állatkísérletet is magában fog foglalni.
A coeliakia diagnózisa sokszor komoly kihívást jelent az orvos számára. A változatos megjelenésű és súlyosságú intestinalis tünetek mellett gyakran jelennek meg extraintestinalis tünetek is. Mindemellett a kórkép gyakran társul más kórképekkel, melyek tovább színesítik a klinikai megjelenést. Ha két kategóriában gondolkodunk (Oslo klasszifikáció), a coeliakia klinikai képe lehet típusos és atípusos. A kérdés azonban, hogy mi határozza meg a klinikai megjelenést, ez idáig megválaszolatlan maradt. A vékonybélbolyhok szerkezetének változása (boholyatrophia) és ennek következményei (malabsorptios szindróma) önmagukban nem magyarázzák a teljes tünettant, mivel egyes betegek totális boholyatrophia mellett is tökéletesen tünetmentesek maradnak („silent celiac disease”).
A téma célkitűzés a coeliakia fenotípusának tanulmányozása számos aspektusból. A kutatás középpontjában a társbetegségek (különösen a társuló autoimmun kórképek) és a szubklinikai kórélettani változások (pl. haemorheológiai és haematológiai változások, melyek a thrombosis-rizikót fokozzák) tanulmányozása áll.
A coeliakia a népesség 1%-át érintő, szisztémás autoimmun betegség, melynek triggere a glutén. Genetikai hátterét, pathomechanizmusát, a microbiom szerepét tekintve számos más autoimmun betegséggel mutat kapcsolatot. Coeliakiás betegben egy második autoimmun betegség kialakulásának kockázata fokozott, ugyanakkor egyes autoimmun betegségekben (elsősorban 1-es típusú diabetes mellitus, autoimmun pajzsmirigy betegség, Sjögren szindróma) a coelakia szintén gyakrabban fordul elő az átlagpopulációnál.
A korábban ritka gyermekbetegségnek gondolt lisztérzékenységről ma már tudjuk, hogy az egyik leggyakoribb genetikai háttérrel rendelkező, a népesség 1%-át érintő, szisztémás autoimmun betegség. Korábban leginkább csak a típusos, klasszikus malabszorpciós szindrómával járó esetek kerültek felismerésre. A betegség gyakorisága más autoimmun betegségekhez hasonlóan növekedést mutat, a javuló tudatosság (aktív case finding) és a megbízható szerológiai módszerek pedig a felismert esetek számát növelik. Napjainkban a klinikai kép változásának vagyunk tanúi, egyre több a nem klasszikus tünettel bíró (elhízott, nem hasmenéses, idős, stb.) beteg. Klinikánk beteganyagának feldolgozása segít a coeliakia változó klinikai képének megismerésben
Coeliakiás betegben gyakrabban fordulnak elő szülészeti, nőgyógyászati komplikációk. Ennek hátterében a malnutrició következtében kialakult tápanyag-, vitamin- és ásványianyag hiány mellett az immunológiai folyamatok (antitestek, proinflammatorikus citokinek) szerepe is valószínűsíthető. Jellemző a késői menarche, korai menopausa, az ismétlődő vetélések, a koraszülés és az infertilitás. A betegség korai felismerésével és gluténmentes diéta tartásával a fertilitás helyreáll. A coeliakia másik szülészeti vonatkozása, hogy a peripartum időszak hormonális és immunológiai változásai miatt a betegség gyakran szülést követően manifesztálódik. Ennek részletes elemzése még hiányos a nemzetközi irodalomban.
A hosszútávú testtömeg-szabályozás két fő trendet mutat: a középkorúak elhízásra, az idősek cachexiára hajlamosak. Mivel a jelenség emlősökben is megfigyelhető, a háttérben többek között katabolikus [anorexigén, táplálék-felvétel (FI) csökkentő, anyagcsere (MR)-fokozó] és anabolikus (FI-növelő, MR-csökkentő) peptid-rendszerek komplex korfüggő eltérései is feltételezhetőek. Egyik fő centrális katabolikus mediátorunk a corticotropin-releasing factor (CRF), a domináns katabolikus melanocortin rendszer downstream mediátora. A corticotropin rendszerhez tartozó urocortinokkal együtt, hatásaikat CRF1, illetve CRF2-es receptorokon hatva fejtik ki. A program célja a centrális corticotropin rendszer (és receptorainak) életkor-, illetve tápláltsági állapot-függő eltéréseinek részletes feltárása. Az állatkísérleteket laboratóriumi rágcsálók különböző korcsoportjain végezzük a juvenilistől az öregig. A tápláltsági állapotot tekintve, a különböző korcsoportokban, normálisan táplált, magas zsírtartalmú diétán elhízlalt, illetve kalória-restrikciós alcsoportokat alakítunk ki. A centrális akut és krónikus válaszkészség elemzése során a táplálék-felvételt automatizált FeedScale rendszerben, az oxigénfogyasztást indirekt kalorimeterrel (Oxymax, Columbus), a hőszabályozási válaszreakciók elemzését a maghőmérséklet és a hőleadás jellemzésére használt farokbőr hőmérséklet (Cole-Parmer Benchtop thermometerhez kapcsolt termoelemek) regisztrálásával végezzük. A maghőmérséklet, a spontán lokomotor aktivitás és szívfrekvencia cirkadián változásait biotelemetriás rendszerben (MiniMitter, Respironics) figyeljük meg.
Kutatócsoportunk a CREB transzkripciós faktor szerepét vizsgálja szövettenyészeti sejtek túlélésében, programozott sejthalálában és neuronális differenciációjában. A CREB transzkripciós faktor a humán genom legalább 2000 génjének (a teljes génkészlet 10%-a) transzkripcióját szabályozza. Szerepe a tanulásban, számos neurodegeneratív kórkép kialakulásában és az idegsejtek túlélésében igen jelentős. A kutatás az alábbi két fő területre terjed ki jelenleg.
Alkohol-stressz vizsgálata
Az alkoholizmus és az alkoholhatás pontos mechanizmusa mind a mai napig nem ismert. A kutatás célja az alkohol által indukált jelátviteli utak jellemzése, a CREB fehérje és az alkoholizmus közötti kapcsolat feltárása.
Endoplazmatikus retikulum stressz vizsgálata
Az endoplazmatikus retikulum stressz hatására a sejtek p53 független módon képesek programozott sejthalállal meghalni. Számos betegség patomechanizmusában leírták szerepét, szelektív indukciója a p53 negatív daganatok ígéretes terápiás szélpontja lehet. Kísérleteinken a CREB fehérje endoplazmatikus retikulum stresszben betöltött szerepét vizsgáljuk. A kutatócsoport tagjai: Dr. Balogh András, Koloszár Ibolya, Kazushi Jinno, Németh Mária, Szigeti Csilla. Együttműködő intézetek: Max-Delbrück Center, Berlin és School of Medicine Osijek.
A gyermek alapellátáshoz forduló családok többsége már az orvosi ellátás előtt elkezd valamilyen otthoni kezelést. Nem kis anyagi terhet vállalnak ezzel, a kezelés hatásossága sokszor már eleve megkérdőjelezhető. Mi befolyásolja a döntésüket? Honnan szerzik a lehetőségekkel kapcsolatos információikat? Elvesztették az orvosi ellátásba vetett bizalmukat? A TDK munka során ezekre a kérdésekre keresünk választ. Önálló munka, kérdőíves és személyes interjúk során gyűűjtünk adatokat,
A családorvosi munka során az orvos nem csak a hozzá forduló egyénnel kerül kapcsolatba, hanem az egyén családjával és a közösséggel is, ahol munkáját végzi.
A hozzá fordulók jelentős része nem priméren egészségügyi probléma miatt keresi fel a családorvost, hanem gyakran olyan problémahalmazzal jelentkezik, mely szociális, jogi, időnként munkaügyi területeket is érint.
A tünettel, panasszal érkező betegek is a tünetek, panaszok sokféle variációjával jelentkeznek, mely multidiszciplináris ismereteket igényel az ellátó orvostól.
E területek kutatása, feltérképezése számos lehetőséget kínál a vizsgálódásra, és a kutatás aktualitása megkérdőjelezhetetlen.
Az utóbbi években ismét fontos téma lett a csecsemőtáplálás, ezen belül a szoptatás támogatása és a hozzátáplálás. A hozzátáplálás területén belül a legfontosabb témakör az új ételek, illetve az allergének bevezetésének ideje és szerepe a későbbi allergiák kialakulása szempontjából.
A coeliakia a népesség közel 1%-át érintő immun-mediálta kórkép. A kóros immunválasz kiváltásában genetikai (HLA haplotípusok) és környezeti tényezők (glutén fogyasztása) egyaránt kulcsszerepet játszanak. A betegségnek számos intestinalis és extraintestinalis manifesztációja van, utóbbi csoportba tartozik a metabolikus csontbetegség. A kialakuló osteoporosis, osteopaenia háttere komplex: mind a krónikus szisztémás gyulladás, mind a malabsorptio következtében létrejött calcium és D-vitamin hiány is közrejátszhat benne. Az egyetlen ismert, hatásos terápia az élethosszig tartó gluténmentes diéta.
Az azonban, hogy a metabolikus csontbetegség teljesen visszafordítható-e megfelelő diéta tartásával még csak részben tisztázott. A téma célja metaanalízis elkészítése, mely során a diagnóziskori és hosszútávú gluténmentes diéta mellett bekövetkező csontsűrűség-változásokat igyekszünk felmérni gyermekekben és felnőttekben egyaránt. Az eredmények hozzásegíthetnek a DEXA-vizsgálat indikációs körének és időzítésének pontosabb definiálásához.
A Radiológiai klinikán a CT vizsgálati protokollokat módosítottuk az ALARA ( As Low As Reasonably Achievable) elv figyelembevételével. A pácienseket ért sugárterhelés jelentős csökkenését várjuk a fenti változtatásoktól. A kutatás során a pácienseket ért sugárdózist leíró valamint azt meghatározó faktorokat elemezzük.
Felmérjük, hogy a diagnosztikus pontosságban történt –e változás a korábbi protokollokhoz képest valamint, hogy az átlagos dózisterhelés milyen mértékben változott. Az eredményektől függően a CT protokollok további optimalizálását tervezzük.
Társtémavezető: Dr. Mayer Mátyás, egyetemi tanársegéd
Az endometriózis egy krónikus kismedencei gyulladással, fájdalommal és meddőséggel járó neuro-immuno-endokrín megbetegedés, mely a reproduktív korú nők 5-15%-át érinti. Korábbi kutatómunkánk során markáns immunológiai eltéréseket mutattunk ki egészséges és endometriosisban szenvedő nők perifériás mononukleáris sejtjeinek százalékos megoszlása, TIM-3 és Galektin-9 expressziója között. Jelen kutatás célja az 1,25(OH)2D3 illetve a kevesebb mellékhatással rendelkező szelektív VDR agonista kezelés hatásának jellemzése az immunrendszer perifériás effektor sejtjeinek (CD4+T, CD8+T, Treg, NK, NKT) százalékos megoszlására és azok immunológiai funkcióira 24-72h 1,25(OH)2D3 és szelektív VDR-agonista kezelést követően.
A karcinogenezis folyamatában részt vevő gének allélpolimorfizmusai, az e tekintetben fennálló egyéni eltérések jelentősen befolyásolhatják a daganatkialakulás kockázatát. Olyan újabb genetikai tényezőket igyekszünk azonosítani az allélmegoszlások daganatos és kontroll csoportok közötti összehasonlításával, amelyek egyéni daganatkockázatunkat befolyásolják.
Társtémavezető: Prof. Dr. Figler Mária, egyetemi tanár
A gyulladásos bélbetegségek hátterében a klasszikus pszichoszomatikus orvoslás markáns pszichológiai okokat feltételezett. Az empirikus kutatásokon alapuló korszerű megközelítések alapján bár a stressz és a depresszió gyakran megfigyelhető a gyulladásos bélbetegek körében, ez azonban inkább következménye a súlyos organikus betegségnek. Az elmúlt évtizedekben kialakult pszichoneuroimmunológiai megközelítés a depressziós és a gyulladásos betegségek kapcsolatát új perspektívába helyezi: a depressziós állapot és a krónikus stressz hatással van az immunműködések szabályozására, másrészt a gyulladás során termelődő citokinek idegrendszeri hatásaként gyakran figyelhető meg depresszió szerű állapot, ún. „sickness behavior”.
Kutatásunkban a gyulladásos bélbetegségek megfelelő indikátorainak és a depresszió megfelelő mérőeszközeinek kiválasztását követően a depresszió és a gyulladásos aktivitás kapcsolatát hosszabb távon egy követéses vizsgálat keretében szeretnénk vizsgálni.
A II. típusú cukorbetegség és a depresszió közötti összefüggést több szinten is leírták az elmúlt évtizedek kutatásai. A vércukorszint és a depressziós tünetek szintje közötti korreláció hátterében a kutatások több ok-okozati összefüggést is valószínűsítenek. A legkézenfekvőbb kapcsolat abból adódik, hogy a cukorbetegség súlyossága és annak következményei összefüggésben állnak az erre adott pszichés (depressziós) reakcióval. Arra is van azonban bizonyíték, hogy mindkét betegség fontos kockázati tényezőjének tekinthető a krónikus stressz. Az is elképzelhető, hogy a két betegségnek részben hasonló genetikai háttere van.
Kutatásunk első lépésében a depresszió gyakoriságát mérjük fel II. típusú cukorbetegek körében, összehasonlítjuk a néhány gyakrabban használt depresszió kérdőív sajátosságait ebben a betegpopulációban. Megvizsgáljuk a cukorbetegség és a depresszió súlyossága, illetve a betegek alkalmazkodása, terápiás együttműködése és életminősége közötti összefüggést.
Szívműtéteket követően a betegek kardiológiai állapotában többnyire jelentős javulás következik be. A betegek szomatikus állapotának, tüneteinek és terhelhetőségének javulását azonban gyakran nem követi szorosan pszichés és szociális helyzetük fejlődése.
Vizsgálatunkban a szívbetegek életminőségének változását szeretnénk nyomon követni, illetve azt megérteni, hogy milyen tényezőkön múlik a műtétet követően a betegek élettel való elégedettségének és szociális aktivitásának változása.
A depresszió kialakulásáért genetikai hattér, epigenetikai változások és szerzett stresszfaktorok játszanak szerepet. Mivel a PACAP génhiányos egér depresszó-jellegű viselkedési eltéréseket mutat, epigenetikai etléréseket kiváltó anyai depriváció, majd későbbi krónikus stressz kialakíthatja a depressziót. A modell validálásához viselkedési vizsgálatokat, hormonszint méréseket, az agyi ingerületátvivő anyagok valamint neuromodulátorok, és az idegsejt aktivitásának mérését válaszottuk.
A beteg napi életvitelét nagyban rontó proktológiai kórképek – aranyeresség, fissura, rectokele, analis prolapsus, széklet inkontinencia – pontos felderítése komoly feladatot ró a sebészre, valamint számos eszközös vizsgálatot igényel. Ezek effektív kezelése tapasztalatot, és kifejezett funkcionális szemléletet kíván. Az utóbbi évtizedben több új megközelítést alkalmazó eljárás honosodott meg a proktológiában. Ezek összevetése a hagyományos procedurákkal megerősítheti vagy gyengítheti ezen beavatkozások létjogosultságát.
Kísérleteinkben során az agy különböző területeire juttatunk dopamin receptor agonistákat illetve antagonistákat, és ezen anyagok segítségével vizsgáljuk meg a dopamin receptorok szerepét különböző magatartási paradigmákban. Általunk alkalmazott magatartási módszerek - a teljesség igénye nélkül- a következők: passzív elhárító teszt, Morris-féle úsztatási teszt, helypreferencia teszt. Az adatok rögzítését és feldolgozását a Noldus Ethovision nevű program segítségével végezzük, mely lehetővé teszi az állatok viselkedésének részletes elemzését különböző paraméterek alapján, és ezáltal a fentebb a címben megadott folyamatok minél komplexebb, mélyebb megismerését.
A Dravet szindróma, vagy más néven lázgörcs+ szindróma (GEFS+) tünetei nagy széles spektrumot mutatnak, ugyanígy a betegség kezdete is változó lehet. A kórkép hátterében az SCN1A gén mutációi állnak, ennek vizsgálatára intézetünkben néhány éve van lehetőség. A TDK munka során a különböző molekuláris genetikai eltéréseket értékelnénk és ezt a betegek tünettanával, kórtörténetével hoznánk összefüggésbe.
A hazai társadalomban a legális (azaz törvényileg nem tiltott drogok, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, nyugtatók, altatók) és az illegális drogok (azaz törvényileg tiltott drogok, mint pl. a kábítószerek) fogyasztása közül az illegális drogok (illetve illegálisnak nem minősülő) dizájner drogok fogyasztása nagymértékben megosztja a társadalmat, köztük a szakmai csoportokat is. A felsorolt szerekkel, illetve használóikkal kapcsolatos beállítódások (sztereotípiák, illetve gyakran előítéletek) az olyan segítő hivatásúk, mint az orvosok munkájának eredményességét nagymértékben befolyásolják. Az utóbbi egy évtizedben az orvostanhallgatók, illetve fiatal orvosok olyan generációja is megjelent a gyógyításban, akik ha nem is rendszeres használóként, de kipróbálóként már találkoztak az illegális szerekkel, amellett, hogy a legális drogokat (dohány, alkohol) is használják. Kérdés, hogy e tapasztalatok változtatnak-e akár a szerekkel, akár a használókkal szembeni beállítódásokon?
Csoportunk, az IBD-team, a gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) kutatásával foglalkozik. E témában egyik fő célkitűzésünk, hogy új és hatékony terápiás eljárásokat fejlesszünk. Ennek egyik ágát a modern PARP-inhibitorok (pl. Olaparib) tesztelése képezi kísérletes colitis modellekben és in vitro sejttenyészeteken.
Közismert, hogy egyes élvezeti cikkek (kávé, energia ital, dohányáruk…) vasculáris hatással rendelkeznek. Az ultrahangos e-tracking módszerrel ezen hatást szeretnénk elemezni. Egészséges, fiatal, önkéntes hallgatók beválogatásával, különböző szerek elfogyasztása után mérjük az érfal rigiditásának változásait. Célunk, hogy egy rizikóbecslést tudjunk felállítani a különböző élvezeti cikkek hosszú távú használatának az atherosclerosis kialakulására gyakorolt hatásáról. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.
A praxis napi teendői során nyitott szemmel figyeljünk fel a betegünket érő kockázatokra. Sorszerű megbetegedései valóban sorsszerűek-e? Összefüggésbe hozható-e a kialakult megbetegedés a munkahelyi igénybevételével? Lehet-e kapcsolat a betegünk aktuális panasza és a munkája között? Segít-e minket ebben szakmai útmutató, módszertani levél, jogszabály?
Célunk, hogy következtetéseinkkel a beteg javát szolgálva megtaláljuk a kapcsolódási pontokat a két alapellátási szakma között.
A bipoláris-affektív tünetegyüttes előfordulása hazánkban mintegy 1.2 %-ra tehető. A hangulatstabilizáló kezelésben a lítium gyakran használt gyógyszer, bár a hatásmechanizmusáról több elmélet is létezik. Így például, a lítium hatásosan gátolja a foszfoglükomutáz enzimet (PGM). Ez az enzim, a glükóz-1-foszfát (Glc-1-P) és a glükóz-6-foszfát (Glc-6-P) közötti reverzibilis reakciót katalizálja, a glikogén és galaktóz metabolizmusok alapvető enzime. Működéséhez magnéziumra van szükség, amit a lítium leszorit.
Érdekes módon, a PGM enzim zavarai az intracelluláris kalcium szabályozás megváltozását okozhatják. S. cerevisiae modellben korábban igazoltuk, hogy a PGM enzimet lítiummal gátolva jelentősen megemelkedtek a sejtek kalcium raktárai, ugyanakkor a sejtek stimulálásra adott kalcium válasza viszont lecsökkent. Jelen kutatásban azt vizsgáljuk, hogy mi lehet az összefüggés a PGM gátlás okán létrejött metabolikus változás, és a kálcium szabályozás között? Elméletünk és előzetes eredményeink alapján az endoplazmás retikulumnak és bizonyos fehérje poszt-transzlációs folyamatoknak döntő szerepe lehet.
Irodalmi adatok alapján, mind az endometrium és a throphoblast sejtek termelnek haptoglobint, melynek szerepe van az implantációban. Az azonban nem ismert, hogy a haptoglobin pontosan hogyan befolyásolja ezt a folyamatot. Az endometrium sejtek membránhoz kötött és szolubilis fraktalkint is termelnek, melynek a legfrissebb kutatások szerint szerepe van a magzati-anyai kommunikációban. A fraktalkin receptorát, a CX3CR1-et a throphoblast sejtek fejezik ki. A membránhoz kötött fraktalkin direkt kapcsolatot alakít ki az endometrium és a throphoblast sejtek között, míg a szolubilis fraktalkin szignál molekulaként befolyásolhatja a sejtek működését. JEG-3 choricarcinoma, RL95-2 endometrium és HEC-1A endometrium sejtvonalakon koncentráció és időfüggéses kezeléseket végzünk. A kezelést követően megvizsgáljuk a sejtek viabilitását, majd a kezelőanyag (haptoglobin, fraktalkin) hatását meghatározott gének expressziójára (matrix metalloproteinázok (MMP2, MMP9), IGFB1 receptor, integrin B1, fraktalkin, haptoglobin, fraktalkin receptor, Hand2, Sox17, follistatin, progeszteron. receptor, SRC-1, BMP-2) real time PCR-ral. A változó expressziójú gének további vizsgálata végezzük el fehérjeszinten Western blottal vagy ELISÁ-val (attól függően, hogy a fehérje sejten belüli, sejtfelszíni vagy szekretálódik). A vizsgálatokkal képet kaphatunk arról, hogy az anyai illetve a magzati oldalon hogyan változik az expressziós mintázat a két fehérje hatására, illetve a két fehérje befolyásolja-e egymás működését. A fraktalkin-fraktalkin receptor rendszer különösen érdekes lehet, mivel a fraktalkint az endometrium a receptort pedig a throphoblastok expresszálják, ugyanakkor a fraktalkin rendelkezik autoregulációval is (későbbiekben érdekes lehet egy endometrium/throphoblast ko-kultúra létrehozása a direkt kapcsolatok vizsgálatára, illetve lehetőség van az kezelést követően (endometrium) a sejttenyésztő médium hatását vizsgálni a másik sejtvonalon (throphoblast).
A fülkürt diszfunkciójának incidenciája felnőttek körében 1-5 %. A gyermekek 40 %-a 10 éves életkorig megtapasztalja a legalább átmeneti – ritkábban állandósult - fülkürt funkciózavar kellemetlen tüneteit. Kisgyermekkorban a fülkürt diszfunkciójának leggyakoribb oka infekciót követő nyálkahártya ödema illetve adenoid hyperplasia. Nagyobb gyermekek esetében illetve a felnőttkorra is átnyúló, esetenként állandósuló diszfunkciók kapcsán fel kell vetni az allergia, a krónikus gyulladás, a laryngo-pharyngealis reflux, a primer nyálkahártya betegség szerepét, valamint a dilatációs mechanizmusok elégtelenségét, ritkán a teljes anatómiai obstrukciót.
A probléma következtében kialakuló otitis media catarrhalis chronica serosa megoldására általánosan elterjedt grommet beültetésre nem ritkán ismételten kell sort keríteni, s a beavatkozás pörködéssel, ismétlődő fülfolyással, néha visszamaradó dobhártya perforációval is járhat.
Ennek az ismételten altatással járó beavatkozásnak az alternatívájaként klinikánkon bevezettük a fülkürt orrgarati szájadékának ballon katéteres tágítását. A beavatkozás a kardiológusok által használt szívkoszorúér tágítás adaptálása egy fül-orr-gégészeti problémára.
Klinikánkon a Spiggle and Theis cég támogatásával, eddig 6 esetben, 10 fülkürtön (2 egyoldali eset) végeztük el a hazánkban elsőként alkalmazott eljárást. A paciensek közül kettő volt gyermek, egyikük 5 a másik 7 éves.
Ez a TDK téma az eddigi 6 műtét tapasztalatain alapulva cadaver disszekciós tanulmány végzésével a módszer hazai bevezetése előtt egy részletes körüljárása a témának.
Az eddig végrehajtott 6000 németországi beavatkozás 85 %-os tartós eredményessége azt vetíti előre, hogy erre a beavatkozásra komoly igény fog mutatkozni a hazai gyakorlatban is. A módszer technikailag nem nehéz, orrendoszkópiás gyakorlat és rövid tanulási ciklus után biztonsággal kivitelezhető. Komplikációkról a szakirodalomban eddig nem számoltak be.
A galanin-peptid családba tartozó galanin-szerű peptid (GALP) és a nemrégiben felfedezett alarin táplálékfelvételt fokozó hatású anyagok. Az energiaháztartás szabályozásában betöltött élettani szerepük eddig tisztázatlan. A peptidek hatása mind az életkor, mind a tápláltsági állapot függvényében változhat. Korábbi adatok alapján felmerült mindkét peptid lehetséges szerepe a korfüggő elhízás kialakulásában. Az energiaháztatás különböző paramétereinek (táplálékfelvétel, testtömeg, testösszetétel, anyagcsere, testhőmérséklet, hőleadás, szívfrekvencia, spontán mozgásaktivitás) komplex mérésével különböző korú és tápláltsági állapotú patkánymodellekben kívánjuk tisztázni a peptidek rövid- és hosszútávú energetikai hatásait.
A kevert neuroglialis daganatok leggyakoribb típusa a ganglioglioma. Ez egy elsősorban gyermek- és fiatal felnőttkorban előforduló, leggyakrabban epilepsziával jelentkező daganat, mely gyakoriságában elmarad a hagyományos glialis daganatoktól (astrocytomák, oligodendroglioma). Klinikailag és szövettanilag ugyanakkor a két tumorcsoport átfedést mutat és a differenciál diagnosztika komplex immunhisztokémiai és molekuláris genetikai megközelítést tehet szükségessé. A gangliogliomák kb. 25%-a BRAF gént érintő mutációval jár együtt, mely a hagyományos glialis daganatokra nem jellemző.
Munkánk célja az intézet archivumának felhasználásával az elmúlt kb. 15 év gangliogliomás és egyéb kevert neuroglialis daganatos eseteinek újraértékelése rutin morfológiai és immunhisztokémiai, valamint klinikopatológiai szempontból. A BRAF mutáció jelenlétét mutáció specifikus antitesttel és szükség esetén molekuláris vizsgálatokkal igyekszünk kimutatni.
A gerinc fiziológiás görbületeinek viszonya a medence paraméterekhez, illetve a gerinc műtétek hatása a medence paraméterekre. Irodalmi feldolgozás és a klinikánkon végzett műtéti beavatkozások eredményeinek feldolgozása.
Az EOS 2D/3D rendszer alacsony dózisú stereoradigraphként lehetőséget ad a gerinc-medence komplex és az alsó végtag felszíni 3D rekonstrukciójára, ezáltal számos anatómia és biomechnaikai paraméter mérésére. Kutatásunk célja, hogy felmérjük a módszer alkalmazási lehetőségeit.
A mesenchymalis, lágyszövetű tumorok a ritka és speciális onkológiai kórképek közé tartoznak. Egyik formájuk a gasztrointesztinális stroma tumor (GIST) volt az első szolid tumoros kórkép ahol a modern célzott biológiai kezelés (Imatimib) hatékonysága bebizonyosodott, a többi légyszövetű daganat ellátása azonban a mai napig komoly kihívásnak számít. Vizsgálhatók az egyes kórképek kezelésével elért eredmények, például a GIST kezelésével kapcsolatban már Intézetükben is több éves tapasztalatok és eredmények állnak rendelkezésre.
A GFR a veseműködés leírására szolgáló alapvető klinikai paraméter. A jelen téma magába foglalja a GFR, mint kreatinin clearance meghatározására szolgáló módszerek összehasonlító irodalmi feldolgozását. Amennyiben irodalmi, valamint elektronikus egészségügyi betegadatok elérhetőek lesznek, úgy azok statisztikai feldolgozása révén felülvizsgáljuk a jelenlegi GFR számító módszerek szignifikanciáját és javaslatot teszünk esetleges változtatásukra. Szintén a hozzáférhető adatok függvényében a GFR függését megvizsgáljuk fontos élettani paraméterektől is, mint például a vérnyomás.
A téma prospektív és retrospektív klinikai utánkövetéses vizsgálatokat jelent. RTG vizsgálattal a láb meghatározó szögértékeit vizsgáljuk, valamint a terhelés során megjelenő talpnyomási képet, illetve annak megváltozását elemezzük.
A gyermekkori lázgörcs kisgyermekek 2-5%-ában fordul elő, és ismert, hogy a mesiális temporális lebeny epilepsziás betegek 50%-ban lázgörcs szerepel az anamnézisben. Emellett a hippocampus sclerosissal járó epilepsziás esetekben a betegek 70%-nak volt komplikált lázgörcse. Arra vonatkozóan, hogy a lázgörcs oka-e a hippocampus scelrosisnak, eltérőek az irodalmi adatok. A hippocampus sclerosis elnevezését a hippocampusban látható nagymértékű sejtpusztulásról kapta. A sejtpusztulás mellett több olyan jelenség figyelhető meg a hippocampus sclerosis esetén, mint pl. ectopiás idegsejtek megjelenése vagy más idejsejtek axonjainak sarjadzása, amelyek megjelenése fokozottabb gyermekkori lázgörcs esetén. Arra vonatkozóan azonban, hogy a lázgörcs okozza-e ezeket a jelenségek, nincs bizonyíték.
Célunk annak a vizsgálata, hogy kísérletesen létrehozott lázgörcs esetén megjelennek-e ezek a strukturális jelenségek. További kérdésünk, hogy a jelenleg alkalmazott lázcsillapítók befolyásolják-e lázgörcs esetén a hippocampus sclerosisra jellemző elváltozások kialakulását.
A munkát patkány és egér modellen végezük. Az elmúlt évben beállítottuk a hippocampus szelet tenyésztésére alkalmas technikát, amelyen kontrollált laboratóriumi körülmények között alkalmazzuk a gyermekkori lázgörcs egyes komponenseit (hőmérséklet, citokinek). A noxa alkalmazása után a szeleten szövettani és a molekuláris biológiai vizsgálatokat végzünk.
A gyógyszerésszel szemben támasztott megváltozott társadalmi és szakmai elvárások következtében a nélkülözhetetlenné vált a képzés hazai és nemzetközi gyakorlatának átfogó vizsgálata. A TDK munka célja a magyar gyógyszerész képzőhelyek oktatási profiljának és kurrikulumának vizsgálata, előzetesen rögzített szempontok alapján (kredit érték, óraszám, modul, stb) egymással való összevetése. A hazai gyógyszerészképzés fejlesztése érdekében a nemzetközi szakirodalom áttekintése, munkaerőpiaci igények felmérése és a jó gyakorlatok, esetlegesen fejleszthető területek azonosítása.
A 2000-es évektől kezdve a fejlett országokat is elérte az addig csak a fejlődő országokban előretörő jelenség, a gyógyszerellátásban tapasztalható sorozatos, időbeliségben és súlyosságban is meghatározó ellátási zavar. A gyógyszerpiacot globálisan érintő jelenség kezelésére és vizsgálatára nemzeti és nemzetközi gyógyszerhiány adatbázisok és katalógusok alkalmazhatók. Az ilyen típusú információ-gyűjtés segítséget nyújthat az adott országot érintő gyógyszerellátási probléma kiterjedésének és súlyosságának megítélésében. Ezen kívül az ellátási problémák kezeléshez társuló betegbiztonsági kockázatok csökkentésére is alkalmas lehet egy ilyen jelző rendszer. A témakör keretében első lépésként a gyógyszerhiányok kockázatainak azonosítása szükséges a szakirodalom áttekintésével és a kiválasztott adatbázisok értékelésével. A kockázati tényezők és az elérhető jelentő rendszerek ismeretében, továbbá a hiány események súlyossági besorolásának kialakításával az ellátási problémákat gyűjtő és előrejelző rendszerek optimális információ tartalma és felépítése is megfogalmazható.
Fejlett országokban, a krónikus betegségekben szenvedőknél a beteg-együttműködés aránya 50% körüli érték, a nem megfelelő beteg-együttműködés az elsődleges oka például a nem kontrollált magas vérnyomásnak, valamint az Európai Unióban évente 194 500 haláleset egyértelműen a gyógyszerek hibás adagolására és az adherencia hiányára vezethető vissza. A gyógyszerészek jogszabályban előírt kötelessége a „megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése”, így a hatékony és biztonságos gyógyszerhasználat vizsgálata és elemzése nagyban hozzájárulhat a sikeres gyógyszerterápia eléréséhez.
Az Általános Orvostudományi Karon évtizedek óta folyik az oktatói munka hallgatói értékelése a minőségi oktatás fejlesztése érdekében. Az utóbbi néhány évben e tevékenység – az elődök hagyományaira építve az eredeti célok megtartása mellett – a tudományos tevékenység szintjére emelkedett. A mérések módszertani sokfélesége mellett e kutatások eredményei segíthetik az oktatókat abban, hogy a hallgatók elégedettebbek legyenek oktatói tevékenységükkel.
A hasfali sérvrekonstrukciók esetén a hálóbeültetés ugyan jelentősen csökkenti a sérvkiújulás esélyét, azonban egyben meg is változtatja a hasfal biomechanikáját, mely a beteg életminőségét befolyásolhatja. A hálóbeültetéssel kapcsolatos hosszú távú eredmények még nem állnak rendelkezésre. A téma ezen változások felmérésére összpontosít. A kérdésre a választ in vitro a biomechanikai vizsgálatok (szakítószilárdság és elaszticitás mérése) valamint az évekkel korábban végzett műtétek kapcsán végzett (in vivo) retrospektív vizsgálatok adhatnak választ.
Baleseteket követő , helyszíni sérült ellátás esetén az anesztézia és analgézia elméletei és gyakorlati lehetőségeit vizsgáljuk. Elemezzük a tömeges beteg áramlás által okozott ellátási diszkrepanciákat , áthidaló , praktikus megoldásokat keresünk.
A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely kardioprotektív hatását számos állatkísérletben bizonyították már. Munkacsoportunk korábbi vizsgálatában kimutatta a PAC1-receptor jelenlétét humán pitvari fülcséből származó szívizom mintában, valamint szignifikánsan magasabb PACAP-38-LI és PACAP-27-LI szinteket detektáltunk szívizomzatból származó szöveti mintákban az ischaemiás szívbetegeknél a billentyűbetegekhez képest. Az elmúlt évtizedek állatkísérletes eredményei alapján feltételezzük, hogy a PACAP antiapoptotikus hatásán keresztül képes az ischaemiás károsodásokkal szemben védő hatást kifejteni. Mindemellett több vizsgálat bizonyította már, hogy a PACAP és a szívelégtelenség súlyossága között szignifikáns korreláció lehet, emellett mint antiapoptotikus fehérje befolyásolhatja a szívelégtelenség progresszióját. Mindezek alapján kutatásunkban egyrészt ischaemiás hátterű kardiológiai kórképekben (akut myocardialis infarktus, ischaemiás szívbetegség), másrészt szívelégtelenségben vizsgáljuk a szérum PACAP szinteket, illetve azok változását a különböző terápiák hatására. Standardizáljuk humán plazmában a PACAP koncentrációmérést ELISA módszer segítségével. Ezen vizsgálatok segítségével egyre többet tudhatunk meg a PACAP kardiovaszkuláris betegségek patomechanizmusában és progressziójában betöltött pontosabb szerepéről, és ezáltal a későbbiekben akár egy potenciális biomarkerré is válhat.
Nemrégiben indult új kutatási területünk, ahol az endogén PACAP végtag-iszkémiában betöltött szerepét vizsgáljuk. A kísérlet folyamán vad típusú és PACAP-génkiütött egerekben elkötjük az arteria femoralist, és egy lézer-doppler elven működő kamera segítségével detektáljuk a talpi régió vérátáramlását. Ezen kívül az iszkémiás izomszövetből mintát veszünk, az ebből készült metszetekben immunflourszecens festéssel mutatjuk ki az kapillárissűrűséget, és ennek eltéréseit vizsgáljuk a vad típusú és PACAP-génkiütött egerek között. Továbbá a károsodott izomszövetek fehérjeprofilját protein array kit-ek segítségével áll szándékunkban feltérképezni.
A halál időintervallumának meghatározása az igazságügyi orvostan legrégebben vizsgált kérdésköre, mely már a kezdetektől nagy kihívások elé állította a szakembereket, és mai napig jelentős kutatások tárgyát képezi. A rendelkezésre álló metódusok döntően empirikus módon nyert szubjektív vagy objektív, illetve kevert adatokból származtathatók. A holttest hőmérsékletének változása során számos biológiai tényezőnek komplex kölcsönhatása érvényesül, azonban az mégis fizikai törvények által determinált. A problémakört ezidáig statikusan szemlélték (egy környezeti hőmérséklet), így felmerült a kérdés, hogy egy dinamikus környezeti modell javít-e az eredmények pontosságán. A probléma feltárásához jól dokumentált klinikai esetekben mérésekkel próbálnánk az új matematikai megközelítést kialakítani, illetve korábbi eredményeinket tesztelni.
A homeopátia kiválóan alkalmazható gyógymód akut betegségek korai kezelésében ill. a krónikus betegségek kiegészítő terápiája, a megelőzés fontos része. A kutatás során felmérjük, hogy a betegség mely szakaszában a leghatékonyabb a homeopátiás kezelés, melyik korosztály, betegségcsoport esetén legjobb a reakció. Feltérképezzük, hogy a populáció milyen rétege részesíti előnyben az alternatív medicina e formáját. Összegezzük a homeopátiás kezelés buktatóit és felhívjuk a figyelmet annak előnyeire.
2001.szeptember 11-én az Al-Kaida terrorszervezet támadást hajtott végre az Amerikai Egyesült Államokban levő célpontok ellen. Válaszul az USA támadást indított Afganisztán, majd később Irak ellen. A harci cselekményekben, illetve az azt követő műveletekben számos NATO, illetve nem- NATO tagállam (ISAF) vett részt, melyek hatásai a közelmúlt, és napjaink eseményire is jelentős befolyással bírnak. A NATO sebesült ellátással kapcsolatos szintjeinek jelölése ROLE I – IV. Jelen téma ezeken a szinteken bekövetkező sebesült ellátás, modalitásbeli változásaival foglalkozik, 2001. szeptember 11-t követően.
A humán papilloma vírus (HPV) több daganat (méhnyak, oropharyngeális, végbélnyílás) kialakulásában is fontos szerepet játszik. A daganatok megelőzésének lényeges elemei a primér és szekunder prevenció. Az alapellátásban a háziorvosok, de számos más szakterület orvosai (pl. onkológus, nőgyógyász, sebész, fül-orr -gégész szakorvosok)is kapcsolatba kerülnek páciensekkel, akiknek a HPV elleni védőoltások valamelyikét (pl. Gardasil, Cervarix) javasolják, vagy a szűrés fontosságáról beszélnek. A TDK téma során a világszerte alkalmazott HPV prevenciós tevékenységeket/formákat vizsgáljuk meg, a rendelkezésre álló evidenciák és gyakorlatok tükrében.
Társtémavezető: Dr. Gőcze Katalin, egyetemi adjunktus
A jóga egyre nagyobb népszerűségnek örvend kedvező élettani és pszichés hatásainak köszönhetően. Csökkenti a hipotalamikus-tobozmirigy-adrenalin tengely (HPA) és a szimpatikus idegrendszer (SNS) aktivitását. Számos kutatási, irodalmi adat utal arra, hogy a rendszeres, célzott gyakorlás mellett a betegségek megelőzhetőek, illetve számos kórképre kedvezően hat. A jóga a mentális egészségre is előnyös hatású, rendszeres gyakorlás mellett csökken a szorongás, depresszió, hatékonyabb lesz a kikapcsolódás, a célorientált viselkedés és a konfliktuskezelés, nő a motiváció. Vizsgálataink során multidiszciplináris megközelítésből, kísérletes, agyi képalkotó módszerekkel vizsgáljuk a jóga kedvező élettani hatásait.
A kábítószer-fogyasztás/kábítószerhelyzet és az aktuális jogi környezet közötti kapcsolatot vizsgáljuk, a hazai szabályozást összevetve más országokéval valamint a magyarországi szabályozás időbeli változását, alakulását is elemezzük (pl. kriminalizálás vagy elterelési lehetőségek).
A regionális anesztézia jelentősége a nocicepció és fájdalom percepció folyamatában és fogalmi modelljében meghatározó. A képalkotó vizsgálatok, ultrahang technika bevezetése javítja a sikerarányt, minőségi és megfelelő időbeli kiterjedésű anesztéziát és posztoperatív analgesiát biztosít.
A téma tanulmányozása során számos értékes információ vizsgálatára nyílik lehetőség, pl. különböző lokális anesztetikumok, dózisok, technikák és módszerek összehasonlítására, beteg és személyzet elégedettségi mutatókvizsgálatára, stressz markerek, fájdalommal összefüggő endogén farmakológiai struktúrák értékelésére.
A kutatás célja Kik transzgenikus egerek in situ szöveti megvilágításával kiváltott fotokonverzióval a bél-asszociált nyirokszövetek limfoid sejtjeinek nyomonkövetése és alkalmazása gyulladásos bélbetegségek modelljeiben.
Viselkedésünk, illetve megismerő folyamataink állandó magas szintű idegrendszeri kontroll alatt állnak. Ezek a kontroll folyamatok teszik lehetővé, hogy a viselkedés mindig az adott környezethez, és az aktuális céljainkhoz legyen hangolva. A meghirdetett TDK téma célja, az idegrenszeri kontroll folyamatok kísérletes neuropszichológiai vizsgálata egészséges személyek körében. A vizsgálat módszertana elektrofiziológia, pszichofizika, és kérdőíves adatgyűjtésre terjed ki.
Az elhúzódó konstipáció miatt orvoshoz forduló betegek életminőségét jelentősen rontó kórképek kivizsgálása és kezelése komplex szemléletet és speciális vizsgálatokat igényel. A tükrözések és hasi ultrahang/CT vizsgálatok mellett a vastagbelek funkciójának tranzit vizsgálattal és defekogáfiával való megítélése is szükséges. Munkánk során a klinikánkon működő funkcionális vizsgálatok módszertani optimalizálását, a korábbi vizsgálati eredmények elemzését tervezzük. Továbbá egy új, interdiszciplinális munkacsoport felállításában és működtetésében is részt veszünk.
A tirozin-kináz gátló kezelésre adott terápiás válasz alapvető jelentőségű a krónikus myeloid leukaemiás betegek kezelésének szempontjából. A korai – 3. havi – válasz az elmúlt években kiemelt jelentőségre tett szert a drága gyógyszeres kezelés megfelelő megválasztásának szempontjából. A tanulmány során Magyarországon először vizsgáljuk meg retrospektíven a 3. havi molekuláris, illetve citogenetikai válasz összefüggését a kórlefolyással. Megvizsgáljuk, hogy milyen további klinikai, illetve genetikai paraméterek segíthetnek a megfelelő terápiás döntés meghozatalában. A vizsgálat során korábbi vizsgálati, illetve kórtörténeti adatokat gyűjtünk kb. 60 CML-es beteg kapcsán, illetve FISH, illetve RQ-PCR vizsgálatokat végzünk archív vizsgálati anyagokon.
Társtémavezető: Dr. Takács Katalin, rezidens orvos
A társadalom elöregedésével párhuzamosan egyre komolyabb népegészségügyi problémát jelent a testsúly hosszútávú szabályozásával összefüggő két jellegzetes eltérés: a középkorúak (30-60 év) elhízása és az időskori (75 év felett) anorexia a következményes sarcopeniával. Miként a középkorúak elhízása, úgy az időskori sarcopenia is jelentős mortalitást és morbiditást növelő tényező. Míg a 60-70 éves korosztály kb. 10%-át, addig 80 év feletti lakosságnak már több mint 30%-át érinti az USA-ban. Más európai országok adatai alapján szociális otthonban élő idősek közt ez gyakoribb. Baranya megyében már vannak adataink az időskori alultápláltságról szociális otthonokban, de nincsenek adataink az időskori sarcopeniáról. Felmérésünk során a betegek anamnézisének felvétele és fizikális vizsgálata mellett a testösszetétel vizsgálatát, izomerő-mérést és funkcionális tesztek elvégzését tervezzük.
Társtémavezető: Dr. Huszár Judit, klinikai főorvos
Egyre több nemzetközi vizsgálat hangsúlyozza az időskori sarcopenia jelentőségét, és irodalmi adatok igazolják jelentős morbiditást, mortalitást növelő szerepét. A sarcopenia felismerése gyakran nem egyszerű, mert normál testtömeg (BMI) mellett is jelen lehet. Sőt a mortalitást jelentősen fokozó sarcopeniás obesitas esetén a zsírtömeg kóros növekedése éppen elrejtheti a jelentős sarcopeniát. Felmérésünk során a Geriátriai Osztályra felvett betegek körében az időskori sarcopenia előfordulását, az időskori sarcopenia és metabolikus szindróma együttes jelenlétét vizsgáljuk. A betegek anamnézisének, fizikális vizsgálatának és labor paramétereinek áttekintése mellett a testösszetétel vizsgálatát, izomerő mérését és funkcionális tesztek elvégzését tervezzük.
Számos megjelent tanulmány ellenére még mindig nem egyértelmű, hogy a különböző korzetteknek milyen hatása van a gerincdeformitások progressziójára.
A munka során arra keressük a választ, hogy a manapság alkalmazott műanyag fűzőkezelés alkalmas-e a progresszió megfékezésére. Prospektív és retrospektív vizsgálatokat tervezünk.
Az intraoperatív vizsgálatok nagy kihívást jelentenek a neuropatológusok számára; sokszor kevés, szuboptimális friss mintából kell komoly, akár operatív stratégiát is meghatározó döntéseket hozni.
A TDK munka során az intraoperatív citológiai anyagok retrospektív analízisét végeznénk el a végleges szövettani anyaggal összevetve.
A TDK munka célja, hogy felhívja a figyelmet a patológus szerepére a komplex beteg gyógyításban, emellett jó lehetőség ritkán látott agydaganatok és különleges, ritka központi idegrenszeri tumorok mikroszkópos feldolgozására.
Különösen ajánlom az idegsebészet, patológia, neurológia iránt érdeklődő hallgatóknak.
A krónikus fájdalmak kialakulhatnak műtétek, balesetek, onkológiai betegségek vagy idegrendszeri károsodás következtében. A krónikus fájdalom számos élettani, pszichológiai és társadalmi kapcsolatot befolyásol, míg ezek hatnak a krónikus fájdalom intenzitására, minőségére. A fájdalom felmérése, értékelése és kezelése multimodális megközelítéssel a fájdalom természetének alaposabb megismerését teszi lehetővé.
A téma tanulmányozása során számos értékes információ vizsgálatára nyílik lehetőség, pl. különböző lokális anesztetikumok, dózisok, technikák és módszerek összehasonlítására, az emocionális, affektív és magatartási mutatók értékelésére, beteg elégedettségi mutatók vizsgálatára, stressz markerek, fájdalommal összefüggő endogén farmakológiai struktúrák értékelésére.
A krónikus pankreatitisz a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, melyet visszafordíthatatlan morfológiai elváltozások, az exokrin és az endokrin funkció tartós károsodása jellemez. A felnőttkori krónikus pankreatitisz kialakulásának legfőbb rizikótényezője a rendszeres alkoholfogyasztás, míg gyermekkorban genetikai rizikófaktorok kerülnek előtérbe. Genetikai és funkcionális tanulmányok igazolták, hogy a korai, intrapankreatikus tripszin aktiválódás központi szerepet játszik a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában. Egyre bizonyosabb, hogy a tripszinaktivitástól független patomechanizmusok, mint például az emésztőenzimek helytelen feltekeredése (misfolding) következtében kialakuló endoplazmatikus retikulum stressz, is szerepet játszanak a betegségben. Kísérleteink során olyan állatmodellekkel dolgozunk, melyekben a krónikus pankreatitisz emésztőenzimek mutációinak hatására alakul ki. Célunk ezzel a fent említett két pathomechanizmus in vivo vizsgálata, a mutációk hatásának pontos megértése. Ezen kívül genetikai asszociációs vizsgálatok segítségével újabb kockázati tényezőket kívánunk azonosítani krónikus pankreatitiszben.
Laboratóriumunk a Transzlációs Medicina Intézet “Center for Pancreas Disorders” keretein belül működik. A TDK hallgatóknak a laboratóriumban széleskörű molekuláris genetikai (DNS/RNS izolálás, PCR, RT-PCR, szekvenálás, mutagenézis, Western blot) és biokémiai módszerek (kromatográfiás tisztítási módszerek, fehérje aktivitás mérések), sejtkultúrával valamint egérmodellekkel való kísérletes munka elsajátítására nyílik lehetőségük.
A diákok egy részének lehetősége lesz külföldi tanulmányúton részt venni Sahin-Tóth Miklós Professzor (Bostoni Egyetem) laboratóriumában, aki a krónikus pankreatitisz genetikai hátterének világszinten elismert kutatója. A Professzor kettős szerepet tölt be a projektekben, ő az igazgatója a Pécsi Egyetemen működő “Center for Pancreas Disorders” centrumnak, valamint nemzetközi kollaborátorunk is.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás (krónikus pacreatitis, CP) a hasnyálmirigy gyógyíthatatlan betegsége, mely korai halálhoz, krónikus fájdalomhoz, alultápláltsághoz és cukorbetegséghez vezethet. Betegvizsgálatunkkal a betegség első jeleit szeretnénk megtalálni, ahol a betegség progresszióját még csökkenthetjük, a terápiát optimális időben elkezdhetjük és a betegeknek még időben életmódbeli tanácsokat adhatunk (diéta változtatása, dohányzási és alkoholfogyasztási szokások változtatása, fizikális aktivitás). Betegeinket 5 évig követjük. Az anamnesztikus adatokat kérdőívek segítségével tervezzük gyűjteni, laborvizsgálatokat végzünk, a legfontosabb génekre a genetikai vizsgálatokat is elvégezzük. A vizsgálat célja, hogy információval szolgáljon a CP rizikó és befolyásoló tényezőiről, valamint a korai fázisban diagnózist elősegítő mérhető paraméterekről. A CP rizikó faktorainak és a korai fázis jeleinek ismeretében a betegség kimenetelét javíthatnánk, a betegek életét meghosszabbíthatnánk, életminőség szintjét emelhetnénk, a költségeket csökkenthetnénk.
Világszerte, de hazánkban is komoly népegészségügyi problémaként jelenik meg a krónikus vénás elégtelenség és a lábszárfekély is. Ezek az állapotok jelentősen befolyásolják a munkaképességet és az életminőséget is.
Vizsgálatunk célja a krónikus vénás elégtelenségben és lábszárfekélyben szenvedő betegek életminőségvizsgálata életminőség kérdőív alkalmazásával kezelés előtti, illetve azt követő időszakban.
A klinikai orvosi gyakorlatban az életminőség vizsgálata és értékelése arra irányul, hogy rövid, illetve hosszabb távon a betegség, illetve annak kezelése milyen hatással van a páciens fizikai jólétére, aktivitására, emberi kapcsolataira és lelki egészségére.
A klinikai kutatásokban különböző szempontokból vizsgálják a betegségekkel összefüggő életminőségi változásokat, számos életminőség kérdőív terjedt el. Életminőségi profilt ad pl. az SF-36 kérdőív, összesített életminőségi mutató kiszámítását teszi lehetővé pl. az EuroQol kérdőív.
Vizsgálatunk további célja a betegek klinikai állapotának változásának, az alkalmazott terápia hatékonyságot vizsgálata, a szöveti oxigéntenzió, lézer Doppler áramlás mérés, Duplex UH mérés szerinti paraméterek változásának követésével.
A pécsi koponyasérült adatbázis feldolgozása különböző súlyosságú koponyasérültek életminőségére, neuropszichológiai teljesítményére vonatkozó vizsgálatok
A pécsi súlyos koponya agysérült adatbázis mellett középsúlyos- és enyhe sérültek után követésével, neuropszichológiai képalkotó, illetve biomarker vizsgálatokkal, a 2-15 évvel ezelőtt sérült betegek kognitív hanyatlását, annak markereit kívánjuk felmérni.
A magyar népesség lélekszámának elemzése korcsoportok szerint a 2012.évi korfa adatai alapján. Az egyes populációk változásának gazdasági hatása a munkaerőpiacra. A legjellemzőbb indikátorok bemutatása: születéskor várható átlagos élettartam ,morbiditás és mortalitás értelmezése, a csecsemőhalandóság,valamint hazai és nemzetközi vándormozgalom. A férfiak és nők egyes morbiditási mutatóinak összehasonlító elemzése, különös tekintettel a 35-50 év közötti férfiak korcsoportos szívinfarktus okozta megbetegedésére és halálozására. A prevenció kiemelt szerepének biztosítása a költségvetésből és a GDP-ből. A magyar demográfiai és munkaerő piaci adatok összehasonlítása a nyugat-európai tényszámokkal és egészségügyi ellátórendszerek bemutatása: a.)Bismarck típusú ellátás, b.) NHS-rendszer és c.) Szabad piaci modell
A kor előrehaladtával a látásfunkciók romlanak, nehezebbé válik a tárgyfelismerés, az olvasás, a sporttevékenységek, a vezetés, mindezek jelentős kihatással vannak az életminőségre. Ezek a problémák hatványozottan jelentkeznek neurodegeneratív kórképekben, pl. Alzheimer kór és Parkisnson kór esetében, ahol a kognitív látás domainek szelektíven károsodnak. Ezek kimutatása akár már a folyamat kezdeti, preklinikai stádiumában biomarkerként szolgálhat, mely a korai diagnózisban segíthet. Vizsgálataink során pszichofizikai, EEG és fMRI módszereket alkalmazunk a korai látásfunkció károsodások kimutatására. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak a Klinikai Központ Neurológiai Klinikával együttműködésben.
A kutatás témája a kérgi visszacsatolásnak a látópálya thalamikus átkapcsoló magjára, a corpus geniculatum laterale-ra (CGL) gyakorolt hatásának vizsgálata éber, szabadon mozgó macskában. A CGL meglepő módon több szinaptikus bemenetet kap látókérgi neuronok axonjaitól, mint a retinából érkező afferensektől. E számbeli fölény ellenére a CGL-t sokáig egyszerű reléállomásnak tekintették, a cortico-genicularis visszacsatolásnak a vizuális feldolgozásban betöltött szerepéről pedig a mai napig meglehetősen keveset tudunk. Kutatócsoportunk korábban thalamikus idegsejteket jellemzett macska CGL-ben, ezúttal pedig azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a látókéregből érkező visszacsatolás hogyan modulálja a CGL sejtek válaszait és ez a hatás sejttípusonként miben különbözik. Laboratóriumunkban tréningezett, viselkedő macskákon végzett telemetriás (vezeték nélküli) elektrofiziológiai módszerekkel, valamint az EEG- és egysejtelvezetésből származó adatok kiértékelésével ismerkedhetnek meg az érdeklődő hallgatók. Kutatásunk hozzájárul a cortico-genicularis visszacsatolás szerepének jobb megismeréséhez.
A pszichoszociális tényezők szerepe a rákbetegség alakulásában egyre inkább elfogadott tényezővé vált. A betegek személyisége és problémamegoldó képessége, a család és a szociális környezet komoly hatással bírhatnak a betegség alakulására, a kezelések elfogadására, illetve összességében a gyógyulási esélyekre. Ezen tényezők külön-külön vizsgálhatók az egyes daganatos entitások esetében, illetve a pszichológiai faktorok más vetületekben is felmérhetők a daganatos betegeknél.
A zsírszöveti eredetű leptin, más hatásai mellett, a hypothalamus nucleus arcuatusában hatva elsősorban katabolikus folyamatokat indít el, azaz csökkenti a táplálék felvételt és növeli az anyagcserét. Korábbi vizsgálataink hím Wistas patkányokban azt mutatták, hogy a leptin anorexigén hatásait illető korfüggő eltérések hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg a hipermetabolikus válaszkészség progresszív korfüggő csökkenése nem. Korábbi előzetes vizsgálataink során felmerült az is, hogy az elhízás bizonyos fokig csökkenti, míg a kalória-restrikció inkább fokozza a leptin hatékonyságát. A jövőben részletesen kívánjuk elemezni a tápláltsági állapot/testösszetétel, illetve a nem szerepét leptin-hatások korfüggő eltéréseinek hátterében.
A zsírszövet egy endokrin szerv mely számos hormont (pl. leptin, adiponektin, rezisztin stb.) és citokint (pl. TNF-α, MCP-1, IL-6 stb.) termel, melyek révén többek között a szövetek inzulin érzékenységét is befolyásolja. Az elhízás talaján kifejlődő szöveti inzulin érzékenység csökkenése, az ún. inzulin rezisztencia a 2. típusú diabétesz és a kardiovaszkuláris betegségek egyik jelentős rizikófaktora.
A lizofoszfatidsav (LPA) egy olyan lipid mediátor mely sejtfelszíni és nukleáris receptorain keresztül számos fiziológiás folyamatot szabályoz, többek között a sejtek proliferációját, differenciációját, migrációját és túlélését. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a fehér zsírszövet jelentős mennyiségű LPA-t termel, illetve termeli az LPA szintézis egyik kulcsenzimét, az autotaxint. Az autotaxin fokozott expresszióját kimutatták elhízott, inzulin rezisztenciában szenvedő egerekben és emberekben egyaránt. Ezen túlmenően leírták, hogy az LPA csökkenti az inzulin szekrécióját a pankreaszból és a glükóz toleranciát. A kutatás során megvizsgáljuk az LPA hatását a szöveti inzulin érzékenységet befolyásoló zsírszöveti hormonok (leptin, adiponektin, rezisztin) és citokinek (TNF-α, MCP-1, IL-6) termelődésére izolált egér zsírszöveti sejteken, LPA receptor génkiütött egér modellen, illetve az LPA hatását közvetítő receptorokat és intracelluláris jelátviteli útvonalakat.
A memóriánk és térbeli tájékozódásunk (az „agyi GPS”) kialakításának egyik kulcsfontosságú régiója az entorhinális kéreg, amely be és kimeneti kaput képez a hippocampusz és a többi agykérgi terület között. Az itt lezajló információfeldolgozás mikrohálózati alapjai kevéssé ismertek. A kutatás témája a GABAerg interneuronok vizsgálata, melynek során a hallgatók megismerkedhetnek in vitro es in vivo elektrofiziológiai, optogenetikai és immunhisztokémiai módszerekkel.
A mellékpajzsmirigy kóros működése multiorgán megbetegedéseket okozhat. A mellékpajzsmirigy elváltozások diagnosztikája és sebészi kezelése nehéz, buktatókat rejt. A klinikánkon elvégzett mellékpajzsmirigy műtétek adatainak feldolgozása, az eredmények értékelése és az irodalmi adatokkal összevetése a feladat.
A mellkasi betegségek kulturális dimenziójának, az ábrázolás és az egyes definitiv pathologiák viszonya a dolgozat témája.
A feldolgozás fókuszában az orvosi megközelítés áll: az a speciális tudásanyag, melynek művészettörténeti alkalmazása interdiszciplináris megközelítésben hoz határterületi hasznot.
A bakteriális meningitisek életet veszélyeztető fertőzések. A diagnosztikában használatos mikrobiológiai módszerek: latex agglutinmációs gyors test, festett mikroszkópos készítmények vizsgálata, tenyésztési eljárások alkalmazása, a kórokozó antibiotikum érzékenységének és a betegben az antibiotikum szintek meghatározása, az esetek klinikai követése a cél.
A munkánk során alkalmazott állatmodellben a mitokondriális DNS replikációjáért felelős DNS-polimeráz gamma exonukleáz aktivitása károsodott, amely a mutációk halmozódásához vezet. A mitokondriális DNS-ben bekövetkező pontmutációk és deléciók jelentős szerepet játszanak a mitokondriális hálózat diszfunkciójában. A mutációk halmozódása a légzési lánc progresszív károsodását eredményezi, ami idő előtti öregedéshez vezet. Ezen kísérleti állatok mutatják a korai öregedés minden jelét, így lehetőség nyílik az öregedéssel járó kórképek hatékony vizsgálatára. Kísérleteink során vizsgáljuk a szövetek patológiás eltéréseit, illetve a bekövetkező génexpressziós változásokat.
A mitokondriumok optimális körülmények között hálózatot alkotnak, mely bizonyos hatásra (pl. hiperglikémia esetén, oxidatív stresszben) feldarabolódhat. A fonalas és a „szemcsés” formák fiziológiás körülmények között dinamikus egyensúlyban vannak egymással, azonban a mitokondriális dinamika fragmentáció irányába történő eltolódása fontos szerepet játszhat a sejthalál folyamatában. Vizsgáljuk a ROS/hiperglikémia indukálta mitokondrium fragmentációt különböző sejtes és állat (patkány, egér) modelleken
Csoportunk, az IBD-team, a gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) kutatásával foglalkozik. E témában egyik fő célkitűzésünk, hogy új és hatékony terápiás eljárásokat fejlesszünk. Ennek egyik ágát a modern PARP-inhibitorok (pl. Talazoparib) tesztelése képezi kísérletes colitis modellekben és in vitro sejttenyészeteken.
Az elmúlt évtizedben a biológiai gyógyszerek térhódítása figyelhető meg. Elmondható, hogy jelenleg a gyógyszeripar egy szemléletváltáson megy keresztül és egyre nagyobb teret hódít a nagymolekulák fejlesztése és alkalmazása. Az utóbbi időben jelentős számban kerülnek forgalomban a biológiai gyógyszerek, mely erősíti azt a koncepciót, hogy minél szelektívebben ható gyógyszerekkel egy célzott molekuláris terápia valósuljon meg. Ezen készítmények közül a monoklonális antitestek forgalomba kerülése jelentősen megváltoztatta egyes krónikus betegségek kezelésének eredményességét (pl.: onkológia, immunológia, légző rendszeri és központi idegrendszeri, stb.). A különböző betegségek farmakoterápiája során számos kérdést vet fel a hagyományos kis molekulákkal való együttadásuk. Mivel jelentős költséggel terhelik az egészségügyi ellátó rendszert és sokszor utolsó lépcsőfokként jelennek meg a terápiában, az esetlegesen a terápia kimenetét befolyásoló tényezők, így a gyógyszerkölcsönhatások megelőzését célzó szűrések kiemelt jelentőségűek a gyógyszeres terápia optimalizálás terén.
A myokardiális infarctus kezelésében az intervencionális úton történő revaszkularizáció egyeduralkodó jelentőségűvé vált. A korai revaszkularizációs ellátás érdekében országos katéteres laborokból álló hálózat került kialakításra. A myokardiális infarktuson átesett betegek klinikai jellemzőit a Nemzeti Szívinfarktus regiszter rögzíti. Célkitűzésünk a regiszter adatainak felhasználával obszervációs klinikai vizsgálatok végése az infarktusos betegek prognózisát befolyásoló faktorok azonosítására.
Az elmúlt években a gluténmentes diéta elképesztő népszerűségre tett szert, és – főként hírességek, élsportolók mintáját követve - napjaink sláger diétájává vált. Már az 1970-es évek végén leírásra került, hogy a glutén nem csak lisztérzékenységben vált ki emésztőszervi panaszokat, de egészen a közelmúltig gluténfüggő kórképnek csak a coeliakiát és a búza allergiát tartottuk. 2011-ben azonban új gluténfüggő kórkép létét ismerte el a tudományos élet: megjelent a nem-coeliakiás glutén szenzitivitás (non-celiac gluten sensitivity, NCGS), mint önálló kórkép. Patomechanizmusával, prevalenciájával, tünettanával, más kórképekkel való viszonyával kapcsolatban még számos kérdés vár tisztázásra.
több évre visszanyúló retrospektív klinikai tanulmány keretében vizsgáljuk, hogy a neoadjuvánsan adott irradiáció továbbra is indokolt-e vagy azt kiválthatja a sebészileg végzett teljes mesorectalis excisio T2-T3 rectum daganat esetén.
A végtagokon kisebb sérülés hatására kialakuló Komplex Regionális Fájdalom Szindróma (Complex Regional Pain Syndrom: CRPS) etiológiája és pontos patofiziológiai mechanizmusai nem ismertek. Hátterében az érzőidegekből felszabaduló antigének elleni immunválaszt és összetett szenzoros-immun interakciókat feltételeznek. A kórélettani folyamatok állatkísérletes vizsgálata megfelelő modell hiányában nehéz volt. Munkacsoportunk korábbi eredménye, egy megbízható CRPS passzív transzfer-trauma egérmodelljének kidolgozása, melyben humán szérumokat passszív transzfer segítségével juttattuk az egerekbe. A módszer további optimalizálásához in vivo imaging technikákat alkalmazunk a gyulladás és a szenzoros-immun interakciók még pontosabb feltérképezésére.
A krónikus gyulladásos betegségek, mint az allergiás dermatitisz és a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelése napjainkban sem jelent megoldott problémát. E betegségek progressziójában a neurogén tényezők fontos szerepet játszanak. A kapszaicin-érzékeny szenzoros neuronokból, illetve a gyulladásos és immunsejtekből felszabaduló neuropeptidek befolyásolják a gyulladásos folyamatokat, komplex szerepük részletei azonban nem tisztázottak. E peptidek egy része proinflammációs (SP, NKA, CGRP), míg más részük antiinflammációs hatással bír (opioid peptidek, szomatosztatin, kortisztatin, PACAP). A klasszikusan idegi eredetű peptid mediátorok mellett néhány éve fedezték fel az elsősorban gyulladásos és immunsejtekben expresszálódó hemokinin-1-et és az endokinineket. Ezek a peptid mediátorok különféle endogén vagy exogén stimulusok hatására, a tranziens receptor potenciál vanilloid 1 (TRPV1) és ankyrin 1 (TRPA1) aktiválásán keresztül, vagy attól függetlenül szabadulnak fel. A proinflammációs peptidek hatásának antagonizálása, valamint a gyulladásgátló mediátorok hatásmechanizmusainak pontos azonosítása lehetőséget adhat új támadáspontú gyulladáscsökkentő gyógyszerek kifejlesztésére. Kutatásaink fő célja ezért a neurogén komponensek és az immunrendszer interakcióinak vizsgálata, elsősorban a bőr és a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseinek állatmodelljeiben funkcionális, morfológiai, immunológiai, molekuláris biológiai, valamint in vivo képalkotó módszerek segítségével.
Korábbi adatok centrális akut NPY adás orexigén (táplálékfelvételt fokozó) hatását bizonyították. Saját vizsgálatainkban a hatás összetettebbnek (anabolikusnak) bizonyult (bár kifejezett rebound is demonstrálható volt) és a hatás erősen függött az életkortól. Mivel a tápláltsági állapot szintén befolyásolhatja a centrális anabolikus/katabolikus peptidrendszerek működését, a vizsgálatokat különféle életkorú kontroll, diétásan elhízott és kalória-restrikciós patkányokban tervezzük folytatni. Az akut agykamrai injekció mellett tartósabb agykamrai infúzió komplex energetikai hatásait fogjuk telemetriás (MiniMitter) rendszerben elemezni.
Ellentmondásos a miokardiumban termelődő nitrogén-monoxid (NO) szerepe a szívizom-kontraktilitás szabályozásában. Az NO szintézisét az NO-szintetáz (NOS) enzimek végzik, miközben L-argininből L-citrullint hoznak létre. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy fiziológiás viszonyok között a neuronális típusú NOS (nNOS, NOS1) és az endothelialis típusú NOS (eNOS, NOS3) miként befolyásolja a szív kontraktilis erejét, valamint a termelődő NO milyen jelátviteli mechanizmusokon keresztül fejti ki hatását.
A nociceptív hőküszöb mérése egy új módszer a hővel kiváltott fájdalom, azaz a termonocicepció éber állatban történő vizsgálatában. A termonocicepció hagyományos vizsgálati módszerei a küszöbfeletti hőingerrel kiváltott elkerülő (nocifenzív) magatartási reakció latenciaidejét mérik. Ezzel ellentétben a nemrég kifejlesztett emelkedő hőmérsékletű vízfürdővel meghatározható a patkány vagy egér hátsó lábának vagy farkának a nociceptív hőküszöbe, azaz a legalacsonyabb vízhőmérséklet, amely nocifenzív reakciót vált ki. Ezt az új készüléket számos kísérleti modellben validáltuk, amelyekben a termális hiperalgézia hőküszöbcsökkenésben nyilvánult meg. A tervezett munka célja további, hőküszöbcsökkenéssel járó paradigmák vizsgálata mediátor hátterük és farmakológiai modulációjuk felderítésével, beleértve fájdalomcsillapítók tesztelését.
A különböző szövettani eredettel bíró nyelőcsőrákok közös tulajdonsága, hogy rossz kórjóslatú betegségek, ráadásul a nyelőcsőrák összességében egyre gyakrabban fordul elő, jelenleg az összes rosszindulatú daganatos megbetegedés közül a nyolcadik helyen állnak világszerte gyakoriság tekintetében. Magyarországon ezekről a daganatokról csak igen korlátozott mértékben állnak rendelkezésre adatok, annak ellenére, hogy az optimális betegellátáshoz a lehető legteljesebb ismeretekre van szükség, különösen egy olyan betegség esetén, amelynek diagnosztizálásában és ellátásában számos orvosi szakterület aktívan részt vesz.
Kutatásunk célja a magyar és külföldi nyelőcsőrákos betegek számáról, kor-és nembeli, valamint földrajzi megoszlásáról és egyéb népegészségtani jellemzőiről történő adatgyűjtés, a betegek által bejárt utak, kórházak rögzítése annak érdekében, hogy képet kapjunk a betegellátás pontos rendszeréről, az esetleges olyan pontokról, ahol az ellátás színvonalát emelni lehetne. További célunk a betegség kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok azonosítása, amely adatok segítséget nyújthatnak a nyelőcsőrákok megelőzésében, korai felismerésében, esetleg szűrőprogramok kidolgozásában, az egyes kezelési modalitások dokumentálása, kimeneteleik rögzítése, a betegek követése, az alkalmazott kezelések hatásának vizsgálata a tünetekre és életminőségre.
A nyílt koponyacsont törések során kialakuló intrakraniális nyomást befolyásoló tényezők vizsgálata, különös tekintettel a kialakuló agyvíz-keringési zavarra és annak következményeire.
A perifériás nyirokszövetek (lép, nyirokcsomó, stb) nyiroktüszői fontos szerepet töltenek be a B-sejtek túlélésében és az ellenanyag-termeléssel járó immunválaszokban, valamint B-sejtes daganatok túlélésében és a citosztatikumokkal szembeni rezisztencia kialakításában. A kutatás célja a nyiroktüsző-alapállomány sejtek differenciálódásának és a B-sejtek fejlődéstani szerepének in vivo vizsgálata egér-modellekben.
Eddigi kutatásaink során az endogén PACAP-nak a belső fülben betöltött szerepét vizsgáltuk. A belső fül szőrsejtjeinek károsodását jelző intracelluláris Ca2+-kötő fehérje-szintemelkedést mértük normál körülmények között, valamint ototoxicus modellünkben, ahol kanamycint, egy aminoglikozid antibiotikumot használtunk károsító tényezőnek. Most indulnak kutatásaink, amelyekben funkcionális teszteket végzünk, továbbá az exogén PACAP hatásait is vizsgáljuk a fent említett ototoxicus modellünkben. Ezen felül tervezzük a morfológiai kutatások folytatását is, a c-fos fehérje expressziós mintájának változását fogjuk kimutatni a hallópálya különböző területein.
A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) sejtvédő hatású neuropeptid. Számos perifériás szervben bizonyították már védő szerepét. Kutatásunk célja a PACAP bélsejteken kifejtett hatásainak vizsgálata. Kísérleteink során vizsgáljuk a PACAP hatását különböző in vitro modellekben.
Társtémavezető: Dr. Polgár Beáta, egyetemi adjunktus
Kutatócsoportunk bizonyította a PACAP jelenlétét az anyatejben, melyben 5-20-szor magasabb immunreaktivitás mérhető, mint az ugyanazon édesanya vérplazma mintáiban. Jelenleg is folynak a PACAP vizsgálatok különböző tejmintákból. A PACAP pontos szerepe az anyatejben nem ismert. Szerepe lehet az újszülött fejlődésében, fontos immunmoduláló hatása lehet, szabályozhatja az emlőmirigy növekedését a szoptatás során, illetve a hipofízis/hipotalamusz szintjén is szabályozhatja a folyamatot. A PACAP szerepének bizonyítására, normál és tumoros humán emlősejteken vizsgáljuk a PACAP antiapoptotikus hatását oxidatív stresszel szemben. Ezen felül vizsgáljuk a PACAP hatását terminális differenciációt mutató HC11 egér emlő sejteken.
A hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely neurotrofikus és neuroprotektív hatással rendelkezik. Munkacsoportunk korábban kimutatta az exogén PACAP védő hatását különböző neurodegeneratív kórképeket (Parkinson-kór, Huntington-kór) modellező állatkísérletes modellekben. Jelen kutatásunk célja az endogén PACAP hatásának vizsgálata vad típusú és PACAP-génhiányos egerekben indukált Parkinson-kór modellben, amit a subsatntia nigra féloldai roncsolásával hozunk létre.
Társtémavezető: Dr. Csutak Adrienn, egyetemi docens
A protektív hatás funkcionális vizsgálata a mechanonociceptív küszöb dinamikus plantáris eszteziométerrel, valamint Randall-Selitto teszttel történő meghatározásával és a cold allodynia mérésével. A diabetes által kiváltott szövettani elváltozások vizsgálata immunhisztokémiai módszerrel perifériás idegen és gerincvelőn. Elektronmikroszkópiás és molekuláris biológiai vizsgálatok végzése.
A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) és különböző izoformjainak szerepe az értónus szabályozásában még nem teljesen ismert. Kutatásaink témája sokrétű: az életkor-függő vazomotor válaszok vizsgálata mellett nemi különbségeket is keresünk a vaszkuláris hatásokban. Magas glukóz koncentrációval kiváltott oxidatív stressz esetén a PACAP védő hatásának vizsgálata is zajlik egerek carotis és femoralis artériáin.
A pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis) az egyik leggyakoribb endokrinológiai betegség, amely minden életkorban, mindkét nemben kialakulhat, bár leggyakrabban nőkben 40 év felett fordul elő. Felismerése sokszor ütközhet nehézségbe. Hypothyreosisról beszélünk ha a szérumban mért a thyrotropin (TSH) szintje referencia tartomány feletti és ezzel párhuzamosan alacsony (manifeszt) vagy csökkent (szubklinikus) a szabad thyroxin (fT4) koncentrációja.
Az elégtelen pajzsmirigy működés klinikai megjelenési formáit osztályozhatjuk a kiindulási hely szerint. Így primer hypothyreosis esetében maga a pajzsmirigy a beteg, míg a másodlagos (szekunder) hypothyreosis esetében a hypophysis elégtelenség a betegség oka (nincs, vagy alacsony a TSH). Ritkább esetekben felmerül a pajzsmirigyhormonokkal szembeni perifériás rezisztencia, valamint hypothalamicus okok is vezethetnek pajzsmirigyelégtelenséghez.
Jelen kutatás célja, hogy áttekintsük azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek segítik a hypothyreosis eredetének felismerését, megvizsgáljuk a háttérben álló kórokok megoszlását, a diagnosztika és a terápia során alkalmazott lehetőségeket.
Feladatkör: betegdokumentációk áttekintése (prospektív és retrospektív), azok táblázatba történő bevitele
Az Idegsebészeti Klinika súlyos koponya agysérült adatbázisának 15 éves elemzésével közel 500 beteg adatainak feldolgozásával prognosztikai modelleket és a kimenetel indikátorait kívánjuk meghatározni, illetve az ellátott betegekkel kapcsolatos epidemiológiai vonatkozásokat írunk le.
Társtémavezető: Dr. Kiss (Orsós) Zsuzsanna, egyetemi adjunktus
A TDK hallgató feladata aktívan részt venni a pécsi szegregátumokban élő roma populációk egészségi állapotának felmérésére irányuló lakossági egészségfelmérésben (személyes interjúzás során). Részvétel az adatok feldolgozásában, összehasonlítás a rendelkezésre irányuló szakirodalmi adatokkal és a teljes hazai népességben végzett 2014-es lakossági egészségfelmérés eredményeivel (OLEF, 2014). Következtetések levonása, javaslatok a romák egészségi állapotának javítására, az egyenlőtlenségek csökkentésére.
A pectus excavatum műtéti korrekciója gyakran gyermekkorban megtörténik, a korábbi invazív műtéti technikát egy u.n. minimál invazív váltotta fel. (MIRPE - Minimally Invasive Repair of Pectus Excavatum) A műtét hosszú távú eredményességét eddig döntően subjectív módszerekkel értékelték, hisz az ionizáló sugárterhelés kockázata miatt a mellkasi CT végzése kontraindikált.
Az általunk kidolgozott mérési módszernek köszönhetően noninvazív módon objektív adatokat nyerünk, melyek alkalmasak a műtéti eredmények hosszú távú követésére.
A kutatómunka célja egy számos sejtélettani folyamatban szerepet játszó fehérjemódosulás, az O-típusú protein glikoziláció vizsgálata in vitro körülmények között a PDL fibroblasztokabn mechanikai terhelés (nyomóerő) hatására.
A neuroblastos tumorok igen heterogének, a jól ismert szövettani subtípusok mellett kevert un. composit daganatok is előfordulnak, amelyek legalább két, egymástól eltérő prognózisú komponensből állnak. Ezen –részben új, leírás alatt lévő- entitások pathologiai jellemzése, klinikai jelentőségének tanulmányozása a cél, mindez a Neuroblastoma Referencia Centrum anyagában.
A neuroblastos tumorok csoportja az egyik leggyakoribb a gyermekkori daganatok között. Biológiai viselkedése jelentős változatosságot mutat, a megállíthatatlan progressziótól a spontán regresszióig minden előfordulhat. A progresszió nehezen jósolható meg, de az alkalmazott kezelés intenzitása a várható viselkedéstől függ. A neuroblastos tumorok pathogenesise is enigmatikus, nagy valószínűséggel többlépcsős. A projekt célja a rossz prognózisú csoportba sorolt esetek MYC/MYCN, ATRX, TERT és ALK protein expressios illetve genetikai státuszának vizsgálata a Neuroblastoma Referencia Centrum anyagában.
Korszerű sugárterápia kivitelezésének fontos része a pontos céltérfogat meghatározás. Bizonyos betegségekben (pl. nem kissejtes tüdőrák, fej-nyaki tumorok egyes stádiumai, stb.) a PET CT ebben többlet információt nyújthat, a hagyományos CT vagy MRI alapú céltérfogat meghatározáshoz képest. Ilyenkor vizsgálható az egyes céltérfogatok és kezelési tervek közötti különbség, illetve a kezelések eredményessége.
A Progeszteron-Indukálta Blokkoló Faktor (PIBF) nevű fehérje fontos szerepet játszik a terhesség fenntartásában és a tumornövekedésben. Korábbi kísérleteink igazolták, hogy a teljes láncú (90 kDa) formája a sejtmagban lokalizálódik, transzkripciós faktorként fejti ki funkcióját, és részt vesz a sejtciklus szabályozásában. A PIBF kisebb izoformái a citoplazmában termelődnek, onnan szekretálódva fejtik ki citokin-szerű hatásaikat, és közvetítik terhesség alatt a progeszteron immunmoduláló hatásait. Az anyai limfociták, a placenta és a decidua termelnek PIBF-et, melynek fontos szerepe van az anyai immuntolerancia kialakulásában, magzatvédő immunológiai mechanizmusok aktiválódásában, az imlplantációban, valamint a trophoblast sejtek fiziológiás inváziójának szabályozásában. Daganatos sejtekben a PIBF progeszterontól függetlenül termelődik, és a sejtciklus befolyásolása révén elősegítheti a tumorsejtek túlélését, növekedését, ill. invazivitását. Azt szándékozunk vizsgálni, hogy az intracelluláris PIBF befolyásolja-e a daganatos sejtek motilitását.
A PKR egy szerin/threonin specifikus kináz, amely fontos szerepet játszik az interferon indukálta antivirális válasz kialakításában, a sejtosztódás és differenciáció, valamint az eukariota iniciációs faktor 2 alfa (eIF2α) foszforilációjával és számos transzkripciós faktor (STAT, p53, NFκB) aktiválásán keresztül az apoptotikus folyamatok szabályozásában. A PKR jelátviteli hatásait PKR siRNS-t expresszáló klónok segítségével vizsgáljuk. A kutatócsoport tagjai: Hargitai Renáta, Potzné Árvai Zita, Vecsernyés Mónika.
A polifenolok olyan biológiailag aktív vegyületek, melyek a legelterjedtebb anyagok közé tartoznak a növényvilágban, de elsősorban kedvező egészségügyi (oxidáció ellenes, gyulladáscsökkentő, daganatellenes, keringési rendszert védő) hatásaikról ismertek. Jelen kutatásunkban a daganatellenes hatásukra fókuszálnánk. Célunk a polifenolok hatásának vizsgálata fej-nyaki daganatos sejtvonalakon kemo- és sugárterápiával kombinálva. Vizsgálataink központjában a tumor markerek keresése, jelátviteli utak vizsgálata, sugárérzékenyítés, kemoterápia hatásának a potencirozása lennének.
A polifenolok olyan biológiailag aktív vegyületek, melyek a legelterjedtebb anyagok közé tartoznak a növényvilágban, de elsősorban kedvező egészségügyi (oxidáció ellenes, gyulladáscsökkentő, daganatellenes, keringési rendszert védő) hatásaikról ismertek. Jelen kutatásunkban a daganatellenes hatásukra fókuszálnánk. Célunk a polifenolok hatásának vizsgálata nem-kissejtes tüdőrák sejtvonalon kemo- és sugárterápiával kombinálva. Vizsgálataink központjában a tumor markerek keresése, jelátviteli utak vizsgálata, sugárérzékenyítés, kemoterápia hatásának a potencirozása lennének.
A proximális femur csontos anatómiája kiemelt jelentőségű az ortopédiai gyakortlatban a csípőízületre kifejtett közvetlen, illetve a környező ízületek közvetett hatása miatt. A napi klinikai rutinban a komplex morfológiájú csontrészt csak 2D-s mérést lehetővé tévő konvencionális röntgenfelvételeken értékeljük. Vizsgálatunk célja a hagyományos mérési módszerek eredményeinek összehasonlítása az EOS 2D/3D technolgiával.
Egy tudományos vizsgálat eredményeinek publikálását nem befolyásolhatja a vizsgálat eredményének iránya illetve ennek nagysága, hiszen ez ahhoz vezethet, hogy egy adott intervenció, egészségügyi beavatkozás valós hatását túlbecsüljük, míg esetleges kockázatait aláértékeljük. A téma célja a magyar publikációs gyakorlatot jellemzőinek vizsgálata különböző aspektusokból.
Fogászati kezelések közben a fogat számos fizikai és kémiai hatás éri, melyek reverzibilis, olykor irreverzibilis változásokat okoznak a pulpában. Ilyen fizikai hatás a hőhatás is, mely nem csupán a fogak preparálása során, hanem azok restaurálási folyamata közben is káros mértékben hathat a fogakra. Az adhezív technikával ellátott fogakat olyan anyagokkal kezeljük, melyek keményedéséhez fénypolimerizációra van szükség. A polimerizációs lámpa által leadott hő jelentős lehet, függően a kavitás és a restaurátum típusától. A polimerizációs folyamat önmagában is hőképző, exoterm folyamat, ami tovább növelheti az anyag kötése során a foggal közölt hő mennyiségét. 6-10 Celsius-fok körüli hőmérséklet emelkedés már a pulpa irreverzibilis károsodását okozhatja. TDK munkánk alatt extrahált fogakon termoszenzoros mérőkészülék segítségével határoznánk meg a polimerizáció során a foggal, azaz pulpával közölt hő mértékét különböző kavitás-mélységek és eltérő típusú műgyanta bázisú kompozit tömőanyagok használata közben.
A reaktív oxigén származékok (ROS) fokozott termelődése fontos szerepet játszik a szívelégtelenség patogenezisében. Azonban a ROS, mint jelátviteli molekula, a szív fiziológiás folyamatainak összehangolásában is részt vesz. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy a miokardium endogén ROS produkciója milyen jelátviteli mechanizmusokon keresztül képes befolyásolni a szív pumpafunkcióját élettani viszonyok között.
Prospektív vizsgálatunk során a sacroiliacalis ízület megnövekedett mozgásai és az ismeretlen eredetű derékfájdalom közötti összefüggést vizsgáljuk, azáltal hogy 3 különböző pozícióban megmérjük a medence incidenciáját. Nyugalmi testtartásban, teljesen előrehajlott és teljesen hátradőlt pozícióban feltételezésünk szerint az egészséges populációs kis részében, míg a derékfájdalommal rendelkező beteganyag szignifikánsan nagyobb hányadában fogunk különböző értékeket mérni bizonyítva a sacroiliacalis ízület hypermobilitását. A felvételek mikrodózisú protokollal készítenénk, a lehető legkisebb terület befogásával, így a sugárterhelés előre láthatóan nem fogja elérni az egy heti háttérsugárzásnak megfelelő terhelést. A kétirányú felvétel lehetőséget nyújt 3D rekonstrukcióra, így a medence pozíciójának pontos megítélésére.
Továbbra sem ismert a scoliosisok progressziójának etiologiája. EOS 2D/3D képalkotás segítségével retrospektív analízissel tervezzük megkeresni a progresszió lehetséges strukturális okait.
A napi rutinban klinikánkon az appendectomiák jelentős részét manapság már laparoscopos technikával végezzük. Hazánkban azonban több sebészi osztályon ez a megközelítés még nem természetszerű. Számos nemzetközi közlemény utal a laparoscopos műtét előnyös voltára. Retrospektív klinikai vizsgálat keretében tervezzük az általunk rutinszerűen végzett laparoscopos, valamint a továbbra is a gyakorlatunkban alkalmazott nyitott appendectomiák műtéti eredményeit, az infekciós szövődmények kialakulását, valamint a betegek életminőségének változását.
a sebészi beavatkozások utáni sebgyógyulási zavar komoly teendőket ró a sebészre. A sebgyógyulási zavar kivédésére számos teória létezik, azonban tényleges bizonyítást egyik sem nyert igazán. Több adat mutat azonban arra, hogy a közvetlen preoperatíven adott proteindús hyperalimentáció nagyobb mértékben csökkenti a sebgyógyulási zavart zavar kialakulását, mint pl. az antibiotikum prophylaxis. Klinikai vizsgálat során bizonyítható vagy vethető el a feltevés.
A sejthalál kiváltó oka rendkívül sokféle lehet, ugyanakkor meglepően kevés mechanizmus vesz részt magában a folyamatban. A mitokondrium központi szerepe a sejthalál, illetve túlélés szabályozásában közismert, azonban a mitokondrium integritását befolyásoló
intracelluláris folyamatok még nagyrészt felderítetlenek (http://www.nature.com/cdd/journal/v7/n1/full/4400645a.html). A téma ezen folyamatok azonosítására és szabályozási mechanizmusaik megismerésére irányul.
A stressz (pl. oxidatív stressz) befolyásolja a sejt pusztulást, öregedéshez, apoptózishoz vagy nekrózishoz vezethet. A metabolomikai változások viszgálata rengeteg új információt szolgáltathat, új megközelítésekhez vezethet. A metabolitok (pl kis savas molekulák, nukleozidok) mennyiségi változásának meghatározása a biokémiai folyamatok jobb megértését szolgálhatja.
A gyomor- illetve nyombélfekély az endoszkópos és farmakológiai terápia fejlődése ellenére továbbra is magas halálozással járó kórállapot. Az endokrin sejtekből, valamint érzőideg végződésekből felszabaduló szomatosztatin és analógjai csökkentik a nyálkahártya vérátáramlását, pepszin és gyomorsav szekrécióját. Az endokrin funkcióit a szomatosztatin2,3,5 (sst2,3,5) receptor altípusok közvetítik, míg kutatócsoportunk nevéhez fűződik az sst4 által mediált gyulladáscsökkentő ls fájdalomcsillapító hatásának leírása. Jelenleg is folyamatban zajlik sst4 agonisták prekilnikai tesztelése, mint potenciális, új gyulladás- és fájdalomcsillapító gyógyszerjelölt molekulák. Célunk az sst4 receptor szerepének vizsgálata gyomor- illetve nyombélfekélyben, melyhez sst4 génhiányos, valamint vad típusú egerekben indomethacin subcutan adásával idézünk elő gyomorfekélyt, valamint az sst4 agonisták gasztroprotektív hatásának vizsgálata.
Az életkor előrahaladtával alkalmazkodóképességünk a stresszhelyzetekben változik. Aktivációs markerjelölések révén a stressz által kiváltott idegsejt aktiválódás szövettani metszetben vizsgálható. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy mely agyterületek hogyan változtatják meg működésüket az életkor függvényében.
A szájsebészeti beavatkozások során gyakran kerül sor csontelvételre. A preparáció során nem kívánatos hőt közlünk a csonttal, mely extrém esetben osteonekrózishoz is vezethet. A csontelvétel különböző módozatait (fúró, piezo technika), különböző anyagok csontba ültetésekor keletkező hőmérsékleteket mérjük vizsgálataink során.
A szepszis életet veszélyeztető állapot, mielőbbi oki diagnosztikája előfeltétele a beteg sikeres kezelésének. a hemokultura szakszerű vételének, beküldésének és feldolgozásának a lépéseit, a kórokozó azonosítását és antibiotikum érzékenységének meghatározását, a mikrobiológiai eredmény klinikai nyomon követését ismerheti meg a hallgató, alkalmat nyújt a szepszis diagnosztikájának és terápiájának alaposabb megismerésére.
A teljes testet érintő gyulladás (pl. szepszis) jelenleg 10. leggyakoribb halálok a világon, naponta nagyjából 1400 áldozatot követel. Magyarországon évente kb. 9000 szepszisben szenvedő beteget kezelnek intenzív osztályokon 30-60% halálos kimenetellel. A szisztémás gyulladás szoros összefüggésben áll a testhőmérséklet változásaival, amit klinikai diagnózisa is magában foglal. A betegek többsége lázas, jelentős hányaduk testhőmérséklete viszont alacsonyabb a normálisnál (hipotermia). A szisztémás gyulladás sikeres intenzív terápiás ellátása és a halálozás csökkentése érdekében elengedhetetlen az abban szereplő élettani és kórélettani mechanizmusok alapos felderítése, ezek azonban jelenleg is kutatások tárgyát képezik.
Tartós hemodinamikai túlterhelés - mint pl. hipertónia - hatására jelentősen növekszik a bal kamra izomtömege. A hipertrófiás folyamat inicializálásában számos jelátvivő szerepét vetették fel (mitogén által aktivált proteinkinázok, kalcineurin, etc), melyek mechanikai feszítés hatására rendkívül gyorsan aktiválódnak. Feltételezhető, hogy a nagyszámú intracelluláris jel a transzkripciós faktorok szintjén integrálódik, melyek közvetlenül szabályozzák az ún. fetális gén programot. Tervezett munkánk során tisztázni kívánjuk a GATA-4, a nukleáris faktor (NF)-κB és a STAT3 transzkripciós faktorok szerepét a hipertrófiás folyamat irányításában. Eredményeink új ágensek létrehozását serkenthetik, melyek a transzkripciós faktorok specifikus gátlása révén csökkenthetik a hipertrófia fokát ill. hozzájárulhatnak a következményes szívelégtelenség kialakulásának kivédéséhez.
A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A cAMP–protein kináz A jelátviteli útvonalat aktiváló pozitív inotrop szerek, mint a béta-adrenerg agonisták és a foszfodiészteráz gátlók, rövidtávon dramatikus módon javítják a balkamra-funkciót és csökkentik a klinikai tüneteket, azonban hosszú távú alkalmazásuk rontja a betegek túlélési esélyeit. Munkánk célja a miokardiumból felszabaduló ún. kardiokinek funkcionális jelentőségének vizsgálata, az általuk aktivált jelátviteli utak azonosítása, a szívizom-kontraktilitás szabályozásában betöltött szerepük tisztázása. Reményeink szerint a karakterizálandó peptidek és jelátvivőik távlatilag a krónikus szívelégtelenség kezelésének hatékony farmakológiai eszközévé válhatnak.
A légúti gyulladásos betegségek minden korosztályt érintenek és jelenleg a harmadik helyen állnak a leggyakoribb halált okozó betegségek listáján. A tüdőt gazdagon innerváló kapszaicin-érzékeny szenzoros neuronok végződéseiből felszabauló neuropeptidek komplexen szabályozzák a neurogén gyulladásos folyamatokat. Célunk a kapszaicin-szenztív érzőideg-végződésekből felszabaduló szomatosztatin és az sst4 receptor altípus szerepének vizsgálata endotoxin-indukálta akut légúti gyulladás egérmodelljében.
A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4deléciója egy LacZgént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között. Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4deléciója egy LacZgént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között. Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
A jelen kutatás témája a 3D látás élettani alapja. A térlátás létrejöttéhez a látórendszernek meg kell találnia a két szem retinájára vetülő, egymásnak megfeleltethető (korrespondáló) képpontokat. Speciális vizuális ingerekkel, úgynevezett random pont korrelogramokkal és pszichofizikai módszerekkel vizsgáljuk a sztereopszis alapszintű folyamatait. Feltérképezzük, hogy a térlátás folyamatai milyen mértékben érzékenyek zavaró ingerekre (maszk), a két szembe érkező képek információ tartalmára és hasonlóságára.
A téma keretében hidrogén-szulfid, nátrium-poliszulfid és dimetil-triszulfid hatását tanulmányozzuk. Az alkalmazott állatmodellek a klasszikus fájdalom és gyulladásmodellek mellett a neuropátiás fájdalom, ízületi gyulladás és hasnyálmirigy-gyulladás modelljei. A kísérletek keretében mechanikai- és hőérzékenységet, myeloperoxidáz enzimaktivitást, ödémaképződést, a plazmaextravazáció ütemét mérjük, valamint a központi idegrendszer megfelelő területeiből aktiválódást detektálunk immunhisztokémiával.
Régóta ismert, hogy az autoimmun kórképek gyakran társulnak infertilitással és korai vetéléssel. Vizsgálatunk során célunk jellemezni az autoimmun betegségek hátterében egyre gyakrabban vizsgálat T-helper limfociták 4 alcsoportjának, a Th1, a Th2, a Th17 és a regulátoros T (Treg) limfociták aktivációjának eltéréseit autoimmun Hashimoto thyreoiditisben szenvedő fiatal nőkben. Jellemezni szeretnénk továbbá a T limfociák aktivációjában és az antigén prezentáló sejtekkel (APS) folytatott kommunikációban központi szerepet betöltő B7 fehérjék változásait a kórképben. A munkában olyan fiatal nőkben is szeretnénk elvégezni az említett vizsgálatokat, akiknél a betegség már korai fázisában (szubklinikai fázisában) infertilitással társul.
E témán belül elsősorban a különböző típusú zsírsavak karcinogenezisre gyakorolt hatását, illetve egyes növényi eredetű kémiai anyagok (tiszta formában vagy különböző keverékekben /pl. étrendkiegészítők/) potenciális daganatmegelőző hatását vizsgáljuk. A vizsgálatok állatkísérletekben kémiai karcinogénekkel indukált vagy átoltott daganatokon történnek, az in vitro vizsgálatok pedig többek között génexpresszió-változásokat céloznak meg, valamint az apoptotikus vagy éppen sejtproliferatív hatást mérik, illetve epigenetikus markereket alkalmaznak (pl. DNS-metilációs mintázatok).
A lítium az egyik legrégebben használt gyógyszer, a bipoláris-affektív pszichiátriai kórkép hatásos kezelési módja mind a mai napig. Azonban hatásmechanizmusa nem teljesen feltárt, ezért az sem egyértelmű, hogy miért reagálnak bizonyos betegek jól (lithium responder), míg mások kevésbe jól (lithium non-responder) lítium kezelésre. Irodalmi adatok és saját korábbi in vitro kísérleteink arra utalnak, hogy a lítium gátolja a foszfoglükomutáz enzimet (PGM). Ez az enzim, a glükóz-1-foszfát (Glc-1-P) és a glükóz-6-foszfát (Glc-6-P) közötti reakciót katalizálja. A sejtek által felvett galaktóz fő metabolikus útvonalának része a PGM, aktivitása nélkül a galaktóz csak nehezen használható fel a glikolízisben.
Mivel jelentős mennyiségű galaktóz forrás szinte kizárólag tej és tejtermékekben van, kutatásunkban arra keressük a választ, van-e összefüggés a tejfogyasztási szokások és a lítium terápia hatékonysága között. Továbbá, kísérleti állatmodellben megvizsgáljuk a lítium hatását különböző mennyiségű galaktózt/glükózt tartalmazó tápanyagok fogyasztása esetén.
A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán, egymástól különböző módon és más funkciók céljára dolgozza fel. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG, LFP és többelektródás egysejt elvezetés) és funkcionális képalkotó (optical imaging, fMRI) módszerekkel.
Neurophysiology of parallel processing mechanisms in stereoscopic vision in animal experiments
This project concerns the biological basis of 3D vision. A recent theory claims that binocular information is processed by two functionally distinct, parallel channels in the brain. Here, we would like to identify and characterise these two mechanisms by measuring responses to tricky movies, so-called dynamic random dot stereograms. We use psychophysical, electrophysiological (EEG, LFP and multichannel single-unit recording) and functional imaging (optical imaging, fMRI) methods.
A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán, egymástól különböző módon és más funkciók céljára dolgozza fel. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG) és funkcionális képalkotó (fMRI) módszerekkel.
A 3D-s percepció a vizuális információ központi feldolgozásának egy érzékeny és összetett részét képezi. Célunk a térlátás élettani alapjainak minél részletesebb feltárása vizuális kiváltott válasz (VEP) és funkcionális mágneses rezonancia imaging (fMRI) technikák segítségével, pszichofizikai módszerekkel kiegészítve. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak fiatal felnőttek bevonásával.
A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni.
A tímusz öregedése –adipoid involuciója- már fiatal korban megindul, és a szerv szinte teljes elzsírosodásához vezet 50 éves kor körül. A folyamatot szabályozó molekuláris változásokat vizsgáljuk, mivel a fertőzések ellen védő immunsejtek (T-sejtek) ebben a szervünkben fejlődnek és válnak funkcióképessé.
A transzkraniális mágneses stimuláció (NEXSTIM) gyakorlati alkalmazhatóságának és előnyeinek vizsgálata idegsebészeti beavatkozást igénylő kórképekben. A preoperatív vizsgálat fontossága a centrális-paracetnrális illetve a Broca- vagy Wernicke-területi térfoglalások esetén.
A tömeges sérült ellátás elveinek fejlődését tekintjük át. A hazai viszonyokat felmérve összevetjük a gyakorlatot a nemzeti és nemzetközi standarddal. Elemezzük a hazai természeti és ipari katasztrófák egészségügyi biztosítását.
A primer fejfájások és a trigeminovaszkuláris rendszer egyéb fájdalomszindrómái a lakosság nagy részét érintő, jelentős életminőség-csökkentő betegségek. A fejfájást a konvencionális analgetikumok nem csillapítják kielégítően. Szükséges tehát új gyógyszercélpontok keresése, hogy célzottan ható fejfájáscsillapítókat fejleszthessünk ki. Kísérleteinkben különböző potenciális célmolekulák szerepét vizsgáljuk fájdalommodellekben farmakológiai eszközök (agonisták, antagonisták) illetve génhiányos egerek segítségével. Kísérleteink során a trigeminovaszkuláris rendszert kémiai vagy elektromos módon aktiváljuk altatott állatokon, majd a válaszokat vaszkuláris képalkotó módszerekkel vizsgáljuk.
A TRPA1 és TRPV4 receptorok a kapszaicin-érzékeny nociceptorokon, immunsejteken és keratinocitákon expresszálódnak. A TRPA1 receptort csípős anyagok (mustárolaj, fahéjaldehid), exogén és endogén toxikus vegyületek, valamint gyulladás során keletkező mediátorok és 18°C-nál alacsonyabb hőmérséklet képes aktiválni. A TRPV4 aktivációs és szenzitizációs mechanizmusairól, interakcióiról még kevés információ áll rendelkezésünkre. Kísérleteinkben ezeknek az ioncsatornáknak a szerepét, aktivációját, és kapcsolatrendszereit vizsgáljuk akut és krónikus gyulladásos és neuropátiás fájdalommodellekben génhiányos egerekkel és farmakológiai eszközökkel (agonisták, antagonisták) a termo- és mechanonocicepció komplex vizsgálómódszereivel.
A Tranziens Receptor Potenciál Ankyrin 1 (TRPA1) a TRP receptorcsalád tagjaként a kapszaicin-szenzitív szenzoros neuronokon expresszálódik. A TRPA1 ioncsatornát több exogén és endogén kémiai ágens képes aktiválni, többek között csípős anyagok (mustárolaj, fahéjaldehid, allicin) és toxikus gázok (akrolein, formaldehid), melynek következményeképpen gyulladásos peptidek szabadulnak fel (P-anyag, CGRP). A hidrogén-szulfid (H2S) az emberi szervezet fontos gázmediátora. Az utóbbi években több adat látott napvilágot, melyek szerint a H2S többféle vaszkuláris és gyulladásos folyamatban is részt vesz. Ezen kívül feltételezik, hogy a H2S hatással van a kapszaicin-érzékeny peptiderg érzőidegvégződésekre. Vizsgálataink célja, hogy in vivo és in vitro kísérleti módszerek segítségével feltérképezzük a neurális és nem-neurális TRPA1 receptorok és a H2S interakcióit különböző mikrocirkulációs folyamatokban, a bőr, a bélrendszer és a légutak gyulladásos megbetegedéseiben, valamint neuropátiás állapotokban.
A szklerózis multiplex a központi idegrendszer demielinizációjával járó betegség, ami a leggyakoribb neurológiai kórkép fiatal felnőttkorban. A rendelkezésre álló gyógyszerek az immunrendszer modulációja révén hatnak, azonban a progresszív formákra ezek a gyógyszerek nem hatnak. A cuprizon a szklerózis multiplex nem-immun állatmodellje, amelyben az oligodendrociták elsődleges pusztulása indítja el a demielinizáció folyamatát. A modell segítségével azonosíthatók a gliasejteken található gyógyszercélpontok. Kísérleteinkben a neuronokon és gliasejteken is megtalálható TRPA1 receptor szerepét vizsgáljuk cuprizonnal kezelt egereken viselkedési és szövettani módszerekkel.
Az emberi szervezet (a tüdő is) elkerülhetetlenül öregszik. Az öregedési folyamatok vizsgálata gyulladásos és daganatot kiváltó behatások kapcsán, jelátviteli folyamatok, szöveti szerkezet, génexpressziós módosulások vizsgálata történik a témakörben.
A diploma munka célja, hogy felmérje az utóbbi 15 évben beültetett anatómiai és reverz vállprotézis eredményeit, külön kitérve a betegek fizikális vizsgálatára, a protézisek radiológiai elemzésére és a műtéti szövődményekre.
A D-vitamin számos hatása közismert, hozzájárul az egészséges csontok és immunrendszer fejlődéséhez. Továbbá a D-vitamin rendelkezik neuroprotektív hatással, vagyis a D-vitamin hiánya nagyban elősegíti a neurodegeneratív betegségek kialakulását. Újabb kutatások kapcsolatot mutattak ki a D-vitamin, valamint a vasanyagcsere egyes elemei között. Kutatásunk célja, hogy a vasanyagcsere zavarait, illetve a D-vitamin kezelés hatását a vas metabolizmusára vizsgáljuk sejtkultúrákon, különböző körülmények között. A kísérlethez neuroblasztóma sejteket használunk, melyekhez különböző koncentrációban D-vitamint adagolva meghatározott időintervallumon keresztül inkubáljuk a sejteket. A kezelésre adott válaszok hatásait valós idejű kvantitatív PCR segítségével határozzuk meg. A vas felvételében, hasznosításában bekövetkezett változások kimutatása mellett, továbbá kapcsolatot keresünk a neurodegeneratív betegségek során kialakult anyagcserezavarokkal.
A makrofágok kulcsszerepet játszanak a szervezet vas homeosztázisában. Bakteriális fertőzések esetén a vas szérumból történő eliminálásával gátolják a baktériumok szaporodását. A téma keretén belül vizsgáljuk a perifériális makrofágok vasanyagcserére jellemző génjeinek expressziós mintázatát. In vitro körülmények között megvizsgáljuk, hogy a vasterhelés és vas megvonás milyen hatással van ezekre a sejtekre. A kísérleteket elvégezzük LPS-sel aktivált sejteken is, majd a kapott eredményekkel összehasonlítást végzünk. Ezt követően a szignifikáns expressziós változást mutató géneket tovább vizsgáljuk sejtkultúrán, megvizsgáljuk, hogy túlműködésük és alulműködésük esetén milyen változásokat okoznak a sejtekben.
A vastagbéldaganatok a második legfontosabb daganatos halálokot képezik Magyarországon. Olyan genetikai tényezőket igyekszünk azonosítani az allélmegoszlások daganatos és kontroll csoportok közötti összehasonlításával, amelyek e daganat kialakulásának kockázatát befolyásolják. A high-risk személyek vagy csoportok azonosítása segíthet ún. személyre szabott prevenciós programok kidolgozásánál, és így a vastagbélrák előfordulási gyakorisága a jövőben hatékonyabban csökkenthető.
A vékony-rost neuropathia (SFN) a polyneuropathiák egy speciális típusa, ahol az Adelta és C rostok szelektív károsodása alakul ki, a klinikai tüneteket ennek megfelelően a neuropathiás fájdalom uralja.
A munka célja a Neurológiai Klinika beteganyagának elemzése: az idiopathiás és a szekunder SFN betegek összegyűjtése, az etiológiai faktorok elemzése. A vizsgálat során kiértékeljük a punch biopsziával nyert mintákat és összevetjük a klinikai adatokkal. A neuropathiás tüneteket nemzetközileg elfogadott pontozó skálákkal rögzitjük, valamint elkészítjük a betegek kvantitatív sensoros vizsgálatát.
A vénás tromboembólia (VTE) együttes megnevezés, mely magába foglalja a mélyvénás thrombosist és a tüdőembóliát. A VTE gyakori, potenciálisan halálos, ismétlődésre hajlamos betegség. Szövődményeként kialakulhat infarctus pneumonia, krónikus vénás elégtelenség, pulmonalis hypertonia, ulcus cruris és ezek kapcsán rokkantság. A VTE jelentősége nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági jelentőséggel is bír, a gyakori szövődmények krónikus állapot kialakulásához vezethetnek. Az első VTE kialakulásának kockázata az életkorral együtt nő. Etiológiától függően a már egyszer VTE-t elszenvedett betegeknél eltérő a rekurrencia/kiújulás kockázata, mely nem provokált VTE esetén, ill. magas rizikójú thrombophilia fennállása mellett a legmagasabb. Vizsgálatunk célja a fekvő-és járóbetegellátásban VTE miatt hospitalizált betegeink tüneteinek, diagnosztikájának, rizikófaktorainak, terápiájának felmérése, nyomonkövetése a szövődmények megjelenése szempontjából.
A vizuális memória folyamataiban a szenzoros feldolgozás során keletkező neurális reprezentációkat agyunk kódolja, tárolja, és előhívja. Közismert példa, amikor a fal színéhez függönyt vásárolunk, és emlékezetből választjuk ki az odaillő színárnyalatot. Mivel szavakkal pontosan nem tudjuk definiálni a tárolt információ gyakran pontatlan, és a tárolás sérülékeny, újabb ingerek könnyen megzavarhatják. A vizuális memória mechanizmusait, azok kvalitatív és kvantitatív tulajdonságait pontosan mérhetjük pszichofizikai módszerekkel, illetve a folyamatban résztvevő agyi szubsztrátok megjeleníthetők EEG és fMRI technikák alkalmazásával. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak
A tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rák típus, melynek manapság is igen csekély a túlélési aránya a terápiás kezelést követően (~15%). A multidrog rezisztencia központi szerepet játszik ebben a problémakörben, mely akkor jelentkezik, ha a sejtek gyakran kapnak citosztatikumos kezelést. Célunk megérteni az ABCG2 drog-transzporterek szerepét a drog rezisztens tüdő adenokarcinoma sejtvonalban, hanging-drop technika alkalmazása révén.
Minden évben megduplázódik az orvostudományok művelői által előállított adatok mennyisége. A jelenlegi világtrend az, hogy az adatok széleskörű gyűjtése mellett azok minél teljesebb felhasználása is valósuljon meg új, az orvosi munkát segítő és gyakran helyettesítő alkalmazások segítségével. Ez az igény új tudományterületeket hívott életre, melyek rohamosan fejlődnek és a keletkezett, főként gyakorlati eredmények gyorsan integrálódnak a meglévő tudásbázisba. Ahhoz azonban, hogy ez a tudás a mindennapi gyakorlat része legyen, új ismereteket is követel a leendő orvosoktól, illetve egészségügyben tevékenykedő szakemberektől.
A munka során az EU teljes mellkassebészeti adatbázisán lehet kutatómunkát végezni, mely több, mint 100000 adatrekordból áll és több, mint 150 szempontot vesz figyelembe.
Az eredmények új, még nem ismert összefüggések feltárását teszik lehetővé, mely a betegellátás technikáinak javítását, módosítását is érintheti. Az adatok feldolgozása során az európai regiszterben nyilvántartott centrumok területi jellegzetességei és betegség típusainak megoszlása is elvégezhető. Ez közvetlenül befolyásolhatja a betegutak tervezését ugyanúgy, mint a betegellátási minőség javítását.
A pre- és postnatális ultrahang vizsgálatok, valamint az MR vizsgálatok technikai fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedekben sok új információt szereztünk az agy fejlődéséről, a molekuláris genetikai technikák fejlődése következtében pedig az agy fejlődését reguláló génekkel és génhálózatokkal, valamint genetikai mechanizmusokkal kapcsolatos ismeretanyagunk bővült.
A fejlődési zavarok hátterében álló genetikai eltérések heterogének, lehetnek monogénes hibák, de egyre több adatunk van az elváltozás hátterében álló kópiaszám rendellenességekről is.
Intézetünkben 2013 óta mentálisan retardált, dysmorphiás betegeknél végeztük el az aCGH-t, ennek során több betegben az agy fejlődését befolyásoló CNV-t detektáltunk.
A TDK munka során ezeknél a betegeknél a genotípus-fenotípus korreláció részletes vizsgálatára kerülne sor.
Intravénás dipyridamole indukálta agyi microcirculatio változás képalkotó vizsgálata. A tanulmányba olyan betegeket választunk be, akiknél a DP terheléses cardioSPECT vizsgálat során átmeneti (általában percek alatt múló) neurológiai tüneteket észleltek. A tanulmány célja, hogy a cardio- és cerebrovascularis rizikófaktorokkkal élő betegek még szubklinikus agyi keringészavara felfedezésre kerüljenek, így biztosítva korai stroke prevenciót.
Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika, egyetemi adjunktus
Számos idegrendszeri érintettséggel járó kórképről (depresszió, anorexia nervosa, pánikbetegség stb.), tudjuk, hogy gyakrabban jelentkeznek bizonyos életszakaszokban. A központi idegrendszerben kifejeződő neuromodulatorként működő neuroeptidek szerepe régóta ismert és vizsgált kérdés. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy állhat-e az életkorral összefüggő neuropeptid expresszió változás részben e betegségek jellegzetes korcsoport beli halmozódásának hátterében.
A Datscan vizsgálat (123I-Ioflupán) a striatum leképezésére, a presynapticus dopamin receptor sűrűség kimutatására, azaz a működőképes dopamin idegvégződések elvesztésének detektálására szolgáló eljárás. A vizsgálatok fő célja a Parkinson-kóros betegek (klinikailag egyértelműen még nem bizonyított esetek) elkülönítése a Parkinson-syndroma különböző eseteitől (pl.Essentialis tremor, MSA, PSB). A vizsgálat során detektált eltérés összefügg a betegség klinikai stádiumával, alkalmas a betegség progressziójának monitorizálására.
Szövettani vizsgálatokból ismeretes, hogy különböző agyi traumák (elektromos, mechanikus, hypoxiás) során jellegzetes morfológiájú, károsodott, ú.n. “sötét sejtek” keletkeznek bizonyos agyi területeken. E sejtek egyedülálló tulajdonsága, hogy igen rövid idő alatt (néhány óra) lejátszódó, teljes regenerációra képesek. Célunk e jelenséget in vivo vizsgálni, melyhez modern MR képalkotási módszereket alkalmazunk, patkány sötét sejt modellen. Eredményeink elsőként igazolhatnák a sötét sejt kialakulás, és -regeneráció jelenségét in vivo, segítenék e jelenség hátterének és funkcionális jelentőségének megismerését, valamint lehetővé tennék humán vizsgálatok megkezdését.
A neuropszichológia egyik legfőbb feladata, hogy megértse, hogy az agyban kialakuló léziók hogyan vezetnek a különböző kognitív zavarokhoz. Ennek egyik módszertana az agyi léziók modellezése számítógépes modelleken. A téma megtanítja a PDP++, mesterséges neurális hálózatot szimuláló szoftverrendszer működését, illetve vizsgálja a speciális kognitív funkciókat kivitelező hálózat viselkedését a benne kialakuló léziók hatására.
Az akut hasnyálmirigy gyulladás súlyosabb megjelenési formája mind patofiziológiai hátterét, mind a klinikai képet, illetve lefolyást illetően nagymértékben hasonlít a szeptikus sokkhoz, és ahhoz mérhetően magas mortalitású betegség. Mivel viszonylag ritka kórképpel álunk szemben, ismereteink bővítésre szorulnak a betegség megértését, a diagnosztikát és a terápiát illetően egyaránt. Munkacsoportunk célja ezért egy átfogó kutatási program kialakítása, melyben elsősorban az intenzív és szubintenzív ellátást igénylő betegeket vizsgálnánk. Retrospektív, prospektív elemzések és obszervációs vizsgálatok mellett prospektív randomizált tanulmányokat tervezünk. Az egyik fő célkitűzésünk, hogy extrakorporális citokin-adszorpciós terápiával kapcsolatos ismereteinket bővítsük, ezért szeptikus shockban, illetve akut hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegek citokin adszorpciós terápiájával kapcsolatban szervezünk multicentrikus klinikai vizsgálatokat.
Az akut miokardiális infarctus két típusát különíthetjük el az ST elevációs (STEMI), illetve az ST elevációval nem járó (NSTEMI) formát. A két típus patofiziológiai alapja, epidemiológiája, terápiás stratégiája (terápiás időablak) alapvetően különbözik. Míg a STEMI esetén a 90 percen belüli ellátás (perkután koronária intervenció vagy lízis) a kívánatos, addig az NSTEMI esetén az ajánlás a 24-72 órán belüli is lehet.
A fogszabályozó kezelések kapcsán az egyik leggyakrabban előforduló mellékhatás a fájdalom és diszkomfort érzet. Az alacsony energiájú lézerek fájdalom és diszkomfort érzetre való hatását vizsgáljuk a munka során.
A pancreas carcinoma agresszív viselkedése és viszonylag késői felismerése előtérbe helyezi azokat a kutatásokat, amelyekkel ezen problémákon lehetne segíteni. A korai diagnózist előmozdító szűrőmódszerek kifejlesztése révén a betegek kezelése még időben, koraibb stádiumban történne. Mindez a prognózist javítaná, vagyis a betegek túlélési esélye növekedhetne. Ezen új lehetőségek egyike a vérszérum kalorimetriás vizsgálata, aminek kezdeti eredményei bíztatóak.
Vizsgálatunk célja az albumin adásával feltehetőleg a direktben befolyásolható paraméterek – gyulladás, oxidatív stressz – változásának vizsgálata szeptikus betegekben. Bár a korábbi mortalitás végpontú vizsgálatok negatív eredménnyel jártak, nem biztos, hogy az intenzív terápiában ezek használhatóak. Korábbi irodalmi adatok alapján az albumin fontos keringő antioxidáns, tüdőkárosodásban szenvedő betegek esetében javította a plazma antioxidáns kapacitását. Feltételezésünk szerint az albumin korai pótlása kedvezően befolyásolhatja a szeptikus betegekben fennálló oxidatív stresszt és gyulladást. Korábbi vizsgálatainkban szeptikus betegeknél a totál antioxidáns kapacitás emelkedését észleltük. A tervezett vizsgálat ezen jelenség mögötti patofiziológiás változások hátterét is tisztázhatja. Teóriánk igazolására 40 beteget kívánunk bevonni tanulmányunkba, a kezelt csoportban albumin pótlás történik, a kontroll csoportban 20 g/l-es érték felett nem adunk albumint.
A vizsgálatainkat a PTE KK II. számú Belgyógyászati Klinikával kollaborációban kívánjuk végezni.
A vizsgálat végpontjai:
Elsődleges végpont: Az oxidatív stressz és gyulladásos reakció markereinek alakulása a két csoportban.
Másodlagos végpont: A beteg állapotsúlyossági paraméterinek alakulása, illetve gyógyszeres keringéstámogatás (vazopresszor/inotróp) igény alakulása a két csoportban, valamint a két csoport közti különbség vizsgálata.
A természetes körülmények között előforduló toxinok mérgező hatásukat a sejtek aktin vázával kölcsön hatva is kifejtik. Ilyen toxin például a falloidin (Gyilkos galóca, Amanita Phalloides), mely fehérjékhez és nukleinsavakhoz is kötődik. Patológiai hatása mellett fontos szerepet játszik a kutatásokban is, mivel erősen kötődik az aktin filamentumokhoz, stabilizálva azokat. A falloidinhez kötött jelölő (festék) molekulákat széleskörűen alkalmazzák a mikroszkópiában a citoszkeleton vizsgálatára, egyszerre kihasználva a falloidin erős kötődését és filamentum stabilizáló hatását, és a jelölő detektálhatóságát.
A jasplakinolid toxin is egy ciklikus peptid (Jaspis johnstoni), mely ugyancsak képes kötődni az aktin filamentumokhoz megmerevítve azokat. Lényeges különbség azonban, hogy míg a jasplakinolid képes a sejtek membránjain keresztül hatolni, addig a falloidin ezt nem tudja megtenni.
Kutatásaink során ezeknek a toxinoknak nemcsak a biológiai/patológiai hatásmechanizmusait szeretnénk megismerni, hanem felhasználjuk a már ismert hatásaikat a citoszkeletont utánzó modellrendszerek felépítéséhez. Ezen modellrendszerek segítségével tudjuk a citoszkeleton működését és szerepét részleteiben kutatni, megérteni.
TDK munkája során a hallgató betekintést kap az intézetben zajló kutatómunkába és megtanulhatja a citoszkeleton kutatáshoz szükséges biofizikai, biokémiai és sejtbiológiai módszerek használatát is.
Ábra: Alexa 488 és Alexa 568 –falloidin jelölés, 5 nM aktin Olympus IX981 mikroszkóppal 100x nagyításban, készítette Dr. Barkó Szilvia a Biofizikai Intézetben
A prospektív diagnosztikai vizsgálatunkban a leggyakrabban használt klinikai mérési metódusok inter- és intraobserver vizsgálatát végezzük el. A vizsgálat során anonimizált módon begyűjtjük a vizsgált személyek egyes adatait (életkor, aktivitás, BMI, morfotípus), statisztikai kiértékelés céljából. Ezt követően ezek eredményeit, valamint az általunk kifejlesztett lézeres mérési metódus által nyert eredményeket vetjük össze a Gold standardnak tekinthető EOS sztereoradiografikus képalkotás mért értékeivel.
Társtémavezető: Dr. Karádi Kázmér, egyetemi docens
Az Alzheimer betegség a következő évtizedek kiemelt közegészségügyi kérdése lesz Európában. A demográfiai mutatók ismeretében Magyarországon is fokozódó kihívást jelent. Társadalmi, gazdasági jelentősége miatt fel kell hívni az egészségügyi döntéshozók figyelmét a problémára, valamint az egészségügyi ellátórendszernek is fel kell készülnie. Ezen belül a háziorvosok - kapuőr funkciójuk okán – kiemelt szerepet játszanak. A téma vizsgálja a háziorvosok szerepét a szűrés és a gondozás területén
A főként védő hatású amin-oxidázok az exogén és endogén biogén aminok farmakológiai hatásait közömbösítik. Reakciótermékeik ugyanakkor (aldehid, hidrogén-peroxid, ammónia) biológiailag aktív, potenciálisan toxikus vegyületek. Bár ezen enzimek szubsztrát-specificitása és gátlószerek iránti érzékenysége jól ismert, fiziológiai és patofiziológiai szerepük mindezidáig nem tisztázott. Ezért korábbi kísérleteink folytatásaként vizsgáljuk neuropátiás, posztoperatív és gyulladásos fájdalom állapotokban betöltött funkciójukat.
A vese proximális tubulussejtjei a fiziológiás folyamatok szempontjából fontos anyagok, így pl. glükóz, ionok, aminosavak reabszorpcióját végzik a primer vizeletből. Akut és krónikus tubuláris károsodásokban ezek a folyamatok károsodhatnak, ezáltal elektrolitzavarokat, aminoaciduriát, renális glükozuriát előidézve. Tubularis funkciózavar gyanúja miatt kezelt betegekben HPLC-rendszer segítségével vizsgáljuk bizonyos aminosavak (fenilalanin, para-/meta-/orto-tirozin) szérumszintjét és vizelettel történő ürítését, és ezek összefüggését glomeruláris és tubularis funkciós markerekkel.
Az amiodarone egy jól ismert széles körben alkalmazott antiarrhythmiás ágens. Legfőbb metabolitja a desethylamiodarone citotoxikus tulajdonságú. Vizsgálni kívánjuk, hogy alkalmazható-e estelegesen a desethylamiodarone tumortherápiákban, kombinált chemo illetve radiotherápiákban. Sejtkultúrák, állatkísérletes modellek segítségével leírjuk, hogy mely mitokondriális illetve más jelátviteli útvonalak állhatnak a sejtkárosító folyamatok hátterében, vizsgálni kívánjuk az esetlege tumorspecifikus hatásokat.
A munka célja az anatómia és határterületi tudományok összefüggéseinek vizsgálata, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. További cél még innovatív ötletek megvalósítása mind az oktatásban mind a kutatásban.
A TDK munka során egyrészt lehetőség nyílik olyan preparátumok készítésére, amik az oktatásban felhasználhatóak. Másrészről a boncolás és preparálás alatt jobban megtanulható és átismételhető az anatómia. A későbbi klinikai tanulmányoknál (főleg sebészet, traumatológia, radiológia) fontos és jól hasznosítható kézügyesség és három dimenziós látásmód szerezhető. A boncolás során felfedezett esetleges anatómiai variációk, rendellenességek összegyűjtése, feldolgozása segítheti a sebészeti beavatkozások és a sebészeti anatómia pontosítását.
Az intraoperatív alvásmélység megítélésének elterjedt formája a bispectral index monitorozása. A szakirodalomban sokat vitatott téma, hogy az alvásmélység nagysága hatással van-e a posztoperatív kognitív funkciókra? Ha igen, akkor azt milyen irányba (előfordulást növeli vagy csökkenti) és formában (delírium, diszfunkció) befolyásolja? (téma feldolgozása klinikai vizsgálat és szakirodalom-kutatás formájában)
A posztoperatív infekció a mai napig a műtéti beavatkozások egyik leggyakoribb szövődménye, ami a morbiditást és mortalitást is megnöveli. Az intravénás gyógyszerek nagy százalékban kontaminálódnak az előkészítés és a beadás során. Vizsgálataink során az aneszteziológiai és intenzív osztályos gyakorlatban használt gyógyszerek baktériumokra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A poly-, és multirezisztens törzsek gyorsan terjednek osztályainkon. Az ellenük vívott harcban segíthet a megfelelő, additív vagy szinergista gyógyszerkombináció. Az intenzív osztályos kezelés során használt gyógyszerek és az ott alkalmazott antibiotikumok együttes hatását vizsgáljuk, hogy felderítsük az esetleg meglévő pozitív hatásokat.
Az intenzív osztályos beavatkozások sok lehetőséget biztosítanak az iatrogén fertőzéseknek. A különböző eszközök ilyen hatását, kontaminációját szintén vizsgáljuk a TDK munka során.
Az asszimmetrikus háború körülményei között az egészségügyi szervezés és ellátás számtalan elemét meg kellett változtatni. A műveleti medicina koncepciójában az aneszteziológia kihívásokat és azok megoldásait keressük.
A kurkumin köztudottan számos kedvező hatással rendelkezik (gyulladáscsökkentő, anti-iszkémiás, anti-mikrobás és daganatellenes hatás). Sajnos a molekula abszorpciója rendkívül kedvezőtlen. A diákkörös hallgató feladata az lesz, hogy adott szintetikus protokoll alapján néhány vízoldható, tenzid-szerű csoporttal rendelkező kurkumin származékot szintetizáljon és az Orvosi Mikrobiológiai Intézettel együttműködve részt vegyen ezen új kurkumin-származékok antimikrobás hatását vizsgálva hatás-szerkezet összefüggések felderítésében.
A vírusok kevésbé mutálódó fehérjéit, mint például a kapszid fehérjéket célozzuk meg olyan kis molekulákkal, amelyek e fehérjékhez erősen kötődnek és a vírus kapszidjának felépülését gátolják. Munkánk során atomi felbontású szerkezetekkel dolgozunk.
Világon és ezen belül Magyarországon is a szív- érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikákat. Az ateroszklerózis folyamatának igazolása, az artériák szerkezeti és funkcionális károsodásának mértéke az artériás stiffness paraméterek közvetlen mérésével széles körben alkalmazható eljárás. Munkánk célja, hogy a kardiovaszkuláris rizikó megítélésére korábban validált, alacsony költségű, non-invazív vizsgáló módszereket hasonlítsunk össze. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a fokozott kardiovaszkuláris kockázatot a "felhasználó barát" oszcillometriás, valamint MRI és echo-tracking módszerekkel meghatározott lokális, regionális és szisztémás paraméterek milyen értékkel jelzik. Kardiovaszkuláris betegségekben az artériás stiffness paraméterek mellett a koronária kálcium score (CCS) és az epikardiális zsírszöveti volumen (EFV) egyaránt független kardiovaszkuláris rizikófaktorként lettek definiálva. Munkánk során az artériás stiffness paraméterek mellett non-kontraszt szív CT és MRI paraméterek összefüggését is vizsgáljuk a kardiovaszkuláris rizikó megítélésében.
Az ásványvízfogyasztás Magyarországon az elmúlt 20 évben számottevő mértékben növekedett, 2012-ben elérte a 116 liter/fő/év mennyiséget, így népegészségügyi szempontból jelentőssé vált. Az ásványvízfogyasztás nagymértékű emelkedése magával vonta a műanyagpalackok gyártásának növekedését is, mely többek között azt a kérdést is felveti, hogy a PET (polietilén-tereftalát) palackokban tárolt ásványvíz van-e valamilyen hatással az egészségre.
A gyártás során használt, illetve a PET palackból lebomló anyagok beoldódhatnak az ásványvízbe, ezáltal a PET palackok potenciálisan egészségkárosítók. Lehetséges szennyezőanyag a formaldehid (IARC 1. osztályba tartozó humán karcinogén), az acetaldehid (IARC szerint 2B osztályú karcinogén, valamint ismert teratogenitása is), vagy a PET palackokból kioldódó adalékanyagok, például ftálsavészterek illetve ftálsavszármazékok. A ftalátok állatkísérletben májrákot okozhatnak, here- és májkárosítónak bizonyultak, ezen kívül teratogének lehetnek. Emberekre vonatkozóan felvetették endokrindiszruptor szerepüket. Ennek oka lehet még az antimonnal való szennyezettség, vagy a vizek biszfenol-A tartalma.
Ezen kívül természetes ásványvizek esetében a mélyben keletkező vegyületek (pl. az aromás, ún. BTEX-ek: benzol, toluol, etilbenzol és xilol) is megemlítendők.
Célunk a különböző körülmények között tartott ásványvizek potenciálisan toxikus, genotoxikus hatásának kimutatása, illetve a kioldódó anyagok elemzése, meghatározása kémiai módszerrel.
A kutatás célja autoimmun encephalitises betegek szérum és liquor mintáinak szerológiai vizsgálata 6 különböző autoantigénnel szembeni reaktivitás-mintázat alapján.
A rheumatoid arthritis (RA) az egyik leggyakoribb szisztémás autoimmun betegség. Munkánk során az emberi RA-hoz igen hasonló egér modellben vizsgáljuk az autoimmunitás kifejlődésének lépéseit, sejtes ill. molekuláris mechanizmusait, valamint annak módosítási lehetőségeit.
Az autoimmun polyglandularis szindróma (APS) heterogén betegségcsoport, melyben több endokrin és nem endokrin szerv autoimmun típusú megbetegedése észlelhető. A betegek diagnosztizálása és követése nehéz feladat. A kutatás célja ezen betegek összegyűjtése a PTE KK I. számú Belgyógyászaton gondozott betegek közül, klinikai sajátosságaik vizsgálata, elemzése, fókuszálva a coeliakiás betegcsoportra.
Módszer: betegadatok kigyűjtése, táblázatba való rendezése, az eredmények statisztikai értékelése
E téma az informatika és a radiológia határterületén helyezkedik el. A koponyatraumák megítélésére szolgáló CT és MR módszerek, ill. a számítástechnika fejlődése révén, mára a hagyományos radiológiai leírás-véleményezés kiegészítéseként a képi információ kvantitatív megítélését szolgáló algoritmusok is egyre nagyobb szerephez jutnak. E módszerek segíthetik a szabad szemmel nem-, vagy nehezen megítélhető eltérések kimutatását-mérését, vagy a látható eltérések objektív-kvantitatív módon való kifejezését. Az így kapott "trauma-paraméterek" a klinikai mutatókkal jól összevethetők, így felmérhető a diagnosztikában és a prognosztikában lehetséges szerepük. A célunk tehát egy olyan számítógépes program fejlesztése, mely a koponyatraumával összefüggésbe hozható CT és MR képi eltérések felismerése és mérése révén segíti, pontosítja a trauma súlyosságának és prognózisának megítélését.
Az axilláris nyirokcsomó status az egyik legfontosabb fontos prognosztikai faktor az emlőrák esetében. A világszerte alkalmazott sentinel nyirokcsomó biopsziával kapcsolatban azonbanaz évek során több kritika fogalmazódott meg. Munkacsoportunk nagy beteganyagon évek óta alkalmazza az alacsony axilláris blockdissectiot ezek kiküszöbölésére. A vizsgálatokcélja az általunk alkalmazott eljárás klinikai vizsgálata melynél az onkológiai biztonság a morbiditás növekedése nélkül érhető el. Irodalmi és klinikai munka.
Kísérletes munka, mely során megismerkedhetsz a stimulátor beültetés technikájával, a műtét alatti elektrofiziológiai vizsgálatokkal és az elektrofiziológiai jelenségek értékelésével.
Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd, egyetemi tanársegéd
Az akut pankreatitisszel (AP) foglalkozó tanulmányok többsége az acinus sejtek szerepét vizsgálta a betegség kialakulásában, azonban a duktális epitél sejtek (PDEC) patogenetikai szerepéről kevesebb információnk van. A kutatás legfőbb alapkérdése az AP és a duktális bikarbonát szekréció összefüggésének megértése illetve olyan terápiás útvonalak kipróbálása melyek az AP terápiájában teljes vagy részleges megoldást jelenthetnek. Az AP a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, melynek napjainkig elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%). Ennek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája, ezért a betegség patogenezisét vizsgáló kórélettani tanulmányok kiemelkedő jelentőségűek. A projekt végére remélhetőleg sikerül kolloidális vivőrendszer segítségével ATP-t juttatni a sejtekbe, mely megvédi a duktális (és valószínűleg az acinus) sejteket a sejthaláltól. A projekt eredményei az első áttörést jelenthetik az AP gyógyszeres terápiájában csökkentve ezzel a betegség morbiditását és mortalitását.
Az akut pancreatitis súlyos formája napjainkban is magas mortalitással jár. A pontos patomechanizmus még nem ismert, így specifikus kezelésre sincs mód. Ennek tisztázása számos tudományág feladata. A klinikai kép és a prognosztikai jelek hamar meghatározzák a várható prognózist. Adekvát kezelés szükséges, hogy esély legyen a túlélésre. Újabban a sebészet szerepe háttérbe szorult és a kezelési taktika is megváltozott, mely során számos minimál invazív módszer alkalmazható.
Az akut pankreatitisszel (AP) foglalkozó tanulmányok többsége az acinus sejtek szerepét vizsgálta a betegség kialakulásában, azonban a duktális epitél sejtek (PDEC) patogenetikai szerepéről kevesebb információnk van. A kutatás legfőbb alapkérdése az AP és a duktális bikarbonát szekréció összefüggésének megértése illetve olyan terápiás útvonalak kipróbálása melyek az AP terápiájában teljes vagy részleges megoldást jelenthetnek. Az AP a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, melynek napjainkig elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%). Ennek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája, ezért a betegség patogenezisét vizsgáló kórélettani tanulmányok kiemelkedő jelentőségűek. A projekt végére remélhetőleg sikerül kolloidális vivőrendszer segítségével ATP-t juttatni a sejtekbe, mely megvédi a duktális (és valószínűleg az acinus) sejteket a sejthaláltól. A projekt eredményei az első áttörést jelenthetik az AP gyógyszeres terápiájában csökkentve ezzel a betegség morbiditását és mortalitását.
Röntgenadatbázisunkból kiválogatjuk azokat az EOS 2D/3D felvételeket, amelyeken a normál populáció vagy arthrotikus eltéréseket mutató csoport prezentációjára alkalmas személyekről készültek és elvégezzük ezen esetek alsó végtagi 3D rekonstrukcióját értékelve a jelentős biomechanikai paramétereket.
Dinamikus random pont sztereogramok tesztelése a klinikai gyakorlatban, amblyopia (tompalátás) és potenciálisan amblyopiához vezető szemészeti rendellenességek szűrése óvodás és kisiskolás korú gyermekek körében. Táblagép alapú látásélesség és térlátás-vizsgálat protokoll kidolgozása.
Az alacsony koncentrációjú amiodarone kezelés jótékony hatásait jól ismerjük, de tartós amiodarone kezelés mellett a betegek jelentős részében tapasztalhatók mellékhatások. Ezek közül is az egyik legjelentősebb az AIPT-nek nevezett amiodarone indukálta pulmonáris toxicitás. Munkánk során a nagy dózisú illetve tartós amiodarone kezelés során aktiválódott jelátviteli útvonalakat vizsgáljuk. Ezen útvonalak specifikus gátlásával próbálunk megoldást találni az esetlegesen kialakuló mellékhatások megelőzésére, esetlegesen már a kialakult mellékhatások célzott kezelésére!
Állatkísérletes modellek felhasználásával és humán vizsgálatok elvégzésével kívánjuk a Galektin-9 és TIM-3 molekulák szerepét pontosítani. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy e molekulák szerepet játszhatnak-e a vetélések és más kóros folyamatok létrehozásában. A terhes anya szervezetében létrejövő immunológiai változások pontosabb megismerésével kapott új információk birtokában hasznos támpontokat szerezhetünk az érintett betegségek korai diagnózisa, ill. későbbi sikeres terápiájának kiválasztása céljából.
Klinikai és állatkísérletes adatok szerint az elhízás világméretű egészségügyi kihívásához hozzájárulhat az anyai elhízás korai hatása, ami a terhességek 20-40%-át érinti. Egyre több adat bizonyítja, hogy a felnőttkori metabolikus zavarok okai részben a magzati és a korai posztnatális fejlődésben keresendők. A terhesség és a szoptatás alatti anyai túltáplálás hosszú távon fokozhatja az utód elhízásra és ezzel kapcsolatos kardiovaszkuláris, metabolikus betegségekre való hajlamát. A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése (meta-analízise) történik. Az elemzések célja az anyai elhízás és túlzott terhesség alatti testtömeg-növekedés összefüggésének vizsgálata az utód elhízásának és kardiovaszkuláris állapotának kockázatára (pl. hipertónia betegség). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.
A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A közelmúltban mutattuk ki, hogy a miokardiumban termelődő apelin a természetben előforduló legpotensebb endogén pozitív inotrop anyagok közé tartozik. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy az apelin milyen jelátviteli útvonalak révén képes fokozni a szívizom-kontraktilitást. A szív kontraktilis erejét szabályozó alternatív mechanizmusok megismerése új molekuláris célpontok azonosításához vezethet a szívelégtelenség hatékonyabb kezelése érdekében.
A haematológiai betegségek gyanújával vizsgált betegek esetében az egyik legnagyobb nehézséget a myelodysplasiás syndroma (MDS) kórismézése jelenti. Az általában citopeniás betegek csontvelő vizsgálatakor hisztológiailag és citológiailag észlelt dysplastikus jelenségek nem feltétlenül jelentik klonális haematológiai betegség, MDS fennálltát. Nyilvánvaló egyéb eltérések, mint blastszaporulat vagy gyűrűs sideroblastok illetve kariotipizálással felderített klonális citogenetikai eltérések jelenléte megkönnyíti a diagnózist, azonban a blastszaporulattal nem járó, ún. low grade MDS diagnosztikája során számos nehézséggel találkozunk.
Vizsgálataink célja elsősorban az, hogy az ilyen, hisztológiai és citológiai alapon kérdéses esetekben találunk-e olyan módszereket, eljárásokat, melyek segítenek kiválasztani az MDS-re gyanús eseteket, illetve hogy ezen betegek további vizsgálata során milyen stratégiát alkalmazzunk. Első célunk az, hogy megvizsgáljuk az áramlási citometria szerepét megfelelő protokoll és kapuzás mellett a gyanús betegek kiválasztásában. Második célunk pedig az, hogy a gyanús betegeknél a hagyományos kariotipizálás elkészültét megelőzően vizsgáljuk a fluoreszcens in situ hibridizáció lehetséges szerepét a betegség további diagnosztikájában.
A mezolimbikus és mezokortikális dopaminrendszer alapvető jelentőségű a jutalmazáson alapuló tanulási folyamatokban, az adott válasz megerősítésében. A dopamin metabolizmusát és a receptoriális hatás erősségét a noradrenerg rendszer befolyásolni képes, így befolyásolhatja magát a jutalom megítélését így magát a tanulási folyamatot. Ezen túl, a biológiailag jelentős objektumok megjelenésekor a noradrenerg rendszer együtt aktiválódik a dopaminrendszerrel. Kísérleteink során, patkánymodellben e két rendszer egymásra hatását vizsgáljuk (A) a táplálék jutalom megítélésében és (B)a magatartásválaszok megerősítésében. Módszereink: specifikus neurotoxinok, agonisták és antagonisták intracerebrális mikroinjekciója, reverz mikrodialízise a mezokortikális és mezolimbikus terminális területeken; magatartásvizsgálatok, operáns és klasszikus kondícionálás; a katekolaminok és metabolitjaik meghatározása in vitro és in vivo HPLC technikával.
A fogorvosi, szájsebészeti implantológiai beavatkozásokhoz nagyon gyakran társul a sorvadt alveoláris csontkínálat helyreállítása, pótlása.
Gyakori csontpótlási technika, amikor saját (ramus, mentum, kálvária, tibia, csípőcsont) vagy kadáver csontblokkal történik a helyreállítás.
Ezen csontblokkok szervülésének egyik kritikus pontja a korrekt, mikro-mozgásoktól mentes fixáció. Ezen célokra blokkrögzítő csavarokat alkalmazunk. Célunk különböző gyártók csavarjainak mechanikai („pull-out” ellenállás, torziós törés) vizsgálata illetve az ismételt használat és sterilezés hatásának vizsgálata a mechanikai paraméterekre.
A munka, mint anyagi és társadalmi haszonnal járó tevékenység, érték. Lehetőségeit az egyén munkavégző képessége határolja be. Elvesztése, vagy megváltozása önmagában is traumatikus élmény, az egyén fizikális, pszichés, társadalmi életlehetőségeire, továbbá öndefiníciójára és önértékelésére is igen nagy hatással bír. Amennyiben tehát valakinek módja és lehetősége van az értékteremtő munkavégzésre, az anyagi biztonságon túl számos egyéb értéket is létrehoz.
A munkaképesség megváltozása több hatás eredőjeként következhet be. Oka lehet természetes folyamat, úgymint az öregedéssel járó fiziológiai változások. Jellemzően munkaképesség csökkenést okoznak olyan, a morbiditási statisztikákban felülreprezentált betegségek, mint a mozgásszervek megbetegedései, valamint a szív- és érrendszeri betegségek.
A munkaképesség komponenseinek objektív vizsgálatára alkalmas az ErgoScope munkaszimulációs rendszer. Az ErgoScope rendszer képes különböző munkahelyek munkakörnyezeti sajátosságainak szimulálására, ahol is az egyes munkahelyeken a vizsgálandó személyeknek különböző feladatokat kell elvégezniük speciális mérőeszközök segítségével. A rendszer a mérések (statikus/dinamikus erőmérés, ülve végzett munkák vizsgálata, helyben, egész testtel végzett mozgások vizsgálata, fiziológiai vizsgálatok, úgymint: EKG, testhőmérséklet, légzés és vérgáz analízis) eredményeit kép formájában, szabványos DICOM felületeken, a szerver munkaállomáson futó PACS rendszer tárolja és archiválja. A rendszer mérési eredményei és összehasonlító vizsgálata lehetővé teszik a vizsgált személy számára a neki leginkább megfelelő munkakörbe/munkakörülmények közé történő biztonságos visszatérést.
A Galektinek a cukor-kötő fehérjék családjába tartozó, β-galactosidokat felismerő molekulák, melyek nemcsak kulcsfontosságúak az adhézió, migráció, invázió, kemotaxis és apoptózis szabályozásában, de kontrolálhatják a lokális gyulladást, a tumorok növekedését és a lokális immunválaszt is. Habár a legújabb kutatások szerint a Galectin-9 részt vehet az endometrium fejlődésének és funkciójának (receptivitás) szabályozásában, a krónikus gyulladással járó nőgyógyászati kórképek és a tumorok pathogenezisében betöltött szerepe mindmáig alig ismert. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a cukorkötő lectinek (elsősorban a Galectin-9) hogyan vehet részt ezeknek a krónikus betegségeknek a kialakulásában. Ennek során immunhisztokémiai eljárással jellemezzük az egészséges és endometriózisban/PCO-ban szenvedő nők, valamint egyes nőgyógyászati tumoros betegek szöveteinek Galectin-9 expresszióját, majd ELISA teszttel megmérjük a szérumuk Galectin-9 szintjét. Megvizsgáljuk, hogy a kapott elérések hogyan korrelálnak a kórképek súlyosságával és a terápia hatékonyságával.
A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni.
A kutatási program a táplálkozás, a testtömeg és az anyagcsere szabályozásában alapvető glukóz-monitorozó (GM) neuronhálózat működési sajátosságainak jellemzését célzó sokrétű idegélettani kísérleteket foglal magában. Extracelluláris egysejtelvezetéses, neurokémiai-biokémiai és magatartási vizsgálatokat folytatunk laboratóriumi patkányban, valamint az emberhez filogenetikailag közel álló rhesus majomban. A kísérletek célterületei a limbikus előagyi struktúrák, amelyekben a GM neuronok homeosztatikus jelentőségét kívánjuk megvilágítani. A program sikeres megvalósítása a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának, s az e működések kóros megváltozása nyomán fellépő, ma már társadalmi méretű gondot okozó megbetegedések (elhízás, diabetesz mellitusz, stb.) eddigieknél jobb megértését szolgálja.
A rendszerváltozás óta a hazai joggyakorlatban folyamatosan fejlődik, pontosabbá válik az emberi élet jogi szabályozása. Az ide vonatkozó kérdések (pl. az eutanázia egyes formái) gyakran konkrét esetek, akár bírósági döntések kapcsán merülnek fel. Több esetben fordultak már az Alkotmánybírósághoz is egyes alapelvek tisztázása érdekében. A téma keretében ezen alkotmánybírósági döntések elemzését, vizsgálatát végezzük el.
Az emésztőtraktus daganatainak a kezelése elsősorban műtéti ellátásból és gyógyszeres kezelésekből áll. A terápiás eredmények ebben a betegség kategóriában igen különbözőek, például a colorectalis carcinomák esetében sokszor igen sikeresek, de például a hasnyálmirigyrák esetében jelenleg is korlátozottak. A különböző citosztatikus illetve célzott biológiai terápiás kezelések eredményessége felmérhető, illetve ez összevethető a hazai és nemzetközi tapasztalatokkal.
Az emlőtumorok sebészi kezelésének elemzése, részvétel emlődaganatos betegek műtétein. Kutatási céllal minták gyűjtése a betegektől (mikro RNS és PACAP szint), betegek után követése, kutatási eredmények elemzése, kórlapok és szövettani eredmények feldolgozása.
A különböző emlődaganatok gyógyszeres kezelése hatalmasat fejlődött az elmúlt két évtizedben, számtalan új és hatékony kemoterápiás, hormonterápiás eljárás, illetve célzott biológiai kezelés vált a mindennapos gyógyítás részévé, így régebben gyógyíthatatlan kórképek (ld. HER2+ emlőrák) váltak eredményesen kezelhető betegséggé. Vizsgálható a különböző gyógyszeres kezelések hatékonysága, illetve az esetlegesen kialakuló mellékhatások gyakorisága, és azok ellátása.
A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A miokardiumban termelődő endothelin-1 a természetben előforduló legpotensebb endogén pozitív inotrop anyagok közé tartozik. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy az endothelin-1 milyen jelátviteli útvonalak révén képes fokozni a szívizom-kontraktilitást. A szív kontraktilis erejét szabályozó alternatív mechanizmusok megismerése új molekuláris célpontok azonosításához vezethet a szívelégtelenség hatékonyabb kezelése érdekében.
Az endotoxikus lipopoliszacharidok (LPS) jó antigének, aktív immunmodulánsok, így ellenanyagok és citokinek termelését indukálják. Ezek a hatások, a keletkező termékek például ELISA módszerrel nyomon követhetőek. Az eredmények diagnosztikai és prognosztikai felhasználásának lehetőségeit is elemezni kívánjuk.
Társtémavezető: Dr. Ungár Tamás Lászlóné dr. Polyák Éva, egyetemi adjunktus
A XXI. században az egyik legnagyobb közegészségügyi problémát az elhízás jelenti, mivel a fejlett társadalmak vezető halálokainak kiemelt kockázati tényezője az obezitás. Az elhízás kialakulásához több tényező is hozzájárul, amely felborítja a szervezet energetikai egyensúlyát, mint például a nem megfelelő táplálkozási szokások (magas zsír- és szénhidrát-bevitel) és az alacsony fizikai aktivitás. Az energetikai egyensúly szabályozásában a maghőmérséklet fenntartásáért felelős hőszabályozási mechanizmusok is részt vesznek, így a hőleadás csökkenése vagy növekedése szintén magával vonja az anyagcsere és a testtömeg változásait. Kutatásainkban ezen energetikai folyamatok hátterében szereplő mediátorok és hőszabályozási folyamatok szerepét vizsgáljuk.
A kapszaicin receptor (újabb nevén TRPV1 ioncsatorna) korábbi vizsgálatok alapján kiemelkedő szerepet tölt be a normál testhőmérséklet és testtömeg fenntartásában. Funkcionális TRPV1 ioncsatornától megfosztott (kapszaicin deszenzitizált) patkányok felhasználásával a csatorna hiányának hatását tudjuk modellezni in vivo. Szisztémásan és intra-abdominálisan deszenzitizált patkányok testhőmérséklet és tesstömeg változásainak, valamint ezekben az állatokban a centrális és perifériás an/orexigén mediátorok hatásváltozásainak mérésével szeretnénk felderíteni, hogy a TRPV1 ioncsatorna hiánya miként befolyásolja a különböző energetikai folyamatokat az életkor függvényében.
A zsírsavak igen fontos szerepet játszanak az emberi szervezetben és számos gyermekgyógyászati kórképben (elhízás, diabetes, gyulladásos bélbetegségek) találtak eltérést az egészségesek értékeitől a zsírsavellátottságban. Bizonyos kórképekben a diéta kiegészítése zsírsavszupplementációval a terápia részét is képezheti.
Az esztétikus fogászatban számos-generációkba sorolható- adhezív ragasztót alkalmaznak a restaurációk fogakhoz való rögzítése céljából. Ezen ragasztók összetétele és pH-ja gyártmányonként változhat, illetve a termékfejlesztők antimikrobás hatású anyagokat is kevernek az újabb generációjú ragasztóanyagokba. A sikeres restauráció előfeltétele, hogy az üregben visszamaradt baktériumok elpusztuljanak, valamint a tömés szélénél a bakteriális enzimek ne kezdjék el oldani a ragasztót. Kísérleteinkben a különböző generációjú ragasztók baktérium ellenes hatását vizsgáljuk, illetve hasonlítjuk össze in vitro különböző orális baktérium-tenyészeteken. Folyamatban van egy ex vivo extrahált fogakon történő antibakteriális hatást mérő modell kifejlesztése is, hogy minél inkább közelítsen a modell az in vivo viszonyokhoz.
A hallgató feladata széleskörű szakirodalmi adatgyűjtés egyes kiválasztott etnikumhoz való tartozás, és/vagy kultúra és vallás egészségre gyakorlolt hatásainak témakörében (pl. vallási előírások, szokások, hiedelmek, böjtök, diéták, viselmekdéselemek, orvos-beteg kapcsolat, stb.). A hallgatók kutatásaik során meríthetnek saját etnikai, kulturális vagy vallási hátterükből is, azonban a gyűjtött adatok objektív és kritikai elemzése szükséges a bizonyítékokon alapuló orvoslás tükrében.
Az eutanáziával kapcsolatos kutatások régóta részét képezik az orvosjogi gondolkodásnak. Az elmúlással, a halállal való szembenézésnek több szintje létezik, melyek olyan jogi és emberi magatartásmintákban öltenek testet, melyek egyrészét társadalmi berendezkedéstől, jogtól, akár vallástól függetlenül fogadja el egy társadalom, de vannak olyanok melyek tiltott, vagy csak részben megengedett formái a kegyes halálnak egy adott társadalmon belül. Az elmúlt évtizedek drasztikus változásokhoz vezettek ebben a kérdésben Európában, és néhány országban, szigorúan szabályozott keretekben az engedélyezett, jogszerű aktív euthanázia is elfogadottá vált. Ezen alkalmazott kutatási program a jelen európai gyakorlatok szisztematikus összefoglalását tűzi ki célul, felvázolva a teljes tiltástól az aktív kegyes halál gyakorlatának elfogadásáig ívelő társadalmi, jogi fejlődési folyamatok lényegi elemeit.
A különösen nagy fizikai és pszichés megterhelés élettani folyamata régóta kutatott téma . Jelen vizsgálatunkban a műveleti helyzetekre felkészülők szervezetében lezajló változásokat új megközelítésben vizsgáljuk.
Az elmúlt évtizedek intenzív gerontológiai kutatásainak keretében az öregedés pszichoszociális összefüggései is egyre nagyobb figyelmet kaptak. Sokszorosan megerősített tapasztalat, hogy az idősek többsége jól alkalmazkodik a helyzetében és a testi állapotában bekövetkezett változásokhoz, életminőségét, pszichés állapotát meglepő stabilitás jellemzi.
Kutatásunkban az szeretnénk vizsgálni, hogy egy átfogó biopszichoszociális modellben mely tényezők befolyásolják leginkább az idős emberek mindennapi testi és szellemi aktivitását.
Cél: A leggyakoribb primer glomerulonephritis progressziójában szerepet játszó tényezők komplex vizsgálata. A téma érinti a szövettani elváltozásoktól kezdve a különböző gyógyszerek, laboreltérések hatásának vizsgálatát. A részletkérdés alapján a klinika meglévő adatbázisának frissítésével újabb hasznos adatok nyerhetők.
A kutatás célja, hogy az igazságügyi orvostan és az anatómia, mint határterületi tudományok összefüggéseit vizsgálja, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. Célunk olyan kooperáció kialakítása, mely mind az oktatásban, mind a kutatásban új irányvonalakat adhat.
Különböző illóolajok, és a természeti (elsősorban erdei) környezet immunrendszeri, különösen a T-sejtek és NK-sejtek által expresszált molekulákra, valamint funkcióikra gyakorolt hatásait, illetve egyéb élettani hatásait vizsgáljuk sejtvonalon, állatkísérletekben és embereken.
Jelen kutatás célja a feto-maternalis tolerancia kialakításában részt vevő komplex immun-regulatorikus mechanizmusok felderítése, funkcionális jellemzése. Állatkísérletek eredményeit is felhasználva végzünk humán kísérleteket, melyek során behatóan kívánjuk vizsgálni e szabályozó folyamatok terhességi immuntoleranciában betöltött szerepét.
Különböző állatkísérletes módszerekben részben funkcionális vizsgálatokat, részben kisállat MR vizsgálatot, részben pedig a sérülés kiterjedésére vonatkozó morphológiai vizsgálatokat alkalmazva azt kívánjuk megállapítani, hogy a kísérletes állatokban a különböző típusú koponyatrauma modellekben létrehozott agykárosodás mértéke mennyiben változik az akut szakban, illetve a rehabilitáció során alkalmazott inger-gazdag környezet (Enriched Environment) hatására.
