"Moral injury" a sürgősségi ellátás során

Társtémavezető: Dr. Somogyi-Végh Anna, szakgyógyszerész

Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a különböző öngyógyítás vagy egészségmegőrzés céljából alkalmazott „gyógyszerekhez hasonló” termékek, melyek ugyanakkor nem estek át szigorú szakmai értékelésen. Ezek a sokszor szinte csodaszerként hirdetett készítmények számos kérdést vetnek fel az egészségügyi szakemberben. Milyen bizonyíték áll a jól csengő állítások hátterében? Milyen kockázatai lehetnek az alkalmazásnak? Mit tartalmaz egyáltalán a készítmény? A hallgató TDK munkája során a már feldolgozott témákhoz (patikai só, lúgosítás) hasonlóan göngyölítheti fel valamely aktuálisan népszerű készítmény hátterét a gyakorló szakemberek számára is hasznos eredményeket szolgáltatva ködoszlató tevékenysége eredményeként.

A szisztémás kötőszöveti betegségek számos szervrendszert érinthetnek, a betegek mortalitása szempontjából azonban a belső szervi manifesztációk a meghatározóak. Kutatásaink célja a kölönböző belsőszervi ‒ elsősorban pulmonális, cardiális, gasztrointesztinális és renális ‒manifesztációk gyakoriságának, súlyosságának, és lefolyásának értékelése a különböző szisztémás autoimmun kórképekben (pl. szisztémás sclerosis, szisztémás lupus erythematosus, polimyositis stb.). A klinikai, laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményenk összesítése mellett önkitöltős betegkérdőívekből nyert adatokból dolgozunk.

A szisztémás vasculitisek a szisztémás autoimmun kórképek egy olyan csoportja, mely változatosságával és időnkénti kifejezetten nehéz differenciáldiagnosztikai lehetőségeivel még az autoimmunitáson belül is külön felkészültséget igényel. A hétköznapi gyakorlatban időd és energiát szánva rá azonban az egyik legizgalmasabb feladatot jelenti a klinikusnak. Eddigi tapasztalatok összegzése és elemzése volna a kutatási tevékenység központi eleme, amiből hétköznapi munkavégzés számára is fontossággal bíró adatok volnának nyerhetőek – sok munkával.

Genetikai hajlam és provokáló környezeti tényezők együttesen sok emberben vált ki subklinikus zavart az immunrendszer működésében, melyek jól detektálhatóak. Tekintettel arra, hogy tapasztalati tényként az autoimmun kórképek a korai stádiumban kezelhetőek jól, ezért alapvető a betegségek minnél korábbi felismerése. A korai esetek csak egy kisebb részéből fog végül is definitív szisztémás autoimmun kórkép kifejlődni. Vizsgálatunk tárgya olyan klinikai és laboratóriumi jellemzők keresése volna, melyek segítségével korán fel lehetne ismerni a szitémás autoimmun betegségben szenvedőket, s ezek közül kiválasztani azokat, akik kezelését is meg kell kezdeni.

Elsősorban szisztémás sclerosisos és SLE-s betegek laborértékeinek, a gyulladásos aktivitásával összefüggő laboratóriumi paramétereit vizsgáljuk, valamint, hogy a klinikai gyakorlatban ezek mennyire alkalmazhatók követésre.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

Társtémavezető: Dr. Gulyás Katinka, szakorvos

Az idiopathiás gyulladásos myopathiák diagnosztikájában fontos EMG, szövettani vizsgálatok és a klinikai kép finomabb, részletes összefüggéseit vizsgáljuk.

Társtémavezető: Dr. Hárságyi Ágnes

A differenciáldiagnosztikát segítő fizikális módszerek és kérdőívek alkalmazásával vizsgáljuk azok szenzitivitását és specificitását a különböző gerincbetegségek esetében. Az Aktív Hullám Fizioterápia vezető főorvosával együttműködve végezzük a vizsgálatokat.

A szisztémás sclerosis egy szisztémás autoimmun kórkép, melynek patogenezisében három tényező szerepel: kiterjedt fibrosis a bőrben és a belső szervekben, a kiserek nem gyulladásos, obliteratív vasculopathiája és kóros immunológiai aktiváció specifikus autoantitest-képződéssel. A különböző folyamatok különböző mértékben jelentkeznek az érintett betegekben, ezért a klinikai kép és a kórlefolyás igen változatos. A betegek egy részében a We és CRP emelkedés a betegség aktiválódását jelzi, a CRP emelkedés saját beteganyagunkban rossz prognosztikus tényezőnek is bizonyult.
A kutatásunk célja további akut fázis fehérjék fehérjék (alpha2-HS glycoprotein = AHSG, pentraxin 3,  haptoglobin,  fibrinogen,  serum amyloid A,  serum amyloid P component= SAP,  alpha-2  macroglobulin) vizsgálata szisztémás sclerosisos betegeinkben, valamint a különböző klinikai paraméterekkel (tüdőérintettség, szívérintettség, gastrointestinális érintettség, laborparaméterek) való összevetése.

A Raynaud-kór egy viszonylag gyakori kórkép, a lakosság mintegy 5-8 százalékát érinti, a betegek háromnegyede nő. Az esetek kis százalékában szisztémás autoimmun kórképekkel társulhat. Az angol nyelvű Raynaud’s Condition Score kérdőív a Raynaud jelenség egyénre kifejtett össz hatását méri (pl. napi Raynaud attackok száma, súlyossága, időtartama). Ennek segítségével azonosítani lehet a súlyosabb eseteket, akik esetlegesen agresszívabb értágító kezelést igényelnek, feltételezhetően megbízhatóan követni lehet egy már beállított kezelés hatékonyságát.
Kutatásunk célja az angol nyelvű kérdőív magyar nyelvre adaptálása és validálása, illetve tesztelése a különböző Raynaud szindrómában szenvedő betegcsoportokon, illetve a későbbiekben további biomarkerek meghatározását is tervezzük (döntően endothel aktivációs markerek), amelyeknek a szintjét tanulmányoznánk a Raynaud jelenség súlyosságának függvényében.

Klinikai-epidemiológiai munkáink a szisztémás sclerosis, a gyulladásos izombetegségek és a szisztémás lupus erythematosus prognózisának vizsgálatára illetve a betegség aktivitás valamint szervi károsodás megítélésére terjednek ki. Az életminőség és életkilátások mérésének lehetőségei kötőszöveti betegségekben, valamint új eljárások kidolgozása szintén a kutatási tevékenységünk részét képezi. További célunk a kötőszöveti betegségek prognózisának vizsgálata, új prognosztikus markereket keresünk, amelyekkel az egyes szervi tünetek kimenetelét az eddiginél jobban előre lehet jelezni.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

A psoriasis vulgaris gyakori betegség, az európai populáció 1-3%-t érinti. A betegségben 10-20% gyakorisággal mozgás szervi érintettség, arthritis psoriatica alakul ki. A kórkép gyulladásos bélbetegséggel, uveitissel való kapcsolata jól ismert. Számos komorbiditás megjelenésével is számolni kell, így az elhízás, köszvény, cardiovascularis megbetegedések a leggyakoribbak.
Klinikánkon több száz psoriasisos beteget gondozunk. Klinikai-epidemiológiai munkánkban az arthritis psoriatica típusainak, a mozgás szervi érintettség fajtáinak gyakoriságát vizsgáljuk, nagy hangsúlyt téve a komorbiditások meglétére. A cél a különböző manifesztációk gyakoriságának, súlyosságának, és lefolyásának értékelése.  Az éveken át tartó kezelések nyomon követésével választ keresünk a betegek hosszú távon való gondozásában az optimális terápia kiválasztására.

A szisztémás autoimmun betegségek egyik első tünete lehet a mozgásszerveket érintő tünet, panasz. Az izmokat, inakat, ízületeket, csontszerkezetet érintő elváltozások azonosítása sokszor a differenciál diagnózisban is segíthet. Ezek feltérképezése a várható mozgásszervi károsodások prognózisában, és ezeket megelőző terápiák kiválasztásában is fontos. Kutatásunk célja a beteg fizikális vizsgálata során észlelhető jellegzetes eltérések, képalkotó vizsgálatok (rtg, ultrahang, CT, MR, szcintigráfia) eredményei alapján mozgásszervi prognózis megítélése.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

Az antinukleáris antitestek a szisztémás sclerosisban szenvedő betegek közel 100%-ában kimutathatók. Ezen autoantitestek, bár önmagukban nem jelentenek betegséget, jelentős szerepük van a scleroderma diagnóziásának felállításában, a betegség alcsoportba történő besololásában, a kórjóslat megállapításában, illetve egyes un. ovarlap betegségek kimutatásában. Pl. az Scl-70 autoantitestek jelenléte a diffúz cután systémás szclerosis jelenlétét, valamint súlyos intersticiális tüdőbetegség és perifériás vaszkuláris károsodás kialakulásának veszélyét jelzi; az anti-PM-Scl antitestek jelenléte inkább a limitált cután subtipusra jellemző, és myositis overlap jelenlétét jelezheti. Kutatásunk célja a klinkánkon gondozott szisztámás sclerosos betegek klinikai, epidemiológiai és immunszerológiai adatainak összesítése és elemzése további prognosztikai tényezők megállapítása céljából.

Az angiográfiás vizsgálatot széles körben alkalmazzák koronária léziók, szűkületek súlyosságának megítélésére. Az elterjedtsége és az alkalmazásával kapcsolatos széles klinikai tapasztalatok ellenére az angiográfiás vizsgálatok számos korlátja is ismert. A stenózisok ischémiás jelentősége direkt, invazív, intrakoronáriás nyomásmérés (FFR) segítségével pontosítható, így a culprit lézió pontosabban azonosítható, és a hemodinamikalag nem jelentős szűkületek angioplasztikája elkerülhető. A digitális angiográfiából épített 3D rekonstrukció pontosíthatja a kialakított szűkületek mértékének meghatározását. Az így létrehozott modellekben az áramlási és nyomási értékek szimulálásával virtuális FFR értéket meghatározása lehetséges. A vizsgálat célkitűzése invazív FFR meghatározáson átesett betegek koronária angiográfiás felvételek segítségével történő modellezése és az eredmények összevetése.

Társtémavezető: Dr. Takács Ildikó, egyetemi adjunktus

3D modellezés, 3D nyomtatás alkalmazása a sebészeti műtétek tervezésében

Társtémavezető: Dr. Maróti Péter

3D nyomtatási alapanyagok sterilizálhatósági vizsgálata

Társtémavezető: Dr. Tóth Luca, PhD hallgató

A 3D nyomtatási technológiák a 21. században jelentős szereppel bírnak a személyre szabható orvostechnológiai eszközök fejlesztésében. Ennek egy külön, dinamikusan fejlődő tudományterülete a gyógyászati segédeszközök individualizálása. A PTE ÁOK és a PTE 3D Projekt keretében célunk olyan felső végtagi eszközök fejlesztése és klinikai tesztelése melyek részben 3D nyomtatással készültek, ezáltal egyénenként személyre szabhatók amellett, hogy a klinikai felhasználhatóságuk megegyezik a konvencionális technológiával készült eszközökével. Az eszközök klinikai tesztelése során 3D mozgásanalizáló rendszerek segítségével elemezzük az elért neurorehabilitációs tevékenység eredményességét.

-

3D szövettenyészetek gyógyszer-tesztelési felhasználása

Társtémavezető: Dr. Takács Ildikó, egyetemi adjunktus

3D-s technológiák a szívgyógyászatban

A szisztémás autoimmun betegségek kezelésekor a betegség aktivitás mérétékének megállapítása döntő jelentőségű. A szisztémás sclerosisban esetében ez különösen nehéz, mivel a betegség számos szervrendszert érint. Az Európai Scleroderma Kutató Csoport (European Scleroderma Study Group) kidolgozott egy aktivitási indexet szisztémás sclerosisos betegek számára, melyet tovább fejlesztettünk és egy új scleroderma aktivitási indexet hoztunk létre. Kutatásunk célja ezen aktivitási indexek tanulmányozása és validálása, klinikai- és laboratóriumi paraméterek, valamint a betegek által kitöltött kérdőívek segítségével.

A szisztémás sclerosis egy szisztémás autoimmun betegség, melynek egyik jellegzetessége a bőr − kezdetben ödémás, később fibrotikus − megvastagodása, majd fokozatos elvékonyodása. A módosított Rodnan féle bőrpontszám egy nemzetközileg elfogadott, egyszerű fizikális vizsgálat, mely a sclerodermás betegek követésében és prognózisának felállításában döntő fontosságú. Korábbi kutatásaink során kifejlesztettünk egy ‒ a módosított Rodnan féle bőrpontszámhoz hasonló ‒ módszert, mely révén a betegek is képesek megítétlni a bőrvastagodás, illetve vékonyodás mérétkét egy önkitötltős kérdőív segítségével. Egy kérdőív akkor vállik érvényessé (validdá), ha az ún. igazságát (truth), elkülönítő képessékét (discirimination) és használhatóságát (feasibilty) tudományos módszerekkel bizonyították. Kutatásunk célja ezen kérdőív teljeskőrű validálása.

A szisztémás sclerosis egy szisztémás kötőszöveti betegség, mely a belső szervek mellett, a bőrt és a mozgásszerveket is súlyosan károsítja, így jelentősen rontja a betegek életminőségét. Célunk egy összetett, bőr és mozgásszervi károsodási index létrehozása, illetve validálása, mely alkalmasak a betegek állapotának felmérésére és követésére. További célunk a szükséges tesztek (pl. Hand Mobility in Scleroderma, Manual Muscle Test 8, Mouth Handicap in SSc) validálása. A klinikai, laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményeinek összesítése mellett önkitöltős betegkérdőívekből nyert adatokból dolgozunk.

A krónikus betegségek megjelenését számos környezeti tényező befolyásolja. A születés évszaka és egy adott betegségre való hajlam közötti összefüggés régóta ismert. Előzetes vizsgálatunk a Spondylitis ankylopeticara való hajlam és a születés évszaka között összefüggést mutatott ki. A téma célja, hogy a betegség kialakulásának és a környezeti tényezőknek a kapcsolatát vizsgálja egyéb autoimmun és reumatológiai betegségekben.

További részletek a témavezetőnél érhetők el.

A scleroderma változatos kórkép. A jól ismert egyes alcsoportok nagyon különböznek a betegség lefolyásában és kimenetelében is. Azonban az egyes alcsoportokon belül is a diagnosztikus módszerek finomodásával és a kezelési elvek fejlődésével javíthatóak a túlélési mutatók annak ellenére, hogy továbbra sincs olyan bevállt eszköz a kezünkben, amiről ki lehetne jelentkeni, hogy a scleroderma kezelésében hatásos volna. Ezen összefüggések vizsgálatáról szól a kutatási tevékenység, elemezve a centrumunk több mint 15 éves gondozott beteganyagának változásait.

A medialis prefrontalis cortex (mPFC) szerepet játszik a klasszikus és az instrumentális kondicionálás különböző aspektusaiban. Pavlovi „trace” kondicionálás során, a neuronok a kondicionálás valamennyi fázisa alatt megváltoztatják aktivitásukat. Magatartási kísérletek alapján az mPFC nélkülözhetetlen az instrumentális kondicionáláshoz. Intézetünkben a fenti folyamatokat szabadon mozgó, tetród elektródákkal implantált patkányokon vizsgáljuk, miközben 32-csatornás elvezetést végzünk a prefrontalis cortexben.

A táplálkozási magatartás zavarai nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak, ezért fontos az ezzel kapcsolatos agyi működések minél alaposabb egysejtszintű megértése. A fenti kérdéskör egyik leghatékonyabb vizsgálati módszere a szabadon mozgó, elektródákkal implantált patkányok electrophysiologiai vizsgálata. Intézetünkben a patkányokat táplálékkal jutalmazott magatartási paradigmában vizsgáljuk, miközben 32-csatornás elvezetést végzünk a prefrontalis cortexben.

A 2-es típusú cukorbetegek gondozását az MDT módszertani ajánlása és a Háziorvosi Hatásköri Lista az alapellátás kompetenciájába sorolja. A gondozás elmélete és gyakorlata között esetenként jelentősek az eltérések. A leggyakoribb problémák felderítése mellett a gondozás folyamat elemzése révén keresünk válaszokat és megoldásokat a felmerülő kérdésekre.     
(A tudományos munka: - folyamat elemzés, audit, gondozási módszerek adaptálása).

Társtémavezető: Prof. Dr. Vermes Csaba, egyetemi tanár

Izületi porcot érintő körülírt elváltozások, illetve azok ellátását célzó műtéti technikák újszerű leképezése és utánkövetése MRI T2 mapping módszerrel. A munka a Pécsi Diagnosztikai Központtal való szakmai együttműködésben történik.

Társtémavezető: Dr. Bódis Emőke, egyetemi adjunktus

Ha eddig azt gondoltad, hogy a baktériumok egyszerű élőlények, akkor bizony nagy tévedésben voltál.

Az utóbbi pár évtizedben fény derült arra a tényre, hogy ezek a parányi lények sokkal összetettebben működnek, mint azt valaha is gondoltuk. Megtalálhatóak bennük a legfontosabb eukarióta fehérjék homológjai, melyek az összekötő kapcsot jelenthetik az ősi és a filogenetikailag fejlettebb szervezetek között.

Intézetünkben olyan rekombináns fehérjéken végezhetsz kutatásokat, melyek nélkülözhetetlenek a "bakteriális citoszkeleton" felépítésében. A kutatómunka keretein belül megtanulhatsz és gyakorlatban is alkalmazhatsz DNS és fehérje elválasztási módszereket, és lehetőséget kapsz arra, hogy a célfehérjéket különböző biokémiai, és spektroszkópiai módszerekkel tanulmányozd, úgy, mint kromatográfia, fotometria, fluorimetria, és nagy felbontású mikroszkópia.

Csatlakozz TDK hallgatóként a kutatócsoportunkhoz, használd a már nagyrészt tanult technikákat, és írj belőle izgalmas, magas színvonalú diplomamunkát!

Képek: (bal) A Thermotoga maritima aktin homológ MreB fehérjéjének szerkezete (PDB ID: 1JCG). (jobb) Filamentumrendszer a Caulobacter crescentus baktériumban.

Társtémavezető: Dr. Barkó Szilvia, egyetemi adjunktus

Napjaink orvoslásának egyik legégetőbb problémája a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája. Hiába állnak rendelkezésre igen széles spektrumú, és sokféle hatásmechanizmusú antibakteriális szerek, a patogén prokarióták „megtanulták” kijátszani ezeket, és szinte megállíthatatlanul károsítják az emberi szervezetet, mely folyamat fatális következményekkel is járhat.

Annak érdekében, hogy ebben a küzdelemben felül tudjunk kerekedni ezeken a parányi élőlényeken, új, eddig ismeretlen mechanizmusok feltárása szükséges, melyek által a bakteriális sejtek túlélése, illetve szaporodása gátolható.

Az antibiotikumok nagy része a baktériumok sejtfalszintézisét gátolja, ezáltal teszi életképtelenné a sejtet. Intézetünkben rutinszerűen állítjuk elő és vizualizáljuk a sejtfalszintézis „karmesterét”, a bakteriális aktinnak is nevezett MreB fehérjét. Kutatásunk célja annak felderítése, hogy az MreB fehérjének milyen szerep jut az antibiotikumokkal szembeni érzékenység, vagy épp ellenkezőleg, az antibiotikum rezisztencia folyamatában.

Ábra: Szuperfelbontású mikroszkóppal (SIM, SzKK) készült felvétel B. megaterium sejtekről.

A krónikus betegek gondozásában a beteg adherenciájának meghatározó fontossága van. Az irodalmi adatok alapján a  2-es típusú cukorbetegek együttműködésében számos probléma mutatható ki, ami nagymértékben befolyásolja a gondozás eredményességét. Ezeknek a tényezőknek a megismerése, a felmerülő problémákra kidolgozott orvos-beteg együttműködési technikák javíthatnak a jelenlegi helyzeten.
(A tudományos munka: - retrospektív adatelemzés háziorvosi praxis, klinikai     szakrendelő betegei körében, irodalom kutatás, orvos-beteg kommunikációs módszerek adaptálása).

Előzetes kísérleteink bebizonyították, hogy a Filenszin (BFSP1) "splice variánsai" humán mellrák (MCF7) és méhnyakrák (HeLa) és számos tumoros sejtvonalban is kifejeződik, amit ex vivo humán mellrák és vastagbélrák szövetek immunológiai és tömegspektrográfiás vizsgálata is alátámasztott. A BFSP1 proteolitikus hasítása figyelhető meg a szemlencse normál fejlődése során is, ugyanakkor az egyes hasítási fragmentumok szerepe még nem tisztázott sem a szemlencsében, sem tumor sejtekben.  A kutatás célja, hogy azonosítsuk a BFSP1 megjelenése által indukált, valamint a BFSP1 kifejeződéséhez vezető molekuláris eseményeket tumor sejtekben. Ezért a BFSP1-gyel interakcióba lépő fehérjék azonosítását tervezzük. Továbbá, azonosítani szeretnénk a BFSP1 tumor-specifikus "splice variánsait", ennek érdekében új, un. "neoepitop" antitestek kívánunk létrehozni. A Filenszin pontos szerepének feltárása tumor sejtekben kiemelkedő jelentőségű lehet mind diagnosztikai, mint terápiás szempontból.

Társtémavezető: Dr. Fekete Katalin, egyetemi adjunktus

A BGP-15-ről ismert, hogy számos citoprotektív hatással bír, többek között fokozza az inzulinérzékenységet különböző metabolikus zavarok (például 2-es típusú diabetes) esetén. Ezért munkánk során azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a molekulánk miként befolyásolja a GLUT4 transzporter transzlokációját a tároló vezikulumból a sejtmembránba normál és hiperglikémiás körülmények között. Ugyanis köztudott, hogy a GLUT4 transzporter kihelyeződése inzulin által szabályozott.

Társtémavezető: Dr. Fekete Katalin, egyetemi adjunktus

A glioblastoma multiforme az agytumorok egyik leggyakoribb és magas halálozási rátával járó formája. A temozolomide egy alkiláló ágens, melyet gyakran alkalmaznak ennek a tumortípusnak a kezelésében. A tumorsejtek egy része azonban képes az így indukált DNS károsodás kijavítására, ezért egy másik potenciális tumorellenes vegyülettel, BGP-15-tel (amelyről korábban kimutatták, hogy PARP-gátló hatással bír) kombinálva valószínűleg jelentősen fokozható az indukált sejthalál mértéke. Munkánk során ezt a kombinált hatást szeretnénk tanulmányozni U251 sejteken.

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor, egyetemi docens

A látásfunkciók (elsősorban sztereolátás és látásélesség) érésének viszgálata és csecsemőkortól iskoláskorig történő többlépcsős nyomonkövetése elektrofiziológiai és pszichofizikai módszerekkel, melynek célja a háttérben meghúzódó élettani folyamatok pontos megismerése és az amblyopia megelőzése. Koraszülöttek és érett újszülöttek fejlődési sajátságainak összehasonlítása.

A májmetasztázisok sebészi reszekciója a túlélést jelentősen javítja, azonban ezeknél a betegeknél gyakran már irreszekábilis folyamatról van szó. Az utóbbi évtizedben az onkológiai kezelés fejlődése lehetővé tette, hogy új, kevesebb mellékhatással rendelkező biológiai terápiák bevezetésével ezeknél a betegeknél is a daganat megkisebbítésével a műtét elvégezhető legyen. Retrospektív vizsgálat keretében elemezzük a biológiai terápia szerepét a májmetasztázis miatt műtétre került beteganyagban. 

A Bronchopulmonalis dysplasia  klinikumának vizsgálata beteganyagunkban

A Capgras szindróma

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit, egyetemi docens

A hypothalamus corticotropin rendszere nem csak a stressz-válasz kialakulásában játszik szerepet, hanem katabolikus, azaz tápfelvétel-csökkentő és anyagcsere-növelő hatásai is vannak. Ez a rendszer a domináns katabolikus melanocortin rendszertől downstream aktiválódik leptin hatására. A corticotropin rendszer különböző hatásait két centrális receptora, a CRF1, illetve a CRF2 aktiválásán keresztül fejti ki. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a corticotrop-releasing factor (CRF) krónikus hatásait illető korfüggő eltérések (7-napos infúzió) hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg az akut CRF válaszkészség (akut centrális injekció) korfüggő eltérései nem. Ezek a megfigyelések felvetik a CRF1, illetve a CRF2 receptorok eltérő szerepét a korfüggő táplálék felvételi és testtömeg-szabályozási eltérések kialakulásában. Tervezzük specifikus CRF2 agonisták (urocortinok) korfüggő hatásainak komplex (biotelemetriás és hőszabályozási) elemzését az energia háztartás szabályozására. Elemezni kívánjuk a tápláltsági állapot/testösszetétel szerepét is a rendszer korfüggő eltéréseinek hátterében.

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit, egyetemi adjunktus

A hypothalamus corticotropin rendszere nem csak a stressz-válasz kialakulásában játszik szerepet, hanem katabolikus, azaz tápfelvétel-csökkentő és anyagcsere-növelő hatásai is vannak. Ez a rendszer a domináns katabolikus melanocortin rendszertől downstream aktiválódik leptin hatására. A corticotropin rendszer különböző hatásait két centrális receptora, a CRF1, illetve a CRF2 aktiválásán keresztül fejti ki. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a corticotrop-releasing factor (CRF) krónikus hatásait illető korfüggő eltérések (7-napos infúzió) hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg az akut CRF válaszkészség (akut centrális injekció) korfüggő eltérései nem. Ezek a megfigyelések felvetik a CRF1, illetve a CRF2 receptorok eltérő szerepét a korfüggő táplálék felvételi és testtömeg-szabályozási eltérések kialakulásában. Tervezzük specifikus CRF2 agonisták (urocortinok) korfüggő hatásainak komplex (biotelemetriás és hőszabályozási) elemzését az energia háztartás szabályozására. Elemezni kívánjuk a tápláltsági állapot/testösszetétel szerepét is a rendszer korfüggő eltéréseinek hátterében.

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta, egyetemi docens

Más faktorok mellett az energia egyensúly korfüggő szabályozási változásainak – benne a peptiderg tényezőknek – fontos szerepe lehet mind a középkorúak elhízásának, mind a késői sarcopeniának a kialakulásában. Az energia-egyensúly mérlege először jellemzően pozitív, majd késői életkorban negatívba fordul. A katabolikus centrális inzulinnak kiemelt szerepe lehet: a korral, vagy tápláltsági állapottal kialakuló rezisztencia a testsúly és testösszetétel változásához, ezáltal feltehetően más peptidekkel (pl. leptin) szembeni érzékenység változásához és a testösszetétel progresszív eltéréséhez vezethet, hozzájárulhat a késői sarcopenia kialakulásához. Különféle korcsoportú kontroll, diétásan elhízlalt és kalória-restrikciós hím Wistar patkány-csoportokban vizsgáljuk az agykamrába adott inzulin injekció/infúzió energetikai (táplálékfelvétel, anyagcsere, testhőmérséklet, testsúly) hatásait telemetriás rendszer segítségével.

Az urocortin1 neuropeptid a corticotropin releasing factor peptidcsalád tagja, és fő kifejeződési helyén az Edinger-Westphal magban számos modellben láttuk a sejtek aktivitás változását. A téma célja, hogy a mag működését jobban megismerjük különféle stresszmodellek hatásának tanulmányozása illetve amag összeköttetéseinek feltérképezése révén. 

A cerebralis paresis a központi idegrendszer sérülésére visszavezethető állapot, a mozgás egészséges fejlődésének elmaradásával jár. Számos kísérő tünete lehet, epilepszia, a mentális fejlődés elmaradása, érzékszervi károsodások. 1000 gyermekből 2-3 érintett. Vizsgálatainkba a Dél-Dunántúl területén élő mozgássérült gyermekeket vonjuk be. Komplex klinikai és képalkotó vizsgálataik segítségével a cerebralis paresis aetiológiáját próbáljuk megfejteni.

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika, egyetemi docens

Perifériásan vagy agykamrába adott CCK egyaránt anorexigén hatású, de a komplex katabolikus hatások eltérőek lehetnek. Perifériásan főként a CCK1-receptorok, centrálisan a CCK2-receptorok szerepe lehet domináns, de átfedés lehetséges. Célzott CCK-receptor-antagonisták alkalmazásával (i.p., agykamrai injekció/infúzió) tisztázni kívánjuk a CCK szerepét az anorexigén és a metabolikus hatások kiváltásában telemetriás (MiniMitter) rendszer segítségével. Korábbi adataink szerint a CCK-hatás függ az életkortól éppúgy, mint a tápláltsági állapottól, a vizsgálatokat hím Wistar patkányok különböző korú és tápláltsági állapotú csoportjaira kívánjuk kiterjeszteni.

Egyre nagyobb az igény az emberi teljesítőképesség határait befolyásoló biológiai időzítő mechanizmusok ismerete iránt. A 24 órás periódusú (cirkadián) biológiai óra perc pontossággal jelezheti előre a napi szokásos igénybevétel idejét, mely hasznos a viselkedési mintázatok, szervrendszerek mőködésének optimalizálásához. A cirkadián óra molekuláris összetevői egyetlen sejtben megtalálhatók. A sejtműködést meghatározó gének 90%-a szabályos 24 órás ritmusban aktiválódhat, mely számos élettani változón nyomonkövethető. Újabban igazolták, hogy a cirkadián óra megváltozott működése szerepet játszhat népbetegségek kialakulásában (hangulatbetegségek, daganatok, elhízás), vagyis a sejtműködés időzítési zavara önmagában rizikótényező. A sejtszintű órák molekuláris hangolásáért felelős idegi és hormonális szabályozás ismerete új távlatot nyithat számos életmódbetegség megelőzésében, vagy kezelésében.

Társtémavezető: Dr. Lengyel Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

2007-ben az ENSZ egészségügyi világszervezete a „valószínűleg rákkeltő tényező” kategóriába (UVB sugárzás, ólomvegyületek, nitrozourea vegyületek kategóriája) sorolta a váltóműszakot, mely egy 2009-es tanulmány becslése szerint a Föld lakosságának 20%-ának életmódját, egészségét befolyásolja. Az ilyen munkarendben élők szervezetében a 24 órás periódusú (cirkadián) biológiai óra képtelen a sejtműködést a folyamatosan változó környezeti ciklusokhoz igazítani. Mivel alapesetben a génjeink akár 90%-a is szabályos napszaki ritmusban aktiválódik – ilyenek a sejtosztódást szabályozó kulcsfontosságú génjeink is-, a sejtműködés időzítési zavara védtelenebbé teszi sejtjeinket a rákos elfajulással szemben. Számos daganatféleségről kiderült, hogy a molekuláris órája szöveti szinten alulműködik a nem daganatos szövetrészekhez viszonyítva. A szervekben működő sejtszintű órák szöveti hangolásáért felelős kitüntetett szabályozómechanizmusok feltérképezése ezért új távlatot nyithat számos daganatos betegség megelőzésében és kezelésében.

Társtémavezető: Dr. Major Judit, szakorvos

-

Társtémavezető: Dr. Barkó Szilvia, egyetemi adjunktus

A TDK munka lehetőséget biztosít egy klinikai és elméleti intézet közös projektjében való részvételre. Kollaborációs partnerünk a PTE KK, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, Prof. Dr. Koppán Miklóssal klinikavezető, egyetemi tanár és Dr. Papp Szilárd klinikai adjunktus. Azt vizsgáljuk, hogy cervix citológiai mintavétel során nyert hámsejtekbe bejutatott, expresszált majd tisztított aktint és p53-as apoptózis faktort kötő fehérjék hogyan befolyásolják a sejtek morfológiáját, osztódását és mozgását. HPV mentes, fertőzött és kezelt betegekből származó mintákban. Elsősorban mikroszkópos, sejtmanipulációs és in vitro módszereket alkalmazva vizsgáljuk a citoszkeletális rendszer szintjén lezajló folyamatokat a karcinóma sejt malignus transzformációja során. 

A téma keretében új, alternatív cochlearis implantáció lehetőségét kutatjuk budapesti kollégák bevonásával. A kutatás célja az akusztikus stimulus piezolelektromos módon történő átalakítása révén az eddigiektől eltérő ingerközlés a cochlea irányába. A téma várhatóan állatkísérletet is magában fog foglalni.

Társtémavezető: Dr. Bajor Judit, klinikai főorvos

A coeliakia diagnózisa sokszor komoly kihívást jelent az orvos számára. A változatos megjelenésű és súlyosságú intestinalis tünetek mellett gyakran jelennek meg extraintestinalis tünetek is. Mindemellett a kórkép gyakran társul más kórképekkel, melyek tovább színesítik a klinikai megjelenést. Ha két kategóriában gondolkodunk (Oslo klasszifikáció), a coeliakia klinikai képe lehet típusos és atípusos. A kérdés azonban, hogy mi határozza meg a klinikai megjelenést, ez idáig megválaszolatlan maradt. A vékonybélbolyhok szerkezetének változása (boholyatrophia) és ennek következményei (malabsorptios szindróma) önmagukban nem magyarázzák a teljes tünettant, mivel egyes betegek totális boholyatrophia mellett is tökéletesen tünetmentesek maradnak („silent celiac disease”).

A téma célkitűzés a coeliakia fenotípusának tanulmányozása számos aspektusból. A kutatás középpontjában a társbetegségek (különösen a társuló autoimmun kórképek) és a szubklinikai kórélettani változások (pl. haemorheológiai és haematológiai változások, melyek a thrombosis-rizikót fokozzák) tanulmányozása áll.

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

A coeliakia a népesség 1%-át érintő, szisztémás autoimmun betegség, melynek triggere a glutén. Genetikai hátterét, pathomechanizmusát, a microbiom szerepét tekintve számos más autoimmun betegséggel mutat kapcsolatot. Coeliakiás betegben egy második autoimmun betegség kialakulásának kockázata fokozott, ugyanakkor egyes autoimmun betegségekben (elsősorban 1-es típusú diabetes mellitus, autoimmun pajzsmirigy betegség, Sjögren szindróma) a coelakia szintén gyakrabban fordul elő az átlagpopulációnál.

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

A korábban ritka gyermekbetegségnek gondolt lisztérzékenységről ma már tudjuk, hogy az egyik leggyakoribb genetikai háttérrel rendelkező, a népesség 1%-át érintő, szisztémás autoimmun betegség. Korábban leginkább csak a típusos, klasszikus malabszorpciós szindrómával járó esetek kerültek felismerésre. A betegség gyakorisága más autoimmun betegségekhez hasonlóan növekedést mutat, a javuló tudatosság (aktív case finding) és a megbízható szerológiai módszerek pedig a felismert esetek számát növelik. Napjainkban a klinikai kép változásának vagyunk tanúi, egyre több a nem klasszikus tünettel bíró (elhízott, nem hasmenéses, idős, stb.) beteg. Klinikánk beteganyagának feldolgozása segít a coeliakia változó klinikai képének megismerésben

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

Coeliakiás betegben gyakrabban fordulnak elő szülészeti, nőgyógyászati komplikációk. Ennek hátterében a malnutrició következtében kialakult tápanyag-, vitamin- és ásványianyag hiány mellett az immunológiai folyamatok (antitestek, proinflammatorikus citokinek) szerepe is valószínűsíthető. Jellemző a késői menarche, korai menopausa, az ismétlődő vetélések, a koraszülés és az infertilitás. A betegség korai felismerésével és gluténmentes diéta tartásával a fertilitás helyreáll. A coeliakia másik szülészeti vonatkozása, hogy a peripartum időszak hormonális és immunológiai változásai miatt a betegség gyakran szülést követően manifesztálódik. Ennek részletes elemzése még hiányos a nemzetközi irodalomban.

A hosszútávú testtömeg-szabályozás két fő trendet mutat: a középkorúak elhízásra, az idősek cachexiára hajlamosak. Mivel a jelenség emlősökben is megfigyelhető, a háttérben többek között katabolikus [anorexigén, táplálék-felvétel (FI) csökkentő, anyagcsere (MR)-fokozó] és anabolikus (FI-növelő, MR-csökkentő) peptid-rendszerek komplex korfüggő eltérései is feltételezhetőek. Egyik fő centrális katabolikus mediátorunk a corticotropin-releasing factor (CRF), a domináns katabolikus melanocortin rendszer downstream mediátora. A corticotropin rendszerhez tartozó urocortinokkal együtt, hatásaikat CRF1, illetve CRF2-es receptorokon hatva fejtik ki. A program célja a centrális corticotropin rendszer (és receptorainak) életkor-, illetve tápláltsági állapot-függő eltéréseinek részletes feltárása. Az állatkísérleteket laboratóriumi rágcsálók különböző korcsoportjain végezzük a juvenilistől az öregig. A tápláltsági állapotot tekintve, a különböző korcsoportokban, normálisan táplált, magas zsírtartalmú diétán elhízlalt, illetve kalória-restrikciós alcsoportokat alakítunk ki. A centrális akut és krónikus válaszkészség elemzése során a táplálék-felvételt automatizált FeedScale rendszerben, az oxigénfogyasztást indirekt kalorimeterrel (Oxymax, Columbus), a hőszabályozási válaszreakciók elemzését a maghőmérséklet és a hőleadás jellemzésére használt farokbőr hőmérséklet (Cole-Parmer Benchtop thermometerhez kapcsolt termoelemek) regisztrálásával végezzük. A maghőmérséklet, a spontán lokomotor aktivitás és szívfrekvencia cirkadián változásait biotelemetriás rendszerben (MiniMitter, Respironics) figyeljük meg.

Kutatócsoportunk a CREB transzkripciós faktor szerepét vizsgálja szövettenyészeti sejtek túlélésében, programozott sejthalálában és neuronális differenciációjában. A CREB transzkripciós faktor a humán genom legalább 2000 génjének (a teljes génkészlet 10%-a) transzkripcióját szabályozza. Szerepe a tanulásban, számos neurodegeneratív kórkép kialakulásában és az idegsejtek túlélésében igen jelentős. A kutatás az alábbi két fő területre terjed ki jelenleg.
Alkohol-stressz vizsgálata
Az alkoholizmus és az alkoholhatás pontos mechanizmusa mind a mai napig nem ismert. A kutatás célja az alkohol által indukált jelátviteli utak jellemzése, a CREB fehérje és az alkoholizmus közötti kapcsolat feltárása.

Endoplazmatikus retikulum stressz vizsgálata
Az endoplazmatikus retikulum stressz hatására a sejtek p53 független módon képesek programozott sejthalállal meghalni. Számos betegség patomechanizmusában leírták szerepét, szelektív indukciója a p53 negatív daganatok ígéretes terápiás szélpontja lehet. Kísérleteinken a CREB fehérje endoplazmatikus retikulum stresszben betöltött szerepét vizsgáljuk. A kutatócsoport tagjai: Dr. Balogh András, Koloszár Ibolya, Kazushi Jinno, Németh Mária, Szigeti Csilla. Együttműködő intézetek: Max-Delbrück Center, Berlin és School of Medicine Osijek.
 

A gyermek alapellátáshoz forduló családok többsége már az orvosi ellátás előtt elkezd valamilyen otthoni kezelést. Nem kis anyagi terhet vállalnak ezzel, a kezelés hatásossága sokszor már eleve megkérdőjelezhető. Mi befolyásolja a döntésüket? Honnan szerzik a lehetőségekkel kapcsolatos információikat? Elvesztették az orvosi ellátásba vetett bizalmukat? A TDK munka során ezekre a kérdésekre keresünk választ. Önálló munka, kérdőíves és személyes interjúk során gyűűjtünk adatokat,

A családorvosi munka során az orvos nem csak a hozzá forduló egyénnel kerül kapcsolatba, hanem az egyén családjával és a közösséggel is, ahol munkáját végzi.
A hozzá fordulók jelentős része nem priméren egészségügyi probléma miatt keresi fel a családorvost,  hanem gyakran olyan problémahalmazzal jelentkezik, mely szociális, jogi, időnként munkaügyi területeket is érint.
A tünettel, panasszal érkező betegek is a tünetek, panaszok sokféle variációjával jelentkeznek, mely multidiszciplináris ismereteket igényel az ellátó orvostól.
E területek kutatása, feltérképezése számos lehetőséget kínál a vizsgálódásra,  és a kutatás aktualitása megkérdőjelezhetetlen.

A császármetszés utáni méh patológiájának ultrahangdiagnosztikája

Az utóbbi években ismét fontos téma lett a csecsemőtáplálás, ezen belül a szoptatás támogatása és a hozzátáplálás. A hozzátáplálás területén belül a legfontosabb témakör az új ételek, illetve az allergének bevezetésének ideje és szerepe a későbbi allergiák kialakulása szempontjából.

Társtémavezető: Dr. Bajor Judit, klinikai főorvos

A coeliakia a népesség közel 1%-át érintő immun-mediálta kórkép. A kóros immunválasz kiváltásában genetikai (HLA haplotípusok) és környezeti tényezők (glutén fogyasztása) egyaránt kulcsszerepet játszanak. A betegségnek számos intestinalis és extraintestinalis manifesztációja van, utóbbi csoportba tartozik a metabolikus csontbetegség. A kialakuló osteoporosis, osteopaenia háttere komplex: mind a krónikus szisztémás gyulladás, mind a malabsorptio következtében létrejött calcium és D-vitamin hiány is közrejátszhat benne. Az egyetlen ismert, hatásos terápia az élethosszig tartó gluténmentes diéta.

Az azonban, hogy a metabolikus csontbetegség teljesen visszafordítható-e megfelelő diéta tartásával még csak részben tisztázott. A téma célja metaanalízis elkészítése, mely során a diagnóziskori és hosszútávú gluténmentes diéta mellett bekövetkező csontsűrűség-változásokat igyekszünk felmérni gyermekekben és felnőttekben egyaránt. Az eredmények hozzásegíthetnek a DEXA-vizsgálat indikációs körének és időzítésének pontosabb definiálásához.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor, radiológus szakorvos

A Radiológiai klinikán a CT vizsgálati protokollokat módosítottuk  az ALARA ( As Low As Reasonably Achievable) elv figyelembevételével. A pácienseket ért sugárterhelés jelentős csökkenését várjuk a fenti változtatásoktól. A kutatás során a pácienseket ért sugárdózist leíró valamint azt meghatározó faktorokat elemezzük.

Felmérjük, hogy a diagnosztikus pontosságban történt –e változás a korábbi protokollokhoz képest valamint, hogy az átlagos dózisterhelés milyen mértékben változott. Az eredményektől függően a CT protokollok további optimalizálását tervezzük.

Társtémavezető: Dr. Mayer Mátyás, egyetemi tanársegéd

Az endometriózis egy krónikus kismedencei gyulladással, fájdalommal és meddőséggel járó neuro-immuno-endokrín megbetegedés, mely a reproduktív korú nők 5-15%-át érinti. Korábbi kutatómunkánk során markáns immunológiai eltéréseket mutattunk ki egészséges és endometriosisban szenvedő nők perifériás mononukleáris sejtjeinek százalékos megoszlása, TIM-3 és Galektin-9 expressziója között. Jelen kutatás célja az 1,25(OH)2D3 illetve a kevesebb mellékhatással rendelkező szelektív VDR agonista kezelés hatásának jellemzése az immunrendszer perifériás effektor sejtjeinek (CD4+T, CD8+T, Treg, NK, NKT) százalékos megoszlására és azok immunológiai funkcióira 24-72h 1,25(OH)2D3 és szelektív VDR-agonista kezelést követően. 

A karcinogenezis folyamatában részt vevő gének allélpolimorfizmusai, az e tekintetben fennálló egyéni eltérések jelentősen befolyásolhatják a daganatkialakulás kockázatát. Olyan újabb genetikai tényezőket igyekszünk azonosítani az allélmegoszlások daganatos és kontroll csoportok közötti összehasonlításával, amelyek egyéni daganatkockázatunkat befolyásolják.

A DBS alkalmazási lehetőségei a pszichiátriában és a neurológiában

Társtémavezető: Prof. Dr. Figler Mária, egyetemi tanár

A gyulladásos bélbetegségek hátterében a klasszikus pszichoszomatikus orvoslás markáns pszichológiai okokat feltételezett. Az empirikus kutatásokon alapuló korszerű megközelítések alapján bár a stressz és a depresszió gyakran megfigyelhető a gyulladásos bélbetegek körében, ez azonban inkább következménye a súlyos organikus betegségnek. Az elmúlt évtizedekben kialakult pszichoneuroimmunológiai megközelítés a depressziós és a gyulladásos betegségek kapcsolatát új perspektívába helyezi: a depressziós állapot és a krónikus stressz hatással van az immunműködések szabályozására, másrészt a gyulladás során termelődő citokinek idegrendszeri hatásaként gyakran figyelhető meg depresszió szerű állapot, ún. „sickness behavior”.
Kutatásunkban a gyulladásos bélbetegségek megfelelő indikátorainak és a depresszió megfelelő mérőeszközeinek kiválasztását követően a depresszió és a gyulladásos aktivitás kapcsolatát hosszabb távon egy követéses vizsgálat keretében szeretnénk vizsgálni.
 

Társtémavezető: Dr. Fülöp Gábor, klinikai főorvos

A II. típusú cukorbetegség és a depresszió közötti összefüggést több szinten is leírták az elmúlt évtizedek kutatásai. A vércukorszint és a depressziós tünetek szintje közötti korreláció hátterében a kutatások több ok-okozati összefüggést is valószínűsítenek. A legkézenfekvőbb kapcsolat abból adódik, hogy a cukorbetegség súlyossága és annak következményei összefüggésben állnak az erre adott pszichés (depressziós) reakcióval. Arra is van azonban bizonyíték, hogy mindkét betegség fontos kockázati tényezőjének tekinthető a krónikus stressz. Az is elképzelhető, hogy a két betegségnek részben hasonló genetikai háttere van.
Kutatásunk első lépésében a depresszió gyakoriságát mérjük fel II. típusú cukorbetegek körében, összehasonlítjuk a néhány gyakrabban használt depresszió kérdőív sajátosságait ebben a betegpopulációban. Megvizsgáljuk a cukorbetegség és a depresszió súlyossága, illetve a betegek alkalmazkodása, terápiás együttműködése és életminősége közötti összefüggést.
 

Társtémavezető: Dr. Ajtay Zénó, klinikai főorvos

Szívműtéteket követően a betegek kardiológiai állapotában többnyire jelentős javulás következik be. A betegek szomatikus állapotának, tüneteinek és terhelhetőségének javulását azonban gyakran nem követi szorosan pszichés és szociális helyzetük fejlődése.
Vizsgálatunkban a szívbetegek életminőségének változását szeretnénk nyomon követni, illetve azt megérteni, hogy milyen tényezőkön múlik a műtétet követően a betegek élettel való elégedettségének és szociális aktivitásának változása.
 

Társtémavezető: Dr. Gaszner Tamás, egyetemi tanársegéd

A depresszió kialakulásáért genetikai hattér, epigenetikai változások és szerzett stresszfaktorok játszanak szerepet. Mivel a PACAP génhiányos egér depresszó-jellegű viselkedési eltéréseket mutat, epigenetikai etléréseket kiváltó anyai depriváció, majd későbbi krónikus stressz kialakíthatja a depressziót. A modell validálásához viselkedési vizsgálatokat, hormonszint méréseket, az agyi ingerületátvivő anyagok valamint neuromodulátorok, és az idegsejt aktivitásának mérését válaszottuk. 

A beteg napi életvitelét nagyban rontó proktológiai kórképek – aranyeresség, fissura, rectokele, analis prolapsus, széklet inkontinencia – pontos felderítése komoly feladatot ró a sebészre, valamint számos eszközös vizsgálatot igényel. Ezek effektív kezelése tapasztalatot, és kifejezett funkcionális szemléletet kíván. Az utóbbi évtizedben több új megközelítést alkalmazó eljárás honosodott meg a proktológiában. Ezek összevetése a hagyományos procedurákkal megerősítheti vagy gyengítheti ezen beavatkozások létjogosultságát.

Társtémavezető: Dr. Aschermann Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

A dopamin agonista kezelés és az impulzus kontroll zavar kapcsolata Parkinson kórban

Társtémavezető: Prof. Dr. Lénárd László, emeritus professzor

Kísérleteinkben során az agy különböző területeire juttatunk dopamin receptor agonistákat illetve antagonistákat, és ezen anyagok segítségével vizsgáljuk meg a dopamin receptorok szerepét különböző magatartási paradigmákban. Általunk alkalmazott magatartási módszerek - a teljesség igénye nélkül- a következők: passzív elhárító teszt, Morris-féle úsztatási teszt, helypreferencia teszt. Az adatok rögzítését és feldolgozását a Noldus Ethovision nevű program segítségével végezzük, mely lehetővé teszi az állatok viselkedésének részletes elemzését különböző paraméterek alapján, és ezáltal a fentebb a címben megadott folyamatok minél komplexebb, mélyebb megismerését.

A Dravet szindróma, vagy más néven lázgörcs+ szindróma (GEFS+) tünetei nagy széles spektrumot mutatnak, ugyanígy a betegség kezdete is változó lehet. A kórkép hátterében az SCN1A gén mutációi állnak, ennek vizsgálatára intézetünkben néhány éve van lehetőség. A TDK munka során a különböző molekuláris genetikai eltéréseket értékelnénk és ezt a betegek tünettanával, kórtörténetével hoznánk összefüggésbe.

A hazai társadalomban a legális (azaz törvényileg nem tiltott drogok, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, nyugtatók, altatók) és az illegális drogok (azaz törvényileg tiltott drogok, mint pl. a kábítószerek) fogyasztása közül az illegális drogok (illetve illegálisnak nem minősülő) dizájner drogok fogyasztása nagymértékben megosztja a társadalmat, köztük a szakmai csoportokat is. A felsorolt szerekkel, illetve használóikkal kapcsolatos beállítódások (sztereotípiák, illetve gyakran előítéletek) az olyan segítő hivatásúk, mint az orvosok munkájának eredményességét nagymértékben befolyásolják. Az utóbbi egy évtizedben az orvostanhallgatók, illetve fiatal orvosok olyan generációja is megjelent a gyógyításban, akik ha nem is rendszeres használóként, de kipróbálóként már találkoztak az illegális szerekkel, amellett, hogy a legális drogokat (dohány, alkohol) is használják. Kérdés, hogy e tapasztalatok változtatnak-e akár a szerekkel, akár a használókkal szembeni beállítódásokon?
 

.

Társtémavezető: Kovács Dominika, PhD hallgató

Csoportunk, az IBD-team, a gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) kutatásával foglalkozik. E témában egyik fő célkitűzésünk, hogy új és hatékony terápiás eljárásokat fejlesszünk. Ennek egyik ágát a modern PARP-inhibitorok (pl. Olaparib) tesztelése képezi kísérletes colitis modellekben és in vitro sejttenyészeteken.

Közismert, hogy egyes élvezeti cikkek (kávé, energia ital, dohányáruk…) vasculáris hatással rendelkeznek. Az ultrahangos e-tracking módszerrel ezen hatást szeretnénk elemezni. Egészséges, fiatal, önkéntes hallgatók beválogatásával, különböző szerek elfogyasztása után mérjük az érfal rigiditásának változásait. Célunk, hogy egy rizikóbecslést tudjunk felállítani a különböző élvezeti cikkek hosszú távú használatának az atherosclerosis kialakulására gyakorolt hatásáról. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

A kardiovaszkuláris (CV) mortalitás az elmúlt évek statisztikai adatai alapján folyamatos növekedést mutat az egész világon, és a tendenciákat áttekintve 2020-ra 25 millió halálesetért tehető majd felelőssé. Magyarország az 5. legrosszabb helyen áll a CV halálozási rangsorban. Habár hazánkban egyre több helyen elérhető komplex kardiológiai rehabilitációs (CR) program, a stabil koszorúérbetegek mégis mindössze 10-15%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A CR tevékenység során az életmódváltáshoz adott segítség költséghatékony és egészségmegőrző jelentősége vitathatatlan. Jelen kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással van a gyógytornász által vezetett hosszútávú fizikai tréning (FT) stabil koszorúérbetegek egészségügyi állapotára és a betegek egészségügyi ellátásának költségeire. A vizsgálatok során felmérjük egy a klinikánkon működő járóbeteg FT program (mely a maga nemében egyedülálló), egy évente 3 hetes program (mely a gold standard) és egy CR-ban nem résztvevő betegcsoportból álló kohort adatait. A primer adatgyűjtés eredményei és a NEAK egyénhez kötött nyilvántartásai a résztvevők TAJ számai segítségével lesznek majd összekapcsolhatóak. Tervezett betegszám kb. 200 fő.

A fogászatban napjainkban egyre inkább elterjedőben vannak a különböző  digitális eljárások, amelyek közül is kiemelendő a 3D nyomtatás. A gyors prototípusgyártási eljárások közül sajnos nem mindegyik teljesíti a fogászatban elvárt paramétereket nyomtatási pontosság, illetve fizikai paraméterek tekintetében. 

A TDK téma fő célkitűzése, hogy megvizsgálja a különböző eljárások pontosságát és útmutatást adjon az esetleges klinikai felhasználás számára. Ezen kívül szintén célkitűzéseink között szerepel a nyomtatás során felhasználásra kerülő anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálata ronycsolásos mérési módszerekkel. A kapott eredmények ismeretében kiválastható azok az anyagok, amelyek az egyes odontotechnológiai folyamatokhoz legideálisabbnak tekinthetők.

A praxis napi teendői során nyitott szemmel figyeljünk fel a betegünket érő kockázatokra. Sorszerű megbetegedései valóban sorsszerűek-e? Összefüggésbe hozható-e a kialakult megbetegedés a munkahelyi igénybevételével? Lehet-e kapcsolat a betegünk aktuális panasza és a munkája között? Segít-e minket ebben szakmai útmutató, módszertani levél, jogszabály?
Célunk, hogy következtetéseinkkel a beteg javát szolgálva megtaláljuk a kapcsolódási pontokat a két alapellátási szakma között.

Társtémavezető: Dr. Nagy Tamás, egyetemi adjunktus

A bipoláris-affektív tünetegyüttes előfordulása hazánkban mintegy 1.2 %-ra tehető. A hangulatstabilizáló kezelésben a lítium gyakran használt gyógyszer, bár a hatásmechanizmusáról több elmélet is létezik. Így például, a lítium hatásosan gátolja a foszfoglükomutáz enzimet (PGM). Ez az enzim, a glükóz-1-foszfát (Glc-1-P) és a glükóz-6-foszfát (Glc-6-P) közötti reverzibilis reakciót katalizálja, a glikogén és galaktóz metabolizmusok alapvető enzime. Működéséhez magnéziumra van szükség, amit a lítium leszorit.
Érdekes módon, a PGM enzim zavarai az intracelluláris kalcium szabályozás megváltozását okozhatják. S. cerevisiae modellben korábban igazoltuk, hogy a PGM enzimet lítiummal gátolva jelentősen megemelkedtek a sejtek kalcium raktárai, ugyanakkor a sejtek stimulálásra adott kalcium válasza viszont lecsökkent. Jelen kutatásban azt vizsgáljuk, hogy mi lehet az összefüggés a PGM gátlás okán létrejött metabolikus változás, és a kálcium szabályozás között? Elméletünk és előzetes eredményeink alapján az endoplazmás retikulumnak és bizonyos fehérje poszt-transzlációs folyamatoknak döntő szerepe lehet.

Társtémavezető: Pap Ramóna, egyetemi tanársegéd

Irodalmi adatok alapján, mind az endometrium és a throphoblast sejtek termelnek haptoglobint, melynek szerepe van az implantációban. Az azonban nem ismert, hogy a haptoglobin pontosan hogyan befolyásolja ezt a folyamatot. Az endometrium sejtek membránhoz kötött és szolubilis fraktalkint is termelnek, melynek a legfrissebb kutatások szerint szerepe van a magzati-anyai kommunikációban. A fraktalkin receptorát, a CX3CR1-et a throphoblast sejtek fejezik ki. A membránhoz kötött fraktalkin direkt kapcsolatot alakít ki az endometrium és a throphoblast sejtek között, míg a szolubilis fraktalkin szignál molekulaként befolyásolhatja a sejtek működését. JEG-3 choricarcinoma, RL95-2 endometrium és HEC-1A endometrium sejtvonalakon koncentráció és időfüggéses kezeléseket végzünk. A kezelést követően megvizsgáljuk a sejtek viabilitását, majd a kezelőanyag (haptoglobin, fraktalkin) hatását meghatározott gének expressziójára (matrix metalloproteinázok (MMP2, MMP9), IGFB1 receptor, integrin B1, fraktalkin, haptoglobin, fraktalkin receptor, Hand2, Sox17, follistatin, progeszteron. receptor, SRC-1, BMP-2) real time PCR-ral. A változó expressziójú gének további vizsgálata végezzük el fehérjeszinten Western blottal vagy ELISÁ-val (attól függően, hogy a fehérje sejten belüli, sejtfelszíni vagy szekretálódik). A vizsgálatokkal képet kaphatunk arról, hogy az anyai illetve a magzati oldalon hogyan változik az expressziós mintázat a két fehérje hatására, illetve a két fehérje befolyásolja-e egymás működését. A fraktalkin-fraktalkin receptor rendszer különösen érdekes lehet, mivel a fraktalkint az endometrium a receptort pedig a throphoblastok expresszálják, ugyanakkor a fraktalkin rendelkezik autoregulációval is (későbbiekben érdekes lehet egy endometrium/throphoblast ko-kultúra létrehozása a direkt kapcsolatok vizsgálatára, illetve lehetőség van az kezelést követően (endometrium) a sejttenyésztő médium hatását vizsgálni a másik sejtvonalon (throphoblast). 

A fülkürt diszfunkciójának incidenciája felnőttek körében 1-5 %. A gyermekek 40 %-a 10 éves életkorig megtapasztalja a legalább átmeneti – ritkábban állandósult - fülkürt funkciózavar kellemetlen tüneteit. Kisgyermekkorban a fülkürt diszfunkciójának leggyakoribb oka infekciót követő nyálkahártya ödema illetve adenoid hyperplasia. Nagyobb gyermekek esetében illetve a felnőttkorra is átnyúló, esetenként állandósuló diszfunkciók kapcsán fel kell vetni az allergia, a krónikus gyulladás, a laryngo-pharyngealis reflux, a primer nyálkahártya betegség szerepét, valamint a dilatációs mechanizmusok elégtelenségét, ritkán a teljes anatómiai obstrukciót.
A probléma következtében kialakuló otitis media catarrhalis chronica serosa megoldására általánosan elterjedt grommet beültetésre nem ritkán ismételten kell sort keríteni, s a beavatkozás pörködéssel, ismétlődő fülfolyással, néha visszamaradó dobhártya perforációval is járhat.
Ennek az ismételten altatással járó beavatkozásnak az alternatívájaként klinikánkon bevezettük a fülkürt orrgarati szájadékának ballon katéteres tágítását. A beavatkozás a kardiológusok által használt szívkoszorúér tágítás adaptálása egy fül-orr-gégészeti problémára.
Klinikánkon a Spiggle and Theis cég támogatásával, eddig 6 esetben, 10 fülkürtön (2 egyoldali eset) végeztük el a hazánkban elsőként alkalmazott eljárást. A paciensek közül kettő volt gyermek, egyikük 5 a másik 7 éves.
Ez a TDK téma az eddigi 6 műtét tapasztalatain alapulva cadaver disszekciós tanulmány végzésével a módszer hazai bevezetése előtt egy részletes körüljárása a témának.
Az eddig végrehajtott 6000 németországi beavatkozás 85 %-os tartós eredményessége azt vetíti előre, hogy erre a beavatkozásra komoly igény fog mutatkozni a hazai gyakorlatban is. A módszer technikailag nem nehéz, orrendoszkópiás gyakorlat és rövid tanulási ciklus után biztonsággal kivitelezhető. Komplikációkról a szakirodalomban eddig nem számoltak be.

A galanin-peptid családba tartozó galanin-szerű peptid (GALP) és a nemrégiben felfedezett alarin táplálékfelvételt fokozó hatású anyagok. Az energiaháztartás szabályozásában betöltött élettani szerepük eddig tisztázatlan. A peptidek hatása mind az életkor, mind a tápláltsági állapot függvényében változhat. Korábbi adatok alapján felmerült mindkét peptid lehetséges szerepe a korfüggő elhízás kialakulásában. Az energiaháztatás különböző paramétereinek (táplálékfelvétel, testtömeg, testösszetétel, anyagcsere, testhőmérséklet, hőleadás, szívfrekvencia, spontán mozgásaktivitás) komplex mérésével különböző korú és tápláltsági állapotú patkánymodellekben kívánjuk tisztázni a peptidek rövid- és hosszútávú energetikai hatásait.

A kevert neuroglialis daganatok leggyakoribb típusa a ganglioglioma. Ez egy elsősorban gyermek- és fiatal felnőttkorban előforduló, leggyakrabban epilepsziával jelentkező daganat, mely gyakoriságában elmarad a hagyományos glialis daganatoktól (astrocytomák, oligodendroglioma). Klinikailag és szövettanilag ugyanakkor a két tumorcsoport átfedést mutat és a differenciál diagnosztika komplex immunhisztokémiai és molekuláris genetikai megközelítést tehet szükségessé. A gangliogliomák kb. 25%-a BRAF gént érintő mutációval jár együtt, mely a hagyományos glialis daganatokra nem jellemző.

Munkánk célja az intézet archivumának felhasználásával az elmúlt kb. 15 év gangliogliomás és egyéb kevert neuroglialis daganatos eseteinek újraértékelése rutin morfológiai és immunhisztokémiai, valamint klinikopatológiai szempontból. A BRAF mutáció jelenlétét mutáció specifikus antitesttel és szükség esetén molekuláris vizsgálatokkal igyekszünk kimutatni.

A Ganser szindróma

A gerinc fiziológiás görbületeinek viszonya a medence paraméterekhez, illetve a gerinc műtétek hatása a medence paraméterekre. Irodalmi feldolgozás és a klinikánkon végzett műtéti beavatkozások eredményeinek feldolgozása.

Az EOS 2D/3D rendszer alacsony dózisú stereoradigraphként lehetőséget ad a gerinc-medence komplex és az alsó végtag felszíni 3D rekonstrukciójára, ezáltal számos anatómia és biomechnaikai paraméter mérésére. Kutatásunk célja, hogy felmérjük a módszer alkalmazási lehetőségeit.

A mesenchymalis, lágyszövetű tumorok a ritka és speciális onkológiai kórképek közé tartoznak. Egyik formájuk a gasztrointesztinális stroma tumor (GIST) volt az első szolid tumoros kórkép ahol a modern célzott biológiai kezelés (Imatimib) hatékonysága bebizonyosodott, a többi légyszövetű daganat ellátása azonban a mai napig komoly kihívásnak számít. Vizsgálhatók az egyes kórképek kezelésével elért eredmények, például a GIST kezelésével kapcsolatban már Intézetükben is több éves tapasztalatok és eredmények állnak rendelkezésre.

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán, egyetemi tanársegéd

A GFR a veseműködés leírására szolgáló alapvető klinikai paraméter. A jelen téma magába foglalja a GFR, mint kreatinin clearance meghatározására szolgáló módszerek összehasonlító irodalmi feldolgozását. Amennyiben irodalmi, valamint elektronikus egészségügyi betegadatok elérhetőek lesznek, úgy azok statisztikai feldolgozása révén felülvizsgáljuk a jelenlegi GFR számító módszerek szignifikanciáját és javaslatot teszünk esetleges változtatásukra. Szintén a hozzáférhető adatok függvényében a GFR függését megvizsgáljuk fontos élettani paraméterektől is, mint például a vérnyomás.

Társtémavezető: Dr. Kérő Gábor, klinikai orvos

A téma prospektív és retrospektív klinikai utánkövetéses vizsgálatokat jelent. RTG vizsgálattal a láb meghatározó szögértékeit vizsgáljuk, valamint a terhelés során megjelenő talpnyomási képet, illetve annak megváltozását elemezzük.

-

A gyermekkori lázgörcs kisgyermekek 2-5%-ában fordul elő, és ismert, hogy a mesiális temporális lebeny epilepsziás betegek  50%-ban lázgörcs szerepel az anamnézisben. Emellett a hippocampus sclerosissal járó epilepsziás esetekben a betegek 70%-nak volt komplikált lázgörcse. Arra vonatkozóan, hogy a lázgörcs oka-e a hippocampus scelrosisnak, eltérőek az irodalmi adatok. A hippocampus sclerosis elnevezését a hippocampusban látható nagymértékű sejtpusztulásról kapta. A sejtpusztulás mellett több olyan jelenség figyelhető meg a hippocampus sclerosis esetén, mint pl. ectopiás idegsejtek megjelenése vagy más idejsejtek axonjainak sarjadzása, amelyek megjelenése fokozottabb gyermekkori lázgörcs esetén. Arra vonatkozóan azonban, hogy a lázgörcs okozza-e ezeket a jelenségek, nincs bizonyíték.

Célunk annak a vizsgálata, hogy kísérletesen létrehozott lázgörcs esetén megjelennek-e ezek a strukturális jelenségek. További kérdésünk, hogy a jelenleg alkalmazott lázcsillapítók befolyásolják-e lázgörcs esetén a hippocampus sclerosisra jellemző elváltozások kialakulását.

A munkát patkány és egér modellen végezük. Az elmúlt évben beállítottuk a hippocampus szelet tenyésztésére alkalmas technikát, amelyen kontrollált laboratóriumi körülmények között alkalmazzuk a gyermekkori lázgörcs egyes komponenseit (hőmérséklet, citokinek). A noxa alkalmazása után a szeleten szövettani és a molekuláris biológiai vizsgálatokat végzünk.

Cryoprezerváció és uterustransplantáció lehetőségei a nemzetközi szakirodalom alapján.

A gyógyszerésszel szemben támasztott megváltozott társadalmi és szakmai elvárások következtében a nélkülözhetetlenné vált a képzés hazai és nemzetközi gyakorlatának átfogó vizsgálata. A TDK munka célja a magyar gyógyszerész képzőhelyek oktatási profiljának és kurrikulumának vizsgálata, előzetesen rögzített szempontok alapján (kredit érték, óraszám, modul, stb) egymással való összevetése. A hazai gyógyszerészképzés fejlesztése érdekében a nemzetközi szakirodalom áttekintése, munkaerőpiaci igények felmérése és a jó gyakorlatok, esetlegesen fejleszthető területek azonosítása. 

Társtémavezető: Dr. Vida Róbert György, egyetemi adjunktus

A 2000-es évektől kezdve a fejlett országokat is elérte az addig csak a fejlődő országokban előretörő jelenség, a gyógyszerellátásban tapasztalható sorozatos, időbeliségben és súlyosságban is meghatározó ellátási zavar. A gyógyszerpiacot globálisan érintő jelenség kezelésére és vizsgálatára nemzeti és nemzetközi gyógyszerhiány adatbázisok és katalógusok alkalmazhatók. Az ilyen típusú információ-gyűjtés segítséget nyújthat az adott országot érintő gyógyszerellátási probléma kiterjedésének és súlyosságának megítélésében. Ezen kívül az ellátási problémák kezeléshez társuló betegbiztonsági kockázatok csökkentésére is alkalmas lehet egy ilyen jelző rendszer. A témakör keretében első lépésként a gyógyszerhiányok kockázatainak azonosítása szükséges a szakirodalom áttekintésével és a kiválasztott adatbázisok értékelésével. A kockázati tényezők és az elérhető jelentő rendszerek ismeretében, továbbá a hiány események súlyossági besorolásának kialakításával az ellátási problémákat gyűjtő és előrejelző rendszerek optimális információ tartalma és felépítése is megfogalmazható.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

Fejlett országokban, a krónikus betegségekben szenvedőknél a beteg-együttműködés aránya 50% körüli érték, a nem megfelelő beteg-együttműködés az elsődleges oka például a nem kontrollált magas vérnyomásnak, valamint az Európai Unióban évente 194 500 haláleset egyértelműen a gyógyszerek hibás adagolására és az adherencia hiányára vezethető vissza. A gyógyszerészek jogszabályban előírt kötelessége a „megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése”, így a hatékony és biztonságos gyógyszerhasználat vizsgálata és elemzése nagyban hozzájárulhat a sikeres gyógyszerterápia eléréséhez.

Társtémavezető: Dr. Feldmann Ádám, egyetemi adjunktus

Az Általános Orvostudományi Karon évtizedek óta folyik az oktatói munka hallgatói értékelése a minőségi oktatás fejlesztése érdekében. Az utóbbi néhány évben e tevékenység – az elődök hagyományaira építve az eredeti célok megtartása mellett – a tudományos tevékenység szintjére  emelkedett.  A mérések módszertani sokfélesége mellett e kutatások eredményei segíthetik az oktatókat abban, hogy a hallgatók elégedettebbek legyenek oktatói tevékenységükkel.
 

A hasfali sérvrekonstrukciók esetén a hálóbeültetés ugyan jelentősen csökkenti a sérvkiújulás esélyét, azonban egyben meg is változtatja a hasfal biomechanikáját, mely a beteg életminőségét befolyásolhatja. A hálóbeültetéssel kapcsolatos hosszú távú eredmények még nem állnak rendelkezésre. A téma ezen változások felmérésére összpontosít. A kérdésre a választ in vitro a biomechanikai vizsgálatok (szakítószilárdság és elaszticitás mérése) valamint az évekkel korábban végzett műtétek kapcsán végzett (in vivo) retrospektív vizsgálatok adhatnak választ.

Baleseteket  követő , helyszíni  sérült ellátás esetén  az anesztézia és analgézia elméletei és gyakorlati lehetőségeit vizsgáljuk.  Elemezzük a tömeges beteg áramlás  által okozott ellátási diszkrepanciákat , áthidaló , praktikus megoldásokat keresünk. 

Társtémavezető: Dr. Erős Krisztián, PhD hallgató

A hipertónia-indukálta vaszkuláris remodelling kivédésének lehetőségei (egy hallgató)

Társtémavezető: Dr. Tamás Andrea, egyetemi docens

A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely kardioprotektív hatását számos állatkísérletben bizonyították már. Munkacsoportunk korábbi vizsgálatában kimutatta a PAC1-receptor jelenlétét humán pitvari fülcséből származó szívizom mintában, valamint szignifikánsan magasabb PACAP-38-LI és PACAP-27-LI szinteket detektáltunk szívizomzatból származó szöveti mintákban az ischaemiás szívbetegeknél a billentyűbetegekhez képest. Az elmúlt évtizedek állatkísérletes eredményei alapján feltételezzük, hogy a PACAP antiapoptotikus hatásán keresztül képes az ischaemiás károsodásokkal szemben védő hatást kifejteni. Mindemellett több vizsgálat bizonyította már, hogy a PACAP és a szívelégtelenség súlyossága között szignifikáns korreláció lehet, emellett mint antiapoptotikus fehérje befolyásolhatja a szívelégtelenség progresszióját. Mindezek alapján kutatásunkban egyrészt ischaemiás hátterű kardiológiai kórképekben (akut myocardialis infarktus, ischaemiás szívbetegség), másrészt szívelégtelenségben vizsgáljuk a szérum PACAP szinteket, illetve azok változását a különböző terápiák hatására. Standardizáljuk humán plazmában a PACAP koncentrációmérést ELISA módszer segítségével. Ezen vizsgálatok segítségével egyre többet tudhatunk meg a PACAP kardiovaszkuláris betegségek patomechanizmusában és progressziójában betöltött pontosabb szerepéről, és ezáltal a későbbiekben akár egy potenciális biomarkerré is válhat.

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel, egyetemi tanársegéd

Nemrégiben indult új kutatási területünk, ahol az endogén PACAP végtag-iszkémiában betöltött szerepét vizsgáljuk. A kísérlet folyamán vad típusú és PACAP-génkiütött egerekben elkötjük az arteria femoralist, és egy lézer-doppler elven működő kamera segítségével detektáljuk a talpi régió vérátáramlását. Ezen kívül az iszkémiás izomszövetből mintát veszünk, az ebből készült metszetekben immunflourszecens festéssel mutatjuk ki az kapillárissűrűséget, és ennek eltéréseit vizsgáljuk a vad típusú és PACAP-génkiütött egerek között. Továbbá a károsodott izomszövetek fehérjeprofilját protein array kit-ek segítségével áll szándékunkban feltérképezni.

Társtémavezető: Dani Lívia, PhD hallgató

A halál időintervallumának meghatározása az igazságügyi orvostan legrégebben vizsgált kérdésköre, mely már a kezdetektől nagy kihívások elé állította a szakembereket, és mai napig jelentős kutatások tárgyát képezi. A rendelkezésre álló metódusok döntően empirikus módon nyert szubjektív vagy objektív, illetve kevert adatokból származtathatók. A holttest hőmérsékletének változása során számos biológiai tényezőnek komplex kölcsönhatása érvényesül, azonban az mégis fizikai törvények által determinált. A problémakört ezidáig statikusan szemlélték (egy környezeti hőmérséklet), így felmerült a kérdés, hogy egy dinamikus környezeti modell javít-e az eredmények pontosságán. A probléma feltárásához jól dokumentált klinikai esetekben mérésekkel próbálnánk az új matematikai megközelítést kialakítani, illetve korábbi eredményeinket tesztelni.

A homeopátia kiválóan alkalmazható gyógymód akut betegségek korai kezelésében ill. a krónikus betegségek kiegészítő terápiája, a megelőzés fontos része. A kutatás során felmérjük, hogy a betegség mely szakaszában a leghatékonyabb a homeopátiás kezelés, melyik korosztály, betegségcsoport esetén legjobb a reakció. Feltérképezzük, hogy a populáció milyen rétege részesíti előnyben az alternatív medicina e formáját. Összegezzük a homeopátiás kezelés buktatóit és felhívjuk a figyelmet annak előnyeire.

2001.szeptember 11-én az Al-Kaida terrorszervezet támadást hajtott végre az Amerikai Egyesült Államokban levő célpontok ellen. Válaszul az USA támadást indított Afganisztán, majd később Irak ellen. A harci cselekményekben, illetve az azt követő műveletekben számos NATO, illetve nem- NATO tagállam (ISAF) vett részt, melyek hatásai a közelmúlt, és napjaink eseményire is jelentős befolyással bírnak. A NATO sebesült ellátással kapcsolatos szintjeinek jelölése ROLE I – IV. Jelen téma ezeken a szinteken bekövetkező sebesült ellátás, modalitásbeli változásaival foglalkozik, 2001. szeptember 11-t követően.

választható

A humán papilloma vírus (HPV) több daganat (méhnyak, oropharyngeális, végbélnyílás) kialakulásában is fontos szerepet játszik. A daganatok megelőzésének lényeges elemei a primér és szekunder prevenció. Az alapellátásban a háziorvosok, de számos más szakterület orvosai (pl. onkológus, nőgyógyász, sebész, fül-orr -gégész szakorvosok)is kapcsolatba kerülnek páciensekkel, akiknek a HPV elleni védőoltások valamelyikét (pl. Gardasil, Cervarix) javasolják, vagy a szűrés fontosságáról beszélnek. A TDK téma során  a világszerte alkalmazott HPV prevenciós tevékenységeket/formákat vizsgáljuk meg, a rendelkezésre álló evidenciák és gyakorlatok tükrében.

Társtémavezető: Dr. Gőcze Katalin, egyetemi adjunktus

A jóga egyre nagyobb népszerűségnek örvend kedvező élettani és pszichés hatásainak köszönhetően. Csökkenti a hipotalamikus-tobozmirigy-adrenalin tengely (HPA) és a szimpatikus idegrendszer (SNS) aktivitását. Számos kutatási, irodalmi adat utal arra, hogy a rendszeres, célzott gyakorlás mellett a betegségek megelőzhetőek, illetve számos kórképre kedvezően hat. A jóga a mentális egészségre is előnyös hatású, rendszeres gyakorlás mellett csökken a szorongás, depresszió, hatékonyabb lesz a kikapcsolódás, a célorientált viselkedés és a konfliktuskezelés, nő a motiváció. Vizsgálataink során multidiszciplináris megközelítésből, kísérletes, agyi képalkotó módszerekkel vizsgáljuk a jóga kedvező élettani hatásait. 
 

A kábítószer-fogyasztás/kábítószerhelyzet és az aktuális jogi környezet közötti kapcsolatot vizsgáljuk, a hazai szabályozást összevetve más országokéval valamint a magyarországi szabályozás időbeli változását, alakulását is elemezzük (pl. kriminalizálás vagy elterelési lehetőségek).

A regionális anesztézia jelentősége a nocicepció és fájdalom percepció folyamatában és fogalmi modelljében meghatározó. A képalkotó vizsgálatok, ultrahang technika bevezetése javítja a sikerarányt, minőségi és megfelelő időbeli kiterjedésű anesztéziát és posztoperatív analgesiát biztosít.

A téma tanulmányozása során számos értékes információ vizsgálatára nyílik lehetőség, pl. különböző lokális anesztetikumok, dózisok, technikák és módszerek összehasonlítására, beteg és személyzet elégedettségi mutatókvizsgálatára, stressz markerek, fájdalommal összefüggő endogén farmakológiai struktúrák értékelésére.

-

A kutatás célja Kik transzgenikus egerek in situ szöveti megvilágításával kiváltott fotokonverzióval a bél-asszociált nyirokszövetek limfoid sejtjeinek nyomonkövetése és alkalmazása gyulladásos bélbetegségek modelljeiben.

Társtémavezető: Dr. Vörös Viktor, egyetemi adjunktus

A kognitív játékok szerepe a mentális hanyatlás korai felismerésében és kezelésében

Viselkedésünk, illetve megismerő folyamataink állandó magas szintű idegrendszeri kontroll alatt állnak. Ezek a kontroll folyamatok teszik lehetővé, hogy a viselkedés mindig az adott környezethez, és az aktuális céljainkhoz legyen hangolva. A meghirdetett TDK téma célja, az idegrenszeri kontroll folyamatok kísérletes neuropszichológiai vizsgálata egészséges személyek körében. A vizsgálat módszertana elektrofiziológia, pszichofizika, és kérdőíves adatgyűjtésre terjed ki.

Az elhúzódó konstipáció miatt orvoshoz forduló betegek életminőségét jelentősen rontó kórképek kivizsgálása és kezelése komplex szemléletet és speciális vizsgálatokat igényel. A tükrözések és hasi ultrahang/CT vizsgálatok mellett a vastagbelek funkciójának tranzit vizsgálattal és defekogáfiával való megítélése is szükséges. Munkánk során a klinikánkon működő funkcionális vizsgálatok módszertani optimalizálását, a korábbi vizsgálati eredmények elemzését tervezzük. Továbbá egy új, interdiszciplinális munkacsoport felállításában és működtetésében is részt veszünk.

A konverziós zavarok neurobiológiai háttere

Társtémavezető: Dr. Buda Péter, klinikai főorvos

A shockfolyamat számos ok miatt jöhet létre. Ennek helyszíni, sürgősségi osztályos felismerése, megfelelő gyors ellátása a prognózist befolyásolja.

A tirozin-kináz gátló kezelésre adott terápiás válasz alapvető jelentőségű a krónikus myeloid leukaemiás betegek kezelésének szempontjából. A korai – 3. havi – válasz az elmúlt években kiemelt jelentőségre tett szert a drága gyógyszeres kezelés megfelelő megválasztásának szempontjából. A tanulmány során Magyarországon először vizsgáljuk meg retrospektíven a 3. havi molekuláris, illetve citogenetikai válasz összefüggését a kórlefolyással. Megvizsgáljuk, hogy milyen további klinikai, illetve genetikai paraméterek segíthetnek a megfelelő terápiás döntés meghozatalában. A vizsgálat során korábbi vizsgálati, illetve kórtörténeti adatokat gyűjtünk kb. 60 CML-es beteg kapcsán, illetve FISH, illetve RQ-PCR vizsgálatokat végzünk archív vizsgálati anyagokon.

Társtémavezető: Dr. Takács Katalin, rezidens orvos

A társadalom elöregedésével párhuzamosan egyre komolyabb népegészségügyi problémát jelent a testsúly hosszútávú szabályozásával összefüggő két jellegzetes eltérés: a középkorúak (30-60 év) elhízása és az időskori (75 év felett) anorexia a következményes sarcopeniával. Miként a középkorúak elhízása, úgy az időskori sarcopenia is jelentős mortalitást és morbiditást növelő tényező. Míg a 60-70 éves korosztály kb. 10%-át, addig 80 év feletti lakosságnak már több mint 30%-át érinti az USA-ban. Más európai országok adatai alapján szociális otthonban élő idősek közt ez gyakoribb. Baranya megyében már vannak adataink az időskori alultápláltságról szociális otthonokban, de nincsenek adataink az időskori sarcopeniáról. Felmérésünk során a betegek anamnézisének felvétele és fizikális vizsgálata mellett a testösszetétel vizsgálatát, izomerő-mérést és funkcionális tesztek elvégzését tervezzük.

Társtémavezető: Dr. Huszár Judit, klinikai főorvos

Egyre több nemzetközi vizsgálat hangsúlyozza az időskori sarcopenia jelentőségét, és irodalmi adatok igazolják jelentős morbiditást, mortalitást növelő szerepét. A sarcopenia felismerése gyakran nem egyszerű, mert normál testtömeg (BMI) mellett is jelen lehet. Sőt a mortalitást jelentősen fokozó sarcopeniás obesitas esetén a zsírtömeg kóros növekedése éppen elrejtheti a jelentős sarcopeniát. Felmérésünk során a Geriátriai Osztályra felvett betegek körében az időskori sarcopenia előfordulását, az időskori sarcopenia és metabolikus szindróma együttes jelenlétét vizsgáljuk. A betegek anamnézisének, fizikális vizsgálatának és labor paramétereinek áttekintése mellett a testösszetétel vizsgálatát, izomerő mérését és funkcionális tesztek elvégzését tervezzük.

Számos megjelent tanulmány ellenére még mindig nem egyértelmű, hogy a különböző korzetteknek milyen hatása van a gerincdeformitások progressziójára.
A munka során arra keressük a választ, hogy a manapság alkalmazott műanyag fűzőkezelés alkalmas-e a progresszió megfékezésére. Prospektív és retrospektív vizsgálatokat tervezünk. 

-

Társtémavezető: Dr. Till Ágnes

A központi idegrendszer veleszületett rendellenességeinek postnatalis képalkotó diagnosztikája

Az intraoperatív vizsgálatok nagy kihívást jelentenek a neuropatológusok számára; sokszor kevés, szuboptimális friss mintából kell komoly, akár operatív stratégiát is meghatározó döntéseket hozni.

A TDK munka során az intraoperatív citológiai anyagok retrospektív analízisét végeznénk el a végleges szövettani anyaggal összevetve. 

A TDK munka célja, hogy felhívja a figyelmet a patológus szerepére a komplex beteg gyógyításban, emellett jó lehetőség ritkán látott agydaganatok és különleges, ritka központi idegrenszeri tumorok mikroszkópos feldolgozására. 

Különösen ajánlom az idegsebészet, patológia, neurológia iránt érdeklődő hallgatóknak. 

A krónikus fájdalmak kialakulhatnak műtétek, balesetek, onkológiai betegségek vagy idegrendszeri károsodás következtében. A krónikus fájdalom számos élettani, pszichológiai és társadalmi kapcsolatot befolyásol, míg ezek hatnak a  krónikus fájdalom intenzitására, minőségére. A fájdalom felmérése, értékelése és kezelése multimodális megközelítéssel a fájdalom természetének alaposabb megismerését teszi lehetővé.   

A téma tanulmányozása során számos értékes információ vizsgálatára nyílik lehetőség, pl. különböző lokális anesztetikumok, dózisok, technikák és módszerek összehasonlítására, az emocionális, affektív és magatartási mutatók értékelésére, beteg elégedettségi mutatók vizsgálatára, stressz markerek, fájdalommal összefüggő endogén farmakológiai struktúrák értékelésére.

A krónikus pankreatitisz a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, melyet visszafordíthatatlan morfológiai elváltozások, az exokrin és az endokrin funkció tartós károsodása jellemez. A felnőttkori krónikus pankreatitisz kialakulásának legfőbb rizikótényezője a rendszeres alkoholfogyasztás, míg gyermekkorban genetikai rizikófaktorok kerülnek előtérbe. Genetikai és funkcionális tanulmányok igazolták, hogy a korai, intrapankreatikus tripszin aktiválódás központi szerepet játszik a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában. Egyre bizonyosabb, hogy a tripszinaktivitástól független patomechanizmusok, mint például az emésztőenzimek helytelen feltekeredése (misfolding) következtében kialakuló endoplazmatikus retikulum stressz, is szerepet játszanak a betegségben. Kísérleteink során olyan állatmodellekkel dolgozunk, melyekben a krónikus pankreatitisz emésztőenzimek mutációinak hatására alakul ki. Célunk ezzel a fent említett két pathomechanizmus in vivo vizsgálata, a mutációk hatásának pontos megértése. Ezen kívül genetikai asszociációs vizsgálatok segítségével újabb kockázati tényezőket kívánunk azonosítani krónikus pankreatitiszben.

Laboratóriumunk a Transzlációs Medicina Intézet “Center for Pancreas Disorders” keretein belül működik. A TDK hallgatóknak a laboratóriumban széleskörű molekuláris genetikai (DNS/RNS izolálás, PCR, RT-PCR, szekvenálás, mutagenézis, Western blot) és biokémiai módszerek (kromatográfiás tisztítási módszerek, fehérje aktivitás mérések), sejtkultúrával valamint egérmodellekkel való kísérletes munka elsajátítására nyílik lehetőségük.

A diákok egy részének lehetősége lesz külföldi tanulmányúton részt venni Sahin-Tóth Miklós Professzor (Bostoni Egyetem) laboratóriumában, aki a krónikus pankreatitisz genetikai hátterének világszinten elismert kutatója. A Professzor kettős szerepet tölt be a projektekben, ő az igazgatója a Pécsi Egyetemen működő “Center for Pancreas Disorders” centrumnak, valamint nemzetközi kollaborátorunk is.

Társtémavezető: Dr. Kohl Zoltán, rezidens orvos

A krónikus limfocitás leukémia innovációs diagnosztikája és kezelése

.

Világszerte, de hazánkban is komoly népegészségügyi problémaként jelenik meg a krónikus vénás elégtelenség és a lábszárfekély is. Ezek az állapotok jelentősen befolyásolják a munkaképességet és az életminőséget is.

Vizsgálatunk célja a krónikus vénás elégtelenségben és lábszárfekélyben szenvedő betegek életminőségvizsgálata életminőség kérdőív alkalmazásával kezelés előtti, illetve azt követő időszakban.

A klinikai orvosi gyakorlatban az életminőség vizsgálata és értékelése arra irányul, hogy rövid, illetve hosszabb távon a betegség, illetve annak kezelése milyen hatással van a páciens fizikai jólétére, aktivitására, emberi kapcsolataira és lelki egészségére.

A klinikai kutatásokban különböző szempontokból vizsgálják a betegségekkel összefüggő életminőségi változásokat, számos életminőség kérdőív terjedt el. Életminőségi profilt ad pl. az SF-36 kérdőív, összesített életminőségi mutató kiszámítását teszi lehetővé pl. az EuroQol kérdőív.

Vizsgálatunk további célja a betegek klinikai állapotának változásának, az alkalmazott terápia hatékonyságot vizsgálata, a szöveti oxigéntenzió, lézer Doppler áramlás mérés, Duplex UH mérés szerinti paraméterek változásának követésével.

Társtémavezető: Dr. Czeiter Endre, tudományos munkatárs

A pécsi koponyasérült adatbázis feldolgozása különböző súlyosságú koponyasérültek életminőségére, neuropszichológiai teljesítményére vonatkozó vizsgálatok

A pécsi súlyos koponya agysérült adatbázis mellett középsúlyos- és enyhe sérültek után követésével, neuropszichológiai képalkotó, illetve biomarker vizsgálatokkal, a 2-15 évvel ezelőtt sérült betegek kognitív hanyatlását, annak markereit kívánjuk felmérni.

A magyar népesség lélekszámának elemzése korcsoportok szerint a 2012.évi korfa adatai alapján. Az egyes populációk változásának gazdasági hatása a munkaerőpiacra. A legjellemzőbb indikátorok  bemutatása: születéskor várható átlagos élettartam ,morbiditás és mortalitás értelmezése, a csecsemőhalandóság,valamint hazai és nemzetközi vándormozgalom. A férfiak és nők egyes morbiditási mutatóinak összehasonlító elemzése, különös tekintettel a 35-50 év közötti férfiak korcsoportos szívinfarktus okozta megbetegedésére és  halálozására. A prevenció kiemelt szerepének biztosítása a költségvetésből és a GDP-ből. A magyar demográfiai és munkaerő piaci adatok összehasonlítása a nyugat-európai tényszámokkal és egészségügyi ellátórendszerek bemutatása: a.)Bismarck típusú ellátás, b.) NHS-rendszer és  c.) Szabad piaci modell

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor, egyetemi docens

A kor előrehaladtával a látásfunkciók romlanak, nehezebbé válik a tárgyfelismerés, az olvasás, a sporttevékenységek, a vezetés, mindezek jelentős kihatással vannak az életminőségre. Ezek a problémák hatványozottan jelentkeznek neurodegeneratív kórképekben, pl. Alzheimer kór és Parkisnson kór esetében, ahol a kognitív látás domainek szelektíven károsodnak. Ezek kimutatása akár már a folyamat kezdeti, preklinikai stádiumában biomarkerként szolgálhat, mely a korai diagnózisban segíthet. Vizsgálataink során pszichofizikai, EEG és fMRI módszereket alkalmazunk a korai látásfunkció károsodások kimutatására. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak a Klinikai Központ Neurológiai Klinikával együttműködésben.

Társtémavezető: Dr. Buzás Péter, egyetemi docens

A kutatás témája a kérgi visszacsatolásnak a látópálya thalamikus átkapcsoló magjára, a corpus geniculatum laterale-ra (CGL) gyakorolt hatásának vizsgálata éber, szabadon mozgó macskában. A CGL meglepő módon több szinaptikus bemenetet kap látókérgi neuronok axonjaitól, mint a retinából érkező afferensektől. E számbeli fölény ellenére a CGL-t sokáig egyszerű reléállomásnak tekintették, a cortico-genicularis visszacsatolásnak a vizuális feldolgozásban betöltött szerepéről pedig a mai napig meglehetősen keveset tudunk. Kutatócsoportunk korábban thalamikus idegsejteket jellemzett macska CGL-ben, ezúttal pedig azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a látókéregből érkező visszacsatolás hogyan modulálja a CGL sejtek válaszait és ez a hatás sejttípusonként miben különbözik. Laboratóriumunkban tréningezett, viselkedő macskákon végzett telemetriás (vezeték nélküli) elektrofiziológiai módszerekkel, valamint az EEG- és egysejtelvezetésből származó adatok kiértékelésével ismerkedhetnek meg az érdeklődő hallgatók. Kutatásunk hozzájárul a cortico-genicularis visszacsatolás szerepének jobb megismeréséhez.

-

A pszichoszociális tényezők szerepe a rákbetegség alakulásában egyre inkább elfogadott tényezővé vált. A betegek személyisége és problémamegoldó képessége, a család és a szociális környezet komoly hatással bírhatnak a betegség alakulására, a kezelések elfogadására, illetve összességében a gyógyulási esélyekre. Ezen tényezők külön-külön vizsgálhatók az egyes daganatos entitások esetében, illetve a pszichológiai faktorok  más vetületekben is felmérhetők a daganatos betegeknél.

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika, egyetemi docens

A zsírszöveti eredetű leptin, más hatásai mellett, a hypothalamus nucleus arcuatusában hatva elsősorban katabolikus folyamatokat indít el, azaz csökkenti a táplálék felvételt és növeli az anyagcserét. Korábbi vizsgálataink hím Wistas patkányokban azt mutatták, hogy a leptin anorexigén hatásait illető korfüggő eltérések hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg a hipermetabolikus válaszkészség progresszív korfüggő csökkenése nem. Korábbi előzetes vizsgálataink során felmerült az is, hogy az elhízás bizonyos fokig csökkenti, míg a kalória-restrikció inkább fokozza a leptin hatékonyságát. A jövőben részletesen kívánjuk elemezni a tápláltsági állapot/testösszetétel, illetve a nem szerepét leptin-hatások korfüggő eltéréseinek hátterében.

A zsírszövet egy endokrin szerv mely számos hormont (pl. leptin, adiponektin, rezisztin stb.) és citokint (pl. TNF-α, MCP-1, IL-6 stb.) termel, melyek révén többek között a szövetek inzulin érzékenységét is befolyásolja. Az elhízás talaján kifejlődő szöveti inzulin érzékenység csökkenése, az ún. inzulin rezisztencia a 2. típusú diabétesz és a kardiovaszkuláris betegségek egyik jelentős rizikófaktora.
A lizofoszfatidsav (LPA) egy olyan lipid mediátor mely sejtfelszíni és nukleáris receptorain keresztül számos fiziológiás folyamatot szabályoz, többek között a sejtek proliferációját, differenciációját, migrációját és túlélését. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a fehér zsírszövet jelentős mennyiségű LPA-t termel, illetve termeli az LPA szintézis egyik kulcsenzimét, az autotaxint. Az autotaxin fokozott expresszióját kimutatták elhízott, inzulin rezisztenciában szenvedő egerekben és emberekben egyaránt. Ezen túlmenően leírták, hogy az LPA csökkenti az inzulin szekrécióját a pankreaszból és a glükóz toleranciát. A kutatás során megvizsgáljuk az LPA hatását a szöveti inzulin érzékenységet befolyásoló zsírszöveti hormonok (leptin, adiponektin, rezisztin) és citokinek (TNF-α, MCP-1, IL-6) termelődésére izolált egér zsírszöveti sejteken, LPA receptor génkiütött egér modellen, illetve az LPA hatását közvetítő receptorokat és intracelluláris jelátviteli útvonalakat.

Társtémavezető: Dr. Mátrai Gábor, szülész-nőgyógyász szakorvos

A magzati keringés prenatális vizsgálatának posztnatális sav-bázis funkciókkal való összehasonlítása

A memóriánk és térbeli tájékozódásunk (az „agyi GPS”) kialakításának egyik kulcsfontosságú régiója az entorhinális kéreg, amely be és kimeneti kaput képez a hippocampusz és a többi agykérgi terület között. Az itt lezajló információfeldolgozás mikrohálózati alapjai kevéssé ismertek. A kutatás témája a GABAerg interneuronok vizsgálata, melynek során a hallgatók megismerkedhetnek in vitro es in vivo elektrofiziológiai, optogenetikai és immunhisztokémiai módszerekkel.

A mellékpajzsmirigy kóros működése multiorgán megbetegedéseket okozhat. A mellékpajzsmirigy elváltozások diagnosztikája és sebészi kezelése nehéz, buktatókat rejt. A klinikánkon elvégzett mellékpajzsmirigy műtétek adatainak feldolgozása, az eredmények értékelése és az irodalmi adatokkal összevetése a feladat.

A mellkasi betegségek kulturális dimenziójának, az ábrázolás és az egyes definitiv pathologiák viszonya a dolgozat témája.

A feldolgozás fókuszában az orvosi megközelítés áll: az a speciális tudásanyag, melynek művészettörténeti alkalmazása interdiszciplináris megközelítésben hoz határterületi hasznot.

Irodalmi kutatás és elemzés.

A bakteriális meningitisek életet veszélyeztető fertőzések. A diagnosztikában használatos mikrobiológiai módszerek: latex agglutinmációs gyors test, festett mikroszkópos készítmények vizsgálata, tenyésztési eljárások alkalmazása, a kórokozó antibiotikum érzékenységének és a betegben az antibiotikum szintek meghatározása, az esetek klinikai követése a cél.

A minor congenitalis anomáliák pszichiátriai betegségekben

Társtémavezető: Bagóné Vántus Viola, tudományos segédmunkatárs

Csoportunk, az IBD-team, a gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) kutatásával foglalkozik. E témában egyik fő célkitűzésünk, hogy új és hatékony terápiás eljárásokat fejlesszünk. Ennek egyik ágát a modern PARP-inhibitorok (pl. Talazoparib) tesztelése képezi kísérletes colitis modellekben és in vitro sejttenyészeteken.

Társtémavezető: Dr. Vida Róbert György, egyetemi adjunktus

Az elmúlt évtizedben a biológiai gyógyszerek térhódítása figyelhető meg. Elmondható, hogy jelenleg a gyógyszeripar egy szemléletváltáson megy keresztül és egyre nagyobb teret hódít a nagymolekulák fejlesztése és alkalmazása. Az utóbbi időben jelentős számban kerülnek forgalomban a biológiai gyógyszerek, mely erősíti azt a koncepciót, hogy minél szelektívebben ható gyógyszerekkel egy célzott molekuláris terápia valósuljon meg. Ezen készítmények közül a monoklonális antitestek forgalomba kerülése jelentősen megváltoztatta egyes krónikus betegségek kezelésének eredményességét (pl.: onkológia, immunológia, légző rendszeri és központi idegrendszeri, stb.). A különböző betegségek farmakoterápiája során számos kérdést vet fel a hagyományos kis molekulákkal való együttadásuk. Mivel jelentős költséggel terhelik az egészségügyi ellátó rendszert és sokszor utolsó lépcsőfokként jelennek meg a terápiában, az esetlegesen a terápia kimenetét befolyásoló tényezők, így a gyógyszerkölcsönhatások megelőzését célzó szűrések kiemelt jelentőségűek a gyógyszeres terápia optimalizálás terén.

A műtéti stressz hatása a kardiálisan érintett érsebészeti műtétre kerülő betegeknél.

A művészetterápia lehetőségei a pszichózis kezelésében

Egy kivételesen jól dokumentált járvány, közegészségtani, bakteriológiai feldolgozása máig ható relevanciával rendelkezik.

A myokardiális infarctus kezelésében az intervencionális úton történő revaszkularizáció egyeduralkodó jelentőségűvé vált. A korai revaszkularizációs ellátás érdekében országos katéteres laborokból álló hálózat került kialakításra. A myokardiális infarktuson átesett betegek klinikai jellemzőit a Nemzeti Szívinfarktus regiszter rögzíti. Célkitűzésünk a regiszter adatainak felhasználával obszervációs klinikai vizsgálatok végése az infarktusos betegek prognózisát befolyásoló faktorok azonosítására.

Klinikai vizsgálat primer és revíziós endoprotézis műtéten átesett beteganyagon, ízületi funkciók vizsgálatával, radiológiai elemzéssel.

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

Az elmúlt években a gluténmentes diéta elképesztő népszerűségre tett szert, és – főként hírességek, élsportolók mintáját követve - napjaink sláger diétájává vált. Már az 1970-es évek végén leírásra került, hogy a glutén nem csak lisztérzékenységben vált ki emésztőszervi panaszokat, de egészen a közelmúltig gluténfüggő kórképnek csak a coeliakiát és a búza allergiát tartottuk. 2011-ben azonban új gluténfüggő kórkép létét ismerte el a tudományos élet: megjelent a nem-coeliakiás glutén szenzitivitás (non-celiac gluten sensitivity, NCGS), mint önálló kórkép. Patomechanizmusával, prevalenciájával, tünettanával, más kórképekkel való viszonyával kapcsolatban még számos kérdés vár tisztázásra.

több évre visszanyúló retrospektív klinikai tanulmány keretében vizsgáljuk, hogy a neoadjuvánsan adott irradiáció továbbra is indokolt-e vagy azt kiválthatja a sebészileg végzett teljes mesorectalis excisio T2-T3 rectum daganat esetén.

Társtémavezető: Szentes Nikolett, PhD hallgató

A végtagokon kisebb sérülés hatására kialakuló Komplex Regionális Fájdalom Szindróma (Complex Regional Pain Syndrom: CRPS) etiológiája és pontos patofiziológiai mechanizmusai nem ismertek. Hátterében az érzőidegekből felszabaduló antigének elleni immunválaszt és összetett szenzoros-immun interakciókat feltételeznek. A kórélettani folyamatok állatkísérletes vizsgálata megfelelő modell hiányában nehéz volt. Munkacsoportunk korábbi eredménye, egy megbízható CRPS passzív transzfer-trauma egérmodelljének kidolgozása, melyben humán szérumokat passszív transzfer segítségével juttattuk az egerekbe. A módszer további optimalizálásához in vivo imaging technikákat alkalmazunk a gyulladás és a szenzoros-immun interakciók még pontosabb feltérképezésére.

Társtémavezető: Dr. Pozsgai Gábor, egyetemi docens

A krónikus gyulladásos betegségek, mint az allergiás dermatitisz és a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelése napjainkban sem jelent megoldott problémát. E betegségek progressziójában a neurogén tényezők fontos szerepet játszanak. A kapszaicin-érzékeny szenzoros neuronokból, illetve a gyulladásos és immunsejtekből felszabaduló neuropeptidek befolyásolják a gyulladásos folyamatokat, komplex szerepük részletei azonban nem tisztázottak. E peptidek egy része proinflammációs (SP, NKA, CGRP), míg más részük antiinflammációs hatással bír (opioid peptidek, szomatosztatin, kortisztatin, PACAP). A klasszikusan idegi eredetű peptid mediátorok mellett néhány éve fedezték fel az elsősorban gyulladásos és immunsejtekben expresszálódó hemokinin-1-et és az endokinineket. Ezek a peptid mediátorok különféle endogén vagy exogén stimulusok hatására, a tranziens receptor potenciál vanilloid 1 (TRPV1) és ankyrin 1 (TRPA1) aktiválásán keresztül, vagy attól függetlenül szabadulnak fel. A proinflammációs peptidek hatásának antagonizálása, valamint a gyulladásgátló mediátorok hatásmechanizmusainak pontos azonosítása lehetőséget adhat új támadáspontú gyulladáscsökkentő gyógyszerek kifejlesztésére. Kutatásaink fő célja ezért a neurogén komponensek és az immunrendszer interakcióinak vizsgálata, elsősorban a bőr és a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseinek állatmodelljeiben funkcionális, morfológiai, immunológiai, molekuláris biológiai, valamint in vivo képalkotó módszerek segítségével.

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit, egyetemi docens

Korábbi adatok centrális akut NPY adás orexigén (táplálékfelvételt fokozó) hatását bizonyították. Saját vizsgálatainkban a hatás összetettebbnek (anabolikusnak) bizonyult (bár kifejezett rebound is demonstrálható volt) és a hatás erősen függött az életkortól. Mivel a tápláltsági állapot szintén befolyásolhatja a centrális anabolikus/katabolikus peptidrendszerek működését, a vizsgálatokat különféle életkorú kontroll, diétásan elhízott és kalória-restrikciós patkányokban tervezzük folytatni. Az akut agykamrai injekció mellett tartósabb agykamrai infúzió komplex energetikai hatásait fogjuk telemetriás (MiniMitter) rendszerben elemezni.

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit, egyetemi adjunktus

Korábbi adatok centrális akut NPY adás orexigén (táplálékfelvételt fokozó) hatását bizonyították. Saját vizsgálatainkban a hatás összetettebbnek (anabolikusnak) bizonyult (bár kifejezett rebound is demonstrálható volt) és a hatás erősen függött az életkortól. Mivel a tápláltsági állapot szintén befolyásolhatja a centrális anabolikus/katabolikus peptidrendszerek működését, a vizsgálatokat különféle életkorú kontroll, diétásan elhízott és kalória-restrikciós patkányokban tervezzük folytatni. Az akut agykamrai injekció mellett tartósabb agykamrai infúzió komplex energetikai hatásait fogjuk telemetriás (MiniMitter) rendszerben elemezni.

Ellentmondásos a miokardiumban termelődő nitrogén-monoxid (NO) szerepe a szívizom-kontraktilitás szabályozásában. Az NO szintézisét az NO-szintetáz (NOS) enzimek végzik, miközben L-argininből L-citrullint hoznak létre. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy fiziológiás viszonyok között a neuronális típusú NOS (nNOS, NOS1) és az endothelialis típusú NOS (eNOS, NOS3) miként befolyásolja a szív kontraktilis erejét, valamint a termelődő NO milyen jelátviteli mechanizmusokon keresztül fejti ki hatását.

A nociceptív hőküszöb mérése egy új módszer a hővel kiváltott fájdalom, azaz a termonocicepció éber állatban történő vizsgálatában. A termonocicepció hagyományos vizsgálati módszerei a küszöbfeletti hőingerrel kiváltott elkerülő (nocifenzív) magatartási reakció latenciaidejét mérik. Ezzel ellentétben a nemrég kifejlesztett emelkedő hőmérsékletű vízfürdővel meghatározható a patkány vagy egér hátsó lábának vagy farkának a nociceptív hőküszöbe, azaz a legalacsonyabb vízhőmérséklet, amely nocifenzív reakciót vált ki. Ezt az új készüléket számos kísérleti modellben validáltuk, amelyekben a termális hiperalgézia hőküszöbcsökkenésben nyilvánult meg. A tervezett munka célja további, hőküszöbcsökkenéssel járó paradigmák vizsgálata mediátor hátterük és farmakológiai modulációjuk felderítésével, beleértve fájdalomcsillapítók tesztelését.

Társtémavezető: Dr. Szakó Lajos, PhD hallgató

A különböző szövettani eredettel bíró nyelőcsőrákok közös tulajdonsága, hogy rossz kórjóslatú betegségek, ráadásul a nyelőcsőrák összességében egyre gyakrabban fordul elő, jelenleg az összes rosszindulatú daganatos megbetegedés közül a nyolcadik helyen állnak világszerte gyakoriság tekintetében. Magyarországon ezekről a daganatokról csak igen korlátozott mértékben állnak rendelkezésre adatok, annak ellenére, hogy az optimális betegellátáshoz a lehető legteljesebb ismeretekre van szükség, különösen egy olyan betegség esetén, amelynek diagnosztizálásában és ellátásában számos orvosi szakterület aktívan részt vesz.

Kutatásunk célja a magyar és külföldi nyelőcsőrákos betegek számáról, kor-és nembeli, valamint földrajzi megoszlásáról és egyéb népegészségtani jellemzőiről történő adatgyűjtés, a betegek által bejárt utak, kórházak rögzítése annak érdekében, hogy képet kapjunk a betegellátás pontos rendszeréről, az esetleges olyan pontokról, ahol az ellátás színvonalát emelni lehetne. További célunk a betegség kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok azonosítása, amely adatok segítséget nyújthatnak a nyelőcsőrákok megelőzésében, korai felismerésében, esetleg szűrőprogramok kidolgozásában, az egyes kezelési modalitások dokumentálása, kimeneteleik rögzítése, a betegek követése, az alkalmazott kezelések hatásának vizsgálata a tünetekre és életminőségre.

A nyílt koponyacsont törések során kialakuló intrakraniális nyomást befolyásoló tényezők vizsgálata, különös tekintettel a kialakuló agyvíz-keringési zavarra és annak következményeire.

A perifériás nyirokszövetek (lép, nyirokcsomó, stb) nyiroktüszői fontos szerepet töltenek be a B-sejtek túlélésében és az ellenanyag-termeléssel járó immunválaszokban, valamint B-sejtes daganatok túlélésében és a citosztatikumokkal szembeni rezisztencia kialakításában. A kutatás célja a nyiroktüsző-alapállomány sejtek differenciálódásának és a B-sejtek fejlődéstani szerepének in vivo vizsgálata egér-modellekben.

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel, egyetemi tanársegéd

Eddigi kutatásaink során az endogén PACAP-nak a belső fülben betöltött szerepét vizsgáltuk. A belső fül szőrsejtjeinek károsodását jelző intracelluláris Ca2+-kötő fehérje-szintemelkedést mértük normál körülmények között, valamint ototoxicus modellünkben, ahol kanamycint, egy aminoglikozid antibiotikumot használtunk károsító tényezőnek. Most indulnak kutatásaink, amelyekben funkcionális teszteket végzünk, továbbá az exogén PACAP hatásait is vizsgáljuk a fent említett ototoxicus modellünkben. Ezen felül tervezzük a morfológiai kutatások folytatását is, a c-fos fehérje expressziós mintájának változását fogjuk kimutatni a hallópálya különböző területein.

Társtémavezető: Dr. Opper Balázs, egyetemi adjunktus

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) sejtvédő hatású neuropeptid. Számos perifériás szervben bizonyították már védő szerepét. Kutatásunk célja a PACAP bélsejteken kifejtett hatásainak vizsgálata. Kísérleteink során vizsgáljuk a PACAP hatását különböző in vitro modellekben.

Társtémavezető: Dr. Polgár Beáta, egyetemi adjunktus

Kutatócsoportunk bizonyította a PACAP jelenlétét az anyatejben, melyben 5-20-szor magasabb immunreaktivitás mérhető, mint az ugyanazon édesanya vérplazma mintáiban. Jelenleg is folynak a PACAP vizsgálatok különböző tejmintákból. A PACAP pontos szerepe az anyatejben nem ismert. Szerepe lehet az újszülött fejlődésében, fontos immunmoduláló hatása lehet, szabályozhatja az emlőmirigy növekedését a szoptatás során, illetve a hipofízis/hipotalamusz szintjén is szabályozhatja a folyamatot. A PACAP szerepének bizonyítására, normál és tumoros humán emlősejteken vizsgáljuk a PACAP antiapoptotikus hatását oxidatív stresszel szemben. Ezen felül vizsgáljuk a PACAP hatását terminális differenciációt mutató HC11 egér emlő sejteken. 

Társtémavezető: Dr. Jüngling Adél, egyetemi tanársegéd

 A hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely neurotrofikus és neuroprotektív hatással rendelkezik. Munkacsoportunk korábban kimutatta az exogén PACAP védő hatását különböző neurodegeneratív kórképeket (Parkinson-kór, Huntington-kór) modellező állatkísérletes modellekben. Jelen kutatásunk célja az endogén PACAP hatásának vizsgálata vad típusú és PACAP-génhiányos egerekben indukált Parkinson-kór modellben, amit a subsatntia nigra féloldai roncsolásával hozunk létre.

Társtémavezető: Dr. Csutak Adrienn, egyetemi docens

A protektív hatás funkcionális vizsgálata a mechanonociceptív küszöb dinamikus plantáris eszteziométerrel, valamint Randall-Selitto teszttel történő meghatározásával és a cold allodynia mérésével. A diabetes által kiváltott szövettani elváltozások vizsgálata immunhisztokémiai módszerrel perifériás idegen és gerincvelőn. Elektronmikroszkópiás és molekuláris biológiai vizsgálatok végzése.

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) és különböző izoformjainak szerepe az értónus szabályozásában még nem teljesen ismert. Kutatásaink témája sokrétű: az életkor-függő  vazomotor válaszok vizsgálata mellett nemi különbségeket is keresünk a vaszkuláris hatásokban. Magas glukóz koncentrációval kiváltott oxidatív stressz esetén a PACAP védő hatásának vizsgálata is zajlik egerek carotis és femoralis artériáin. 

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) és különböző izoformjainak szerepe az értónus szabályozásában még nem teljesen ismert. Kutatásaink témája sokrétű: az életkor-függő  vazomotor válaszok vizsgálata mellett nemi különbségeket is keresünk a vaszkuláris hatásokban. Magas glukóz koncentrációval kiváltott oxidatív stressz esetén a PACAP védő hatásának vizsgálata is zajlik egerek carotis és femoralis artériáin. 

A pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis) az egyik leggyakoribb endokrinológiai betegség, amely minden életkorban, mindkét nemben kialakulhat, bár leggyakrabban nőkben 40 év felett fordul elő. Felismerése sokszor ütközhet nehézségbe. Hypothyreosisról beszélünk ha a szérumban mért a thyrotropin (TSH) szintje  referencia tartomány feletti és ezzel párhuzamosan alacsony (manifeszt) vagy csökkent (szubklinikus) a szabad thyroxin (fT4) koncentrációja.  

Az elégtelen pajzsmirigy működés klinikai megjelenési formáit osztályozhatjuk a kiindulási hely szerint. Így primer hypothyreosis esetében maga a pajzsmirigy a beteg, míg a másodlagos (szekunder) hypothyreosis esetében a hypophysis elégtelenség a betegség oka (nincs, vagy alacsony a TSH). Ritkább esetekben felmerül a pajzsmirigyhormonokkal szembeni perifériás rezisztencia, valamint hypothalamicus okok is vezethetnek pajzsmirigyelégtelenséghez.

Jelen kutatás célja, hogy áttekintsük azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek segítik a hypothyreosis eredetének felismerését, megvizsgáljuk a háttérben álló kórokok megoszlását, a diagnosztika és a terápia során alkalmazott lehetőségeket.

Feladatkör: betegdokumentációk áttekintése (prospektív és retrospektív), azok táblázatba történő bevitele

Társtémavezető: Dr. Czeiter Endre, tudományos munkatárs

Az Idegsebészeti Klinika súlyos koponya agysérült adatbázisának 15 éves elemzésével közel 500 beteg adatainak feldolgozásával prognosztikai modelleket és a kimenetel indikátorait kívánjuk meghatározni, illetve az ellátott betegekkel kapcsolatos epidemiológiai vonatkozásokat írunk le.

Társtémavezető: Dr. Kiss (Orsós) Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

A TDK hallgató feladata aktívan részt venni a pécsi szegregátumokban élő roma populációk egészségi állapotának felmérésére irányuló lakossági egészségfelmérésben (személyes interjúzás során). Részvétel az adatok feldolgozásában, összehasonlítás a rendelkezésre irányuló szakirodalmi adatokkal és a teljes hazai népességben végzett 2014-es lakossági egészségfelmérés eredményeivel (OLEF, 2014). Következtetések levonása, javaslatok a romák egészségi állapotának javítására, az egyenlőtlenségek csökkentésére.

A pectus excavatum műtéti korrekciója gyakran gyermekkorban megtörténik, a korábbi invazív műtéti technikát egy u.n. minimál invazív váltotta fel. (MIRPE - Minimally Invasive Repair of Pectus Excavatum) A műtét hosszú távú eredményességét eddig döntően subjectív módszerekkel értékelték, hisz az ionizáló sugárterhelés kockázata miatt a mellkasi CT végzése kontraindikált.

Az általunk kidolgozott mérési módszernek köszönhetően noninvazív módon objektív adatokat nyerünk, melyek alkalmasak a műtéti eredmények hosszú távú követésére.

.

A kutatómunka célja egy számos sejtélettani folyamatban szerepet játszó fehérjemódosulás, az O-típusú protein glikoziláció vizsgálata in vitro körülmények között a PDL fibroblasztokabn mechanikai terhelés (nyomóerő) hatására.

A neuroblastos tumorok igen heterogének, a jól ismert szövettani subtípusok mellett kevert un. composit daganatok is előfordulnak, amelyek legalább két, egymástól eltérő prognózisú komponensből állnak. Ezen –részben új, leírás alatt lévő- entitások pathologiai jellemzése, klinikai jelentőségének tanulmányozása a cél, mindez a Neuroblastoma Referencia Centrum anyagában.

A neuroblastos tumorok csoportja az egyik leggyakoribb a gyermekkori daganatok között. Biológiai viselkedése jelentős változatosságot mutat, a megállíthatatlan progressziótól a spontán regresszióig minden előfordulhat. A progresszió nehezen jósolható meg, de az alkalmazott kezelés intenzitása a várható viselkedéstől függ. A neuroblastos tumorok pathogenesise is enigmatikus, nagy valószínűséggel többlépcsős. A projekt célja a rossz prognózisú csoportba sorolt esetek MYC/MYCN, ATRX, TERT és ALK protein expressios illetve genetikai státuszának vizsgálata a Neuroblastoma Referencia Centrum anyagában.

Társtémavezető: Dr. Lőcsei Zoltán, egyetemi tanársegéd

Korszerű sugárterápia kivitelezésének fontos része a pontos céltérfogat meghatározás. Bizonyos betegségekben (pl. nem kissejtes tüdőrák, fej-nyaki tumorok egyes stádiumai, stb.) a PET CT  ebben többlet információt nyújthat, a hagyományos CT vagy MRI alapú céltérfogat meghatározáshoz képest. Ilyenkor vizsgálható az egyes céltérfogatok és kezelési tervek közötti különbség, illetve a kezelések eredményessége.

Társtémavezető: Balassa Tímea, egyetemi tanársegéd

A Progeszteron-Indukálta Blokkoló Faktor (PIBF) nevű fehérje fontos szerepet játszik a terhesség fenntartásában és a tumornövekedésben. Korábbi kísérleteink igazolták, hogy a teljes láncú (90 kDa) formája a sejtmagban lokalizálódik, transzkripciós faktorként fejti ki funkcióját, és részt vesz a sejtciklus szabályozásában. A PIBF kisebb izoformái a citoplazmában termelődnek, onnan szekretálódva fejtik ki citokin-szerű hatásaikat, és közvetítik terhesség alatt a progeszteron immunmoduláló hatásait. Az anyai limfociták, a placenta és a decidua termelnek PIBF-et, melynek fontos szerepe van az anyai immuntolerancia kialakulásában, magzatvédő immunológiai mechanizmusok aktiválódásában, az imlplantációban, valamint a trophoblast sejtek fiziológiás inváziójának szabályozásában. Daganatos sejtekben a PIBF progeszterontól függetlenül termelődik, és a sejtciklus befolyásolása révén elősegítheti a tumorsejtek túlélését, növekedését, ill. invazivitását.  Azt szándékozunk vizsgálni, hogy az intracelluláris PIBF befolyásolja-e a daganatos sejtek motilitását.

Társtémavezető: Schipp Renáta, egyetemi tanársegéd

A PKR egy szerin/threonin specifikus kináz, amely fontos szerepet játszik az interferon indukálta antivirális válasz kialakításában, a sejtosztódás és differenciáció, valamint az eukariota iniciációs faktor 2 alfa (eIF2α) foszforilációjával és számos transzkripciós faktor (STAT, p53, NFκB) aktiválásán keresztül az apoptotikus folyamatok szabályozásában. A PKR jelátviteli hatásait PKR siRNS-t expresszáló klónok segítségével vizsgáljuk. A kutatócsoport tagjai: Hargitai Renáta, Potzné Árvai Zita, Vecsernyés Mónika.

A polifenolok olyan biológiailag aktív vegyületek, melyek a  legelterjedtebb anyagok közé tartoznak a növényvilágban, de elsősorban kedvező egészségügyi (oxidáció ellenes, gyulladáscsökkentő, daganatellenes, keringési rendszert védő) hatásaikról ismertek. Jelen kutatásunkban a daganatellenes hatásukra fókuszálnánk. Célunk a polifenolok hatásának vizsgálata fej-nyaki daganatos sejtvonalakon kemo- és sugárterápiával kombinálva. Vizsgálataink központjában a tumor markerek keresése, jelátviteli utak vizsgálata, sugárérzékenyítés, kemoterápia hatásának a potencirozása lennének.

A polifenolok olyan biológiailag aktív vegyületek, melyek a legelterjedtebb anyagok közé tartoznak a növényvilágban, de elsősorban kedvező egészségügyi (oxidáció ellenes, gyulladáscsökkentő, daganatellenes, keringési rendszert védő) hatásaikról ismertek. Jelen kutatásunkban a daganatellenes hatásukra fókuszálnánk. Célunk a polifenolok hatásának vizsgálata nem-kissejtes tüdőrák sejtvonalon kemo- és sugárterápiával kombinálva. Vizsgálataink központjában a tumor markerek keresése, jelátviteli utak vizsgálata, sugárérzékenyítés, kemoterápia hatásának a potencirozása lennének.

A postpartum thyreoiditis előfordulása Hashimoto thyreoiditises betegeinkben

A primer ciliumok szerepe a cuprizone által indukált kísérletes demyelinizációs modellben

A proximális femur csontos anatómiája kiemelt jelentőségű az ortopédiai gyakortlatban a csípőízületre kifejtett közvetlen, illetve a környező ízületek közvetett hatása miatt. A napi klinikai rutinban a komplex morfológiájú csontrészt csak 2D-s mérést lehetővé tévő konvencionális röntgenfelvételeken értékeljük. Vizsgálatunk célja a hagyományos mérési módszerek eredményeinek összehasonlítása az EOS 2D/3D technolgiával.

A pszichiátria története - paradigmák és korszakok

A pszichodinamikus   pszichiátria   szemléletének   változása   a   legújabb   csecsemő megfigyelés-vizsgálatok tükrében

A pszilocibin helye a pszichiátriai betegségek kezelésében

Egy tudományos vizsgálat eredményeinek publikálását nem befolyásolhatja a vizsgálat eredményének iránya illetve ennek nagysága, hiszen ez ahhoz vezethet, hogy egy adott intervenció, egészségügyi beavatkozás valós hatását túlbecsüljük, míg esetleges kockázatait aláértékeljük. A téma célja a magyar publikációs gyakorlatot jellemzőinek vizsgálata különböző aspektusokból.

Fogászati kezelések közben a fogat számos fizikai és kémiai hatás éri, melyek reverzibilis, olykor irreverzibilis változásokat okoznak a pulpában. Ilyen fizikai hatás a hőhatás is, mely nem csupán a fogak preparálása során, hanem azok restaurálási folyamata közben is káros mértékben hathat a fogakra. Az adhezív technikával ellátott fogakat olyan anyagokkal kezeljük, melyek keményedéséhez fénypolimerizációra van szükség. A polimerizációs lámpa által leadott hő jelentős lehet, függően a kavitás és a restaurátum típusától. A polimerizációs folyamat önmagában is hőképző, exoterm folyamat, ami tovább növelheti az anyag kötése során a foggal közölt hő mennyiségét. 6-10 Celsius-fok körüli hőmérséklet emelkedés már a pulpa irreverzibilis károsodását okozhatja. TDK munkánk alatt extrahált fogakon termoszenzoros mérőkészülék segítségével határoznánk meg a polimerizáció során a foggal, azaz pulpával közölt hő mértékét különböző kavitás-mélységek és eltérő típusú műgyanta bázisú kompozit tömőanyagok használata közben. 

A reaktív oxigén származékok (ROS) fokozott termelődése fontos szerepet játszik a szívelégtelenség patogenezisében. Azonban a ROS, mint jelátviteli molekula, a szív fiziológiás folyamatainak összehangolásában is részt vesz. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy a miokardium endogén ROS produkciója milyen jelátviteli mechanizmusokon keresztül képes befolyásolni a szív pumpafunkcióját élettani viszonyok között.

A repetitív transzkraniális mágneses stimuláció szerepe a neurológiai kórképek kezelésében

Prospektív vizsgálatunk során a sacroiliacalis ízület megnövekedett mozgásai és az ismeretlen eredetű derékfájdalom közötti összefüggést vizsgáljuk, azáltal hogy 3 különböző pozícióban megmérjük a medence incidenciáját. Nyugalmi testtartásban, teljesen előrehajlott és teljesen hátradőlt pozícióban feltételezésünk szerint az egészséges populációs kis részében, míg a derékfájdalommal rendelkező beteganyag szignifikánsan nagyobb hányadában fogunk különböző értékeket mérni bizonyítva a sacroiliacalis ízület hypermobilitását. A felvételek mikrodózisú protokollal készítenénk, a lehető legkisebb terület befogásával, így a sugárterhelés előre láthatóan nem fogja elérni az egy heti háttérsugárzásnak megfelelő terhelést. A kétirányú felvétel lehetőséget nyújt 3D rekonstrukcióra, így a medence pozíciójának pontos megítélésére.

Társtémavezető: Dr. Ács Péter, egyetemi adjunktus

A sclerosis multiplex állatkísérletes modelljeinek neuropathológiai vizsgálata

Továbbra sem ismert a scoliosisok progressziójának etiologiája. EOS 2D/3D képalkotás segítségével retrospektív analízissel tervezzük megkeresni a progresszió lehetséges strukturális okait.

A napi rutinban klinikánkon az appendectomiák jelentős részét manapság már laparoscopos technikával végezzük. Hazánkban azonban több sebészi osztályon ez a megközelítés még nem természetszerű. Számos nemzetközi közlemény utal a laparoscopos műtét előnyös voltára. Retrospektív klinikai vizsgálat keretében tervezzük az általunk rutinszerűen végzett laparoscopos, valamint a továbbra is a gyakorlatunkban alkalmazott nyitott appendectomiák műtéti eredményeit, az infekciós szövődmények kialakulását, valamint a betegek életminőségének változását.

Választható

a sebészi beavatkozások utáni sebgyógyulási zavar komoly teendőket ró a sebészre. A sebgyógyulási zavar kivédésére számos teória létezik, azonban tényleges bizonyítást egyik sem nyert igazán. Több adat mutat azonban arra, hogy a közvetlen preoperatíven adott proteindús hyperalimentáció nagyobb mértékben csökkenti a sebgyógyulási zavart zavar kialakulását, mint pl. az antibiotikum prophylaxis. Klinikai vizsgálat során bizonyítható vagy vethető el a feltevés.

Társtémavezető: Dr. Debreceni Balázs, egyetemi docens

A sejthalál kiváltó oka rendkívül sokféle lehet, ugyanakkor meglepően kevés mechanizmus vesz részt magában a folyamatban. A mitokondrium központi szerepe a sejthalál, illetve túlélés szabályozásában közismert, azonban a mitokondrium integritását befolyásoló
intracelluláris folyamatok még nagyrészt felderítetlenek (http://www.nature.com/cdd/journal/v7/n1/full/4400645a.html). A téma ezen folyamatok azonosítására és szabályozási mechanizmusaik megismerésére irányul.

Társtémavezető: Dr. Avar Péter Ágoston

A stressz (pl. oxidatív stressz) befolyásolja a sejt pusztulást, öregedéshez, apoptózishoz vagy nekrózishoz vezethet. A metabolomikai változások viszgálata  rengeteg új információt szolgáltathat, új megközelítésekhez vezethet. A metabolitok (pl kis savas molekulák, nukleozidok) mennyiségi változásának meghatározása a biokémiai folyamatok jobb megértését szolgálhatja.

Társtémavezető: Dr. Csekő Kata, egyetemi tanársegéd

A gyomor- illetve nyombélfekély az endoszkópos és farmakológiai terápia fejlődése ellenére továbbra is magas halálozással járó kórállapot. Az endokrin sejtekből, valamint érzőideg végződésekből felszabaduló szomatosztatin és analógjai csökkentik a nyálkahártya vérátáramlását, pepszin és gyomorsav szekrécióját. Az endokrin funkcióit a szomatosztatin_2,3,5 (sst_2,3,5) receptor altípusok közvetítik, míg kutatócsoportunk nevéhez fűződik az sst4 által mediált gyulladáscsökkentő ls fájdalomcsillapító hatásának leírása. Jelenleg is folyamatban zajlik sst₄ agonisták prekilnikai tesztelése, mint potenciális, új gyulladás- és fájdalomcsillapító gyógyszerjelölt molekulák. Célunk az sst4 receptor szerepének vizsgálata gyomor- illetve nyombélfekélyben, melyhez sst₄ génhiányos, valamint vad típusú egerekben indomethacin subcutan adásával idézünk elő gyomorfekélyt, valamint az sst₄ agonisták gasztroprotektív hatásának vizsgálata.

A sport mára már ismert pozitív élettani, és pszicho-szociális hatásai sokszorosan érvényesülnek a csökkent képességűek sportjában. A parasport által megszerzett edzettséggel, képességekkel a parasportolók könnyebben boldogulhatnak a mindennapi életben, mint a nem sportoló társaik. Napjainkban a parasport nemcsak szabadidős tevékenység, magas színvonalú verseny-, és élsport, hanem szociális kapocs, és főként a rehabilitáció eszköze a csökkent képességűek terápiájában. Azonban az eredményesség növelése, a sportteljesítmény fokozása itt is ugyanolyan fontos, mint az épeknél. Ezek alapfeltétele mára már bizonyítottan a megfelelő sporttudományi háttér. A parasportban végzett kutatások, fizikai felmérések révén, nyomon követhető az aktuális edzettségi állapot, növelhető a sportolói teljesítmény, az edzői munka, és az edzés technika eredményessége. A sporttudományos háttér nem utolsó sorban alapul szolgál, sportágspecifikus, prevenciós technikák kidolgozására, melyekkel az akut illetve az egyoldalú túlterhelést követő sérülések elkerülhetővé válnak, amelyek a csökkent képességgel bíró sportolók körében komoly, akár életminőséget rontó következményekkel is járhatnak.

Társtémavezető: Dr. Kovács László Ákos, egyetemi tanársegéd

Az életkor előrahaladtával alkalmazkodóképességünk a stresszhelyzetekben változik. Aktivációs markerjelölések révén a stressz által kiváltott idegsejt aktiválódás szövettani metszetben vizsgálható. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy mely agyterületek hogyan változtatják meg működésüket az életkor függvényében.  

A sürgősségi állapotok felismerése és ellátása

A szájsebészeti beavatkozások során gyakran kerül sor csontelvételre. A preparáció során nem kívánatos hőt közlünk a csonttal, mely extrém esetben osteonekrózishoz is vezethet. A csontelvétel különböző módozatait (fúró, piezo technika), különböző anyagok csontba ültetésekor keletkező hőmérsékleteket mérjük vizsgálataink során.

A szepszis életet veszélyeztető állapot, mielőbbi oki diagnosztikája előfeltétele a beteg sikeres kezelésének. a hemokultura szakszerű vételének, beküldésének és feldolgozásának a lépéseit, a kórokozó azonosítását és antibiotikum érzékenységének meghatározását, a mikrobiológiai eredmény klinikai nyomon követését ismerheti meg a hallgató, alkalmat nyújt a szepszis diagnosztikájának és terápiájának alaposabb megismerésére.

A szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségek komorbiditásai.

A szimptómás pszichózisok klinikuma

A szisztémás gyulladásos reakciók, szepszis, szeptikus shock szerepe akut kórképek kialakulásában intenzív osztályon

Társtémavezető: Dr. Rumbus Zoltán, PhD hallgató

A teljes testet érintő gyulladás (pl. szepszis) jelenleg 10. leggyakoribb halálok a világon, naponta nagyjából 1400 áldozatot követel. Magyarországon évente kb. 9000 szepszisben szenvedő beteget kezelnek intenzív osztályokon 30-60% halálos kimenetellel. A szisztémás gyulladás szoros összefüggésben áll a testhőmérséklet változásaival, amit klinikai diagnózisa is magában foglal. A betegek többsége lázas, jelentős hányaduk testhőmérséklete viszont alacsonyabb a normálisnál (hipotermia). A szisztémás gyulladás sikeres intenzív terápiás ellátása és a halálozás csökkentése érdekében elengedhetetlen az abban szereplő élettani és kórélettani mechanizmusok alapos felderítése, ezek azonban jelenleg is kutatások tárgyát képezik.

Tartós hemodinamikai túlterhelés - mint pl. hipertónia - hatására jelentősen növekszik a bal kamra izomtömege. A hipertrófiás folyamat inicializálásában számos jelátvivő szerepét vetették fel (mitogén által aktivált proteinkinázok, kalcineurin, etc), melyek mechanikai feszítés hatására rendkívül gyorsan aktiválódnak. Feltételezhető, hogy a nagyszámú intracelluláris jel a transzkripciós faktorok szintjén integrálódik, melyek közvetlenül szabályozzák az ún. fetális gén programot. Tervezett munkánk során tisztázni kívánjuk a GATA-4, a nukleáris faktor (NF)-κB és a STAT3 transzkripciós faktorok szerepét a hipertrófiás folyamat irányításában. Eredményeink új ágensek létrehozását serkenthetik, melyek a transzkripciós faktorok specifikus gátlása révén csökkenthetik a hipertrófia fokát ill. hozzájárulhatnak a következményes szívelégtelenség kialakulásának kivédéséhez.

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A cAMP–protein kináz A jelátviteli útvonalat aktiváló pozitív inotrop szerek, mint a béta-adrenerg agonisták és a foszfodiészteráz gátlók, rövidtávon dramatikus módon javítják a balkamra-funkciót és csökkentik a klinikai tüneteket, azonban hosszú távú alkalmazásuk rontja a betegek túlélési esélyeit. Munkánk célja a miokardiumból felszabaduló ún. kardiokinek funkcionális jelentőségének vizsgálata, az általuk aktivált jelátviteli utak azonosítása, a szívizom-kontraktilitás szabályozásában betöltött szerepük tisztázása. Reményeink szerint a karakterizálandó peptidek és jelátvivőik távlatilag a krónikus szívelégtelenség kezelésének hatékony farmakológiai eszközévé válhatnak.

A szkizofrénia korszerű terápiája - irodalmi áttekintés

Társtémavezető: Dr. Csekő Kata, egyetemi tanársegéd

A légúti gyulladásos betegségek minden korosztályt érintenek és jelenleg a harmadik helyen állnak a leggyakoribb halált okozó betegségek listáján. A tüdőt gazdagon innerváló kapszaicin-érzékeny szenzoros neuronok végződéseiből felszabauló neuropeptidek komplexen szabályozzák a neurogén gyulladásos folyamatokat. Célunk a kapszaicin-szenztív érzőideg-végződésekből felszabaduló szomatosztatin és az sst₄ receptor altípus szerepének vizsgálata endotoxin-indukálta akut légúti gyulladás egérmodelljében.

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina, tudományos munkatárs

A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4 deléciója egy LacZ gént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között.  Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
 

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina, egyetemi adjunktus

A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4 deléciója egy LacZ gént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között.  Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
 

Társtémavezető: Dr. Cziger-Nemes Vanda, egyetemi adjunktus

A jelen kutatás témája a 3D látás élettani alapja. A térlátás létrejöttéhez a látórendszernek meg kell találnia a két szem retinájára vetülő, egymásnak megfeleltethető (korrespondáló) képpontokat. Speciális vizuális ingerekkel, úgynevezett random pont korrelogramokkal és pszichofizikai módszerekkel vizsgáljuk a sztereopszis alapszintű folyamatait. Feltérképezzük, hogy a térlátás folyamatai milyen mértékben érzékenyek zavaró ingerekre (maszk), a két szembe érkező képek információ tartalmára és hasonlóságára. 

Társtémavezető: Prof. Dr. Fekete Sándor, egyetemi tanár

A szuicid viselkedés neuro-biológiai háttere (a HPA-tengely szerepe, stb.)

Társtémavezető: Dr. Osváth Péter, egyetemi docens

A szuicid viselkedés transz-kulturális elemzése (lengyel – magyar összehasonlító vizsgálatok)

Társtémavezető: Dr. Bátai István Zoárd, tudományos segédmunkatárs

A téma keretében hidrogén-szulfid, nátrium-poliszulfid és dimetil-triszulfid hatását tanulmányozzuk. Az alkalmazott állatmodellek a klasszikus fájdalom és gyulladásmodellek mellett a neuropátiás fájdalom, ízületi gyulladás és hasnyálmirigy-gyulladás modelljei. A kísérletek keretében mechanikai- és hőérzékenységet, myeloperoxidáz enzimaktivitást, ödémaképződést, a plazmaextravazáció ütemét mérjük, valamint a központi idegrendszer megfelelő területeiből aktiválódást detektálunk immunhisztokémiával.

Régóta ismert, hogy az autoimmun kórképek gyakran társulnak infertilitással és korai vetéléssel. Vizsgálatunk során célunk jellemezni az autoimmun betegségek hátterében egyre gyakrabban vizsgálat T-helper limfociták 4 alcsoportjának, a Th1, a Th2, a Th17 és a regulátoros T (Treg) limfociták aktivációjának eltéréseit autoimmun Hashimoto thyreoiditisben szenvedő fiatal nőkben. Jellemezni szeretnénk továbbá a T limfociák aktivációjában és az antigén prezentáló sejtekkel (APS) folytatott kommunikációban központi szerepet betöltő B7 fehérjék változásait a kórképben. A munkában olyan fiatal nőkben is szeretnénk elvégezni az említett vizsgálatokat, akiknél a betegség már korai fázisában (szubklinikai fázisában) infertilitással társul. 

E témán belül elsősorban a különböző típusú zsírsavak karcinogenezisre gyakorolt hatását, illetve egyes növényi eredetű kémiai anyagok (tiszta formában vagy különböző keverékekben /pl. étrendkiegészítők/) potenciális daganatmegelőző hatását vizsgáljuk. A vizsgálatok állatkísérletekben kémiai karcinogénekkel indukált vagy átoltott daganatokon történnek, az in vitro vizsgálatok pedig többek között génexpresszió-változásokat céloznak meg, valamint az apoptotikus vagy éppen sejtproliferatív hatást mérik, illetve epigenetikus markereket alkalmaznak (pl. DNS-metilációs mintázatok).

Társtémavezető: Dr. Osváth Péter, egyetemi docens

A lítium az egyik legrégebben használt gyógyszer, a bipoláris-affektív pszichiátriai kórkép hatásos kezelési módja mind a mai napig. Azonban hatásmechanizmusa nem teljesen feltárt, ezért az sem egyértelmű, hogy miért reagálnak bizonyos betegek jól (lithium responder), míg mások kevésbe jól (lithium non-responder) lítium kezelésre. Irodalmi adatok és saját korábbi in vitro kísérleteink arra utalnak, hogy a lítium gátolja a foszfoglükomutáz enzimet (PGM).  Ez az enzim, a glükóz-1-foszfát (Glc-1-P) és a glükóz-6-foszfát (Glc-6-P) közötti reakciót katalizálja. A sejtek által felvett galaktóz fő metabolikus útvonalának része a PGM, aktivitása nélkül a galaktóz csak nehezen használható fel a glikolízisben.
Mivel jelentős mennyiségű galaktóz forrás szinte kizárólag tej és tejtermékekben van, kutatásunkban arra keressük a választ, van-e összefüggés a tejfogyasztási szokások és a lítium terápia hatékonysága között. Továbbá, kísérleti állatmodellben megvizsgáljuk a lítium hatását különböző mennyiségű galaktózt/glükózt tartalmazó tápanyagok fogyasztása esetén.  

Társtémavezető: Dr. Kóbor Péter, egyetemi adjunktus

A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán, egymástól különböző módon és más funkciók céljára dolgozza fel. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG, LFP és többelektródás egysejt elvezetés) és funkcionális képalkotó (optical imaging, fMRI) módszerekkel.

Neurophysiology of parallel processing mechanisms in stereoscopic vision in animal experiments

This project concerns the biological basis of 3D vision. A recent theory claims that binocular information is processed by two functionally distinct, parallel channels in the brain. Here, we would like to identify and characterise these two mechanisms by measuring responses to tricky movies, so-called dynamic random dot stereograms. We use psychophysical, electrophysiological (EEG, LFP and multichannel single-unit recording) and functional imaging (optical imaging, fMRI) methods.

Társtémavezető: Dr. Mikó-Baráth Eszter, egyetemi adjunktus

A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán, egymástól különböző módon és más funkciók céljára dolgozza fel. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai és elektrofiziológiai (EEG) módszerekkel.

Társtémavezető: Dr. Fülöp Diána, tudományos segédmunkatárs

A 3D-s percepció a vizuális információ központi feldolgozásának egy érzékeny és összetett részét képezi. Célunk a térlátás élettani alapjainak minél részletesebb feltárása vizuális kiváltott válasz (VEP) és funkcionális mágneses rezonancia imaging (fMRI) technikák segítségével, pszichofizikai módszerekkel kiegészítve. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak fiatal felnőttek bevonásával.

A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni.

Meta-analysis

A tímusz öregedése –adipoid involuciója- már fiatal korban megindul, és a szerv szinte teljes elzsírosodásához vezet 50 éves kor körül.  A folyamatot szabályozó molekuláris változásokat vizsgáljuk, mivel a fertőzések ellen védő immunsejtek (T-sejtek) ebben a szervünkben fejlődnek és válnak funkcióképessé.

A transzkraniális mágneses stimuláció (NEXSTIM) gyakorlati alkalmazhatóságának és előnyeinek vizsgálata idegsebészeti beavatkozást igénylő kórképekben. A preoperatív vizsgálat fontossága a centrális-paracetnrális illetve a Broca- vagy Wernicke-területi térfoglalások esetén.

A tömeges sérült ellátás elveinek fejlődését tekintjük át. A hazai viszonyokat felmérve összevetjük a gyakorlatot a nemzeti és nemzetközi standarddal. Elemezzük a hazai természeti és ipari katasztrófák egészségügyi biztosítását. 

Társtémavezető: Aczél Timea, egyetemi tanársegéd

A primer fejfájások és a trigeminovaszkuláris rendszer egyéb fájdalomszindrómái a lakosság nagy részét érintő, jelentős életminőség-csökkentő betegségek. A fejfájást a konvencionális analgetikumok nem csillapítják kielégítően. Szükséges tehát új gyógyszercélpontok keresése, hogy célzottan ható fejfájáscsillapítókat fejleszthessünk ki. Kísérleteinkben különböző potenciális célmolekulák szerepét vizsgáljuk fájdalommodellekben farmakológiai eszközök (agonisták, antagonisták) illetve génhiányos egerek segítségével. Kísérleteink során a trigeminovaszkuláris rendszert kémiai vagy elektromos módon aktiváljuk altatott állatokon, majd a válaszokat vaszkuláris képalkotó módszerekkel vizsgáljuk.

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István, egyetemi tanársegéd

A TRPA1 és TRPV4 receptorok a kapszaicin-érzékeny nociceptorokon, immunsejteken és keratinocitákon expresszálódnak. A TRPA1 receptort csípős anyagok (mustárolaj, fahéjaldehid), exogén és endogén toxikus vegyületek, valamint gyulladás során keletkező mediátorok és 18°C-nál alacsonyabb hőmérséklet képes aktiválni. A TRPV4 aktivációs és szenzitizációs mechanizmusairól, interakcióiról még kevés információ áll rendelkezésünkre. Kísérleteinkben ezeknek az ioncsatornáknak a szerepét, aktivációját, és kapcsolatrendszereit vizsgáljuk akut és krónikus gyulladásos és neuropátiás fájdalommodellekben génhiányos egerekkel és farmakológiai eszközökkel (agonisták, antagonisták) a termo- és mechanonocicepció komplex vizsgálómódszereivel.

Társtémavezető: Dr. Pozsgai Gábor, egyetemi docens

A Tranziens Receptor Potenciál Ankyrin 1 (TRPA1) a TRP receptorcsalád tagjaként a kapszaicin-szenzitív szenzoros neuronokon expresszálódik. A TRPA1 ioncsatornát több exogén és endogén kémiai ágens képes aktiválni, többek között csípős anyagok (mustárolaj, fahéjaldehid, allicin) és toxikus gázok (akrolein, formaldehid), melynek következményeképpen gyulladásos peptidek szabadulnak fel (P-anyag, CGRP). A hidrogén-szulfid (H2S) az emberi szervezet fontos gázmediátora. Az utóbbi években több adat látott napvilágot, melyek szerint a H2S többféle vaszkuláris és gyulladásos folyamatban is részt vesz. Ezen kívül feltételezik, hogy a H2S hatással van a kapszaicin-érzékeny peptiderg érzőidegvégződésekre. Vizsgálataink célja, hogy in vivo és in vitro kísérleti módszerek segítségével feltérképezzük a neurális és nem-neurális TRPA1 receptorok és a H2S interakcióit különböző mikrocirkulációs folyamatokban, a bőr, a bélrendszer és a légutak gyulladásos megbetegedéseiben, valamint neuropátiás állapotokban.

Társtémavezető: Dr. Bölcskei Kata, egyetemi adjunktus

A szklerózis multiplex a központi idegrendszer demielinizációjával járó betegség, ami a leggyakoribb neurológiai kórkép fiatal felnőttkorban. A rendelkezésre álló gyógyszerek az immunrendszer modulációja révén hatnak, azonban a progresszív formákra ezek a gyógyszerek nem hatnak. A cuprizon a szklerózis multiplex nem-immun állatmodellje, amelyben az oligodendrociták elsődleges pusztulása indítja el a demielinizáció folyamatát. A modell segítségével azonosíthatók a gliasejteken található gyógyszercélpontok. Kísérleteinkben a neuronokon és gliasejteken is megtalálható TRPA1 receptor szerepét vizsgáljuk cuprizonnal kezelt egereken viselkedési és szövettani módszerekkel.

A truman show téveszme

A túlsúly, az elhízás és a fizikai teljesítmény összefüggéseinek vizsgálata adoleszcensek körében

Társtémavezető: Dr. Kvell Krisztián, egyetemi docens

Az emberi szervezet (a tüdő is) elkerülhetetlenül öregszik. Az öregedési folyamatok vizsgálata gyulladásos és daganatot kiváltó behatások kapcsán, jelátviteli folyamatok, szöveti szerkezet, génexpressziós módosulások vizsgálata történik a témakörben.  

A tünetek megjelenésétől a betegség diagnózisáig eltelt idő és annak klinikai jellemzői myasthenia gravisban

A diploma munka célja, hogy felmérje  az utóbbi 15 évben beültetett anatómiai és reverz vállprotézis eredményeit, külön kitérve a betegek fizikális vizsgálatára, a protézisek radiológiai elemzésére és a műtéti  szövődményekre. 

Társtémavezető: Jánosa Gergely, egyetemi tanársegéd

A D-vitamin számos hatása közismert, hozzájárul az egészséges csontok és immunrendszer fejlődéséhez. Továbbá a D-vitamin rendelkezik neuroprotektív hatással, vagyis a D-vitamin hiánya nagyban elősegíti a neurodegeneratív betegségek kialakulását. Újabb kutatások kapcsolatot mutattak ki a D-vitamin, valamint a vasanyagcsere egyes elemei között. Kutatásunk célja, hogy a vasanyagcsere zavarait, illetve a D-vitamin kezelés hatását a vas metabolizmusára vizsgáljuk sejtkultúrákon, különböző körülmények között. A kísérlethez neuroblasztóma sejteket használunk, melyekhez különböző koncentrációban D-vitamint adagolva meghatározott időintervallumon keresztül inkubáljuk a sejteket. A kezelésre adott válaszok hatásait valós idejű kvantitatív PCR segítségével határozzuk meg. A vas felvételében, hasznosításában bekövetkezett változások kimutatása mellett, továbbá kapcsolatot keresünk a neurodegeneratív betegségek során kialakult anyagcserezavarokkal.

Társtémavezető: Dr. Sipos Katalin, egyetemi docens

A makrofágok kulcsszerepet játszanak a szervezet vas homeosztázisában. Bakteriális fertőzések esetén a vas szérumból történő eliminálásával gátolják a baktériumok szaporodását. A téma keretén belül vizsgáljuk a perifériális makrofágok vasanyagcserére jellemző génjeinek expressziós mintázatát.  In vitro körülmények között megvizsgáljuk, hogy a vasterhelés és vas megvonás milyen hatással van ezekre a sejtekre. A kísérleteket elvégezzük LPS-sel aktivált sejteken is, majd a kapott eredményekkel összehasonlítást végzünk. Ezt követően a szignifikáns expressziós változást mutató géneket tovább vizsgáljuk sejtkultúrán, megvizsgáljuk, hogy túlműködésük és alulműködésük esetén milyen változásokat okoznak a sejtekben.

A vastagbéldaganatok a második legfontosabb daganatos halálokot képezik Magyarországon. Olyan genetikai tényezőket igyekszünk azonosítani az allélmegoszlások daganatos és kontroll csoportok közötti összehasonlításával, amelyek e daganat kialakulásának kockázatát befolyásolják. A high-risk személyek vagy csoportok azonosítása segíthet ún. személyre szabott prevenciós programok kidolgozásánál, és így a vastagbélrák előfordulási gyakorisága a jövőben hatékonyabban csökkenthető.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin, egyetemi adjunktus

A perifériás ütőérbetegségek a népesség jelentős hányadát érintik, ugyanakkor e betegek helyes szekunder prevenciós és tüneti kezelése nagy mértékben elmarad más érbetegek ellátásához képest. Ezért célunk a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl az életminőség javításának és a végtag megmentésének érdekében a végtagok vér- és oxigén ellátását befolyásoló tényezők felmérése a kardiológiai és angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai paraméterek és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével. Megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások miként befolyásolják e paramétereket.

A vékony-rost neuropathia (SFN) a polyneuropathiák egy speciális típusa, ahol az Adelta és C rostok szelektív károsodása alakul ki, a klinikai tüneteket ennek megfelelően a neuropathiás fájdalom uralja.

A munka célja a Neurológiai Klinika beteganyagának elemzése: az idiopathiás és a szekunder SFN betegek összegyűjtése, az etiológiai faktorok elemzése. A vizsgálat során kiértékeljük a punch biopsziával nyert mintákat és összevetjük a klinikai adatokkal. A neuropathiás tüneteket nemzetközileg elfogadott pontozó skálákkal rögzitjük, valamint elkészítjük a betegek kvantitatív sensoros vizsgálatát.

Társtémavezető: Dr. Endrei Dóra, egyetemi docens

A vénás tromboembólia (VTE) együttes megnevezés, mely magába foglalja a mélyvénás  thrombosist és a tüdőembóliát. A VTE gyakori, potenciálisan halálos, ismétlődésre hajlamos betegség.  Szövődményeként kialakulhat infarctus pneumonia,  krónikus vénás elégtelenség,  pulmonalis hypertonia,  ulcus cruris és ezek kapcsán rokkantság.  A VTE jelentősége nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági jelentőséggel is bír, a gyakori szövődmények krónikus állapot kialakulásához vezethetnek. Az első VTE kialakulásának kockázata az életkorral együtt nő. Etiológiától függően a már egyszer VTE-t elszenvedett betegeknél eltérő a rekurrencia/kiújulás kockázata, mely nem provokált VTE esetén, ill. magas rizikójú thrombophilia fennállása mellett a legmagasabb. Vizsgálatunk célja a fekvő-és járóbetegellátásban VTE miatt hospitalizált betegeink tüneteinek, diagnosztikájának, rizikófaktorainak, terápiájának felmérése, nyomonkövetése a szövődmények megjelenése szempontjából.

.

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor, egyetemi docens

A vizuális memória folyamataiban a szenzoros feldolgozás során keletkező neurális reprezentációkat agyunk kódolja, tárolja, és előhívja. Közismert példa, amikor a fal színéhez függönyt vásárolunk, és emlékezetből választjuk ki az odaillő színárnyalatot. Mivel szavakkal pontosan nem tudjuk definiálni a tárolt információ gyakran pontatlan, és a tárolás sérülékeny, újabb ingerek könnyen megzavarhatják. A vizuális memória mechanizmusait, azok kvalitatív és kvantitatív tulajdonságait pontosan mérhetjük pszichofizikai módszerekkel, illetve a folyamatban résztvevő agyi szubsztrátok megjeleníthetők EEG és fMRI technikák alkalmazásával. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak

A vulvovaginalis candidiasis korszerű diagnosztikája és kezelése

Társtémavezető: Prof. Dr. Janszky József, egyetemi tanár

A zenei élmények és a katarzis pszicho-fiziológiai vizsgálata

A tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rák típus, melynek manapság is igen csekély a túlélési aránya a terápiás kezelést követően (~15%). A multidrog rezisztencia központi szerepet játszik ebben a problémakörben, mely akkor jelentkezik, ha a sejtek gyakran kapnak citosztatikumos kezelést. Célunk megérteni az ABCG2 drog-transzporterek szerepét a drog rezisztens tüdő adenokarcinoma sejtvonalban, hanging-drop technika alkalmazása révén.

Társtémavezető: Dr. Szántó Zalán, egyetemi docens

Minden évben megduplázódik az orvostudományok művelői által előállított adatok mennyisége. A jelenlegi világtrend az, hogy az adatok széleskörű gyűjtése mellett azok minél teljesebb felhasználása is valósuljon meg új, az orvosi munkát segítő és gyakran helyettesítő alkalmazások segítségével. Ez az igény új tudományterületeket hívott életre, melyek rohamosan fejlődnek és a keletkezett, főként gyakorlati eredmények gyorsan integrálódnak a meglévő tudásbázisba. Ahhoz azonban, hogy ez a tudás a mindennapi gyakorlat része legyen, új ismereteket is követel a leendő orvosoktól, illetve egészségügyben tevékenykedő szakemberektől.

A munka során az EU teljes mellkassebészeti adatbázisán lehet kutatómunkát végezni, mely több, mint 100000 adatrekordból áll és több, mint 150 szempontot vesz figyelembe.

Az eredmények új, még nem ismert összefüggések feltárását teszik lehetővé, mely a betegellátás technikáinak javítását, módosítását is érintheti. Az adatok feldolgozása során az európai regiszterben nyilvántartott centrumok területi jellegzetességei és betegség típusainak megoszlása is elvégezhető. Ez közvetlenül befolyásolhatja a betegutak tervezését ugyanúgy, mint a betegellátási minőség javítását.

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara, egyetemi tanársegéd

Adipokinek és gyulladásos markerek vizsgálata kardiológiai beteg populációban

Társtémavezető: Dr. Czakó Márta, egyetemi adjunktus

A pre- és postnatális ultrahang vizsgálatok, valamint az MR vizsgálatok technikai fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedekben sok új információt szereztünk az agy fejlődéséről, a molekuláris genetikai technikák fejlődése következtében pedig az agy fejlődését reguláló génekkel és génhálózatokkal, valamint genetikai mechanizmusokkal kapcsolatos ismeretanyagunk bővült.

A fejlődési zavarok hátterében álló genetikai eltérések heterogének, lehetnek monogénes hibák, de egyre több adatunk van az elváltozás hátterében álló kópiaszám rendellenességekről is. 

Intézetünkben 2013 óta mentálisan retardált, dysmorphiás betegeknél végeztük el az aCGH-t, ennek során több betegben az agy fejlődését befolyásoló CNV-t detektáltunk.

A TDK munka során ezeknél a betegeknél a genotípus-fenotípus korreláció részletes vizsgálatára kerülne sor.

Intravénás dipyridamole indukálta agyi microcirculatio változás képalkotó vizsgálata. A tanulmányba olyan betegeket választunk be, akiknél a DP terheléses cardioSPECT vizsgálat során átmeneti (általában percek alatt múló) neurológiai tüneteket észleltek. A tanulmány célja, hogy a cardio- és cerebrovascularis rizikófaktorokkkal élő betegek még szubklinikus agyi keringészavara felfedezésre kerüljenek, így biztosítva korai stroke prevenciót.

Társtémavezető: Dr. Horváth Réka, egyetemi adjunktus

Agyi lateralizáció vizsgálata egészségesekben és epilepsziás betegekben

Társtémavezető: Dr. Horváth Réka, egyetemi adjunktus

Agyi lateralizációt befolyásoló tényezők

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika, egyetemi adjunktus

Számos idegrendszeri érintettséggel járó kórképről  (depresszió, anorexia nervosa, pánikbetegség stb.), tudjuk, hogy gyakrabban jelentkeznek bizonyos életszakaszokban. A központi idegrendszerben kifejeződő neuromodulatorként működő neuroeptidek szerepe régóta ismert és vizsgált kérdés. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy állhat-e az életkorral összefüggő neuropeptid expresszió változás részben e betegségek jellegzetes korcsoport beli halmozódásának hátterében. 

Társtémavezető: Dr. Szekeres Sarolta

A Datscan vizsgálat (123I-Ioflupán) a striatum leképezésére, a presynapticus dopamin receptor sűrűség kimutatására, azaz a működőképes dopamin idegvégződések elvesztésének detektálására szolgáló eljárás. A vizsgálatok fő célja a Parkinson-kóros betegek (klinikailag egyértelműen még nem bizonyított esetek) elkülönítése a Parkinson-syndroma különböző eseteitől (pl.Essentialis tremor, MSA, PSB). A vizsgálat során detektált eltérés összefügg a betegség klinikai stádiumával, alkalmas a betegség progressziójának monitorizálására.

Társtémavezető: Prof. Dr. Schwarcz Attila, egyetemi tanár

Szövettani vizsgálatokból ismeretes, hogy különböző agyi traumák (elektromos, mechanikus, hypoxiás) során jellegzetes morfológiájú, károsodott, ú.n. “sötét sejtek” keletkeznek bizonyos agyi területeken. E sejtek egyedülálló tulajdonsága, hogy igen rövid idő alatt (néhány óra) lejátszódó, teljes regenerációra képesek. Célunk e jelenséget in vivo vizsgálni, melyhez modern MR képalkotási módszereket alkalmazunk, patkány sötét sejt modellen. Eredményeink elsőként igazolhatnák a sötét sejt kialakulás, és -regeneráció jelenségét in vivo, segítenék e jelenség hátterének és funkcionális jelentőségének megismerését, valamint lehetővé tennék humán vizsgálatok megkezdését.

A neuropszichológia egyik legfőbb feladata, hogy megértse, hogy az agyban kialakuló léziók hogyan vezetnek a különböző kognitív zavarokhoz. Ennek egyik módszertana az agyi léziók modellezése számítógépes modelleken. A téma megtanítja a PDP++, mesterséges neurális hálózatot szimuláló szoftverrendszer működését, illetve vizsgálja a speciális kognitív funkciókat kivitelező hálózat viselkedését a benne kialakuló léziók hatására.

Társtémavezető: Prof. Dr. Molnár Lajos Zsolt, egyetemi tanár

Az akut hasnyálmirigy gyulladás súlyosabb megjelenési formája mind patofiziológiai hátterét, mind a klinikai képet, illetve lefolyást illetően nagymértékben hasonlít a szeptikus sokkhoz, és ahhoz mérhetően magas mortalitású betegség. Mivel viszonylag ritka kórképpel álunk szemben, ismereteink bővítésre szorulnak a betegség megértését, a diagnosztikát és a terápiát illetően egyaránt. Munkacsoportunk célja ezért egy átfogó kutatási program kialakítása, melyben elsősorban az intenzív és szubintenzív ellátást igénylő betegeket vizsgálnánk. Retrospektív, prospektív elemzések és obszervációs vizsgálatok mellett prospektív randomizált tanulmányokat tervezünk. Az egyik fő célkitűzésünk, hogy extrakorporális citokin-adszorpciós terápiával kapcsolatos ismereteinket bővítsük, ezért szeptikus shockban, illetve akut hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegek citokin adszorpciós terápiájával kapcsolatban szervezünk multicentrikus klinikai vizsgálatokat.

Az akut miokardiális infarctus két típusát különíthetjük el az ST elevációs (STEMI), illetve az ST elevációval nem járó (NSTEMI) formát. A két típus patofiziológiai alapja, epidemiológiája, terápiás stratégiája (terápiás időablak) alapvetően különbözik. Míg a STEMI esetén a 90 percen belüli ellátás (perkután koronária intervenció vagy lízis) a kívánatos, addig az NSTEMI esetén az ajánlás a 24-72 órán belüli is lehet.

A fogszabályozó kezelések kapcsán az egyik leggyakrabban előforduló mellékhatás a fájdalom és diszkomfort érzet. Az alacsony energiájú lézerek fájdalom és diszkomfort érzetre való hatását vizsgáljuk a munka során.

(választható)

A pancreas carcinoma agresszív viselkedése és viszonylag késői felismerése előtérbe helyezi azokat a kutatásokat, amelyekkel ezen problémákon lehetne segíteni. A korai diagnózist előmozdító szűrőmódszerek kifejlesztése révén a betegek kezelése még időben, koraibb stádiumban történne. Mindez a prognózist javítaná, vagyis a betegek túlélési esélye növekedhetne. Ezen új lehetőségek egyike a vérszérum kalorimetriás vizsgálata, aminek kezdeti eredményei bíztatóak.

Vizsgálatunk célja az albumin adásával feltehetőleg a direktben befolyásolható paraméterek – gyulladás, oxidatív stressz – változásának  vizsgálata szeptikus betegekben. Bár a korábbi mortalitás végpontú vizsgálatok negatív eredménnyel jártak, nem biztos, hogy az intenzív terápiában ezek használhatóak. Korábbi irodalmi adatok alapján az albumin fontos keringő antioxidáns, tüdőkárosodásban szenvedő betegek esetében javította a plazma antioxidáns kapacitását. Feltételezésünk szerint az albumin korai pótlása kedvezően befolyásolhatja a szeptikus betegekben fennálló oxidatív stresszt és gyulladást. Korábbi vizsgálatainkban szeptikus betegeknél a totál antioxidáns kapacitás emelkedését észleltük. A tervezett vizsgálat ezen jelenség mögötti patofiziológiás változások hátterét is tisztázhatja. Teóriánk igazolására 40 beteget kívánunk bevonni tanulmányunkba, a kezelt csoportban albumin pótlás történik, a kontroll csoportban 20 g/l-es érték felett nem adunk albumint.

A vizsgálatainkat a PTE KK II. számú Belgyógyászati Klinikával kollaborációban kívánjuk végezni.

A vizsgálat végpontjai:

Elsődleges végpont: Az oxidatív stressz és gyulladásos reakció markereinek alakulása a két csoportban.

Másodlagos végpont: A beteg állapotsúlyossági paraméterinek alakulása, illetve gyógyszeres keringéstámogatás (vazopresszor/inotróp) igény alakulása a két csoportban, valamint a két csoport közti különbség vizsgálata.

Harmadlagos végpontok: szervtámogató kezelések szükségességének alakulása.

Társtémavezető: Leipoldné Dr. Vig Andrea, egyetemi tanársegéd

A természetes körülmények között előforduló toxinok mérgező hatásukat a sejtek aktin vázával kölcsön hatva is kifejtik.  Ilyen toxin például a falloidin (Gyilkos galóca, Amanita Phalloides), mely fehérjékhez és nukleinsavakhoz is kötődik. Patológiai hatása mellett fontos szerepet játszik a kutatásokban is, mivel erősen kötődik az aktin filamentumokhoz, stabilizálva azokat. A falloidinhez kötött jelölő (festék) molekulákat széleskörűen alkalmazzák a mikroszkópiában a citoszkeleton vizsgálatára, egyszerre kihasználva a falloidin erős kötődését és filamentum stabilizáló hatását, és a jelölő detektálhatóságát.

A jasplakinolid toxin is egy ciklikus peptid (Jaspis johnstoni), mely ugyancsak képes kötődni az aktin filamentumokhoz megmerevítve azokat. Lényeges különbség azonban, hogy míg a jasplakinolid képes a sejtek membránjain keresztül hatolni, addig a falloidin ezt nem tudja megtenni.

Kutatásaink során ezeknek a toxinoknak nemcsak a biológiai/patológiai hatásmechanizmusait szeretnénk megismerni, hanem felhasználjuk a már ismert hatásaikat a citoszkeletont utánzó modellrendszerek felépítéséhez. Ezen modellrendszerek segítségével tudjuk a citoszkeleton működését és szerepét részleteiben kutatni, megérteni.

TDK munkája során a hallgató betekintést kap az intézetben zajló kutatómunkába és megtanulhatja a citoszkeleton kutatáshoz szükséges biofizikai, biokémiai és sejtbiológiai módszerek használatát is.

Ábra: Alexa 488 és Alexa 568 –falloidin jelölés, 5 nM aktin Olympus IX981 mikroszkóppal 100x nagyításban, készítette Dr. Barkó Szilvia a Biofizikai Intézetben

Alsó végtagi akut iszkémiát követő iszkémia-reperfúziós károsodások vizsgálata, csökkentésének lehetőségei állatmodellen

Alsó végtagi reconstructiv verőérműtétek korai szövődményei

Társtémavezető: Dr. Schlégl Ádám, rezidens orvos

A prospektív diagnosztikai vizsgálatunkban a leggyakrabban használt klinikai mérési metódusok inter- és intraobserver vizsgálatát végezzük el. A vizsgálat során anonimizált módon begyűjtjük a vizsgált személyek egyes adatait (életkor, aktivitás, BMI, morfotípus), statisztikai kiértékelés céljából. Ezt követően ezek eredményeit, valamint az általunk kifejlesztett lézeres mérési metódus által nyert eredményeket vetjük össze a Gold standardnak tekinthető EOS sztereoradiografikus képalkotás mért értékeivel.

választható

Társtémavezető: Dr. Karádi Kázmér, egyetemi docens

Az Alzheimer betegség a következő évtizedek kiemelt közegészségügyi kérdése lesz Európában. A demográfiai mutatók ismeretében Magyarországon is fokozódó kihívást jelent. Társadalmi, gazdasági jelentősége miatt fel kell hívni az egészségügyi döntéshozók figyelmét a problémára, valamint az egészségügyi ellátórendszernek is fel kell készülnie. Ezen belül a háziorvosok - kapuőr funkciójuk okán – kiemelt szerepet játszanak. A téma vizsgálja a háziorvosok szerepét a szűrés és a gondozás területén

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István, egyetemi tanársegéd

A főként védő hatású amin-oxidázok az exogén és endogén biogén aminok farmakológiai hatásait közömbösítik. Reakciótermékeik ugyanakkor (aldehid, hidrogén-peroxid, ammónia) biológiailag aktív, potenciálisan toxikus vegyületek. Bár ezen enzimek szubsztrát-specificitása és gátlószerek iránti érzékenysége jól ismert, fiziológiai és patofiziológiai szerepük mindezidáig nem tisztázott. Ezért korábbi kísérleteink folytatásaként vizsgáljuk neuropátiás, posztoperatív és gyulladásos fájdalom állapotokban betöltött funkciójukat.

A vese proximális tubulussejtjei a fiziológiás folyamatok szempontjából fontos anyagok, így pl. glükóz, ionok, aminosavak reabszorpcióját végzik a primer vizeletből. Akut és krónikus tubuláris károsodásokban ezek a folyamatok károsodhatnak, ezáltal elektrolitzavarokat, aminoaciduriát, renális glükozuriát előidézve. Tubularis funkciózavar gyanúja miatt kezelt betegekben HPLC-rendszer segítségével vizsgáljuk bizonyos aminosavak (fenilalanin, para-/meta-/orto-tirozin) szérumszintjét és vizelettel történő ürítését, és ezek összefüggését glomeruláris és tubularis funkciós markerekkel.

Az amiodarone egy jól ismert széles körben alkalmazott antiarrhythmiás ágens. Legfőbb metabolitja a desethylamiodarone citotoxikus tulajdonságú. Vizsgálni kívánjuk, hogy alkalmazható-e estelegesen a desethylamiodarone tumortherápiákban, kombinált chemo illetve radiotherápiákban. Sejtkultúrák, állatkísérletes modellek segítségével leírjuk, hogy mely mitokondriális illetve más jelátviteli útvonalak állhatnak a sejtkárosító folyamatok hátterében, vizsgálni kívánjuk az esetlege tumorspecifikus hatásokat.

A munka során elemezzük az ALS betegek klinikai kórlefolyását, elektrofiziológiai, izombiopsziás és MRI vizsgálati
eredményeit.

Társtémavezető: Dr. Gasz Balázs, szakorvos

Anasztomózis minőség vizsgálata szoftveres végeselem analízis segítségével

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel, egyetemi tanársegéd

A munka célja az anatómia és határterületi tudományok összefüggéseinek vizsgálata, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. További cél még innovatív ötletek megvalósítása mind az oktatásban mind a kutatásban.

A TDK munka során egyrészt lehetőség nyílik olyan preparátumok készítésére, amik az oktatásban felhasználhatóak. Másrészről a boncolás és preparálás alatt jobban megtanulható és átismételhető az anatómia. A későbbi klinikai tanulmányoknál (főleg sebészet, traumatológia, radiológia) fontos és jól hasznosítható kézügyesség és három dimenziós látásmód szerezhető. A boncolás során felfedezett esetleges anatómiai variációk, rendellenességek összegyűjtése, feldolgozása segítheti a sebészeti beavatkozások és a sebészeti anatómia pontosítását.

Társtémavezető: Dr. Loibl Csaba, egyetemi tanársegéd

Az intraoperatív alvásmélység megítélésének elterjedt formája a bispectral index monitorozása. A szakirodalomban sokat vitatott téma, hogy az alvásmélység nagysága hatással van-e a posztoperatív kognitív funkciókra? Ha igen, akkor azt milyen irányba (előfordulást növeli vagy csökkenti) és formában (delírium, diszfunkció) befolyásolja? (téma feldolgozása klinikai vizsgálat és szakirodalom-kutatás formájában)

Társtémavezető: Dr. Bátai István

A posztoperatív infekció a mai napig a műtéti beavatkozások egyik leggyakoribb szövődménye, ami a morbiditást és mortalitást is megnöveli.  Az intravénás gyógyszerek nagy százalékban kontaminálódnak az előkészítés és a beadás során. Vizsgálataink során az aneszteziológiai és intenzív osztályos gyakorlatban használt gyógyszerek baktériumokra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A poly-, és multirezisztens törzsek gyorsan terjednek osztályainkon. Az ellenük vívott harcban segíthet a megfelelő, additív vagy szinergista gyógyszerkombináció. Az intenzív osztályos kezelés során használt gyógyszerek és az ott alkalmazott antibiotikumok együttes hatását vizsgáljuk, hogy felderítsük az esetleg meglévő pozitív hatásokat.
Az intenzív osztályos beavatkozások sok lehetőséget biztosítanak az iatrogén fertőzéseknek. A különböző eszközök ilyen hatását, kontaminációját szintén vizsgáljuk a TDK munka során.

Az asszimmetrikus háború körülményei között az egészségügyi szervezés és ellátás számtalan elemét meg kellett változtatni. A műveleti medicina koncepciójában az aneszteziológia kihívásokat és azok megoldásait keressük. 

Társtémavezető: Dr. Biró Ede, egyetemi tanársegéd

-

-

Az antibiotikum életmentő gyógyszer. A felesleges alkalmazása mikrobiális rezisztenciát okoz, ez nehezíti a további alkalmazást. Logikus korlátok között kell tartani a felhasználást. A kórházi körülmények között jobban nyomon követhető a terápia, mint a körzetekben. Ezért célul tűztük ki, hogy a körzeti orvosi munka során felírt antibiotikum forgalomról adatokat gyűjtsünk. Milyen szempontok alapján alkalmaz egy körorvos antibiotikumot?

Antifoszfolipid antitestek vizsgálata a habituális vetélések esetén

Antikoaguláció és invazív aneszteziológiai beavatkozások: elmélet és valós gyakorlat

A kurkumin köztudottan számos kedvező hatással rendelkezik (gyulladáscsökkentő, anti-iszkémiás, anti-mikrobás és daganatellenes hatás). Sajnos a molekula abszorpciója rendkívül kedvezőtlen.  A diákkörös hallgató feladata az lesz, hogy adott szintetikus protokoll alapján néhány vízoldható, tenzid-szerű csoporttal rendelkező kurkumin származékot szintetizáljon és az Orvosi Mikrobiológiai Intézettel együttműködve részt vegyen ezen új kurkumin-származékok antimikrobás hatását vizsgálva hatás-szerkezet összefüggések felderítésében.

Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika, egyetemi adjunktus

Antipszichotikumok és antodepresszánsok post mortem biológiai mintákból való vizsgálata.

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán, egyetemi tanársegéd

A vírusok kevésbé mutálódó fehérjéit, mint például a kapszid fehérjéket célozzuk meg olyan kis molekulákkal, amelyek e fehérjékhez erősen kötődnek és a vírus kapszidjának felépülését gátolják. Munkánk során atomi felbontású szerkezetekkel dolgozunk.

Társtémavezető: Dr. Oberritter Zsolt, egyetemi adjunktus

-

Világon és ezen belül Magyarországon is a szív- érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikákat. Az ateroszklerózis folyamatának igazolása, az artériák szerkezeti és funkcionális károsodásának mértéke az artériás stiffness paraméterek közvetlen mérésével széles körben alkalmazható eljárás. Munkánk célja, hogy a kardiovaszkuláris rizikó megítélésére korábban validált, alacsony költségű, non-invazív vizsgáló módszereket hasonlítsunk össze. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a fokozott kardiovaszkuláris kockázatot a "felhasználó barát" oszcillometriás, valamint MRI és echo-tracking módszerekkel meghatározott lokális, regionális és szisztémás paraméterek milyen értékkel jelzik. Kardiovaszkuláris betegségekben az artériás stiffness paraméterek mellett a koronária kálcium score (CCS) és az epikardiális zsírszöveti volumen (EFV) egyaránt független kardiovaszkuláris rizikófaktorként lettek definiálva. Munkánk során az artériás stiffness paraméterek mellett non-kontraszt szív CT és MRI paraméterek összefüggését is vizsgáljuk a kardiovaszkuláris rizikó megítélésében.

Szubakromiális impingement syndrome miatt elvégzett arthroscopos dekompressziós műtéten átesett betegek preoperativ és posztoperativ funkcióinak összehasonlítása retrospektív tanulmányban.

Az ásványvízfogyasztás Magyarországon az elmúlt 20 évben számottevő mértékben növekedett, 2012-ben elérte a 116 liter/fő/év mennyiséget, így népegészségügyi szempontból jelentőssé vált. Az ásványvízfogyasztás nagymértékű emelkedése magával vonta a műanyagpalackok gyártásának növekedését is, mely többek között azt a kérdést is felveti, hogy a PET (polietilén-tereftalát) palackokban tárolt ásványvíz van-e valamilyen hatással az egészségre.
A gyártás során használt, illetve a PET palackból lebomló anyagok beoldódhatnak az ásványvízbe, ezáltal a PET palackok potenciálisan egészségkárosítók. Lehetséges szennyezőanyag a formaldehid (IARC 1. osztályba tartozó humán karcinogén), az acetaldehid (IARC szerint 2B osztályú karcinogén, valamint ismert teratogenitása is), vagy a PET palackokból kioldódó adalékanyagok, például ftálsavészterek illetve ftálsavszármazékok. A ftalátok állatkísérletben májrákot okozhatnak, here- és májkárosítónak bizonyultak, ezen kívül teratogének lehetnek. Emberekre vonatkozóan felvetették endokrindiszruptor szerepüket. Ennek oka lehet még az antimonnal való szennyezettség, vagy a vizek biszfenol-A tartalma.
Ezen kívül természetes ásványvizek esetében a mélyben keletkező vegyületek (pl. az aromás, ún. BTEX-ek: benzol, toluol, etilbenzol és xilol) is megemlítendők.
Célunk a különböző körülmények között tartott ásványvizek potenciálisan toxikus, genotoxikus hatásának kimutatása, illetve a kioldódó anyagok elemzése, meghatározása kémiai módszerrel.

.

Autoimmun betegségek korszerű kezelésének lehetőségei és ezek szülészeti jelentősége

Autoimmun betegségekhez társuló fekélyek

A kutatás célja autoimmun encephalitises betegek szérum és liquor mintáinak szerológiai vizsgálata 6 különböző autoantigénnel szembeni reaktivitás-mintázat alapján.

A rheumatoid arthritis (RA) az egyik leggyakoribb szisztémás autoimmun betegség. Munkánk során az emberi RA-hoz igen hasonló egér modellben vizsgáljuk az autoimmunitás kifejlődésének lépéseit, sejtes ill. molekuláris mechanizmusait, valamint annak módosítási lehetőségeit.

Társtémavezető: Dr. Bajor Judit, klinikai főorvos

Az autoimmun polyglandularis szindróma (APS) heterogén betegségcsoport, melyben több endokrin és nem endokrin szerv autoimmun típusú megbetegedése észlelhető. A betegek diagnosztizálása és  követése nehéz feladat. A kutatás célja ezen betegek összegyűjtése a PTE KK I. számú Belgyógyászaton gondozott betegek közül, klinikai sajátosságaik vizsgálata, elemzése, fókuszálva a coeliakiás betegcsoportra.
Módszer: betegadatok kigyűjtése, táblázatba való rendezése, az eredmények statisztikai értékelése

.

Társtémavezető: Dr. Farkas Orsolya, egyetemi tanársegéd

Az axilláris nyirokcsomó status az egyik legfontosabb fontos prognosztikai faktor az emlőrák esetében.  A világszerte alkalmazott sentinel nyirokcsomó biopsziával kapcsolatban azonbanaz évek során több kritika fogalmazódott meg.   Munkacsoportunk nagy beteganyagon évek óta alkalmazza az alacsony axilláris blockdissectiot ezek kiküszöbölésére. A vizsgálatokcélja az általunk alkalmazott eljárás klinikai vizsgálata melynél az onkológiai biztonság a morbiditás növekedése nélkül érhető el. Irodalmi és klinikai munka.

Kísérletes munka, mely során megismerkedhetsz a stimulátor beültetés technikájával, a műtét alatti elektrofiziológiai vizsgálatokkal és az elektrofiziológiai jelenségek értékelésével.

Az aktív surveillance szerepe a prosztatarák kezelésében

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd, egyetemi tanársegéd

Az akut pankreatitisszel (AP) foglalkozó tanulmányok többsége az acinus sejtek szerepét vizsgálta a betegség kialakulásában, azonban a duktális epitél sejtek (PDEC) patogenetikai szerepéről kevesebb információnk van. A kutatás legfőbb alapkérdése az AP és a duktális bikarbonát szekréció összefüggésének megértése illetve olyan terápiás útvonalak kipróbálása melyek az AP terápiájában teljes vagy részleges megoldást jelenthetnek. Az AP a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, melynek napjainkig elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%). Ennek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája, ezért a betegség patogenezisét vizsgáló kórélettani tanulmányok kiemelkedő jelentőségűek. A projekt végére remélhetőleg sikerül kolloidális vivőrendszer segítségével ATP-t juttatni a sejtekbe, mely megvédi a duktális (és valószínűleg az acinus) sejteket a sejthaláltól. A projekt eredményei az első áttörést jelenthetik az AP gyógyszeres terápiájában csökkentve ezzel a betegség morbiditását és mortalitását.
 

Az akut pancreatitis súlyos formája napjainkban is magas mortalitással jár. A pontos patomechanizmus még nem ismert, így specifikus kezelésre sincs mód. Ennek tisztázása számos tudományág feladata. A klinikai kép és a prognosztikai jelek hamar meghatározzák a várható prognózist. Adekvát kezelés szükséges, hogy esély legyen a túlélésre. Újabban a sebészet szerepe háttérbe szorult és a kezelési taktika is megváltozott, mely során számos minimál invazív módszer alkalmazható.

Társtémavezető: Dr. Márta Katalin, külső munkatárs

Az akut pankreatitisszel (AP) foglalkozó tanulmányok többsége az acinus sejtek szerepét vizsgálta a betegség kialakulásában, azonban a duktális epitél sejtek (PDEC) patogenetikai szerepéről kevesebb információnk van. A kutatás legfőbb alapkérdése az AP és a duktális bikarbonát szekréció összefüggésének megértése illetve olyan terápiás útvonalak kipróbálása melyek az AP terápiájában teljes vagy részleges megoldást jelenthetnek. Az AP a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, melynek napjainkig elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%). Ennek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája, ezért a betegség patogenezisét vizsgáló kórélettani tanulmányok kiemelkedő jelentőségűek. A projekt végére remélhetőleg sikerül kolloidális vivőrendszer segítségével ATP-t juttatni a sejtekbe, mely megvédi a duktális (és valószínűleg az acinus) sejteket a sejthaláltól. A projekt eredményei az első áttörést jelenthetik az AP gyógyszeres terápiájában csökkentve ezzel a betegség morbiditását és mortalitását.

kolorektális daganat, alapellátás, daganatos betegség, vastagbélszűrés

Az állkapocsízületi hangok klinikai vizsgálata a temporomandibuláris diszfunkció diagnosztikájának fontos eleme. A kutatás célja ezen hangok detektálási lehetőségeinek elemzése, az egyes módszerek hatékonyságának összehasonlítása.

Társtémavezető: Dr. Schlégl Ádám, rezidens orvos

Röntgenadatbázisunkból kiválogatjuk azokat az EOS 2D/3D felvételeket, amelyeken a normál populáció vagy arthrotikus eltéréseket mutató csoport prezentációjára alkalmas személyekről készültek és elvégezzük ezen esetek alsó végtagi 3D rekonstrukcióját értékelve a jelentős biomechanikai paramétereket.

Az alsó végtag anatómiai geometriai paramétereinek és az ezekkel összfüggő pathologiás állapotoknak EOS 2D/3D képalkotással történő vizsgálata. 

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor, egyetemi docens

Dinamikus random pont sztereogramok tesztelése a klinikai gyakorlatban, amblyopia (tompalátás) és potenciálisan amblyopiához vezető szemészeti rendellenességek szűrése óvodás és kisiskolás korú gyermekek körében. Táblagép alapú látásélesség és térlátás-vizsgálat protokoll kidolgozása.

Az alacsony koncentrációjú amiodarone kezelés jótékony hatásait jól ismerjük, de tartós amiodarone kezelés mellett a betegek jelentős részében tapasztalhatók mellékhatások. Ezek közül is az egyik legjelentősebb az AIPT-nek nevezett amiodarone indukálta pulmonáris toxicitás. Munkánk során a nagy dózisú illetve tartós amiodarone kezelés során aktiválódott jelátviteli útvonalakat vizsgáljuk.  Ezen útvonalak specifikus gátlásával próbálunk megoldást találni az esetlegesen kialakuló mellékhatások megelőzésére, esetlegesen már a kialakult mellékhatások célzott kezelésére!

Társtémavezető: dr. Meggyes Mátyás, biológus

Állatkísérletes modellek felhasználásával és humán vizsgálatok elvégzésével kívánjuk a Galektin-9 és TIM-3 molekulák szerepét pontosítani. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy e molekulák szerepet játszhatnak-e a vetélések és más kóros folyamatok létrehozásában. A terhes anya szervezetében létrejövő immunológiai változások pontosabb megismerésével kapott új információk birtokában hasznos támpontokat szerezhetünk az érintett betegségek korai diagnózisa, ill. későbbi sikeres terápiájának kiválasztása céljából.

Az anyagcsere betegségek immunológiai vonatkozásai.

Klinikai és állatkísérletes adatok szerint az elhízás világméretű egészségügyi kihívásához hozzájárulhat az anyai elhízás korai hatása, ami a terhességek 20-40%-át érinti. Egyre több adat bizonyítja, hogy a felnőttkori metabolikus zavarok okai részben a magzati és a korai posztnatális fejlődésben keresendők. A terhesség és a szoptatás alatti anyai túltáplálás hosszú távon fokozhatja az utód elhízásra és ezzel kapcsolatos kardiovaszkuláris, metabolikus betegségekre való hajlamát. A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése (meta-analízise) történik. Az elemzések célja az anyai elhízás és túlzott terhesség alatti testtömeg-növekedés összefüggésének vizsgálata az utód elhízásának és kardiovaszkuláris állapotának kockázatára (pl. hipertónia betegség). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Az anyatej hormontartalmának vizsgálata

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A közelmúltban mutattuk ki, hogy a miokardiumban termelődő apelin a természetben előforduló legpotensebb endogén pozitív inotrop anyagok közé tartozik. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy az apelin milyen jelátviteli útvonalak révén képes fokozni a szívizom-kontraktilitást. A szív kontraktilis erejét szabályozó alternatív mechanizmusok megismerése új molekuláris célpontok azonosításához vezethet a szívelégtelenség hatékonyabb kezelése érdekében.

A haematológiai betegségek gyanújával vizsgált betegek esetében az egyik legnagyobb nehézséget a myelodysplasiás syndroma (MDS) kórismézése jelenti. Az általában citopeniás betegek csontvelő vizsgálatakor hisztológiailag és citológiailag észlelt dysplastikus jelenségek nem feltétlenül jelentik klonális haematológiai betegség, MDS fennálltát. Nyilvánvaló egyéb eltérések, mint blastszaporulat vagy gyűrűs sideroblastok illetve kariotipizálással felderített klonális citogenetikai eltérések jelenléte megkönnyíti a diagnózist, azonban a blastszaporulattal nem járó, ún. low grade MDS diagnosztikája során számos nehézséggel találkozunk.

Vizsgálataink célja elsősorban az, hogy az ilyen, hisztológiai és citológiai alapon kérdéses esetekben találunk-e olyan módszereket, eljárásokat, melyek segítenek kiválasztani az MDS-re gyanús eseteket, illetve hogy ezen betegek további vizsgálata során milyen stratégiát alkalmazzunk. Első célunk az, hogy megvizsgáljuk az áramlási citometria szerepét megfelelő protokoll és kapuzás mellett a gyanús betegek kiválasztásában. Második célunk pedig az, hogy a gyanús betegeknél a hagyományos kariotipizálás elkészültét megelőzően vizsgáljuk a fluoreszcens in situ hibridizáció lehetséges szerepét a betegség további diagnosztikájában.

Társtémavezető: Dr. Horváth Gábor, központi gyakornok

-

A mezolimbikus és mezokortikális dopaminrendszer alapvető jelentőségű a jutalmazáson alapuló tanulási folyamatokban, az adott válasz megerősítésében. A dopamin metabolizmusát és a receptoriális hatás erősségét a noradrenerg rendszer befolyásolni képes, így befolyásolhatja magát a jutalom megítélését így magát a tanulási folyamatot. Ezen túl, a biológiailag jelentős objektumok megjelenésekor a noradrenerg rendszer együtt aktiválódik a dopaminrendszerrel. Kísérleteink során, patkánymodellben e két rendszer egymásra hatását vizsgáljuk (A) a táplálék jutalom megítélésében és (B)a magatartásválaszok megerősítésében. Módszereink: specifikus neurotoxinok, agonisták és antagonisták intracerebrális mikroinjekciója, reverz mikrodialízise a mezokortikális és mezolimbikus terminális területeken; magatartásvizsgálatok, operáns és klasszikus kondícionálás; a katekolaminok és metabolitjaik meghatározása in vitro és in vivo HPLC technikával.

A fogorvosi, szájsebészeti implantológiai beavatkozásokhoz nagyon gyakran társul a sorvadt alveoláris csontkínálat helyreállítása, pótlása.

Gyakori csontpótlási technika, amikor saját (ramus, mentum, kálvária, tibia, csípőcsont) vagy kadáver csontblokkal történik a helyreállítás.

Ezen csontblokkok szervülésének egyik kritikus pontja a korrekt, mikro-mozgásoktól mentes fixáció. Ezen célokra blokkrögzítő csavarokat alkalmazunk. Célunk különböző gyártók csavarjainak mechanikai („pull-out” ellenállás, torziós törés) vizsgálata illetve az ismételt használat és sterilezés hatásának vizsgálata a mechanikai paraméterekre.

A munka, mint anyagi és társadalmi haszonnal járó tevékenység, érték. Lehetőségeit az egyén munkavégző képessége határolja be. Elvesztése, vagy megváltozása önmagában is traumatikus élmény, az egyén fizikális, pszichés, társadalmi életlehetőségeire, továbbá öndefiníciójára és önértékelésére is igen nagy hatással bír. Amennyiben tehát valakinek módja és lehetősége van az értékteremtő munkavégzésre, az anyagi biztonságon túl számos egyéb értéket is létrehoz.

A munkaképesség megváltozása több hatás eredőjeként következhet be. Oka lehet természetes folyamat, úgymint az öregedéssel járó fiziológiai változások. Jellemzően munkaképesség csökkenést okoznak olyan, a morbiditási statisztikákban felülreprezentált betegségek, mint a mozgásszervek megbetegedései, valamint a szív- és érrendszeri betegségek.

A munkaképesség komponenseinek objektív vizsgálatára alkalmas az ErgoScope munkaszimulációs rendszer. Az ErgoScope rendszer képes különböző munkahelyek munkakörnyezeti sajátosságainak szimulálására, ahol is az egyes munkahelyeken a vizsgálandó személyeknek különböző feladatokat kell elvégezniük speciális mérőeszközök segítségével. A rendszer a mérések (statikus/dinamikus erőmérés, ülve végzett munkák vizsgálata, helyben, egész testtel végzett mozgások vizsgálata, fiziológiai vizsgálatok, úgymint: EKG, testhőmérséklet, légzés és vérgáz analízis) eredményeit kép formájában, szabványos DICOM felületeken, a szerver munkaállomáson futó PACS rendszer tárolja és archiválja. A rendszer mérési eredményei és összehasonlító vizsgálata lehetővé teszik a vizsgált személy számára a neki leginkább megfelelő munkakörbe/munkakörülmények közé történő biztonságos visszatérést.

Az Ekbom-szindróma

Társtémavezető: Dr. Szereday László, egyetemi docens

A Galektinek a cukor-kötő fehérjék családjába tartozó, β-galactosidokat felismerő molekulák, melyek nemcsak kulcsfontosságúak az adhézió, migráció, invázió, kemotaxis és apoptózis szabályozásában, de kontrolálhatják a lokális gyulladást, a tumorok növekedését és a lokális immunválaszt is. Habár a legújabb kutatások szerint a Galectin-9 részt vehet az endometrium fejlődésének és funkciójának (receptivitás) szabályozásában, a krónikus gyulladással járó nőgyógyászati kórképek és a tumorok pathogenezisében betöltött szerepe mindmáig alig ismert. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a cukorkötő lectinek (elsősorban a Galectin-9) hogyan vehet részt ezeknek a krónikus betegségeknek a kialakulásában. Ennek során immunhisztokémiai eljárással jellemezzük az egészséges és endometriózisban/PCO-ban szenvedő nők, valamint egyes nőgyógyászati tumoros betegek szöveteinek Galectin-9 expresszióját, majd ELISA teszttel megmérjük a szérumuk Galectin-9 szintjét. Megvizsgáljuk, hogy a kapott elérések hogyan korrelálnak a kórképek súlyosságával és a terápia hatékonyságával. 

A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni.

A kutatási program a táplálkozás, a testtömeg és az anyagcsere szabályozásában alapvető glukóz-monitorozó (GM) neuronhálózat működési sajátosságainak jellemzését célzó sokrétű idegélettani kísérleteket foglal magában. Extracelluláris egysejtelvezetéses, neurokémiai-biokémiai és magatartási vizsgálatokat folytatunk laboratóriumi patkányban, valamint az emberhez filogenetikailag közel álló rhesus majomban. A kísérletek célterületei a limbikus előagyi struktúrák, amelyekben a GM neuronok homeosztatikus jelentőségét kívánjuk megvilágítani. A program sikeres megvalósítása a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának, s az e működések kóros megváltozása nyomán fellépő, ma már társadalmi méretű gondot okozó megbetegedések (elhízás, diabetesz mellitusz, stb.) eddigieknél jobb megértését szolgálja.

kolorektális daganat, alapellátás, daganatos betegség, vastagbélszűrés

Irodalmi kutatás a Hadtörténeti Múzeumban illetve a hazai és nemzetközi szakirodalomban.

Társtémavezető: Dr. Ács Péter, egyetemi adjunktus

Az elsődleges ciliumok és a cuprizone által kiváltott kísérletes demyelinizáció kapcsolata

A rendszerváltozás óta a hazai joggyakorlatban folyamatosan fejlődik, pontosabbá válik az emberi élet jogi szabályozása. Az ide vonatkozó kérdések (pl. az eutanázia egyes formái) gyakran konkrét esetek, akár bírósági döntések kapcsán merülnek fel. Több esetben fordultak már az Alkotmánybírósághoz is egyes alapelvek tisztázása érdekében. A téma keretében ezen alkotmánybírósági döntések elemzését, vizsgálatát végezzük el.

Társtémavezető: Dr. Pécsi Balázs, főorvos

Az emésztőtraktus daganatainak a kezelése elsősorban műtéti ellátásból és gyógyszeres kezelésekből áll. A terápiás eredmények ebben a betegség kategóriában igen különbözőek, például a colorectalis carcinomák esetében sokszor igen sikeresek, de például a hasnyálmirigyrák esetében jelenleg is korlátozottak. A különböző citosztatikus illetve célzott biológiai terápiás kezelések eredményessége felmérhető, illetve ez összevethető a hazai és nemzetközi tapasztalatokkal.

Az emlőtumorok sebészi kezelésének elemzése, részvétel emlődaganatos betegek műtétein. Kutatási céllal minták gyűjtése a betegektől (mikro RNS és PACAP szint), betegek után követése, kutatási eredmények elemzése, kórlapok és szövettani eredmények feldolgozása.

Társtémavezető: Dr. Varga Zsuzsanna

A különböző emlődaganatok gyógyszeres kezelése hatalmasat fejlődött az elmúlt két évtizedben, számtalan új és hatékony kemoterápiás, hormonterápiás eljárás, illetve célzott biológiai kezelés vált a mindennapos gyógyítás részévé, így régebben gyógyíthatatlan kórképek (ld. HER2+ emlőrák) váltak eredményesen kezelhető betegséggé. Vizsgálható a különböző gyógyszeres kezelések hatékonysága, illetve az esetlegesen kialakuló mellékhatások gyakorisága, és azok ellátása.

Az endometriosis urológiai vonatkozásai

Az endometrium carcinoma komplex kezelése

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A miokardiumban termelődő endothelin-1 a természetben előforduló legpotensebb endogén pozitív inotrop anyagok közé tartozik. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy az endothelin-1 milyen jelátviteli útvonalak révén képes fokozni a szívizom-kontraktilitást. A szív kontraktilis erejét szabályozó alternatív mechanizmusok megismerése új molekuláris célpontok azonosításához vezethet a szívelégtelenség hatékonyabb kezelése érdekében.

Az endotoxikus lipopoliszacharidok (LPS) jó antigének, aktív immunmodulánsok, így ellenanyagok és citokinek termelését indukálják. Ezek a hatások, a keletkező termékek például ELISA módszerrel nyomon követhetőek. Az eredmények diagnosztikai és prognosztikai felhasználásának lehetőségeit is elemezni kívánjuk. 

Társtémavezető: Dr. Ungár Tamás Lászlóné dr. Polyák Éva, egyetemi adjunktus

A XXI. században az egyik legnagyobb közegészségügyi problémát az elhízás jelenti, mivel a fejlett társadalmak vezető halálokainak kiemelt kockázati tényezője az obezitás. Az elhízás kialakulásához több tényező is hozzájárul, amely felborítja a szervezet energetikai egyensúlyát, mint például a nem megfelelő táplálkozási szokások (magas zsír- és szénhidrát-bevitel) és az alacsony fizikai aktivitás. Az energetikai egyensúly szabályozásában a maghőmérséklet fenntartásáért felelős hőszabályozási mechanizmusok is részt vesznek, így a hőleadás csökkenése vagy növekedése szintén magával vonja az anyagcsere és a testtömeg változásait. Kutatásainkban ezen energetikai folyamatok hátterében szereplő mediátorok és hőszabályozási folyamatok szerepét vizsgáljuk.

A kapszaicin receptor (újabb nevén TRPV1 ioncsatorna) korábbi vizsgálatok alapján kiemelkedő szerepet tölt be a normál testhőmérséklet és testtömeg fenntartásában. Funkcionális TRPV1 ioncsatornától megfosztott (kapszaicin deszenzitizált) patkányok felhasználásával a csatorna hiányának hatását tudjuk modellezni in vivo. Szisztémásan  és intra-abdominálisan deszenzitizált patkányok testhőmérséklet és tesstömeg változásainak, valamint ezekben az állatokban a centrális és perifériás an/orexigén mediátorok hatásváltozásainak mérésével szeretnénk felderíteni, hogy a TRPV1 ioncsatorna hiánya miként befolyásolja a különböző energetikai folyamatokat az életkor függvényében.

választható

A zsírsavak igen fontos szerepet játszanak az emberi szervezetben és számos gyermekgyógyászati kórképben (elhízás, diabetes, gyulladásos bélbetegségek) találtak eltérést az egészségesek értékeitől a zsírsavellátottságban. Bizonyos kórképekben a diéta kiegészítése zsírsavszupplementációval a terápia részét is képezheti.

Társtémavezető: Dr. Lempel Edina

Az esztétikus fogászatban számos-generációkba sorolható- adhezív ragasztót alkalmaznak a restaurációk fogakhoz való rögzítése céljából. Ezen ragasztók összetétele és pH-ja gyártmányonként változhat, illetve a termékfejlesztők antimikrobás hatású anyagokat is kevernek az újabb generációjú ragasztóanyagokba. A sikeres restauráció előfeltétele, hogy az üregben visszamaradt baktériumok elpusztuljanak, valamint a tömés szélénél a bakteriális enzimek ne kezdjék el oldani a ragasztót. Kísérleteinkben a különböző generációjú ragasztók baktérium ellenes hatását vizsgáljuk, illetve hasonlítjuk össze in vitro különböző orális baktérium-tenyészeteken. Folyamatban van egy ex vivo extrahált fogakon történő antibakteriális hatást mérő modell kifejlesztése is, hogy minél inkább közelítsen a modell az in vivo viszonyokhoz.

A hallgató feladata széleskörű szakirodalmi adatgyűjtés egyes kiválasztott etnikumhoz való tartozás, és/vagy kultúra és vallás egészségre gyakorlolt hatásainak témakörében (pl. vallási előírások, szokások, hiedelmek, böjtök, diéták, viselmekdéselemek, orvos-beteg kapcsolat, stb.). A hallgatók kutatásaik során meríthetnek saját etnikai, kulturális vagy vallási hátterükből is, azonban a gyűjtött adatok objektív és kritikai elemzése szükséges a bizonyítékokon alapuló orvoslás tükrében.

Az eutanáziával kapcsolatos kutatások régóta részét képezik az orvosjogi gondolkodásnak. Az elmúlással, a halállal való szembenézésnek több szintje létezik, melyek olyan jogi és emberi magatartásmintákban öltenek testet, melyek egyrészét társadalmi berendezkedéstől, jogtól, akár vallástól függetlenül fogadja el egy társadalom, de vannak olyanok melyek tiltott, vagy csak részben megengedett formái a kegyes halálnak egy adott társadalmon belül. Az elmúlt évtizedek drasztikus változásokhoz vezettek ebben a kérdésben Európában, és néhány országban, szigorúan szabályozott keretekben az engedélyezett, jogszerű aktív euthanázia is elfogadottá vált. Ezen alkalmazott kutatási program a jelen európai gyakorlatok szisztematikus összefoglalását tűzi ki célul, felvázolva a teljes tiltástól az aktív kegyes halál gyakorlatának elfogadásáig ívelő társadalmi, jogi fejlődési folyamatok lényegi elemeit.

A különösen nagy fizikai és pszichés megterhelés élettani folyamata régóta kutatott téma . Jelen vizsgálatunkban a műveleti helyzetekre felkészülők   szervezetében lezajló változásokat új megközelítésben vizsgáljuk. 

Az elmúlt évtizedek intenzív gerontológiai kutatásainak keretében az öregedés pszichoszociális összefüggései is egyre nagyobb figyelmet kaptak. Sokszorosan megerősített tapasztalat, hogy az idősek többsége jól alkalmazkodik a helyzetében és a testi állapotában bekövetkezett változásokhoz, életminőségét, pszichés állapotát meglepő stabilitás jellemzi.
Kutatásunkban az szeretnénk vizsgálni, hogy egy átfogó biopszichoszociális modellben mely tényezők befolyásolják leginkább az idős emberek mindennapi testi és szellemi aktivitását.
 

Cél: A leggyakoribb primer glomerulonephritis progressziójában szerepet játszó tényezők komplex vizsgálata. A téma érinti a szövettani elváltozásoktól kezdve a különböző gyógyszerek, laboreltérések hatásának vizsgálatát. A részletkérdés alapján a klinika meglévő adatbázisának frissítésével újabb hasznos adatok nyerhetők.

Társtémavezető: Dr. Simon Gábor, egyetemi tanársegéd

A kutatás célja, hogy az igazságügyi orvostan és az anatómia, mint határterületi tudományok összefüggéseit vizsgálja, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. Célunk olyan kooperáció kialakítása, mely mind az oktatásban, mind a kutatásban új irányvonalakat adhat.

Társtémavezető: Dr. Molnár Gábor, egyetemi tanársegéd

Az iker-iker transzfúzió szindróma diagnosztikája és kezelése a PTE  Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán

Az iker-iker transzfúzió szindróma miatt foetoszkópiás lézerkezelésen átesett terhességekből született újszülöttek kimenetele, utánkövetése.

Különböző illóolajok, és a természeti (elsősorban erdei) környezet immunrendszeri, különösen a T-sejtek és NK-sejtek által expresszált molekulákra, valamint funkcióikra gyakorolt hatásait, illetve egyéb élettani hatásait vizsgáljuk sejtvonalon, állatkísérletekben és embereken.

Társtémavezető: dr. Meggyes Mátyás, biológus

Jelen kutatás célja a feto-maternalis tolerancia kialakításában részt vevő komplex immun-regulatorikus mechanizmusok felderítése, funkcionális jellemzése. Állatkísérletek eredményeit is felhasználva végzünk humán kísérleteket, melyek során behatóan kívánjuk vizsgálni e szabályozó folyamatok terhességi immuntoleranciában betöltött szerepét.

Társtémavezető: Dr. Ottóffy Gábor, egyetemi adjunktus

-

Társtémavezető: Dr. Ottóffy Gábor, egyetemi adjunktus

-

Társtémavezető: Dr. Czeiter Endre, tudományos munkatárs

Különböző állatkísérletes módszerekben részben funkcionális vizsgálatokat, részben kisállat MR vizsgálatot, részben pedig a sérülés kiterjedésére vonatkozó morphológiai vizsgálatokat alkalmazva azt kívánjuk megállapítani, hogy a kísérletes állatokban a különböző típusú koponyatrauma modellekben létrehozott agykárosodás mértéke mennyiben változik az akut szakban, illetve a rehabilitáció során alkalmazott inger-gazdag környezet (Enriched Environment) hatására.

Társtémavezető: Dr. Horváth Gábor, központi gyakornok

Az ingergazdag környezet napjainkban egyre kiterjedtebben kutatott téma. Egy 2009-ben megjelent összefoglaló tanulmány az ingergazdag környezetet kiemelt helyen említi, mint jövőben szélesebb körben használandó terápiás beavatkozást és az egyéb lehetséges neuroprotektív megközelítésekkel való kombinációs lehetőséget. Ezért is igen fontos ennek kísérletes vizsgálata. Bizonyították már, hogy az ingergazdag környezet fokozza a szinaptikus plaszticitást és a neurogenesist, növeli a dendrittüskék számát, stimulálja különféle neurotrophicus faktorok expresszióját, és természetesen jótékony hatása van a kognitív funkciókra. Az ingergazdag környezet kialakításához egy naponta cserélődő „játékszobát” alakítottunk ki, melyben az állatok nevelkednek. Számos tanulmány igazolja az ingergazdag környezet idegrendszeri sérülést javító hatását nemcsak újszülött illetve gyermekkorban, hanem felnőttkorban is. Leírták pl. toxikus, hypoxiás és traumás károsodások után jelentkező pozitív hatását is. Vizsgálataink során különféle állatmodellekben követjük nyomon, hogy az ingergazdagság mennyi ideig képes az idegrendszer számára puffert biztosítani, azaz mekkora az az időintervallum, amennyi eltelhet a környezeti inger és a károsító tényező között, valamint ez hogyan befolyásolja a már ismert neuroprotektív szerek hatékonyságát. 

Társtémavezető: Dr. Tardi-Szabó Judit, szakorvos

A szívelégtelenség megtartott balkamra funkció melletti formája (diasztolés szívelégtelenség) irodalmi adatok alapján a betegek 50-54 %-ában fordul elő. A klinikai képet a gyakori, nehezen egyensúlyban tartható pitvarfibrilláció súlyosbítja. Az újabb vizsgálatok felvetik a pitvarok közötti ingerület vezetési késés (interatriális vezetészavar) kóroki szerepét. Elsődleges ingerkeltő (szinusz) csomó betegségben gyakori vezetési zavar, a klinikai gyakorlatban ritkán vizsgált és igazolt. A modern echocardiográfiás készülékek lehetőséget adnak ennek vizsgálatára. Az interatriális vezetéskésés megszüntetése megfelelően pozícionált szív pitvari elektród és szívingerlő készülék beültetésével megszüntethető. A pitvarfibrilláció megelőzése eszközös (pacemaker) ezen betegcsoportban ígéretes lehetőség.

Társtémavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna, egyetemi tanár

A komplex regionális fájdalom szindróma a krónikus fájdalomnak egy olyan formája, melynek etiológiája és pontos patofiziológiája nem ismert. A megbetegedés kisebb sérülés hatására alakul ki elsősorban a felső-illetve alsó végtagokon, melynek hátterében az érzőideg-végződésekből felszabaduló antigének elleni túlzott immunválaszt és összetett neuro-immun interakciókat valószínűsítenek. A jelenleg rendelkezésre álló terápia mérsékelt hatással bír vagy mellékhatásai miatt hosszabb távon nem alkalmazható.  A komplex patofiziológiai mechanizmusok felderítése, kulcsmediátorok azonosítása és új gyógyszercélpontok meghatározása céljából transzlációs állatmodellekben végzett kísérletek különösen fontosak. Vizsgálatainkban a megbetegedésben szerepet játszó mechanizmusok perifériás és centrális komponenseinek analízisét végezzük, ezen belül az interleukin 1 receptorszerepét vizsgáljuk a korábban kidolgozott passzív transzfer-trauma egérmodellben.

Társtémavezető: Barcsi Beatrix

A párkapcsolatban élő, fej-nyaki rosszindulatú daganat miatt kezelt betegeknél gyakori probléma a csökkent libidó és szexuális élvezet, valamint az egyén kötődési viselkedésének a megváltozása. Viszonylag kevés kutatás foglalkozik az alapbetegség prognózisa mellett az egyén szexuális diszfunkcióival. Célkitűzésünk ezek okainak, befolyásoló tényezőinek retrospektív és prospektív vizsgálata személyes interjúk és pszichológiai kérdőívek bevonásával.

.

A szervezet energetikai egyensúlyának (táplálékfelvétel, anyagcsere, testhőmérséklet, testsúly) szabályozásában számos perifériás/centrális peptid-hormon szerepe ismert. A javarészt perifériás eredetű peptidek közül a leptin katabolikus hatását korábbi adataink is igazolták. Kevésbé ismert az inzulin szerepe, aminek a perifériás és centrális hatásai nem azonosak. Kísérleteinkben az agykamrába adott inzulin injekció/infúzió katabolikus (anorexigén és hipermetabolikus) és testsúlyra, ill. testösszetételre gyakorolt hatásait telemetriás rendszer segítségével vizsgáljuk különböző tápláltsági állapotú (kontroll, elhízlalt és kalória-restrikciós) hím Wistar patkányokban. Mivel a testösszetétel eltérései az inzulin-érzékenység változásával járnak, vizsgálatainkat az inzulin-érzékenységet fokozó farmakonok alkalmazásával tervezzük kiegészíteni. Párhuzamosan vizsgálni kívánjuk a centrálisan adott inzulin esetleges hatásait a vércukorszintre, valamint a subcutan adott inzulin egyes energetikai hatásait is.

A TDK hallgató feladata összegyűjteni, összehasonlítani és elemezni széleskörű szakirodalmi adatgyűjtés révén az elérhető epidemiológiai és más releváns adatokat a menedékkérők országai, valamint az irreguláris migráció szempontjából fő küldő országok tekintetében: morbiditási profil, védőoltási rendszer és lefedettség, az ellátórendszer állapota és működése, a helyi kulturális és vallási tényezők, melyek hatással lehetnek az egyének, közösségek egészségére, stb. Az összegyűjtött adatok elemzése alapján követően következtetések levonása a valós, ill. nem valós közegészségügyi veszélyekről, fenyegetettségről, valamint ezek megelőzéséhez szükséges lépésekről a fogadó országokban (pl. oltások, képzés, stb.)

Az iszkémiás posztkondicionálás kísérletes vizsgálatai

Az iszkémiás posztkondicionálás mechanizmusa, klinikai lehetőségei

Társtémavezető: Prof. Dr. Janszky József, egyetemi tanár

A kutatási téma első sorban a testtömeg-index agyi fehérállományi mikrostruktúrális korrelátumainak mágneses rezonanciás (MR) vizsgálatát fedi le.

Jelen kutatás célja, hogy egészséges 12-14 éves gyermekekben és szüleikben vizsgáljuk a testtömeg index hatását az agy fehérállományi mikrostruktúrális tulajdonságaira. Munkahipotézisünk, hogy a megváltozott testtömeg index önmagában megváltoztatja az agy szerkezetét, melyet a fehérállományi mikrostruktúrális paraméterek mérésével ki lehet mutatni.

Társtémavezető: Dr. Szabó Alíz, egyetemi adjunktus

A glioblastoma multiforme egy rendkívül agresszív tumortípus, melynek kezelésében fontos szerepet játszik egy alkiláló ágens, a temozolomide. Azonban a kezelt sejtek egy része ki tudja védeni a temozolomide-indukált DNS károsodást. Ezért úgy véljük, hogy együttes alkalmazása egy másik tumorellenes szerrel, az olaparibbal (mely egy ismert PARP inhibitor) hatékony lehet a tumorsejtek elpusztításában. Vizsgálataink során U251 sejteken szeretnénk tanulmányozni ezt a kombinált kezelést.

A gyomor intesztinális típusú adenocarcinomáinak megelőző állapota a gyomor nyálkahártya atrófia és intesztinális metaplázia, melyek súlyosságát és kiterjedtségét az OLGA szisztéma segítségével tudjuk megadni. Ezt a rendszert 2012 óta alkalmazzuk a PTE gasztroentorlógiai-pathologiai gyakorlatában. Jelen munka célja annak megállapítása lenne, hogy 1./ a súlyos és kiterjedt atrófia és/vagy metaplázia esetén a pathologus által javasolt szorosabb betegkövetés megvalósul-e a klinikai gyakorlatban, 2./ az OLGA szisztéma segítségével ki tudjuk-e emelni a korai karcinómás eseteket. E célból retrospektív módon vizsgálnánk az OLGA szisztéma szerint leletezett páciensek leleteit, továbbá a biopsziával vagy gasztrektomiás preparátumokban igazolódott adenocarcinómák eseteinek előzményi adataiban a diagnózis felállításának módját. Ennek során a betegek valamennyi megelőző biopsziás mintáját át kívánjuk tanulmányozni.

Társtémavezető: Dr. Ács Péter, egyetemi adjunktus

Az oligodendroglia sejtek fejlődése és a cuprizone által kiváltott kísérletes demyelinizáció

Társtémavezető: Dr. Szabó Alíz, egyetemi adjunktus

A bleomycin egy széles körben alkalmazott citosztatikum. A kezelés egyik mellékhatása a tüdőszövet krónikus gyulladása, mely a tüdőfibrózis kialakulásához vezet. Ezen folyamatok a mitokondriális dinamikát a fragmentáció irányába tolják el. Kísérleteink során egy egér tüdőfibrózis modellen vizsgáljuk az OPA-1 fehérje potenciális szerepét a mitokondriális károsodás kivédésében.

Társtémavezető: Dr. Csathó Árpád, egyetemi docens

A kutatás elsősorban kérdőíves vizsgálaton alapul, melynek célja feltérképezni, miként befolyásolják a betegek félelmei a fájdalomélményt. Konkrétan, az orvosi kezelésekkel, beavatkozásokkal és általában, a medikális helyzettel kapcsolatos félelmeket validált kérdőívvel rögzítjük, mely eredményeit összevetjük más, a fájdalom szubjektív elemeit vizsgáló eljárások (kérdőívek, kép értékelés stb.) eredményeivel. Célunk olyan hatékony módszerek kidolgozása, melyek alkalmasak a betegek félelmeinek oldására klinikai helyzetben is. (Közös téma Dr. Gács Borókával)

Az orvosképzés számos, részben specifikus stresszel járó folyamat, mely a medikusok jóllétét, tanulmányi teljesítményét és pályaszocializációját egyaránt befolyásolja. Az érzelmi zavarok – szorongás, depresszió, alkalmazkodási zavarok és következményeik – megelőzését segíti a képzés kockázatainak felismerése és megfelelő stresszkezelő technikák, vagy más intervenciók alkalmazása. Az orvosi szocializáció kihívásai kölcsönhatásban állnak a medikusok életszakaszából fakadó megterhelésekkel. A kutatási téma egészségpszichológiai nézőpontból vizsgálja a hallgatók kockázati tényezőit, a stresszcsökkentés és a prevenció lehetőségeit.

A nyaki gerinc hyperflexios-hyperextensios mechanizmussal létrejövő sérülése a közlekedési balesetek rettegett sérülés típusa. A legmodernebb biztonsági védelmi mechanizmusok alkalmazása ellenére sem kerülhetők el teljes mértékben. Következményei sokszor közvetlen halálokok, de biztosítási kártérítési ügyekben is – rendkívül diverz panasztár mellett – sokszor vezetnek, a túlélők esetén maradandó fogyatékosságot eredményező funkcionális állapotokhoz. A kutatás célja, multidiszciplináris megközelítésben vizsgálni a kérdést, többek-között: van-e genetikai determináltsága a nyaki porckorongok strukturális stabilitásának, és ha igen sérülékenyebbek-e a kollagénszintézist szabályozó gének tekintetében bizonyos alléleloszlással rendelkező személyek azonos típusú balesetekben, melyek a mechanizmus okozta strukturális változások a nyaki gerincet alkotó anatómiai struktúrákban, melyek a képalkotó diagnosztika és a neurológiai vizsgálat során biztos összefüggést mutató elváltozások, tünetek, milyen késői klinika tünetek állnak kétséget kizáró okozati összefüggésben ezen sérüléssel, mikor és milyen korlátok mellett fogadhatók el a vagyoni és nem vagyoni kártérítési igények ezen mechanizmusra, sérülésre alapítva.

A jelentkező hallgatók megismerhetik a tudományos szakirodalom releváns értékelési kereteit, formáit, a nyaki gerinc boncolásának speciális technikáját, a szövettani vizsgálatok lépéseit, alkalmazott genetikai vizsgálati lehetőségeket (PCR, primer tervezés, szekvenálás, statisztikai értékelés), az igazságügyi radiológiai vizsgálatok specialitásait és betekintést kapnak a mai polgárjogi kártérítési gyakorlat orvosjogi részleteibe is.

Társtémavezető: Dr. Veres Balázs, egyetemi docens

A redox egyensúly felbomlása meghatározó különböző betegségek pathomechanizmusában. Jelen esetben, a kialakuló oxidatív stress jelentőségét vizsgáljuk mikrobiális fertőzés során. Ehhez újgenerációs szekvenálás eredményeit használjuk bakteriális lipopoliszaccharidnak (LPS) kitett vad típusú, Ciklofilin-D kiütött – mely a mitokondriális permeabilitási pórus egyik fontos szabályzója -, valamint antioxidáns TEMPOL-lal előkezelt egér modellben. Elsődleges fókuszunk az LPS indukálta génexpresszió változások hálózat-alapú modellezése és elemzése, valamint hipotézisek vizsgálata az oxidatív stress szerepével kapcsolatban a szepszishez köthető szöveti károsodás és szervi diszfunkció során.

Az oxidatív stressz témaköre az utóbbi időben intenzíven kutatott tudományterület. Számos vizsgálat talált összefüggést a betegségek megléte és az oxidatív stressz mértéke között. Az oxidatív stressz mértékére különböző markerek segítségével következtethetünk (pl.: malonilaldehid, fehérjekarboniláció mértéke, aszimmetrikus dimetilarginin stb.). Irodalmi adatok szerint az említett markerek bizonyos betegcsoportokban képesek előre jelezni a betegségek kimenetelét, és alkalmasak a rizikóbecslésre. Ezen markerek széleskörű alkalmazása a már meglévő rizikófaktorokkal együtt hozzájárulhat a prevenció különböző szintjeinek fejlődéséhez.

.

Társtémavezető: Dr. Vörös Viktor, egyetemi adjunktus

Az öngyilkos viselkedés és a mentális zavarok komplex összefüggésrendszere - a genetikától a kultúráig. Epidemiológiai, pszichobiológiai és klinikai vizsgálata  

Társtémavezető: Dr. Osváth Péter, egyetemi docens

Az öngyilkos viselkedés szocio-kulturális háttere (nemzeti szövegek, himnuszok tartalomelemzése)

Társtémavezető: Prof. Dr. Fekete Sándor, egyetemi tanár

Az öngyilkos viselkedéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata (nemzetközi összehasonlító elemzések)

Társtémavezető: Dr. Kövesdi Erzsébet, egyetemi adjunktus

Az ováriumból szekretálódó ösztrogén képes az idegsejtek alapvető funkcióinak befolyásolására.  Az Alzheimer kórban fokozott  degenerációt mutató kolinerg neuronokat az ösztrogén védi a káros hatásokkal szemben, melyek fontos szerepet játszhatnak ezen idegsejtek túlélésében.  Az ösztrogén visszacsatolás révén szabályozza a fertilitás központi idegrendszeri  "processzor sejtjeit",  a gonadotropin releasing hormone (GnRH) neuronokat. Noha az ösztrogén elsődlegesen a géntranszkripció közvetlen szabályozásán keresztül hat az idegsejtekre, az utóbbi évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy az ösztrogénnek van egy gyors nem-klasszikus hatása, amivel képes a sejtek intracelluláris jelátvivő hálózatának gyors ,,áthangolására". Kísérleteinkben arra keressük a választ, hogy mi a mechanizmusa és szerepe ennek az ösztrogén indukálta nem-klasszikus hatásoknak a kolinerg és  a GnRH neuronokban.  Vizsgálatainkban immunhisztokémiát, konfokális lézer szkenning mikroszkópiát, egy-sejt elektrofiziológiát,
képalkotó egy-sejtes Ca2+ méréseket, transzgenikus technológiát és élő sejten megvalósuló egy molekula detekciós mikroszkópiát és viselkedés teszteket alkalmazunk.

Társtémavezető: Dr. Nemes Katalin, rezidens orvos

A kontrasztanyagos ultrahanggal végzett mélyvéna vizsgálatokról ez idáig kevés tudományos közlemény született. Az alsóvégtag mélyvénáinak ezen képalkotó eljárással történő vizsgálatához egy új módszert szeretnénk kidolgozni. A vizsgálati alanyok normál mélyvénás, visszeres, de normál mélyvénás, valamint mélyvénás  trombózison átesett és egyéb vénás insuficientiaval rendelkező betegek lesznek. Munkánk során szeretnénk meghatározni a mélyvénák láthatóságát, a mélyvénás trombózis vizualizálhatóságát és specifikus jeleit ultrahangos kontrasztanyaggal. Mérni szeretnénk a különböző vénás telődési dinamikákat, a recurrens vénák billentyűfunkcióit. Későbbiekben szeretnénk eredményeinket összehasonlítani az egyes betegek phlebographiajaval, valamint a nemzetközi besorolásokkal. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

A priméren beültetett nagyízületi implantátumok cseréjével járó műtétek során csontcement eltávolításra használt ultrahang-alapú eszköz humán csontra gyakorolt hatását vizsgáljuk.

A férfi meddőség napjaink egyik fontos egészségügyi problémája, a reproduktív korú férfiak egyre nagyobb számát érinti. Kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.

Az Y kromoszóma hosszú karján található AZF (Azoospermia factor) régiók mikrodeléciója a férfi terméketlenség egyik lehetséges oka, oligozoospermia és azoospermia kialakulásához vezet. A meddőségi kivizsgálás részeként az azoospermia faktor -a, -b és -c régióit vizsgáljuk molekuláris genetikai módszerrel (multiplex PCR).

Célunk az oligozoospermiához és azoospermiához köthető terméketlenség egyik lehetséges okának feltárása. A módszert ezen kívül kiegészítésként alkalmazzuk a bizonytalan külső genitáliákkal született gyermekek genotípusának megállapítására is. 

Társtémavezető: Prof. Dr. Berki Tímea, egyetemi tanár

A kutatás célja az autoantitest-termelő B-sejtek aktivációjának molekuláris és sejtszintű vizsgálata betegminták és modell sejtvonalak felhasználásával, celluláris és molekuláris immunológiai módszerek alkalmazásával.
 

Társtémavezető: Szűcs Dominika, egyetemi tanársegéd

A bioterrorizmus egyik potenciális fegyvere ma a halálos megbetegedést okozó B. anthracis spóráinak aeroszolos módszerrel való terjesztése. Éppen ezért a fertőzés egyik megelőzésének módja a kórokozó kimutatása. A módszernek gyorsnak és biztosnak kell lennie, ezért a hagyományos tenyésztési módszerek nem megbízhatóak, illetve túl hosszú időt vesznek igénybe. Valamint az is fontos, hogy a toxinokat hordozó kórokozót el tudjuk különíteni az ártalmatlan, betegséget nem okozó fajoktól. A molekuláris biológiai módszerek közül a real time PCR gyors és specifikus módon tudja kimutatni a toxint kódoló plazmidok jelenlétét, ami lehetővé teszi a megfelelő megelőző lépések megtételét.

A téma kidolgozása kooperációban történik, amely során az Igazságügyi Orvostani Intézetben a real time PCR módszerének és a DNS termék agaróz gélen való lefuttatásának technikájával (általánosságban) ismerkedhet a hallgató. Emellett megismerheti a különböző forrásokból történő DNS izolálás módszereit, és a real time PCR kísérlet tervezésének lépéseit.

A multirezisztens kórokozók terjedésével egyre inkább felértékelődik azon antibakteriális eljárások jelentősége, melyek bizonyos körülmények közt alternatívát nyújthatnak a terápiás szempontból problémás fertőző ágensek eliminálásra. Egy lehetséges terápiás módszert kínál a bakteriofágok alkalmazása. A munka keretében egyes kórokozók elleni fágok kerülnek izolálásra és karakterizálásra, illetve in vitro (felületi) és in vivo (egér modell) rendszerekben hatékonyságuk tesztelése.  

Társtémavezető: Dr. Várady Edit, egyetemi adjunktus

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik a bal kamra funkció megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes, bal kamra funkciót rontó szívbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

Preparatív munkánk során lehetséges gyógyszerjelöltek születése, bölcsője mellett tevékenykedünk. Célunk, hogy olyan vegyületeket állítsunk elő, melyek ígéretes antiproliferatív és/vagy antioxidáns (esetleg antimikrobiális) tulajdonságokkal bírnak. A vegyületek farmakológiai tesztelése társintézeti együttműködés kereteiben történik (nem mi végezzük). A megadott vegyületcsaládok bár farmakológiailag ígéretesek, közülük egyelőre nem került ki gyógyszerjelölt. A vegyületcsaládok származékait többek között Michael-addíciós, Dieckmann-kondenzációs, aldol-kondenzációs, izoaromatizációs, hidrogénezési-dehidrogénezési, gyűrűzárási, reduktív alkilezési és hidrolitikus-dekarboxilezési reakciók segítségével állítjuk elő. A témába kapcsolódó hallgató megtanulja a hatóanyag-szintézis menetét (GLP és GMP szerint), az átlagosnál magasabb anyagismeretre és labortechnikai tudásra tehet szert. Végeredményben hosszabb távon is használható, tudományos szintű preparatív szerves gyógyszerkémiai rutint sajátíthat el. Tevékenységének már első eredményeiről beszámol a helyi és országos TDK konferenciákon. Megfelelő eredményesség mellett lehetősége nyílik arra is, hogy folytatásként bekapcsolódjon a PhD képzésbe.

Társtémavezető: Prof. Dr. Kollár László, intézetigazgató, tanszékvezető

Munkánk során a PTE TTK Szervetlen Kémiai Tanszéke által szintetizált benzofurán származékok (elsősorban 2- és 3-karbonsavamidok) biológiai hatását vizsgáljuk. Teszteljük új vegyületeink oldhatóságát, hatásukat különféle tumoros és nem tumoros sejtvonalakon. Azon vegyületek, melyek nem károsítják a normál sejteket, de fokozzák a tumoros sejtek elhalását további kísérletek alanyai lesznek. Vizsgáljuk az apoptózis-nekrózis folyamatára, a szabadgyök termelésre, a mitokondrium funkcióra kifejtett hatásukat. A sejtvonalakon nagyon jól ható vegyületeket állatkísérletes rendszeren tovább vizsgáljuk.

Társtémavezető: Dr. Horváth Bálint, szakorvos

(folyamatban)

Ex vivo vizsgálat: eltávolított humán fogak gyökércsatornáiból, in vitro betört műszerek eltávolítása történik ultrahangos technikával, többféle eszköz illetve preparálási stratégia alkalmazásával. A beavatkozás ideje alatt folyamatosan mérjük a gyökérfelszín hőmérsékletváltozásait. A beavatkozást követően értékeljük a gyökércsatorna morfológiát valamint a preparáló műszer és az eltávolított műszerdarab deformitásait.

Társtémavezető: Dr. Tardi-Szabó Judit, szakorvos

A beültethető szívingerlő készülékek defibrillátorok, reszinkronizációs eszközök beültetése magával hozta azok ellenőrzésének szükségességét. A klinikai ellenőrzés beültető centrumok által működtetett ambulanciákon történik. Ennek során alapvető a betegek fizikális vizsgálata, állapotuk felmérése, a beültetett készülék feletti bőrterület ellenőrzése. A készülék elektromos ellenőrzése számítógép alapú programozókon keresztül, telemetria segítségével történik, EKG ellenőrzés mellett. Új lehetőség a készülék elektromos és egyéb paramétereinek, a kimerülési tendenciának vezeték nélküli ambuláns ellenőrzése, mely vezeték nélkül nyert EKG-val együtt gyors, biztonságos utánkövetést tesz lehetővé.  A készülékek memóriakiterjesztése segíti a ritmuszavar analízist, a rövid és hosszútávú  készülék működés megítélését. A távoli ellenőrzés az ambuláns megjelenések számának csökkentésével költségcsökkentést és eseményfüggő eseti betegellátást tesz lehetővé.

Társtémavezető: Prof. Dr. Kollár László, intézetigazgató, tanszékvezető

Munkánk során a PTE TTK Szervetlen Kémiai Tanszéke által szintetizált nikotinsavamid-oxim származékok (BGP-15 és analógjai) biológiai hatását vizsgáljuk. Teszteljük az új vegyületeink oldhatóságát, hatásukat különféle tumoros és nem tumoros sejtvonalakon. Azon vegyületek, melyek nem károsítják a normál sejteket, de fokozzák a tumoros sejtek elhalását, további Kísérletek alanyai lesznek. Vizsgáljuk az apoptózis-nekrózis folyamatára, a szabadgyök termelésre, a mitokondrium funkcióra kifejtett hatásukat.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit, egyetemi adjunktus

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik egyes billentyűk morfológiai és részben funkcionális megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes billentyűbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

Társtémavezető: Dr. Buzás Péter, egyetemi docens

A projekt célja olyan küklopszi, anaglyph random pont szereogram ingerek kifejlesztése, melyek nem igénylik a monitor színkalibrációját vagy illesztését az alkalmazott szinszűrőkhöz,  de alkalmasak mind humán, mind pedig macska binokuláris információ feldolgozó rendszerének objektív vizsgálatára. 

Az egészségünk megőrzésében jelentős szerepet játszó, antioxidáns tulajdonságú, növényi eredetű polifenolok, a mai napig a tudományos kutatások szerves részét képezik. A mai modern, nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) módszerek lehetővé teszik a komplex mintákban kis koncentrációban jelenlévő bioaktív molekulák elválasztását, analízisét. A vizsgálatok célja a különböző, növényi eredetű polifenolok optimális extrakciós eljárásának kidolgozása, az egyes polifenolok minőségi valamint mennyiségi meghatározása. A HPLC segítségével azonosított polifenolok jelenlétét a vizsgált mintákban további tömegspektrometriás mérésekkel bizonyítanánk.

Társtémavezető: Prof. Dr. Vermes Csaba, egyetemi tanár

Állatkísérletes modellben sikeresen alkalmazott fokális porcdefektus ellátását szolgáló tiszta hyalinporc-alapú porctranszplantáció technikájának és eszközparkjának konvertálása humán klinikai kipróbálási fázisú vizsgálatokban alkalmazható módszertanra.

A téma célja a biológiai kezelés hatékonyságával összefüggő betegparaméterek vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Vizsgálni kívánjuk az elsődleges és másodlagos hatásvesztéshez vezető okokat.A téma célja a biológiai kezelés hatékonyságával összefüggő betegparaméterek vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Vizsgálni kívánjuk az elsődleges és másodlagos hatásvesztéshez vezető okokat.

Klinikánkon gondozott gyulladásos bélbetegségben szendveő gyermekek körében alkalmazott biológiai terápia felmérése: kezelés indikációi, hatásossága, időtartama, komplikációi, kimenetel.

-

Biológiai terápiák alkalmazási lehetőségei a nőgyógyászati daganatos megbetegedések komplex ellátása során

Társtémavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre, egyetemi tanár

A klinikánkon már évtizedek óta alkalmazott, modern szemléletű endoszkópos melléküreg sebészet kapcsán jelenleg is ellentmondásos a posztoperatív orrtamponálás kérdése. Új típusú, felszívódó orrtamponok biológiai és klinikai hatékonyságát tanulmányozzuk randomizált, kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatátokkal krónikus melléküreg gyulladás miatt operált beteganyagon a Pécsi Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán. Műtét közben felvett klinikai adatokat, endoszkópos státuszt rögzítjük és statisztikailag feldologozzuk követés és különböző betegkérdőívekkel kapott eredményekkel együtt. 

Biomarkerek a szepszis korai diagnosztikájában

A tüdő daganatai milliók halálát követelik évente világszerte, és a tüdőrák az egyik vezető halálozási ok Magyarországon is. Kutatásaink a nem-kissejtes-tüdőrákra (NSCLC) koncentrálnak, melyek differenciáldiagnosztikai markerei, avagy terápiás lehetőségei is limitáltak. A vizsgálatokhoz a disztális tüdő daganatos modellezésével, a daganatot kiváltó behatások molekuláris vizsgálatára, jelátviteli folyamatok, szöveti szerkezet, génexpressziós módosulások analízisére koncentrálunk.  

Biomarkerek jelentősége az asszisztált reprodukciós eljárásokban

Mára a sportolók mindennapi felkészülésének szerves részét képezi és nélkülözhetetlen információkkal segíti az elméleti és alkalmazott kutatások eredményeit integráló sportorvostan. A molekuláris biológia révén a sportmedicina mindhárom pillére (prevenció, terápia és rehabilitáció) jelentős lépéseket tett a sportolók személyre szabott, biomarker-alapú ellátása terén. A gyakorlati alkalmazhatóság egyre szélesebb spektrumot ölel fel, segítve a sportoló hatékony felkészülését és az egyénre szabott fejlesztés folyamatos nyomonkövetését. 

A SAV életet veszélyeztető állapot. A primér inzultust túlélő betegek mortalitását olyan szekunder károsodások határozzák meg mint a vasospasmus által okozott neurológiai deficit (delayed neurological deficit=DND). Célunk az L-arginine lebomlása során keletkező metilált arginin származékok (ADMA, SDMA) szerepének vizsgálata DSA-val igazolt vasospasmusban. Betegeinket az idegsebészeti klinikán endovascularis ellátásra kerülő betegekből választjuk be.

Biomarkerek vizsgálata merkel sejtes karcinómában

Endofenotípus markerek vizsgálata bipoláris affektív zavarral élő páciensek elsőfokú hozzátartozói körében.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás (BAO) új megközelítést jelent a mindennapi orvosi gyakorlatban, ahol figyelembe vesszük a rendelkezésre álló szakirodalom eredményeit és rangsoroljuk a vizsgálat minősége alapján, majd az eredmények kritikus kiértékelése alapján alkalmazzuk azokat a gyakorlatban.

Irodalmi adatok szerint az aszimptomatikus bölcsességfogak 25 %-a mellett fedezhető fel parodontális patológiás elváltozás. A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinikán folyó kutatási munka célja, hogy válogatottan jó szájhigieniével rendelkező fiatal populációban az alsó bölcsességfoggal kapcsolatos parodontális patológia előfordulásának vizsgálata, ezáltal a jó egyéni szájhigiéne preventív hatásának felmérése.

A kutatómunka célja megvizsgálni, vajon a fogszabályozó kezelés megváltoztatja-e az alsó bölcsességfogak - elsősorban azok az ideg lefutásához vizsonyított -  helyzetét, ilteve növeli-e a fogak imapkciójának veszélyét.

Bőr és szemlencse fluoreszcencia vizsgálata diabéteszes és/vagy krónikus vesebeteg páciensekben

-

Korábbi vizsgálataink alapján az adenohypophyis elégtelenség hátterében 41%-ban nem funkcionáló adenoma (NFA) állt. A NFA-k általában „csendben” növekszenek mindaddig, amíg térfoglaló hatásukból fakadóan (kompressziós tünetek, hypophysis apoplexia) a betegnek panaszt nem okoznak. Első vonalbeli terápiája a műtét, viszont irodalmi adatok alapján a NFA tumorok kiújulási rátája 47.3%. A prolactinomák esetében alkalmazott dopamin agonista készítmények közül hazánkban a bromocriptin és a quinagolid érhető el. A nemzetközi irodalomban egyre gyakrabban találkozunk ezen gyógyszerek alkalmazásával NFA-ban szenvedő betegek esetén, az eredmények alapján gátolják a tumor növekedést és a recidíva kialakulását.

Jelen analízisünk célja egy metaanalízis készítése nemzetközi és hazai adatok felhasználásával, majd az eredmények összevetése a saját tapasztalatainkkal.

Feladatkör: nemzetközi és hazai közlemények áttekintése, betegadatok kigyűjtése (prospektív és retrospektív), azok táblázatba történő bevitele, az eredmények összehasonlítása

.

A bakteriális eredetű enterális megbetegedések fő kórokozó ágense a Salmonellák mellett a Campylobacter jejuni. A nagyfokú genetikai változatosságot mutató izolátumok közös vonása az inváziós képesség, melynek számos részlete vár még tisztázásra. A rendelkezésre álló transzkriptom analízis eredményei alapján több olyan célgén funkcionális vizsgálatát végezzük, amelyek szerepének tisztázása közelebb vezethet a sejtinternalizációs folyamat, és ezzel a gazda kórokozó közti kapcsolat sajátságainak megértéséhez. 

.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit, egyetemi adjunktus

A storke képalkotó diagnosztikájában napjainkban elengedhetetlen a natív  koponya CT és CT angiográfiás vizsgálat a gyors terápiás döntések meghozatalához.
A betegség etiólógiájának felderítése során ha cardialis emboliaforrás felmerül jelenleg transthoracalis és tarnsoesophagealis echocardiografia elvégzése tekinthető rutinszerűnek.
Azonban e vizsgálómódszer nehézkes elérhetősége és időigényessége miatt klinikai gyakorlatunkban általában nem végezhetők el a betegellátás megkezdésekor, habár a tovább terápia szempontjából hasznos információkhoz juthatnánk.
Irodalmi adatok alapján a szív CT vizsgálata megfelelő módszernek tekinthető a cardialis embóliaforrások megítélésében. 

Egy prospektív és egy retrospektív klinikai vizsgálatot tervezünk.
Tervünk, hogy az időablakos stroke diagnosztikájában az ellátó intézmények közötti konszenzus alapján már elfogadott protokoll alapján végzett többfázisú CT angiográfiás méréseket követően a vizsgálatot - további intravénás kontrasztanyag adása nélkül - a szív régiójáról készített alacsony sugárdózisú prospektív triggerelésű EKG kapuzott vénás fázisú CT méréssel egészítsük ki az esetleges embóliaforrások (például pitvari és kamrai thrombusok) és/vagy hajlamosító anatómiai eltérések felderítése céljából.
További retrospektív adatgyűjtést is tervezünk a PTE Radiológiai Klinikájának beteganyagában, melynek célja hogy akut stroke miatt CT vizsgálaton, és azt megelőzően vagy azt követően szív CT vizsgálaton is átesett betegek képi adatait a stroke esetleges cardiális eredetének kimutatása szempontjából is megítéljük.

.

-

A súlyos szepszis halálozása sajnos továbbra is magas az intenzív osztályokon.   Irodalmi adatok alapján a korai "szepszis csokor" alkalmazása a halálozás szignifikáns csökkenéséhez vezet. Ennek egyik eleme a korai széles spektrumú antibiotikus kezelés megkezdése, vagyis minél korábban fel tudjuk állítani a diagnózist annál jobb a beteg túlélési esélye. Jelenleg a diagnózis felállításában a klinikai kép mellett elsősorban a procalcitonin szint (PCT) mérése segít. A PCT azonban műtétet,  égési sérülést követően is megemelkedhet, másként viselkedhet sebészi illetve belgyógyászati betegekben. Ezért alapkutatási módszereket is alkalmazva szükség lenne olyan markert találni, mely a PCT-hez képest nagyobb szenzitivitással és specificitással rendelkezik, és előbb jelzi a szeptikus állapot kialakulását. Kis esetszámú irodalmi adatok alapján a szolúbilis CD14 egyik származékának, a presepsinnek mérése megfelelhet e kritériumoknak. Gyorsabban jelez a PCT-nél, szintje nem csak a SIRS-t és szepszist különíti el, hanem különbséget tesz a különböző súlyosságú szeptikus állapotok között is.

A CD7 molekula a T-sejt fejlődés egyik legkorábban megjelenő sejtvonal specifikus markere, amely egészséges T- és NK-sejteken expresszálódik. A Pathológia Intézetbe T-sejtes limfoproliferáció klinikai gyanújával érkező betegek áramlási citometriával vizsgált perifériás vérmintáin feltűnt, hogy esetleg összefüggés lehet CD7 antigén expressziójának csökkenése és T-sejt receptor (TCR) monoklonális génátrendezőse között. 

A vizsgálat során nagyszámú betegmintán szeretnénk összevetni 10-színű áramlási citometriával a különböző T- és NK-sejt populációkon mért CD7 expressziót a PCR technikával vizsgált T-sejt receptor (TCR) génátrendezőssel. Amennyiben összefüggés van a CD7 expresszió és a TCR klonalitás eredmények között, az a jövőben segíthet a kiválasztani a klinikailag gyanús minták közül, hogy mely mintákon érdemes elvégezni a molekuláris TCR vizsgálatot. A munka során lehetőség nyílik az áramlási citometria, illetve a DNS izolálás és PCR technika elméleti és gyakorlati megismerésére.

Társtémavezető: Dr. Börzsei Rita Judit, egyetemi adjunktus

A számítógépes dokkolás a gyógyszertervezés kihagyhatatlan eszköze, amelyet gyógyszergyárak is széleskörűen alkalmaznak. A projekt a gyógyszer-célpont kölcsönhatások szerkezetének és energiájának számítógépes dokkolással történő előrejelzésére fókuszál. A módszer képességeit és korlátait is vizsgáljuk, gyógyszer-célpont rendszerek egy szettjén. A szettet a hallgató és a témavezető közös érdeklődési köre alapján állítjuk össze.

Társtémavezető: Dr. Hetényi Csaba, egyetemi docens

A számítógépes dokkolás a gyógyszertervezés kihagyhatatlan eszköze, amelyet gyógyszergyárak is széleskörűen alkalmaznak. A projekt a gyógyszer-célpont kölcsönhatások szerkezetének és energiájának számítógépes dokkolással történő előrejelzésére fókuszál. A módszer képességeit és korlátait is vizsgáljuk, gyógyszer-célpont rendszerek egy szettjén. A szettet a hallgató és a témavezető közös érdeklődési köre alapján állítjuk össze.

Cervixérlelés és VBAC (császármetszés utáni hüvelyi szülés)

A kutatás célja az ITO-n kezelt betegek cirkadián diszfunkciójának és az immunrendszerre való hatásának vizsgálata.

A malignus betegségek egyre nagyobb hányadában válik egyértelművé, hogy a különböző genetikai eltérések eltérő biológiai viselkedéssel, terápiára való érzékenységgel, illetve kórlefolyással társulnak. Plasmasejtes myeloma esetében néhány, az immunglobulin nehézlánc gént (IGH) érintő transzlokáció, TP53 deléció, illetve az 1-es kromoszómát érintő strukturális eltérések prognosztikai értékkel bírnak, melyek vizsgálata ma már a rutin diagnosztika része. Tekintettel arra, hogy a myelomás sejteket nehéz in vitro tenyészteni, a vizsgálat alapja fluoreszcencia in situ hibridizáció (FISH).

A csontvelői aspiratumokban sok esetben csupán kevés myelomás sejt azonosítható, így a FISH vizsgálatok megbízhatósága sok esetben nem elfogadható. Amennyiben lehetséges, a plasmasejtek dúsítása szükséges a FISH vizsgálatok előtt; enélkül sok esetben nem érdemes a vizsgálatot elvégezni. Előfordul, hogy jó minőségű kenetek, illetve metszetek esetében a plasmasejtek morfológiailag azonosíthatók a plasmasejtek, ilyen esetben is végezhető FISH.

A projekt célja áttekinteni, hogy az elmúlt 5-6 évben a PTE Pathologiai Intézetben milyen citogenetikai vizsgálatokra került sor plasmasejtes myeloma kapcsán. Cél továbbá megvizsgálni, hogy a plasmasejtes dúsítás milyen hatásfokú volt, hogy vajon a különböző eltérések mutatnak-e eltérő gyakoriságot a dúsítás után végzett vizsgálatok során a dúsítás nélküliekhez képest. A különböző eltérések közötti klonális kapcsolat, valamint a konvencionális kariotipizálás szerepének megállapítása is a vizsgálatsorozat céljai között szerepel.

A gyulladásos faktorok szerepe a plakk ruptura kialakulásában már több nagy nemzetközi vizsgálattal igazolt, azonban az egyes gyulladásos faktorok pontos szerepe, felhasználhatósága egy esetleges korai rizikóbecslésre a mai napig nem teljesen ismert. Vizsgálatunkban elektív és akut PCI-re kerülő betegtől veszünk többszörös vérmintát, melyből mikrogyöngy alapú immunoassay segítségével határozzuk meg az egyes anatómia pontokból, meghatározott időintervallumban levett plazma minták citokin és egyéb akut fázis fehérjék szintjét.

Felnőtteknél progrediáló, súlyosfokú, süketséggel határos idegi halláscsökkenés, hallókészülékkel kellő mértékben nem javítható beszédértési zavar esetén jön szóba.
Gyermekeknél veleszületett belsőfül eredetű süketség, súlyos fokú halláscsökkenésben alkalmazható, mivel az időben elvégzett cochlearis implantatio és azt követő megfelelő rehabilitációt alkalmazva normál iskolába tudnak tanulni és nem siket-néma gyerekek válnak belőlük. A kivizsgálás során különböző szubjektív és objektív audiológiai vizsgálatok szükségesek a halláscsökkenés mértékenek pontos meghatározása céljából. Az újszülöttkori univerzális hallásszűrésnek fontos szerepe van a hallássérült babák diagnosztizálásában. Műtét előtt képalkotó vizsgálatokkal tisztázni kell az agyi struktúrák, VIII. agyideg épségét, és a cochlea átjárhatóságát. A műtéti technikák folyamatosan fejlődnek, finomodnak. A rehabilitáció komplex team munka : nagyon fontos az implant rendszeres programoza, a szurdopedagógus, logopédus, szükség esetén pszichológus munkája a szülőkkel illetve a betegekkel együttesen.

.

Társtémavezető: Dr. Kupó Péter, klinikai orvos

A pitvarfibrilláció miatt végzett katéterablációs beavatkozások száma hazánban évről évre növekszik. Az eljárás során a pulmonalis vénák izolációját végezzük. Az elmúlt években a pulmonalis vénák izolációja rádiofrekvenciás abláció mellett cryoballonnal is széles körben elérhetővé vált. Vizsgálatunkban a Szívgyógyászati Klinikán, a két eltérő technikával végzett beavatkozásokat hasonlítjuk össze.

Csáth Géza élete, munkássága és betegsége

-

-

 A csípőprotézis nehezített eseteinek műtéti megoldása és késői eredményei. 

-

Csont és ásványianyagcsere-zavar és szív-érrendszeri betegségek kapcsolatának vizsgálata veseelégtelenségben

Az impedancia mérésen alapuló anyagvizsgáló eszközök orvosi gyakorlatban való bevezetése áll a fejlesztéseink középpontjában. Ennek a keretében az a kitűzött célunk, hogy az általános felhasználásra kifejlesztett Impedancia Mérőeszközt olyan irányba fejlesszük, amelynek segítségével a protézisek kilökődését okozó kórfolyamatok korai diagnózisát lehet vizsgálni. A protézisek környezetében bekövetkező változások (folyadékterek, melynek hátterében elsősorban gyulladás áll), jól vizsgálhatóak ezzel a módszerrel. Az extracelluláris folyadék pH változása (csökkenése), illetve a szöveti terek és a protézis, mely általában titán ötvözet, jelentős eltérésekként jellemezhető vezetőképesség szempontjából. Ezt kihasználva az általunk kifejlesztendő prototípussal ennek a problémának a megoldását tervezzük. A fejlesztések elvégzéséhez elengedhetetlen az eszköz szoftveres és hardveres fejlesztése mellett, annak validálása, illetve biológiai objektumokon való méréssekkel történő igazolása. Az in vivo kísérletekhez szükséges olyan csontsejtkultúrák kialakítása, melyeknek a segítségével az implantátum környezetében bekövetkező folyamatok, elektromos térben történő mintavételezését elvégezhetjük. Tovább lépésként, kísérletes állatmodellben (nyúl) vizsgáljuk meg a sejttenyeszétekből kapott impedancia értékeket. Fontos, hogy meg tudjuk állapítani, hogy van-e bármilyen hatással a kilökődésre a mozgás. A mozgás detekcióhoz szükség van megfelelő mozgás detektáló eszközre, amit a Noldus EthoVision XT eszköz biztosít számunkra. A kísérletekből származó eredmények alapján egy a csontimplantátum gyulladások kimutatására alkalmas prototípus kerülne kifejlesztésre . 

...

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor, radiológus szakorvos

A szív CT vizsgálatok során több olyan információt, adatot nyerhetünk, ami módosíthatja a beteg cardiovasculáris rizikó besorolását. A témán belül lehetőség nyílik e paraméterek megismerésére, mérésére, társklinikákkal együtt működve bizonyos betegcsoportokon belüli szerepük feldolgozására.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit, egyetemi adjunktus

TAVI (trans aortic valve implantation) beavatkozások megtervezésében az egyik és sok tekintetben leginformatívabb vizsgálati eredményt a CT angiográfiás vizsgálat szolgáltatja. A témában áttekintésre kerülnek a CT angiográfiás vizsgálatok vizsgálati technikái. Lehetőség nyílik a TAVI tervezéshez szükséges rekonstrukciók megismerésére és mérések végzésére.

Társtémavezető: Dr. Kriszta Gábor, PhD hallgató

Cuprizone által létrehozott neurodegenerációs modelleket vizsgálunk MR-képalkotással, amelynek segítségével in vivo nyomon követhetővé válnak az elváltozások. Kísérleteinket első sorban egér modelleken végezzük, különböző KO törzsek bevonásával. Vizsgálataink célja a pathomechanizmus mélyebb megértése, illetve a lehetséges intervenciós pontok feltérképezése. Munkánk részét képezi a jelenleg rendelkezésre álló metodikák tökéletesítése, illetve új eljárások kifejlesztése és optimalizálása is.

Társtémavezető: Prof. Dr. Hegyi Péter

Cytokróm C és a tüdőrák gyógyszerek metabolizációja

A vese onkocytoma és chromophob veserák differenciális diagnózisa és prognózisa

Társtémavezető: Dr. Péntek Sándor, szülész-nőgyógyász szakorvos

D - vitamin az asszisztált reprodukcióban

A daganatos betegek 80%-a szenved közepes vagy erős fájdalmaktól. Ezeknek több mint 50% nem megfelelően kontrollált. A fájdalom a betegek legnagyobb félelmei között szerepel az életvégén. A fájdalom csillapításának ismerete a leendő orvos kollégák számára is kiemelt fontosságú, megfelelőségének vizsgálata hatással lehet a betegek életminőségének javításában. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

A végstádiumú vesék tumorai: a mikrokörnyezet immunhisztológiai vizsgálata

Társtémavezető: Dr. Horváth Attila, egyetemi docens

Phase separation, that is, the formation of high and low density zones inside of an initially homogeneous field with an intermediate concentration of a conserved entity occurs in a series of physical and biological systems. Some interesting aspects of the dynamics of such systems can be modeled by the Cahn-Hilliard equation, or even by reaction-diffusion equations. Practical applications of these (systems of) partial differential equation include phase separation in polymer solutions, dislocation dynamics in solids, formation of ecological patterns, biological morphogenesis, modeling animal skin patterns and many others.

We intend to model the dynamics of defect interactions of colloidal precipitates forming behind a chemical reaction-diffusion front in polyvinyl alcohol gels, previously investigated by PH. Our first goal would be to provide a model and a computer simulation based on a system of reaction-diffusion equations. After this, the Cahn-Hilliard equation coupled to a moving front will be used to model and simulate the phenomenon. Programing skills, a minimal experience in using Linux and some knowledge of numerical methods will be necessary. Later we might perform experiments as well.

Supervisors: Péter HANTZ, PTE AOK Biofizikai Intézet, András BÜKI, InSilico Ltd., and Attila HORVÁTH, PTE TTK Szervetlen Kémia Tanszék

Consultant: István GROMA, ELTE TTK, Institute of Physics

Társtémavezető: Prof. Dr. Tényi Tamás, egyetemi tanár

Depresszió, pszichózis és öngyilkosság - pszichopathológia a filmmûvészetben és
zenében

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt, PhD hallgató

A cisztás fibrózis (CF) a CFTR kloridcsatorna funkcióvesztő mutációja (leggyakoribb a deltaF508) révén kialakuló kórkép, amely a külső elválasztású mirigyek kóros működését okozza. Komplex kórkép, mely főleg súlyos légúti- és emésztő szervi tüneteket okoz, gyakran érintett a pancreas is. A pancreas parenchymiájának károsodása már korán, akár in utero, is bekövetkezhet, így vezetve inzulin-hiányos állapot kialakulásához (cystic fibrosis-related diabetes, CFRD). Ezt a kórképet a III. típusú (egyéb) diabetes mellitus kategóriába soroljuk.

A téma során metaanalízis segítségével vizsgáljuk a CFRD diagnosztikájában felhasználható módszereket. A diagnosztikus metaanalízis célja a különböző modalitások összehasonlítása, rangsorolása. A jelenlegi irányelvek szerint az arany standard az orális glükóz-tolerancia teszt (OGTT), azonban számos más modalitás is elérhető (pl. folyamatos glükóz-monitorozás, éhgyomri vércukorszint és haemoglobin A1C mérése). Eredményeink hozzájárulhatnak a legjobb (és legköltséghatékonyabb) módszer kiválasztásához.

.

A diabetes mellitus krónikus szövődményei közé tartoznak a nagyér-károsodások. Irodalmi áttekintés keretében vizsgáljuk a kardiovaszkuláris kockázatot, az egyes szervek érintettségét diabeteses és nem-diabeteses betegekben. Ezen kívül áttkintjük az antidiabetikus kezeléseknek, gyógyszereknek a kardiovaszkuláris rizikóra gyakorolt hatását.

Társtémavezető: Dr. Pálfi Anita, egyetemi adjunktus

Dietetikai tevékenység eredményességének vizsgálata kardiovaszkuláris betegekben

Társtémavezető: Dr. Alizadeh Hussain, egyetemi docens

A leggyakoribb, DLBCL típusú malignus lymphomában szenvedő betegek kb. 1/3-a nem gyógyítható meg. A munka során a kezeletlen FFPE szövetblokkokon a tumor fenotipus stratifikációja,  proliferációs kapacitásának vizsgálata valamint citogenetikai jellemzése történik meg immunhistologiai és interfázis citogenetikai (iFISH) eljárásokkal. A feno- és genotipus adatokat összevetjük a részletes klinikai stádium és monitorizálási adatokkal a jobb therápiás stratifikáció vizsgálatának céljából. A vizsgálatokat 100, a PTE-en diagnosztizált és/vagy kezelt betegségben kivánjuk elvégezni.

A sportfizioterápia és ezen belül a core tréning alkalmazásával a lumbális motoros kontroll fejleszthető, melynek hatására a sportsérülések száma csökkenthető, a végtagok relatív ereje nő, így hatással van a sport teljesítményre és a sportpályafutásra. A core tréning mozgásanyaga nem standardizált, nem sportág specifikus. A dinamikus stabilizálásnak a labdás csapatsportágakban azért van jelentősége, mert ez egy speciális fejlesztést biztosít és a sérüléseket és műtéteket követő rehabilitáció minden szakaszában alkalmazni kell. A törzs stabilizáció során az izmok végig nagy terhelés és feszülés alatt állnak, az alsó-, felső végtag és a törzs összhangban működik. Hangsúlyt fektetünk a mély stabilizáló izmok erősítésére, a rövidülésre hajlamos izmok nyújtására, az ízületi mobilizációra és a gerincgörbületek normalizálására valamint a regeneráló edzésekre.

Retrospektív vizsgálat keretein belül a direkt frontfog-felépítéssel rendelkező páciensek frontfog- és szemfogvezetésének ellenőrzésével keressük az összefüggést a direkt restaurátum törése és a páciens okklúziója között.

Nagyérelzáródás esetén egyértelmű evidencia van arra, hogy az eret elzáró thrombus mechanikus eltávolítása javítja a funkionális állapotot és a halálozást csökkenti. Distalisabb, kis ereket érintő elzáródások esetén az irodalomban kevesebb evidencia áll rendelkezésre.

Az európai populációban a leggyakoribb fogszabályozási eltérés a szagittális dimenzióban a disztálharapás (II. osztály). A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogszabályozás Osztályán II. osztályú anomáliával jelentkező páciensek retrospektív vizsgálatát végezzük. A kezelés előtt és után készült laterális teleröntgen felvételeket Hasund- féle kefalometrai analízis alapján értékeljük és a különböző terápiás eljárások szkeletális és dentoalveoláris hatásait elemezzük.

A DNS alkalmazásának fontossága az igazságügyi orvostaniban napjainkra megkérdőjelezhetetlen. Minimális mennyiségű mintából is lehetséges a genetikai profil felállítása, azonban számos külső tényező (detergensek, nedvesség tartalom..) gyorsíthatja a DNS lebomlását. Vizsgálataink során ezen faktorok szerepét mérjük.

A TDK munka keretében a hallgató elsajátíthatja az igazságügyben alkalmazott DNS izolálási és analizálási módszereket.

Társtémavezető: Dr. Dr. Bock-Marquette Ildikó, tudományos főmunkatárs

A dobhártya-perforáció létrejötte legnagyobb részt traumás vagy infektív eredetre vezethető vissza. A záródás ezen esetekben mintegy 80%-ban spontán létrejön. A három hónapon túl meglévő perforációt krónikusnak tekintjük, ilyenkor krónikus gennyes középfülgyulladásról beszélünk, és ennek zárása már csak műtéttel oldható meg. A gyakorlatban számos anyag, illetve sebészi módszer használatos erre a célra, azonban a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikeres a gyógyulás minden esetben. Így felmerül az igény olyan anyagok használatára is, melyek aktívan elősegítik a dobhártya sejtjeinek migrációját, proliferációját, és a perforáció záródásához vezet lehetőleg műtéti beavatkozás szükségessége nélkül.

 A thymosin beta-4 (TB4) nevű fehérje fontos szerepe az egyedfejlődés során a neurogenesis, valamint az angiogenesis tekintetében már korábban bizonyítást nyert. Emellett kifejlett szervekben is leírták a sejtek migrációját, proliferációját elősegítő hatását, mely például a sebgyógyulás folyamatában bír nagy jelentőséggel.

Kutatásunk elsődleges célja egér dobhártyákon bizonyítani a thymosin beta-4 fehérje regenerációt elősegítő hatását. Ehhez először in vitro kísérleteket tervezünk, melynél vizsgáljuk a fehérje hatását a dobhártya különböző rétegeit alkotó sejteken. Ezt követően in vivo állatkísérletben mesterségesen létrehozott dobhártya perforáció gyógyulási folyamatát tanulmányozzuk a thymosin beta-4 fehérje hatására. Az állatkísérlettekkel párhuzamosan in vitro humán dobhártyákon is vizsgáljuk a TB4 hatását. A kísérlethez olyan betegek ép dobhártyáját tudjuk felhasználni, akiknek a közép- és/vagy belső fület érintő elváltozás műtéti megoldásának része a dobhártya eltávolítása.

Társtémavezető: Prof. Dr. Pajor László, egyetemi tanár

Down, Edwards és Patau szindróma központi idegrendszeri mozaicizmusának vizsgálata in situ molekuláris genetikai eljárással

A sentinel nyirokcsomó koncepció forradalmasította az emlőtumorok és egyéb daganatok műtéti kezelésének módszerét. Amennyiben a tumor nyirokelvezétésének útján elhelyezkedő első nyirokcsomó (sentinel) szövettanilag negatív, nincs szükség kiterjeszett műtétre és pl.emlőtumor esetén teljes axilláris blokdisszekcióra. Ugyanakkor törekedni kell a beteg teljes tumormentessé tételére és a recidivák megelőzésére. Fontos feladat az így operált betegek nyomonkövetése, betegségük kimenetelének alakulása, ennek segítségével a prognosztikai tényezők meghatározása, ehhez nagy beteganyag áll rendelkezésre.

Az egyes szervrendszerek működésének in vivo vizsgálatára funkcionális alapokon nyugvó statikus és dinamikus módszerek állnak rendelkezésre, amelyek során számítógépes támogatással tudjuk a radiofarmakon útját nyomon követni a szervezet belsejében. Az új hibrid rétegfelvételi technikával (SPECT/CT) még pontosabb morfológiai és funkcionális elemzést adhatunk a különböző betegségekben kimutatható elváltozásokról, akár a molekuláris diagnosztika szintjén. A módszer elsősorban az onkológia területén hasznos, ennek felmérésére nagy beteganyag áll rendelkezésre különböző daganatok esetében.

A tüdő megbetegedéseinek kezelése szempontjából nagyon fontos a drog-transzporterek funkciójának analízise.   Noha a transzporterek expressziós mintázata sok esetben korrelációt mutat a betegség progressziójával, információ –különösen a tüdőre vonatkozóan- igen kevés, hogyan is befolyásolják ezek a változások a betegség kialakulását és progresszióját.

A munak során a Neurológhiai Klinika által gondozott dystrophia myotonicás betegek klinikai, genetikai és szövettani (izombiopsziás) leleteinek elemzése történik.

Társtémavezető: Dr. Kupó Péter, klinikai orvos

A dystrophia myotonica (DM) leggyakoribb multiszisztémás öröklődő izombetegség, mely a harántcsíkolt izomszövet átépülése mellett a szívizomszövetet is érinti. A leggyakoribb kardiológiai manifesztációk a vezetési- és szívritmuszavarok, melyek hátterében a szívizomszöveti átépülés miatt a szív ingerületkeltő- és vezető rendszerében bekövetkező változások állnak. Kutatásunk során az invazív elektrofiziológiai vizsgálat szerepét vizsgáljuk a betegségben szenvedők kardiológiai rizikóbecslésében.

A fiatal gyermekkorban jelentkező gerincdeformitások műtéti kezelési lehetőségei, illetve a műtéti eredmények áttekintése. Irodalmi feldolgozás és klinikai utánkövetéses munka.

Intézetünkben alkalmazott növekedő implantátumokkal végzett deformitás-korrekciós műtétek középtávú utánkövetétes vizsgálata. A növekedésben lévő gerinc deformitásainak korrekciójára alkalmazott műtéti megoldások összehasonlító elemzése.

ECT érvek és gyakorlat  pro – és kontra.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin, egyetemi adjunktus

Effect of drug treatment on limb ischaemia, microcirculation and life-quality in patients with peripheral artery disease

Társtémavezető: Dr. Szereday László, egyetemi docens

Az endometriosis egy olyan komplex nőgyógyászati betegség, melyet az endometrium méhüregen kívüli jelenléte, krónikus peritonealis gyulladás, fájdalom és infertilitás jellemez. Bár az endometriózis csaknem 100 éve ismert betegség, kialakulásának oka a mai napig nem ismert. Napjainkig a kutatók számos olyan molekulát azonosítottak, melyek az endometrium növekedését és működését szabályozzák. Ezek közé tartozik a cukor-kötő Galectin-9 (Gal-9), mely jelentős szerepet tölt be a gyulladást és az immunválasz szabályozásában, befolyásolja a tumorok kialakulását. Habár ismert, hogy a Gal-9 szerepet játszik a lokális immunválasz, a lokális gyulladás és a tumorok kialakulásának szabályázásában, expressziója összefügg a terhesség kimenetelével, jelenléte pedig specifikus az endometrium sejtekre, az endometriosis pathogenezisében betöltött szerepe mindmáig nem ismert. Ennek vizsgálatához egy olyan állat-modellt dolgoztunk ki, mely segítségével szeretnénk részletesebb információt nyerni az endometriosis in vivo pathomechanizmusáról, valamint a kórkép kialakulásának hátterében rejlő biológiai folyamatokról. Mivel az emberi genom számos ponton homológiát mutat az egérrel, így a kutatómunka során vad típusú és Galectin-9 Knock Out egérmodelleket tervezünk alkalmazni. Reméljük, hogy a megfigyelt mechanizmusok segíthetik megérteni, hogy a Galectin-9 gén hogyan vehet részt a humán endometriosis bizonyos formáinak kialakulásában és a betegség előrehaladásának folyamatában.  

Az egészségi állapot alakulására számos társadalmi jelenség – mint például a norma- és értékrendszer, a hagyomány, az aktuális ideológiai meghatározottság – közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol. A kutatások során azt vizsgáljuk, hogy a kulturális, a vallási, a gazdasági, a politikai és egyéb társadalmi hatások miként alakíthatják az egyének egészségi állapotát és egészségmagatartását, továbbá a közösségek egészséggel kapcsolatos felfogását és cselekvéseit.

 
Prevenció és Kuració egymástól elválaszthatatlan tevékenységek. Bölcs Tanáraink szerint az egészségnevelést már a gyermek megszületése előtt kellene elkezdeni.
Tudatos gyermekvállalás mellett a csecsemő- és kisdedkori időszak a legfontosabb a betegségek megelőzése, a jó somato-mentalis fejlődés, az anyatejes táplálás, majd egészséges táplálás és a jól kialakított életmódbeli szokások szempontjából. Ezek járulhatna egy egészséges fiatal-, felnőttkor és időskor megélhetéséhez.
Praxisunkban nagy súlyt fektetünk a gyógyítás mellett a megelőzésre és az egészség megőrzésére.

Napjaink nagy kérdése, a könyezet biokémiai, fizikai toxinjainak elviselése mellett, hogyan tud az ember úrrá lenni a szociális toxinként jelenlevő káros hatású stresszeken, melyek a streszhormonokon keresztül, a keringési rendszert károsítítva, az inmunrendszer hatásfokát rontva, folyamatos megbetegítő tényezőként van jelen és előkészíti a szervezetet a betegségek fogadására. A betegségekkel szembeni ellenállóképesség nem csak a biológiai rendszer stabilitásán, de a lélektani erőforrások, a magabiztosság, a kompetencia megtartás és a konfliktus megoldási képességen is múlik.
 

Társtémavezető: Dr. Koreny Tamás, egyetemi tanársegéd

Egészséges és patológiás fibroblasztok válasza az endoprotézis kopási partikulumokra

A képalkotó agyi funkciókat vizsgáló eljárások megkönnyítik egyes lélektani műveletekben résztvevő agyi hálózatok feltérképezését és ezzel lehetővé teszik az alapfunkciók pontosabb megértését, az agysérüléseket követő rehabilitáció menetének megtervezését és nem utolsósorban az egészéges személyek fejlesztésének, kognitív lehetőségeinek előmozdítását.

Részvétel különböző iskolai, munkahelyi és egyéb színterekben végzett egészségnevelési programokban, azok kidolgozásától kezdve (szükségletek felmérése, képzési anyag összeállítása) a programok gyakorlati végrehajtásáig.

A roma népesség egészségi állapotának javítása elsősorban a gazdasági-szociális elmaradottság felszámolásán keresztül érhető el. Emellett nagy szerepe van az egészségre vonatkozó ismeretek bővítésének, illetve az egészségmagatartás megváltoztatásának. Ilyen projektek kidolgozásában és végrehajtásában való részvételre kínálunk lehetőséget.

Mivel az interkulturális kompetencia a jelen és jövő tudásának egyik meghatározó eleme, fontos, hogy empirikus tapasztalatokat szerezhessünk annak kialakulásáról és fejlődéséről. A PTE Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetében működő kutatócsoport célja az egyetemen tanuló külföldi orvostanhallgatók szociokulturális adaptációjának, valamint az interkulturális tudásuk fejlődésének hosszú távú elemzése. A 2009 óta zajló kutatás eddigi eredményei alapján látható, hogy a meghatározott időtartamra érkező és első sorban az egyetemi tanulmányokra, mint elsődleges motivációs célra fókuszáló hallgatók jelentősebb hányada a fejlődés etnocentrikus szakaszán átlendülve eljut ugyan az etnorelativitás kialakulásának irányába, azonban az elfogadást követő adaptációig és esetleges integrációig jellemzően a tanulmányaikat teljes mértékben Magyarországon folytató hallgatók jut(hat)nak el. A kutatás eddigi eredményei alapján elmondható, hogy a külföldi tartózkodás motivációs rendszerének elemei és időtartama jelentősen befolyásolja az interkulturális kompetenciák kialakulásának és fejlődésének körülményeit.

A B-sejtes malignus lymphomák kutatásának egyik gyakori modellje az egér B-sejtes daganatok vizsgálata. Intézetünkben azonosítottunk egy új, follikuláris lymphoma jellegzetességeket mutató egér daganatot, ami elsősorban a nyirokutak mentén terjed. A kutatás célja a daganat-sejtek szöveti partnereinek azonosítása és a túlélésüket elősegítő szignálok meghatározása.

A miozinok elsősorban sejtmozgásokért és sejten belüli transzportért felelős motorfehérjék, amelyek az ATP energiáját mechanikai munkává alakítják át. Egyik nemrégiben felfedezett és kevéssé ismert motorfehérje a miozin16, amely elsősorban a fejlődő idegsejtekben mutatható ki, de pontos szerepéről nagyon keveset tudunk.

Célunk, hogy megértsük ennek a különleges domén-szerkezettel bíró fehérjének az alapvető tulajdonságait. Ehhez rekombináns technikával fehérje fragmentumokat állítunk elő bakteriális, illetve bakulovírus expressziós rendszerekben, majd azokat enzimkinetikai szempontból vizsgáljuk gyors-kinetikai, spektroszkópiai és mikroszkópiai módszerekkel. A miozin16 partner fehérjéit idegszövetben (újszülött patkányagy) keressük kötési tesztek segítségével, a kölcsönhatásokat felületi plazmon rezonancia technikával vizsgáljuk. A miozin16 sejten belüli elhelyezkedését, migrációját fluoreszcens mikroszkópiával vizualizáljuk mikroinjektálást követően.

A szerteágazó projekt számos pontján be lehet kapcsolódni a kísérletekbe, hogy megismerve a legmodernebb orvosbiológiai technikákat, együtt próbáljunk választ kapni izgalmas és a tudományos közéletben sokakat foglalkozató kérdésekre.

Ábra: Fluoreszcens mikroszkópos képen Cos7 sejtek láthatóak: a) transzmissziós kép; b) aktin citoszkeleton hálózat GFP-vel jelölve; c) Alexa568-jelölt miozin16 mikroinjektálás után bejut a sejtmagba.

A harántcsíkolt izom összehúzódásáért felelős parányi gépezetek a szarkomerek. A szarkomerek működése az aktin és miozin alapú filamentumok kölcsönhatásán alapul. Tudjuk, hogy az aktin filamentumok a szarkomeren belül rendkívül szabályos, szinte kristályokhoz hasonló elrendeződést mutatnak. Érdekes módon, úgy tűnik, hogy a rendezett szerkezet kialakításában fontos szerepe van egy jól meghatározott 3D szerkezettel nem rendelkező, úgynevezett rendezetlen fehérjének, a SALS-nak. A SALS hiánya a szarkomer funkciójának defektusát, s ezen keresztül letális fenotípust eredményez már embrionális korban. Kutatásaink célja, hogy megismerjük ennek a különleges fehérjének a biológiai funkcióját irányító mechanizmusokat. Vizsgálataink során a fehérje különböző szakaszainak a működését írjuk le. A kutatómunka során megtanulhatsz fehérje expressziós és tisztítási eljárásokat (E. coli, baculovirus rendszerekben és szövetből), fluoreszcencia spektroszkópiai és mikroszkópiai technikákat, valamint a képelemzés módszereit.

Ábra: Szarkomerek (Drosphila melanogaster modell) vad típus (bal oldali ábra) és a SALS WH2 régióinak túltermelése esetén (jobb oldali ábra). Piros: aktin filamentumok, zöld: Z csík. Lépték: 5 mikrométer. A SALS WH2 régióinak túltermelése a szarkomer aktin filamentumainak rövidülését eredményezi.

Napjainkban, ahogy a várható élettartam növekszik, egyre nő a száma a fogpótlást viselőknek és a páciensek igényei is nagyobbak és jellemzően a rögzített pótlásokat részesítik előnyben. Nagy foghiánnyal rendelkező páciensek esetében ez csak implantátumok alkalmazásával érhető el. A fogászatnak lépést kell tartania a növekvő elvárásokkal, mely a megfelelő funkció és hosszútávú sikeresség mellett a magasfokú esztétika. Egyre jobban előtérbe kerülnek az egyénileg készített implantátumfejek, melyek számos előnnyel rendelkeznek a gyári fejekhez képest. Ilyen pl az implantátum körüli gingiva és az koronaszél fokozott esztétikája, valamint az implantátumtengely korrigálásának lehetősége.

A tapasztalatok alapján több probléma is felmerül alkalmazkor, mint a periimplantitis, illetve a csavarlazulás melyek az implantátum elvesztéséhez vezetnek. Ezek kialakulása a fej-implantátum között létrejövő rés és mikromozgások következménye, oka az egyéni fej nem várt méretbeli különbsége. Hibák léphetnek fel a gyártási lépések során, például a fúrófejek alakjának, vagy kopásának következményeképp, amik így nem tudják elég pontosan létrehozni a kívánt formát. A gépek minősége is nagyban befolyásolhatja a munkát, a gép vibrációra való hajlama, vagy a hőmérsékletingadozás kompenzálására való képessége, amellyel ki tudja iktatni az anyagok hőtágulásából adodó deformitásokat.

A hibák feltételezett kiküszöblése után is készülhet nem megfelelő fej, melynek okát a gyártási munkafolyamat elején keressük. Minden gyártási gépnek van egy tűréshatára a méretbeli különbségekre, amelyet ideálisan kicsire választanak. Az implantátumokhoz gyártott eredeti fejek mérésekor ezen a tűréshatáron belüli értékeket kapunk, de maga az eredeti méret és az intervallum ismeretlen. Amennyiben nem elég nagy számú fej kerül mérésre, a meghatározott méret és tűréshatár különbözhet az eredeti cég adataitól és így a tökéletesen kivitelezett gyártási műveletek ellenére is készülhetnek nem megfelelő implantátum fejek. 

A prospektív randomizált kontrollált vizsgálatunkban két eltérő típusú műtéti tervezést hasonlítunk össze. A hagyományosan használt 2D tervezést hasonlítjuk össze egy új típusú tervező folyamattal. Az új típusú folyamat során preoperatív EOS képalkotást és 3D rekonstukciót követően hozzá kapcsolódó rúdtervező szoftverrel tervezett 3D nyomtatott rúdsablont használunk a rúd alakjának pontosítása érdekében. Műtét után közvetlenül EOS képalkotóval vizsgáljuk a két típusú tervezés közti különbséget.

Társtémavezető: Dr. Kóbor Péter, egyetemi adjunktus

A kutatás témája a színlátás biológiai alapja. Az utóbbi időben felfedeztünk egy idegsejt-populációt macskák corpus geniculatum laterale magjában, amelyek az embernél is megtalálható kék-sárga színopponencia ősi formáját képviselik. A jelen kutatás célja tovább követni ezen pálya útját mind a retina, mind pedig az agykéreg felé. Ehhez laboratóriumunkban elektrofiziológiai, pályajelölési és immuncitokémiai módszereket használunk. Kutatásaink hozzájárulnak a színlátás evolúciós alapjainak és a színinformáció agykérgi feldolgozási mechanizmusának megértéséhez.

Életciklusok megjelenése a művészetekben.

Az életmenet elmélet szerint a fejlődésünk, növekedésünk során tapasztalt környezeti feltételek döntő hatást gyakorolhatnak felnőttkori viselkedési stratégiáinkra, illetve arra, hogy miként küzdünk meg a mindennapi stressz-tényezőkkel. A bejósolhatatlan, hátrányos, vagy érzelmi szempontból negatív gyermek-, és fiatalkori életkörülmények impulzív, alul-kontrollált magatartásformák kialakulásához vezethetnek felnőttkorban. Továbbá, a rossz korai életkörülmények ronthatják a jövőorientált, egészségtudatos életszemlélet kialakulását is. Ezekhez a viselkedési stratégiákhoz például meghatározott személyiségtípusok, illetve diszfunkcionális viselkedésformák (pl. függőségek) társíthatók. A tervezett vizsgálatokban ezen vonások egészségmagatartásra, egészséggel kapcsolatos attitűdökre gyakorolt hatását vizsgáljuk, elsősorban kérdőíves és kísérletes módszerekkel.

A diabetes mellitus, azaz az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, ill. az inzulinhatás elmaradása (a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége, inzulinrezisztencia) a vércukorszint emelkedését okozó komplex anyagcserezavart jelent, amely korunk népbetegsége. Az inzulinrezisztencia leggyakoribb típusa elhízott, túlsúlyos embereken jelentkezik, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásáig a betegek általában keresztülmennek előbb az inzulinrezisztencia, majd a prediabetes állapotán, ezek azonban sok esetben nem kerülnek diagnosztizálásra, ugyanakkor számos tanulmány alapján ma már megelőzhető betegségként tartjuk számon. A prevenciónak, a korai diagnózisnak és jó anyagcserekontrollnak hatalmas jelentősége van a betegség szövődményeinek késleltetésében. A TDK munka keretében, a Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületével együtt kockázatlapú szűrővizsgálatot végzünk a pécsi felnőtt lakosság körében a diabetes mellitus vagy kórmegelőző állapotának szűrésére. A szűrőcsomag egyrészt a vérnyomás, a vércukor (random), a testzsírszázalék és derék-csípő hányados mérésből, az arteriosclerosis fokának becslésére alkalmas pulzoximéteres vizsgálatból áll, másrészt a nemzetközileg validált Finnish Diabetes Risc Score (FINDRISC) kérdőív magyar változatának segítségével tájékozódunk az aktuális személy cukorbetegségre való hajlamáról.

Társtémavezető: Dr. Szabó István, egyetemi tanársegéd

Komplex neurokémiai (katecholaminok, neuropeptidek, interleukin 1β, stb. mikroelektroforetikus adása) és magatartási (majom, kondicionált táplálkozási feladat) mikroelektrofiziológiai kísérletek a limbikus előagyi (orbitofrontális kéreg, cinguláris kéreg, stb.) glukóz-monitorozó idegsejtek táplálkozással és motivációs (éhség, jóllakottság), illetve anyagcsere állapottal (obesity, diabetes mellitus) összefüggő funkcionális jellemzésére.

Társtémavezető: Nemes Balázs, PhD hallgató

A kísérletek célja, hogy egy új az emberi 4-es típusú szomatosztatin receptort hordozó egér törzset karakterizáljunk gyógyszerfejlesztési célokra. Molekuláris genetikai módszerekkel meg kell határozni a beépült transzgén pontos helyét az egér genomban. Viszgálni kell a receptor kifejeződését a különböző szövetekben in vivo lumineszcens technikával, kvantitatív PCR-al és szövettani módszerekkel. Az emberi receptor működését különböző in vivo depresszió, stressz, fájdalom és gyulladás modellekben vizsgáljuk. A téma bőséges lehőséget nyújt azok számára akik in vitro molekuláris kísérletes munkát szeretnének végezni és azok részére is akik in vivo állat kísérletek után érdeklődnek.

Az emberkereskedelem nagyságrendje Európában eléri az évi fél milliót. Az áldozatok (kényszer prostitúció, kényszer koldulás /gyerekek!/, szervkereskedelem, kényszermunka) komplex abúzusnak vannak kitéve, ahol a fizikai, szexuális, pszichikai erőszak egyszerre van jelen. Ezek ellátása speciális ismereteket, felkészültséget kíván. A kutatás, ehhez kapcsolódó továbbképzés/ tréning fejlesztés nemzetközi és hazai humanitárius szervezetekkel együttműködve folyik. (Irodalom: Szilard I., Barath A.: Public Health Aspects of Trafficking in Human Beings: Health Promotion and Prevention Tasks and Possibilities In: Health Promotion and Disease Prevention; a handbook for teachers, researchers, health professionals and decision makers. p. 670 - 693 Hans Jacobs Publishing Company 2007 Germany and FYRM) 

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara, egyetemi tanársegéd

Empagliflozin hatásának vizsgálata kardiológiai beteg populációban

Társtémavezető: Dr. Bódis Beáta, klinikai főorvos

Empagliflozin kezelés hatása a hemoreológiai paraméterekre és a trombocita aggregábilitásra.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin, egyetemi adjunktus

Empagliflozin kezelés hatása a hemoreológiai paraméterekre és a trombocita aggregábilitásra

Társtémavezető: Dr. László Eszter, tartósan távol

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) neuroprotektív és általános citoprotektív hatásokkal rendelkező neuropeptid. Számos perifériás szervben bizonyították már védő szerepét. Irodalmi adatok és munkacsoportunk korábbi eredményei alapján a PACAP különböző vesekárosodások esetén protektívnek bizonyult. A vese ischaemia-reperfusios károsodása többek között a transzplantáció és bizonyos műtéti beavatkozások velejárója. Kutatásunk célja az endogén és exogén PACAP szerepének tanulmányozása a vese ischaemia-reperfusios károsodásában.

Társtémavezető: Prof. Dr. Bajnok László, egyetemi tanár

A stressz reakciót szabályozó 3 fő rendszer az idegrendszer, az endokrin rendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik a stressz elhárítása és a súlyos betegségből való felépülés érdekében. A kritikus állapotú betegekben észlelt hormonális változások előnyös vagy hátrányos voltáról tudásunk ma is hiányos. A folyamatok komplex természetét jól jelzi azoknak a hormonpótló kezeléseknek a kudarca, amelyeket éppen a túlélés javítása céljából indítottak. Az utóbbi években tudásunk jelentősen nőtt a hypophysis-pajzsmirigy tengely citokin hatásra bekövetkező változásairól. Általánosan elfogadottá vált egyéb kezelésre nem reagáló septicus shockban nagy dózisú glükokortikoid adása. A hypothalamus-hypophysis-mellékvese (HPA) tengely vonatkozásában azonban a hormonális változások értékelését jelentősen nehezíti a szabad kortizol szint és a steroid metabolizmus rutinszerű mérésének hiánya.

Korábbi kutatásaink alapján intenzív osztályos felvételkor magasabb kopeptin és kortizol értékeket, ebből kifolyólag emelkedett CRH szintet várunk. Az aldoszteron és az apelin vonatkozásában nem állnak rendelkezésre irodalmi adatok. A vizsálattól várjuk ezen kérdésekre a választ.

Társtémavezető: Prof. Dr. Mezősi Emese

A stressz reakciót szabályozó 3 fő rendszer az idegrendszer, az endokrin rendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik a stressz elhárítása és a súlyos betegségből való felépülés érdekében. A kritikus állapotú betegekben észlelt hormonális változások előnyös vagy hátrányos voltáról tudásunk ma is hiányos. A folyamatok komplex természetét jól jelzi azoknak a hormonpótló kezeléseknek a kudarca, amelyeket éppen a túlélés javítása céljából indítottak. Az utóbbi években tudásunk jelentősen nőtt a hypophysis-pajzsmirigy tengely citokin hatásra bekövetkező változásairól. Általánosan elfogadottá vált egyéb kezelésre nem reagáló septicus shockban nagy dózisú glükokortikoid adása. A hypothalamus-hypophysis-mellékvese (HPA) tengely vonatkozásában azonban a hormonális változások értékelését jelentősen nehezíti a szabad kortizol szint és a steroid metabolizmus rutinszerű mérésének hiánya.

Korábbi kutatásaink során intenzív osztályos felvételkor magasabb kopeptin, kortizol, CRH, aldoszteron és apelin-13 értékeket találtunk, az aldoszteron és az apelin-13 vonatkozásában viszont nem állnak rendelkezésre korábbi irodalmi adatok. Eredményeink megerősítése érdekében a betegszámot növelni szeretnénk, és ezen vizsgálattól várjuk kérdéseinkre a választ.

Társtémavezető: Dr. Avar Péter Ágoston

A gyógyszermaradványok és kozmetikai és egészségügyi készítmények komponensei a természetbe jutva hatással vannak az ökoszisztémák működésére. Befolyásoló; biokémiai hatásuk követéséhez és a kiváltott problémák megoldásához szükség van a vegyületek pontos azonosítására, mennyiségi meghatározására. Természetes vizekből származó, illetve hal- és csiga szövetextraktumok vizsgálatát végezzük, pl. a fogamzásgátlókból származó ösztrogénszármazékok és bomlás termékeik vizsgálatára, az általuk kiváltott biokémiai folyamatok feltérképezésére.

A 2-es típusú diabetes és a visceralis obesitas szoros összefüggésben van egymással, a betegek testsúlyát azonban az eltérő kezelési módszerek is befolyásolják. Ismert az inzulin, a szulfanilureák és a glitazonok testsúlynövelő hatása, a metformin és a DPP-IV gátlók ebből a szempontból semlegesek, míg a GLP-1 rendszeren ható szerek a testsúlyra kifejezetten előnyös hatással rendelkeznek. A vizsgálat célja a testösszetétel elemzése bioimpedancia módszer segítségével az adott terápia kezdetekor, majd 3-6 hónap múlva. Az adatok elemzésével követhető a testsúly, a testzsírszázalék és a visceralis obesitas mértékének változása. Ezzel egyidejűleg a HbA1c értékek alapján az anyagcsere-helyzet változását is felmérjük az egyes kezelések során.
Módszer: betegek mérése testösszetétel-mérő eszközzel, adatok elemzése
 

Társtémavezető: Dr. Szántó Viktória, szülész-nőgyógyász szakorvos

Endometriózis és infertilitás

Endometrium receptivitás vizsgálata

Endoplazmatikus retikulum stressz vizsgálata
glioblastoma sejtvonalak és primer kultúrák túlélésére, génexpressziós
mintázatára és miRNS profiljára

 

Endoscopos koponyalapi sebészeti eljárások.
 

Diverticulumok a garat és nyelőcsőben előforduló, különböző mechanizmusok hatására kialakuló kiöblösödő tasakok, mely számos kellemetlen panaszt okoznak a betegek számára. A közelmúltig külső feltárásos nyaki műtét segítségével lehetett a betegek operatív ellátását biztosítani. A modern endoscopos sebészet, a minimal invazív technikák, a műszerpark fejlődése valamint az endoscopos varrógépek megjelenése lehetővé tette, hogy a diverticulumokat  nagy felbontású videokamera és monitor segítségével, szemkontrol mellett, szájon át, megterhelő külső nyaki műtétek elkerülésével endoscopos úton szüntessük meg. A műtéti technikát a közelmúltban vezettük be a Pécsi Fül-,Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti klinikán.

Társtémavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre, egyetemi tanár

A modern rhinológiában elterjedt, korszerű szemléletű endoszkópos melléküreg sebészet kapcsán jelenleg is maradtak ellentmondásos részletek, melyek tisztázásához leginkább a kísérleti állatmodellen végzett tudományos igénnyel megtervezett vizsgálatok juthatunk közelebb. Tanulmányainkban leginkább új típusú, felszívódó, orrüregi tamponok összehasonlító vizsgálatát végezzük. Vizsgálatainkat az Általános Orvostudományi Kar Központi Állatkísérleti laboratóriumában végezzük, nyúlmodell segítségével. 

A készülék élettartama a programozott kimenő teljesítmény, a pacemaker impulzus jel szélességének, a beállított alapfrekvenciának, az ingerelt szívüregek számának, illetve az ingerlés-érzékelés arányának függvénye. Az automatikus küszöbinger (threshold) mérés funkció lehetőséget ad a mindenkori ingerlési energia minimalizálására, biztonságos, energiatakarékos ingerlést biztosítva a betegek számára. Az ilyen készülékkel élő betegek ambuláns után követéses betegellenőrzése során összehasonlítható az empirikus (tapasztalatok alapján végzett), illetve az automatikus programozás energia felhasználásának mértéke. Az automatikus küszöbinger ellenőrzés modellezése egyszerű módszer, mely a készülék programozóján keresztül noninvazíve valósítható meg.

Társtémavezető: Prof. Dr. Schwarcz Attila, egyetemi tanár

Az enyhe koponyasérülés (agyrázódás), gyakorisága és életvitelt akár tartósan befolyásolni képes tünettana miatt, népbetegségnek tekinthető. A sérülést követő agyi eltérések a jelen diagnosztikus eszközök számára (CT, rutin MRI módszerek, labor, stb..) „láthatatlanok”, így az enyhe koponyasérülés diagnosztikája és prognosztikája mindmáig elsősorban a beteg szubjektív panaszain alapul, valamint a panaszok háttéreben zajlódó folyamatok javarészt feltáratlanok.
Saját tapasztalataink és irodalmi adatok alapján azonban elmondható, hogy a modern MRI módszerek képesek lehetnek az agyrázódást követő agyi eltérések kimutatására. Nagyfelbontású struktúrális MR képeket készítünk pontos agyi térfogatmeghatározások céljából, funkcionális MR-t végzünk a kóros működések feltárása érdekében, diffúzió tenzor súlyozott képalkotással képet nyerünk az agyi mikrostruktúráról, a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás pedig a mikroszkopikus vérzések kimutatásában válik segítségünkre. Célunk e módszerek klinikai hasznosítása enyhe koponyasérülésben, valamint e kórállapot pathomechanizmusainak pontosabb feltárása.

A képalkotó diagnosztika egyik legmodernebb eszközének alkalmazási lehetőségei a tudományos kutatások és a klinikai rutin munka során. 

A PTE Pathologiai Intézetébe nagy számban érkeznek vizsgálati anyagok, zömében vér- részben csontvelő minták eosinophilia diagnózissal. Az általában rutin laboratóriumi vizsgálat során észlelt eosinophil sejtszaporulat mértéke széles határok között mozog, igen diszkrét eltérésektől nagyfokú, malignitás gyanúját keltő eosinophil sejtszaporulatig. A vizsgálatkor rendelkezésre álló klinikai adatok többnyire limitáltak, ugyanakkor a vizsgálati stratégiáról viszonylag gyorsan kell dönteni. Jelenleg áramlás citometriai és molekuláris (leginkább interfázis citogenetikai) vizsgálatok történnek, melyek többnyire költségesek. Magyarországon nincs igazán kidolgozott algoritmus az ilyen esetekben követendő diagnosztikus lépésekkel kapcsolatban. A munka célja annak vizsgálata, hogy melyek azok a faktorok, melyek segítenek a diagnosztikus döntésekben, a vizsgálatok megtervezésében, sorrendjének megállapításában, hatékony és lehetőség szerint költségkímélő kivitelezésében. Vizsgálni kívánjuk azt is, mennyibe sikerül az eosinophilia okát megtalálni és lehetőség szerint utánkövetni ezen beteganyagot.

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán, egyetemi tanársegéd

A hiszton fehérjék poszt-transzlációs módosulásai és kölcsönhatásaik a klasszikus genetikai kódhoz hasonlóan több betegség molekuláris biológiai hátterét képezik. A hisztonok kölcsönhatásainak vizsgálata és módosítása a célunk, atomi felbontású szerkezetek felhasználásával.

Számos karcinogén hatású tényező nem okoz mutációkat a DNS-ben (nem genotoxikus), de hatását mégis az expozíció után hosszú idővel (akár a következő generációban) is kifejtheti. Mint az utóbbi időben egyre inkább bebizonyosodott, ebben nagy szerepe lehet az úgynevezett epigenetikus módosulásoknak, hatásoknak. A „gének feletti” öröklődés legismertebb mechanizmusa a DNS metilációs mintázatainak megváltozása, ami az érintett gének kifejeződésnek megváltozását eredményezheti. E témában különböző potenciálisan karcinogén (vagy ellenkezőleg, kemopreventív) anyagok hatását vizsgáljuk egyes gének metilációjára.

A vizsgálat célja az epilepsziás betegek fogazati státuszának felmérése a Dél-Baranyában, különös tekintettel a fogpótlással való ellátottságra.

            A betegek általános adatainak feljegyzése után a beteg, majd a hallgató egy kérdőívet tölt ki az alapbetegségre, illetve a fogazati státuszra vonatkozóan. A vizsgálat alapján rögzítésre kerül a páciens aktuális protetikai, kariológiai, és parodontológiai státusza és képi dokumentáció készül a fogazat jelenlegi állapotáról.

            A betegek felvilágosítást kapnak állapotukról, akiknél kezelés szükséges azokat a megfelelő helyre irányítjuk.

A statisztikai feldolgozás módszere a fogpótlások különböző szempontok szerinti kategorizálását, elemzését jelenti az adatgyűjtést követően.

Várhatóan keresztmetszeti kép kapható a betegek ellátásáról.

A vizsgálat helyszíne: PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika (7621 Pécs Dischka Győző u.5.)

A vizsgálat ideje: 2017.február-2017. november

Társtémavezető: Dr. Pál Endre, egyetemi docens

Gyógyszerrezisztens epilepsziás betegek rezektív epilepsziasebészeti műtétét követően keletkezett mintáik kórszövettani feldolgozása. Az alapdiagnosztikán felül immunhisztológia is a metodikai tárban szerepel. A festéseket a tudomány legújabb eredményeinek megfelelően szükség esetén megújítjuk.

A biomimetika az élő rendszerek által már „kitalált” megoldások alkalmazása összetett problémák megoldása érdekében, tulajdonképpen a természet által inspirált innováció. Biztosan hallottál már a tépőzárról, amihez a növényi tüskék felszínén található kis kampók adtak ötletet, illetve a termeszvárak motiválta természetes hőháztartást fenntartó épületekre. A biomimetika fontos vizsgálati eszköze az aktin sejtváz működésének. Kutatásaink során olyan biomimetikus rendszereket dolgozunk ki, amelyek a sejten belüli aktin hálózatok szerveződését és működését rekonstruálják a celluláris és intracelluláris mozgások során. A modellek vizsgálata hozzájárul az aktin sejtvázat irányító molekuláris események megértéséhez. A kutatómunka során megtanulhatsz fehérje expressziós és tisztítási eljárásokat (E. coli, baculovirus rendszerekben és szövetből), fluoreszcencia spektroszkópiai és mikroszkópiai technikákat, valamint a képelemzés módszereit.

A sejtmembrán kitüremkedéseinek létrehozásáért felelős aktin hálózat biomimetikus modellje. (A) Fázis-kontraszt mikroszkópiás felvétel. A sejtmembránt mikrogyöngyök felszíne modellezi (fehér pont), amely egy aktin hálózatot növeszt (szürke, csóvaszerű struktúra). Az aktin hálózat a gyöngyök mozgását eredményezi.  (B) Fluoreszcencia mikroszkópiával készített felvétel. (forrás: Bugyi Beáta és mtsai EMBO Journal 2010)

Érsebészeti beavatkozásokat követő iszkémia reperfúziós károsodások vizsgálata

A hemolizinek fontos szerepet játszanak az Escherichia coli okozta fertőzésekben. Igy pl. az alfa-hemolizin a húgyuti fertüzésekben, enterohemolizin az Enterohemorrhágiás E. coli okozta fertőzésben. Ujabban igazolták a „silent” hemolizin valószinű szerepét  az invázióban, míg az F hemolzinről még hiányosak az ismeretek. 

Az "esendőség-szindróma" különösen gyakori az érsebészeti betegek között, ők kifejezetten érzékenyek a műtéti beavatkozásokkal járó megterhelésre. Vizsgálni szeretnénk a különböző anesztéziai módszerekhez társuló stresszhatás mértékét és az ezt befolyásoló tényezőket.

-

A gyógyszeres terápia hatékonyságában, a lehetséges kimenetekben jelentős különbségek fordulhatnak elő, amelynek hátterében a betegek genetikai különbözősége állhat. Számos bizonyíték létezik az egyes hatóanyagok hatásmechanizmusában, metabolizmusában tapasztalt, genetikai alapokon nyugvó eltérésekre, ugyanakkor a napjainkban tapasztalható felgyorsult migrációs folyamatoknak köszönhetően egyre heterogénebb társadalmak alakulnak ki világszerte. Például: a renin aktivitásban tapasztalható különbségek miatt nem csak a Ca-csatorna blokkolókra, de az ACE-gátlókra adott terápiás válaszban is szignifikáns eltérés mutatkozik a kaukázusi és az afrikai népcsoportok között; a CYP2D6 aktivitásában akár 1000-szeres különbség is tapasztalható egy kaukázusi és egy etióp egyén között. A témára jelentkező hallgató az individualizált terápiában már fellelhető, ill. az aktuális kutatások tárgyát képező aspektusok irodalom-kutatásában venne részt, valamint a migrációhoz kapcsolódó,,ajánlások" kialakításába kapcsolódhatna be.

A népi növényismeret, az etnobotanikai adatok kutatása napjainkban újra előtérbe került. Bizonyos régiók állandó orvosi és gyógyszerellátással nem rendelkező településein számos adat gyűjtése, valamint bizonyítékokkal nem rendelkező gyógynövényfajok, vagy már ismert taxonok új indikációjára fókuszál a tudományterület. A téma terepi munkát és növénygyűjtést, valamint a feljegyzett fajok szövettani és fitokémiai vizsgálatát foglalja magába.

Az n-3 és n-6 többszörösen telítetlen, hosszú szénláncú zsírsavtartalmú étrendkiegészítőknek nagy jelentőséget tulajdonítanak a humán szervezet zsírsavösszetételének befolyásolhatóságában, például a terhesség alatti n-3 zsírsavszupplementáció esetén.

Gravimetriai és kromatográfiai módszerekkel hasonlítunk össze kereskedelmi forgalomban kapható tengeri élőlényekből származó különféle olajokat.

A hazai piacon számos étrendkiegészítő készítmény kapható. A jelenlegi szabályozás azonban meglehetősen szűk körben engedélyezi, hogy ezen készítményeknek a gyártó (vagy forgalmazó) egészségi hatásokat tulajdonítson. A hihetetlenül szerteágazó piacon kapható termékek közül jó néhány rászolgál a tudományos érdeklődésre, mert olyan anyagokat tartalmaz, amikről betegségmegelőző hatásokat írtak le. Jelen téma keretében egyes étrendkiegészítők – vagy azok bizonyos hatóanyagai – karcinogenezisre gyakorolt molekuláris szintű hatásait vizsgáljuk in vitro és állatkísérletekben.

Társtémavezető: Prof. Dr. Fekete Sándor, egyetemi tanár

Evészavarok és szuicidium.

Társtémavezető: Ifj. Dr. Kása Péter, tudományos főmunkatárs

A téma során a hallgató elsajátítja az excenteres tablettázógép működését, valamint a mikrokonrollerek alkalmazásának lehetőségeit a gyógyszeripari gyártástechnológiai műveletek során. A téma magában foglalja a présszerszámok mikrokontroller alapú felműszerezését, a mikrochip programozását, a méréshez szükséges szenzorok alkalmazását, valamint a mérések kivitelezését és kiértékelését.

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám, PhD hallgató

Kutatócsoportunk régóta foglalkozik a Tranziens Receptor ioncsatornák aktivációjának és gátlásának vizsgálatával. In vitro kísérleteinben kimutattuk, hogy a szfingomielinek depléciója a plazmamembránból képes az aktivációt gátolni, a hatást módosítani. Bizonyítottuk, hogy a lipid raftok szerkezeti integritásának megbontása a TRP ioncsatornák aktivációjának gátlásához vezet. Jelenleg a szfingomielináz in vivo állatkísérletes vizsgálata folyik különböző fájdalomtesztekben és gyulladásos folyamatok állatkísérletes modelljeiben. Egyéb, a lipid raftokat befolyásolni képes molekulák in vitro és in vivo vizsgálatát tervezzük.

Társtémavezető: Biró-Sütő Tünde, PhD hallgató

Kutatócsoportunk régóta foglalkozik a Tranziens Receptor ioncsatornák aktivációjának és gátlásának vizsgálatával. In vitro kísérleteinben kimutattuk, hogy szteroid vegyületek képesek az aktivációt gátolni, a hatást módosítani. Bizonyítottuk, hogy a hatásmechanizmus az ioncsatornákat körülvevő lipid raftok befolyásolásával történik.  Jelenleg a szteroid vegyületek in vivo állatkísérletes vizsgálata folyik különböző fájdalomtesztekben és gyulladásos folyamatok állatkísérletes modelljeiben.

Társtémavezető: Dr. Börzsei Rita Judit, egyetemi adjunktus

A farmakoinformatikai eszközök használata alapvető a modern gyógyszertervezésben. A projekt számítógépes eszközök fejlesztésére fókuszál elősegítve a potens gyógyszer-jelöltek felfedezésének hatékonyságát. Az eszközök a (fehérje) célpontok atomi felbontású szerkezeteivel dolgoznak és a gyógyszer-célpont kölcsönhatások erősségét számolják. A fizikai kémia iránt érdeklődő hallgatók, programozási és/vagy szkriptelési ismeretekkel (érdeklődéssel) jó jelöltek e projektben történő részvételre.

Társtémavezető: Dr. Hetényi Csaba, egyetemi docens

A farmakoinformatikai eszközök használata alapvető a modern gyógyszertervezésben. A projekt számítógépes eszközök fejlesztésére fókuszál elősegítve a potens gyógyszer-jelöltek felfedezésének hatékonyságát. Az eszközök a (fehérje) célpontok atomi felbontású szerkezeteivel dolgoznak és a gyógyszer-célpont kölcsönhatások erősségét számolják. A fizikai kémia iránt érdeklődő hallgatók, programozási és/vagy szkriptelési ismeretekkel (érdeklődéssel) jó jelöltek e projektben történő részvételre.

Társtémavezető: Nemes Balázs, PhD hallgató

A farmakológiai vizsgálatok alapját képezi sejttenyészetben kifejezett receptorok vizsgálata. A génsebészet módszereit használva különböző receptorok (pl. szomatoszatin receptor, TRPA1 receptor) cDNS-ét klónozzuk. A megfelelő vektort használva az eredeti fehérjét vagy akár különböző tagekkel módosított változatát kifejező konstrukciókat építünk. Ezek sejtekbe juttatásával a receptort kifejező stabil sejtvonalakat hozunk létre. A receptor működésést az új sejt vonalakban különböző in vitro fluoreszcens és radioaktív technikákkal végezzük. A téma bőséges lehetőséget nyújt a klónozás és egyéb génsebészeti technikák elsajátítására.

Társtémavezető: Dr. Pál József, tudományos munkatárs

Az O-glikoziláció egy reverzibilis, foszforilációval rokon, dinamikus, Ser/Thr oldalláncon végbemenő poszt-transzlációs fehérjemódosulás. Több mint 500 intracelluláris fehérjéről ismert jelenleg, hogy O-glikozilálódhat. Számos folyamatot befolyásol; szénhidrát anyagcsere szabályozása, sejt ciklus, malignus transzformáció, stb.
A sejtekben stressz hatására az O-glikoziláció fokozódását figyelhetjük meg, eddigi adatok alapján aktivációja fontos a sejt túlélése szempontjából. Kísérletesen gátolva a fehérjék O-GlcNAc módosulását, fokozott apoptózisról és alacsonyabb viabilitásról számoltak be eddig, pl. hypoxiában. A kutatás célja az O-glikoziláció stressz által kiváltott, időbeli, dinamikus változásának vizsgálata, egyrészt neuronális sejtvonalon (SH-SY5Y), valamint kísérletes állatban. Ezen folyamatok pontosabb megismerése elősegítheti a kóros agyi folyamatok kivédését, és hozzájárulhat új terápiás beavatkozások fejlesztéséhez, a kezelés időzítésének hatékony megtervezéséhez.

Társtémavezető: Prof. Dr. Miseta Attila, egyetemi tanár

Az Alzheimer betegség fő neuro-pathológiai jellemzői a szenilis plakkok (β-amyloid peptid lerakódás) és a neurofibrilláris kötegek (abnormális tau fehérjék). Számos tanulmány írta le, hogy a betegség kialakulásában közrejátszhat az agyban idős korban egyre gyakoribb, chrónikusan fellépő relatív hipoglikaemiás állapot. A hipoglikaemia következtében megváltozhatnak a fehérjék poszt-transzlációs módosulásai. Például a tau fehérjén csökkenni fog az O-Glikoziláció, viszont ennek következtében fokozódik a foszforiláció, s ez a hiperfoszforilált tau neurofibrilláris kötegként rakódhat le a sejtben. További jellemzője a betegségnek a megváltozott kálcium szabályozás, és ezzel összefüggésben az ún. ‘unfolded protein response’ (UPR) aktivációja és aberráns N-glikánok megjelenése, mely mind a β-amyloid-ot, mind a tau fehérjét érinti. Azt gondoljuk, hogy mindezen folyamatok az idegsejtekben (O-Glikoziláció, N-glikánok, UPR és kálcium változások) szorosan függenek a szénhidrát anyagcsere állapotától. A kutatás célja a hipoglikémiára bekövetkező poszt-transzlációs fehérje módosulások feltérképezése, valamint ezen változások sejt-élettani hatásainak megismerése. A projekt hosszú távú perspektívája pedig a fehérje elváltozások alapján olyan diagnosztikai markerek keresése, melyek az Alzheimer kór kialakulását korai szakban jelezni képesek.  

Társtémavezető: Dr. Makszin Lilla, egyetemi adjunktus

Számos tanulmányból ismeretes, hogy különböző fehérjék (szérumfehérjék, hemoglobin, lizozim) képesek komplex képződésre/kölcsönhatásra bakteriális endotoxinokkal (LPS, LOS).

Célunk ezen kölcsönhatások vizsgálata különböző kapilláris elektroforetikus módszerekkel (gél elektroforézis, izoelektromos fókuszálás, zóna elektroforézis).

Társtémavezető: Dr. Nagy Tamás, egyetemi adjunktus

A sejtek egyik legalapvetőbb élettani funkciója a térfogatszabályozás, a sejt alakjának, méretének stabilizálása, vagy adott esetben megváltoztatása. Ez a folyamat jelentős energiát igényel, legyen szó akár a “steady-state” fenntartásáról, vagy a sejt alakjának kontrollált megváltoztatásáról. Habár kevés figyelmet kap a tudományos kutatásokban, a sejtek térfogatszabályozása különösen kiemelt szerepet játszik számos fiziológiás és pathofiziológiás folyamatban; sejt-osztódás (malignus betegségek), sejt-migráció (sebgyógyulás, immun-sejtek perifériára vándorlása), ozmótikus stressz (hyperglikémia, dehidráció, ödéma), kiválasztás (vese).
A sejt alakját, valamint az intracelluláris víz mennyiségét, elrendeződését a sejtet alkotó fehérjék konfigurációja határozza meg. Mivel a megszintetizált fehérjék aminosav szekvenciája nem változik, a vízterek állandó, dinamikus adaptációja, a fehérjék konfigurációjának változása elsősorban a poszt-transzlációs módosulások révén lehetséges; foszforiláció, ubiquitináció, glikoziláció, vagy egyéb kis molekulák (ATP, GTP, cAMP, lipidek), ionok kötése, stb.
Korábban munkacsoportunk kimutatta, hogy a fehérjék fokozott O-Glikozilációja megváltoztathatja a sejtek ozmotikus rezisztenciáját, víz diffúziós értékét. Jelen kutatás célja annak felderítése, hogy a fehérjék O-Glikozilációja milyen mechanizmussal változtatja meg a térfogatszabályozást; a) hidrofobicitás b) fehérje funkciójának megváltoztatása c) jelátviteli folyamatokon keresztül a membrán permeabilitás megváltoztatása.

Társtémavezető: Dr. Mühl Diána, egyetemi docens

A súlyos szepszis még napjainkban is az intenzív osztályok vezető haláloka. A szövődményként kialakuló szervi elégtelenségek, különösen az akut vesekárosodás tovább súlyosbítják a klinikai képet, valamint rontják a betegség kimenetelét. A szepszis gyors diagnózisa elengedhetetlen, ehhez nélkülözhetetlenek a laboratóriumi vizsgálatok, azonban önmagában a klasszikus gyulladásos markerek vizsgálata nem elégséges. Ezért számos kutatás új szérum biomarkerekre fókuszál. A szérumfehérjék mellett a vizelettel ürített proteinek is alkalmasak lehetnek a feltételezett diagnózis megerősítésére, valamint hasznosak a vesefunkció megítélésében is. A vizelet mintavétel során a mintavétellel járó kellemetlenségeket is elkerüljük, így a betegek számára is különösen előnyös. Célunk olyan fehérjék vizsgálata, amelyek a szepszis korai diagnózisát segítik, valamint a kialakuló szervelégtelenségekről is információval szolgálnak. Ezért súlyos szeptikus betegek vér és vizelet mintáit elemezzük rutin labordiagnosztikai módszerekkel, valamint új, érzékeny mérési módszerek kidolgozását tervezzük a specifikus fehérjemérésekhez.

Társtémavezető: Dr. Boronkai Árpád, egyetemi docens

Fej-nyak daganatok kezelése során különféle tumormarkereket vizsgálunk, melyeknek a szintjéből következtetni lehet a kezelés hatékonyságára, továbbá az miRNA vizsgálat és ezek szerepe mind a diagnosztikában, mind a kezelés hatékonyságának a nyomonkövetésében.

Az elmúlt évek során jelentősen erősödött az Európai Unió felé irányuló migráció. Származásukat tekintve, zömében olyan közel-keleti és afrikai országokból érkeznek, ahol egyes fertőző betegségek még endémiásnak számítanak, viszont Európából részben, vagy teljesen eltűntek. A jelentkező hallgató a hazánkba érkező menekültek egészségügyi adatainak retrospektív feldolgozásában, valamint a témához kapcsolódó szakirodalom-kutatásban működhet közre.

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál, egyetemi tanár

A gyulladásos folyamatok során különösen megnövekszik a reaktív oxigénszármazékok mennyisége, elsősorban a megemelkedett COX-aktivitás, valamint a megnövekedett NAD(P)H oxidáz és mieloperoxidáz enzimek aktivitása eredményeképpen. A keletkező reaktív hidroxilgyökök igen gyors reakcióban képesek elreagálni a gyulladásos folyamatok környezetben megtalálható aromás gyűrűs molekularészt tartalmazó antioxidánsokkal vagy egyéb xenobiotikumokkal (pl.: NSAID-ok).  Vizsgálataink során különböző fenolos vegyületek antioxidáns hatásának mechanizmusát, a keletkező termékek esetleges prooxidáns hatását vizsgáljuk.

Intézetünkben 1999 óta folyik mitokondriális DNS diagnosztika és a mitokondriális DNS eltéréseinek kutatása ritka betegségekben. A mitokondriális betegségek a ritka betegségek rendkívül változatos megjelenésű csoportját képezik változatos lefolyású, gyermekkori- és felnőttkori megjelenésű kórképekkel. Hátterükben az energia-metabolizmus elégtelensége áll, a mitokondriális DNS vagy a nukleáris DNS eltérései következtében. Az elmúlt években a MELAS szindróma fenotípusos és genetikai elemzésével, a Leigh-szindróma molekuláris hátterével és az anyai ágon öröklődő halláskárosodás mitokondriális eltéréseivel foglalkoztunk. A több, mint 400 mintát magában foglaló mitokondriális biobankunk kitűnő forrás a mitokondriális kórképek fenotípus-és genotípus variabilitásának elemzésére. Klinikai érdeklődésű hallgatókat várunk, akik a laboratóriumi háttér kutatásában is szívesen elmélyülnek.

A vizsgálatban subaracnoidealis vérzésen átesett betegeket követünk klinikailag. Ennek során célunk olyan prognosztikus biomarkerek azonosítása, melyek a terápia kimenetelét, mellékhatásait, hosszútávú prognózist jelezhetnék. Emellett célunk olyan score-rendszer létrehozása, mely az anamnesztikus paraméterek, klinikai és képalkotó adatok valamint a biomarker eredmények alapján szenzitív és specifikus eszköze lehet a SAV okozta vasospazmus előrejelzésének, predikciójának.

Témám a 2014. január 1 – 2017. december 31. között a Vámosszabadi Menekülteket Befogadó Állomáson elhelyezett, regisztrált menedékkérők egészségügyi adatainak elemzésére épül. Munkám során kiemelt figyelmet fordítok a fertőző megbetegségekre, ill. az azokat feltáró kötelező szűrési protokollra. Dolgozatomban ezen adatok feldolgozását, ábrázolását és elemzését végzem. Az adatállomány lehetőséget biztosít korábban Magyarországon még nem vizsgált epidemiológiai aspektusok, kérdések elemzésére is, mint például:

• Van-e kapcsolat a származási ország és a szűrési protokoll által lefedett fertőző betegségek között?
• Milyen egyéb fertőző betegségek jelenthetnek kihívást?
• Milyen eloszlást mutatnak az egyes fertőző betegségek a menedékkérő populációban?
• A jelenleg hatályos kötelező szűrési protokoll képes-e hatékony választ adni a valós kihívásokra az adatbázisban előforduló fertőző megbetegedések ismeretében?

A vizsgálatban szeretnénk kimutatni, hogy a fiatal magyar lakosság miért rendszertelenül jelenik meg fogorvosi ellenőrző vizsgálatokon, illetve miért nem jár fogorvosi kezelésekre. A fiatalok az iskolából kikerülve, az iskolafogászati ellátás után csak saját elhatározásukból mennek fogorvoshoz, ami az esetek döntő részében már csak súlyos fogászati panasz esetén történik. Ennek a helyzetnek az elemzését tervezzük ebben a tudományos vizsgálatban.

Társtémavezető: Prof. Dr. Vermes Csaba, egyetemi tanár

A műtéti korrekció harapásmintázatra gyakorolt hatásának pre- és posztoperatív vizsgálata fiatalkori idiopátiás gerincdeformitásokban, a változások 3-dimenzionális modellezése segítségével, fogászati CT vizsgálat alapján. A munka a Fogászati Klinikával való szakmai együttműködésben történik.

Társtémavezető: Dr. Herold Róbert, egyetemi docens

Filozófia és pszichiátria (Ismeretelmélet, hermeneutika, posztmodern)

Filozófia és pszichiátria (Ismeretelmélet, hermeneutika, posztmodern)

Társtémavezető: Dr. Jakab Ferenc, egyetemi docens

Phages significantly influence microbial populations by killing bacteria, while they are also considered to be crucial in driving microbial species diversity. In the human intestine, bacterial populations interact and compete with each other, and phages are expected to have a significant role in driving the biodiversity of this complex ecosystem.

Our aim is to analyze the role of bacteriophages in driving the alterations in microflora compositions found in feces of normal and ill (intestinal diseases) samples. Both taxonomy and function analyses will be carried out. In the first step, no DNA isolation and sequencing are planned, we just analyze shotgun sequencing data.

Using appropriate bioinformatics toolkits, CRISPR spacer sequences will be investigated in bacterial genomes. We will identify bacteriophage-specific sequences searching for genes characteristic for bacteriophages (e.g. portal protein, terminase, integrase etc.). In silico host prediction of bacteriophages will be carried out using multiple methods (k-mer frequency, CRISPR protospacer search, direct sequence presence in bacterial genomes etc.). Correlation of bacterial and bacteriophage abundancy will be investigated in healthy and ill patients.

Basic knowledge in computer programing, statistics and the Linux operation system will be required.

Supervisors: Tamás KOVÁCS, Enviroinvest Ltd. Pécs, Péter HANTZ, PTE AOK Biofizikai Intézet, and Ferenc JAKAB, Szentágothai Kutatóközpont

Consultant: János MOLNÁR,  TurbineAI

Collaborator: Maria VEHRESCHILD, Goethe University Frankfurt

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta, egyetemi docens

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző edzésfajták (pl. rezisztencia, illetve aerob tréningek, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta, egyetemi docens

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző edzésfajták (pl. rezisztencia, illetve aerob tréningek, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Az ultrahangos e-tracking módszerrel ma már mérni tudjuk az érfal rugalmasságának változásait. Munkánk során olyan betegeket válogatunk be, akik magas cardiovascularis rizikóval rendelkeznek, azonban még nem volt cardiovascularis történésük. Feltételezésünk szerint, a fizikai tréning hatására a nagyobb ejectios fractio megterhelheti az amúgy is károsodott vagy már teljesen rigid érfalat. Célunk annak a betegcsoportnak a kiszűrése, amelynek nem feltétlenül ajánlott a megnövelt fizikai aktivitás az érrendszer állapotának szempontjából. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

Társtémavezető: Dr. Nagy Veronika, egyetemi docens

A lipidek tápanyagforrásként szolgálnak és a membránok alapvető építőkövei. Az emlősökben fellelhető több tízezer lipid speciesz azonban a sejten belüli organellumok azonosításáért is felelős, mindamellett fontos jelátviteli funciókat is ellát. Ahhoz hogy egy specifikus lipid működési mechanizmusát megérthessük, szükséges azok nyomonkövetése mind a sejt, mind pedig a szövet szintjén. A lipideket, amelyek jellemzően 1000 Da alatti molekulatömeggel bírnak, jelenleg nagy méretű fluorofórokkal jelölik meg, amelyek azonban a lipidek natív funkciójának módosulásával vagy elvesztésével járhatnak. A project célja olyan szerkezetileg minimálisan befolyásoló zsírsav és lipid molekulák szintézise, amelyek fiziológiás funkciója így a valóságnak megfelelően nyomonkövethető. Szerves kémiai szintézist követően a lipideket tömegspektrometriás eszközökkel ellenőrizzük, müködésüket pedig sejtes rendszerekben teszteljük.

A fehérjékbe tetszőleges helyre beépíthetők olyan aminosavak, amelyek fluoreszcens tulajdonságúak, de a természetben nem fordulnak elő. Így akár élő sejteken belül is specifikusan megjelölhetők egyes fehérjék, amelyek azután spektroszkópiai vagy fluoreszcens mikroszkópos módszerekkel közvetlenül vizsgálhatók. A módszer lényege leegyszerűsítve, hogy a módosítani kívánt helyre egy stop kodont ültetünk a génbe, és a rendszerhez olyan megváltoztatott tRNS-t adunk, amely ezt a stop kodont ismeri fel, és amelyet a fluoreszcens aminosavval kapcsolunk össze. Így a speciális aminosav csak a kívánt helyre épül be.

Célunk, hogy olyan aktin mutánsokat készítsünk, amelyek fluoreszcens aminosavat hordoznak eddig nem jelölhető helyeken. Ezáltal lehetővé válna az aktin molekulán belüli mozgások pontosabb mérése és feltérképezése különböző vizsgálati körülmények között. Ugyanakkor a jelölt molekulák in vivo sejtes kísérletekben az aktin morfológia változásainak a követésére is alkalmasak lennének. A munka során a fenti módszereken kívül molekuláris biológiai és eukarióta fehérje expressziós technikákat alkalmazunk.

Különböző mélységű kavitások kompozittal való ellátásakor a polimerizáció által generált hőhatás mérése a pulpaűrben - in vitro vizsgálat.

Az átlagos emberi életkor növekedésével az emberi szerveket, szöveteket pótló anyagok iránti kereslet egyre nő, ezen szövetek pótlására alkalmasak a bioanyagok. A bioanyagok vagy alloplasztikai anyagok élő szervek vagy szervrészek pótlására szolgáló készülékekben használt szintetikus anyagok, amelyek az élő szövettel szoros kapcsolatban működni képesek. Nem lehet semmiféle káros hatásuk és nem válthatnak ki nemkívánatos reakciót a biológiai szervezetből.

A TDK munka során a fogászati implantátumok biointegrációját tervezzük vizsgálni. A titánból (Ti) készült fogászati implantátum az egyik leggyakoribb orvosi implantátum. Olyan biokompatibilis anyagból készített mesterséges pótlás, amelyet az elvesztett fog helyére ültetnek be a fogpótlás viselése céljából. A biointegráció az a folyamat, amely során az alloplasztikai anyag az élő szövetekkel közvetlen kapcsolatba kerül, ott funkcióját hosszú ideig képes fenntartani és ez idő alatt nem fejt ki károsító hatást a biológiai környezetére (Park, 2000).

A bioanyagok sikeres beépülését sok tényező szabja meg, mint például maga az anyag térfogati és felületi tulajdonságai, kivitelezése, biokompatibilitása, a sebészi beültetés technikája, a beteg egészségi állapota, életmódja. A biokompatibilitás az anyagnak azt a tulajdonságát jelöli, amely biztosítja az implantátum és a környező szövetek közötti fiziológiai kapcsolatot (Park, 2000). Kutatásaink során elsősorban a felületi tulajdonságokat és a biokompatibilitást fogjuk vizsgálni.

Park, J.B. (2000). Biomaterials, In: The Biomedical Engineering Handbook, 2nd ed., Vol. I, Bronzino, J.D., (Ed.), IV-1-IV-5, CRC Press and IEEE Press, ISBN 0-8493-0461-X, Boca Raton, Florida, USA

Társtémavezető: Dr. Csekő Kata, egyetemi tanársegéd

A fogmozgatáshoz alkalmazott gumi alkatrészek különböző nagyságú erők hatására deformálódhatnak. A felhasználás körülményei közötti viselkedést a gumi tulajdonságainak terhelés nélküli, illetve terhelés hatására bekövetkező változás vizsgálatával lehet meghatározni. Számos fizikai tulajdonsága határozható meg a gumiknak e tekintetben. Vizsgálatunk során elsősorban a szakítószilárdság mérése, illetve változásának követése a cél az idő függvényében.

Társtémavezető: Dr. Horváth Réka, egyetemi adjunktus

Fokális és generalizált epilepsziás betegek vizsgálata a legmodernebb MR technikák alkalmazásával

Társtémavezető: Leipoldné Dr. Vig Andrea, egyetemi tanársegéd

A formin fehérjék az aktin sejtváz szabályozásának egyik fő molekuláris elemei. Kutatócsoportunk a forminok egy családjával a DAAM (Disheveled-associated activator of morphogenesis) formin vizsgálatával foglalkozik. A DAAM formin sokszínűsége abban rejlik, hogy változatos biológiai funkciókban tölt be nélkülözhetetlen szerepet. Így meghatározó az idegrendszerben az axonális filopodiumok formálásában, és így az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakításában. Ugyanakkor a harántcsíkolt izom megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. Kutatásink célja annak megértése, hogy a DAAM miként képes ilyen változatos biológiai funkciókat ellátni. Vizsgálataink során a fehérje különböző szakaszainak a működését írjuk le. Vizsgálatainkat több más magyar kutatócsoporttal együtt végezzük.

A kutatómunka során megtanulhatsz fehérje expressziós és tisztítási eljárásokat (E. coli, baculovirus rendszerekben és szövetből), fluoreszcencia spektroszkópiai és mikroszkópiai technikákat, valamint a képelemzés módszereit. E mellett betekintést nyerhetsz abba hogyan zajlik a kutatócsoportok közötti együttműködés.

Kapcsolódó publikációink:

1. Molnár Imre, Migh Ede, Szikora Szilárd, Kalmár Tibor, Végh Attila G, Deák Ferenc, Barkó Szilvia, Bugyi Beáta, Orfanos Zacharias, Kovács János, Juhász Gábor, Váró György, Nyitrai Miklós, Sparrow John, Mihály József (2014) DAAM is required for thin filament formation and sarcomerogenesis during muscle development in Drosophila. PLOS GENETICS IF: 8.517
2. Barkó Szilvia, Bugyi Beáta, Carlier Marie-Francve, Gombos Rita, Matusek Tamás, Mihály József, Nyitrai Miklós (2010) Characterization of the biochemical properties and biological function of the formin homology domains of Drosophila DAAM. JOURNAL OF BIOLOGICAL CHEMISTRY IF: 5.328
3. Tamás Matusek, Rita Gombos, Anita Szécsényi, Natalia Sanchez-Soriano, Ágnes Czibula, Csilla Pataki, Anita Gedai, Andreas Prokop, István Raskó, József Mihály (2008)Formin proteins of the daam subfamily play a role during axon growth. J NEUROSCI

Társtémavezető: Dr. Pécsi Ildikó, biológus

A projekt során olyan speciális fehérjék tulajdonságaival foglalkozunk, amelyek a funkciójukat a fény hatására fejtik ki. Ezek közé a fehérjék közé tartoznak  például a fotokromikus fehérjék, amelyek fény hatására különböző állapotokba "kapcsolhatóak". A projekt során fluoreszcencia és tranziens abszorpciós spektroszkópiai módszerekkel tanulmányozzuk a fotoaktív és fotokromikus fehérjéket.

Társtémavezető: Dr. Grama László, egyetemi docens

A természetben számos fehérje - rodopszinok, xantofinok, fototropinok vagy például flavoproteinek - vesz részt a fény érzékelésében. Molekuláris szinten ezek a fehérjék nagyon különböző módon reagálnak a fény abszorpciójára. Jelen projekt keretén belül két fotoaktív fehérjecsalád – fotoliáz/kriptokróm és BLUF – funkcionális dinamikáját vizsgáljuk.

Tekintettel arra, hogy ezekben a fehérjékben a fényabszorpciót követő változások nagyon gyorsan – több száz femtoszekundum és néhány száz pikoszekundum között – zajlanak le, a vizsgálatok során használt elsődleges módszerünk az ultragyors lézer spektroszkópia. 

Gerincműtéteket követően jelentősen változik a gerinc statikája. Vizsgálat a műtétet megelőző majd a posztoperatív képalkotások elemzése kapcsán keres választ a frontalis és sagittalis egyensúly biomechanikai törvényszerűségeire.

Az utóbbi évtizedben a képalkotó eljárások dinamikus fejlődésének lehettük tanúi, melyet jelentős mértékben támogatott a nagy számítási teljesítménnyel bíró számítógépek széleskörű elérhetősége. Ez a fajta fejlődés természetesen nemcsak mennyiségi szinten éreztette hatását, hanem bővült mind az adatfeldolgozási módszerek, mind pedig a vizsgálható jelenségek köre is. A TDK munka keretén belül két összetett  MR képfeldolgozási eljárást szeretnék bemutatni, a voxel-alapú morfometriát vagy röviden VBM-et és a funkcionális MRI-t, valamint  ezek különféle felhasználási módjait a neuropszichológia különböző területein. Mind az fMRI, mind pedig a voxel-alapú morfometria egy komplex, több lépcsős statisztikai eljárás.  A munka során ezeket a komplex eljárásokat, valamint a tudományos  kísérletetek  megtervezésének általános módszereit lehet elsajátítani. 

Társtémavezető: Baracsy Gabriella

Myofunkcionális terápia, mely a légzés, nyelés és a testtartás hármas optimalizálásával korrigálja a lágyszöveti diszfunkciókat és növeli a fogszabályozó kezelések hatékonyságát.

Cél: Egy terápiás protokoll megalkotása

Általánosságban elmondható, hogy a sportsérülések 27-50%-ban érintik az alsó végtagot, amelyek közül a bokasérülések 40%, a térdsérülések pedig 25% gyakorisággal fordulnak elő. A kézilabdázás, teremfutballozás és birkózás térdsérülés incidenciája a legmagasabb. A kosárlabdában előforduló leggyakoribb sérüléseket a külboka szalagsérülései alkotják, ezt követik a térdsérülések, a combizom sérülések és a hüvelykujjsérülések. A sérülésveszélyt a játék közben létrejövő rotációs és ugró mozdulatok is növelik. A sérülések prevenciójában elengedhetetlen az egyensúly, a koordináció és a funkcionális motoros képességek fejlesztése, valamint a megfelelő core izomzat. Különböző sportágakban, így a kosárlabdában is kiemelten fontos képesség az egyensúly. A megfelelő egyensúly (statikus, dinamikus) a test kontrolljának alapját képezi, csökkenti az esések, így az abból következő sérülések előfordulási gyakoriságát is. Mivel nagyon gyakoriak a gyors irányváltással járó mozgások, melyek alapját képezi a megfelelő törzs izomerő állóképesség, ezért a felkészülés integrált részét kell, hogy képezzék az egyensúlyt és a törzserőt fejlesztő programok ill. a funkcionális tréning. A funkcionális tréning (FT) napjaink egyik igen népszerű, gyakrabban használt edzésmódszere. Lényege, hogy az ízületeket teljes mozgáspályán, az azokra jellemző irányokban, mozgásláncokban, a tér minden dimenziójában, funkciójuknak megfelelően, hatékonyan dolgoztassuk, fejlesszük. A komplex, kombinált gyakorlatok és a változatosság miatt a neuromuszkuláris kapcsolatok, a propriocepció, a poszturális feedback, az egyensúly, a gyorsaság, a hajlékonyság, és a koncentrációs képesség is látványosan javul.

Társtémavezető: Dr. Szabó Mariann, rezidens orvos

Pulmonológia: Fúvós hangszereken való rendszeres játék hatása a légzésfunkciós értékek

A klinikánkon működő Motilitási Labor munkatársai nemcsak Dél-Dunántúli regionális szerepet töltenek be a motilitási zavarok diagnosztikájában, majd az eredmények alapján a komplex kezelési stratégia kidolgozásában. A keret téma magában foglalja a felső tápcsatorna motilitási zavarainak klinikumát, managementjét, sajátos kérdéseket beteganyagunk eredményei alapján.

A nyelőcső primer motilitászavarának, azon belül elsősorban az achalasiának előfordulási gyakoriságát, kezelési lehetőségeinek hosszú távú hatékonyságát, az egyes terápiás lehetőségek hatékonyságának összehasonlítását vizsgáljuk. A téma adatgyűjtésen, elemzésen alapul.

A funkcionális obstipáción belül a kimeneti akadályos obstipatio okainak feltárása, gyakoriságának vizsgálata történik. Lehetőség van az anorectalis manometriás vizsgálat és az evacuatios proctographia alapjainak elsajátítására.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd, klinikai szakorvos

A gasztrointesztinális endoszkópia minőségi mutatóinak kidolgozása az utóbbi évek eredménye. Ezen faktorok befolyásolják az endoszkópos vizsgálatok eredményességét és a beteg biztonságot. A malignus / premalignus folyamatok felismerése az endoszkópos vizsgálatok egyik fő célja, ezen állapotok néhány százalékban azonban endoszkópia során azonban rejtve maradnak. A minőségi mutatók ismerete, folyamatos ellenőrzése felderítheti azokat a tényezőket, melyek változtatása a vizsgálatok kimenetelét javítja. A beavatkozások szövődményeinek figyelése, követése a minőségi endoszkópia másik kulcs kérdése. A minőséget jelző indikátorok elemzése a klinikai kutatás fő célkitűzése.

A kapszulás enteroscopia új lehetőséget nyitott a tápcsatorna egy eddig igen nehezen vizsgálható része, a vékonybél vizualizálásában. Több kórkép és eltérés gyakoriságáról derült ki, hogy nem feleltek meg az eddigi feltételezéseknek, és az ismeretlen eredetű tápcsatornai vérzések okainak feltárására hazánkban is OEP-finanszírozott eljárás lett. Mindemellett a módszer több formája létezik és használják őket hazánkban is. A módszer bevezetése költséghatékonysága és pontossága miatt volt jelentős, ennek fényében elsősorban minőségbiztosítási célzattal dolgozzuk fel az éves eseteinket a szakma legújabb eredményei ismeretében tanulságok leszűrésére. A témát államvizsga dolgozat témájaként ajánljuk.

A calprotectin egy új, kiváló széklet biomarker, melyet a gyulladásos bélbetegségek (IBD) diagnózisában, kezelésében és a betegség nyomon követésében egyaránt használunk. Emelkedett calprotectin koncentrációval számos egyéb, főképp gasztroenterológiai betegségben is találkozhatunk, differenciáldiagnosztikai értéke jelentős. A teszt elvégzése két gyakori kórkép, a gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma elkülönítésében különösen fontos jelentőséggel bír. A calprotecin tesztet néhány éve már klinikánkon is rutinszerűen alkalmazzunk. Kutatásunkban tanulmányozzuk a teszt sensitivitását, specifcitását, differenciáldiagnosztikus potenciálját krónikus hasmenéses beteganyagunkban.

A gyermekkori gyulladásos bélbetegség (IBD) incidenciája folyamatosan nő, ezáltal egyre több beteg gyermek szorul átadásra a felnőtt gasztroenterológiai ellátásba serdülőkorban. Míg transzfer alatt egy egyszeri betegátadást értünk, addig a tranzíció a betegek előre megtervezett, koordinált átadását jelenti. A legújabb irodalmi adatok alapján, más betegségekhez hasonlóan (pl. veleszületett szívbetegség, I. típusú diabetes), a struktúrált tranzíció javítja a serdülőkorú betegek complience-ét és jótékony a betegségkontrollra nézve. A TDK munka során vizsgálni kívánjuk a PTE-n 2014 óta működő, IBD-tranzíciós programban részt vevő betegeket. A kimenetelt, demográfiai adatokat összevetjük tranzícióban nem részesült betegek adatival. Vizsgáljuk a klinikai jellemzőket, gyógyszerszedési szokásokat, complience-t a két betegcsoportban.

A klinikánkon működő Motilitási Labor munkatársai nemcsak Dél-Dunántúli regionális szerepet töltenek be a motilitási zavarok diagnosztikájában, majd az eredmények alapján a komplex kezelési stratégia kidolgozásában. A keret téma magában foglalja az alsó tápcsatorna motilitási zavarainak klinikumát, managementjét, sajátos kérdéseket beteganyagunk eredményei alapján.

Elsősorban a széklet incontinencia kezelési lehetőségét, annak eredményességét vizsgáljuk, kiemelt jelentősége a biofeedback kezelésnek van. A téma feldolgozása kapcsán lehetőség van anorectalis manometriás vizsgálat alapjainak elsajátítására.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd, klinikai szakorvos

Benignus és malignus epeúti szűkületek ellátása.

Társtémavezető: Dr. Czimmer József, egyetemi docens

A nem-steroid gyulladáscsökkentők és az egyre újabb és hatékonyabb thrombocyta aggregatio gátló kezelések, valamint antikoagulánsok terjedése komoly kockázatot jelentenek tápcsatornai vérzések szempontjából a korábbi időkhöz viszonyítva a korszerű protonpumpagátló kezelés széles körű elterjedése ellenére. Az irányelvek igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, azonban az akut helyzetekben ezek részben nem használhatóak. Saját beteganyagunkon retrospektív vizsgálatokat végzünk helyes management, morbiditás, mortalitás irányában új szempontok keresése és minőségbiztosítási céllal.

Társtémavezető: Dr. Czimmer József, egyetemi docens

Munkacsoportunk a régióban jelentős szerepet tölt be a gyulladásos bélbetegségekben szenvedők kezelésében és kiemelkedő szerepünk van a súlyos betegek ellátásában az ágyháttér és a kezelési jogok miatt is. A téma célja a legújabb biológiai kezelési modalitások majdani hatásosságát esetlegesen előjelző tényezők megfigyelése, kutatása, ami fontos szerepet kaphat a jövőben a betegek kiválasztásában, vagy a párhuzamos kezelések szükségességének értékelésében.

A téma célja a genetikai hajlamosító tényezők jelentőségének vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Elsősorban olyan alcsoportokat vizsgálunk/ keresünk, melyek jellegzetes genetikai konstellációval bírnak, segítve ezáltal a betegség prognózisának, kimenetelének és terápiára adott válaszának predikcióját.

Terhességben a legmagasabb szintű evidenciák hiányában a gyógyszeres kezelés mellékhatásai és biztonságossága, invazív beavatkozások előny-kockázati aránya elsősorban retrospektív adatok alapján becsülhető. A hatályos hazai szabályok tiltó rendelkezései ellenére nagy nemzetközi adatbázisok az EBM elvei alapján osztályozzák ezen kockázatokat. A saját gyulladásos bélbeteg anyagunkból esetorientált módon rendszerezzük a legújabb eredményeket, nemzetközi ajánlásokat és hasonlítjuk össze a hazai követendő gyakorlattal. A témát államvizsga dolgozat témájaként ajánljuk.

Krónikus HCV hepatitis kezelés immunológia vonatkozásainak vizsgálata, különös tekintettel a természetes immunválasz sejtjeire és a cytokinntermelésre.

Társtémavezető: Dr. Pár Gabriella, egyetemi docens

Klinikánkon pegylált interferon+ribavirin+proteáz gátlóval kezelt krónikus HCV hepatitises betegek adatainak feldolgozása kezelésre adott válasz, mellékhatások analízise. 

Klinikánkon elérhető új vizsgálati módszer un. máj transiens elastographia (Fibroscan)  lehetővé teszi a májfibrózis mértékének megitélését non-invasiv úton. Célunk a fenti módszerrel mért májfibrózis és a májbiopszia eredményeinek összevetése, a vizsgáló módszer specificitásának és senzitivitásának meghatározása különböző etiológiájú májbetegségekben. 

Társtémavezető: Dr. Hágendorn Roland, egyetemi tanársegéd

A nem-steroid gyulladáscsökkentők és az egyre újabb és hatékonyabb thrombocyta aggregatio gátló kezelések, valamint antikoagulánsok komoly kockázatot jelentenek tápcsatornai vérzések szempontjából. Az irányelvek igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, azonban az akut helyzetekben ezek részben nem használhatóak. Saját beteganyagunkon retrospektív vizsgálatokat végzünk helyes management, morbiditás, mortalitás irányában új szempontok keresése és minőségbiztosítási céllal.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd, klinikai szakorvos

Az endoszkópos retrograd cholangiopancreatographia az egyik legmagasabb szövődményrátájú endoszkópos beavatkozás. A szövődmények kialakulásában betegfüggő és beavatkozás függő faktorok játszanak szerepet. Különböző kanülálási technikák, nem szteroid gyulladáscsökkentők és pancreas stent alkalmazásával a pancreatitis kockázata csökkenthető. A klinikai kutatás célja ezen faktorok prospektív elemzése beteganyagunkban.
 

Társtémavezető: Prof. Dr. Pár Alajos, emeritus professzor

Cél : HCV hepatitis fertőzés lefolyását és az antivirális kezelésre adott választ befolyásoló immunológiai folyamatok tanulmányozása, különös tekintettel a természetes ölősejtek fentotípus és funkcionális vizsgálataira, cytokin termelés analízisre.

A terhességben bekövetkező anatómiai és funkcionális változások hatására számos banális gasztroenterológia probléma, de akár hospitalizációt igénylő, súlyos kórkép (pl. acut pancreatitis, terhességi zsírmáj, májelégtelenség, IBD) is kialakulhat. A diagnózis és a terápia egyaránt nagyobb körültekintést igényel terhességben részben az atípusos panaszok, részben az invazív diagnosztika korlátozott alkalmazhatósága miatt. A terápiás döntések, az alkalmazható gyógyszerek szintén speciális kérdései az ellátásnak. Vizsgálatunkban feldolgozzuk a klinikánkon előfordult, terhesség mellett megjelenő gasztroenterológai eseteket, áttekintjük a diagnosztika és kezelés speciális irányelveit.

Társtémavezető: Dr. Szentiványi-Makó Hajnalka, egyetemi adjunktus

Genetikiai indikáció alapján végzett középidős terhességmegszakítások pszichés hatása

A genetikailag módosított élelmiszereknek elsősorban a potenciális karcinogén hatásait vizsgáljuk, in vitro (génexpresszió-változások, apoptózisra gyakorolt hatás), illetve állatkísérletekben (hosszú távú karcinogén hatás).

Társtémavezető: Dr. Szabó András, egyetemi adjunktus

A halláskárosodás napjainkban megközelítőleg 70 millió embert érint világszerte, mely esetek 50-60%-ában a tünetek kialakulásának hátterében genetikai tényezők állnak. A genetikai háttérrel rendelkező halláskárosodások esetén különbséget tehetünk más öröklődő kondícióval nem járó, úgynevezett nem-szindrómás (60-70%), illetve más szervek érintettségével is együtt járó szindrómás (30-40%) halláskárosodások között. A betegség kialakulásával leggyakrabban a GJB2, illetve MARVEL2 gének mutációit, illetve a mitokondriális eredetű halláskárosodás kialakulásáért felelős A636G, A827G, T961C, T1005C, T1116G, C1494T, A1555G, A3243G, 7472insC, A7443G, G7444A, A7445C, T7510C, T7511C, T7512C eltéréseket hozzák összefüggésbe.  Intézetünkben a halláskárosodással összefüggésbe hozható gének vizsgálatára hagyományos DNS szekvenálási módszer áll rendelkezésünkre. A TDK munka keretein belül lehetőség nyílik a hallgató számára a betegség genetikai hátterének vizsgálatára, a mérési eredmények birtokában feno-genotípus elemzések elvégzésére.

A sclerosis tuberosa egy multiszisztémás betegség, 1:6000-9000 gyakorisággal fordul elő. A betegség autoszómális domináns öröklésmenetet mutat, azonban a betegek nagy részében új mutációként jön létre. A kórkép hátterében két gén, a TSC1 és aTSC2 mutációi állnak. A két gén vizsgálata hazánkban egyedül intézetünkben érhető el.
A TDK munka során a betegek tünettanát és kórtörténetét, valamint a családi anamnézisét vizsgálnánk az észlelt mutációval összefüggésben.  

Georg Trakl - alkotáslélektani és befogadáslélektani vizsgálat

A glioblastoma a leggyakoribb felnőttkori glialis tumor, prognózisa kedvezőtlen. Eltérő génexpressziós profilok alaján négy molekuláris alcsoportot határoztak meg, melyek klinikai viselkedésünkben is mutatnak eltérést. A négy csoport, a klasszikus, a proneuralis, a mesenchymális és a neurális szubtípus megkülönböztetése a mindennapi gyakorlatban is hasznos lehet. A munka során immunhisztokémiai és FISH vizsgálatokkal kíséreljük meg meghatározni a négy alcsoportot az intézetünk retrospektív anyagát felhasználva. Azon eseteken, melyek kapcsán fagyasztott anyaggal is rendelkezünk, kooperáció részeként molekuláris vizsgálatokat is végzünk ellenőrizve a más módszerek alkalmasságát.

Társtémavezető: Prof. Dr. Bogner Péter

A legújabb kvantitatív MR módszerekkel a glióma in vivo jellemezhető. Az MR perfúzió alkalmas a hipervaszkularizált tumor területek kimutatására, ami alapján a prognózis és a tumor grádus a műtét előtt megbecsülhető. Mindemellett az MR perfúziós vizsgálat használható lehet a biopszia helyének meghatározására, a kiújult daganat és a sugárnekrózis elkülönítésére és a terápiás válasz meghatározására.

A kutatás során a glióma- gyanús betegek először MR vizsgálaton vesznek részt. Ezek után a biopszia vétel az MR perfúzióból számolt „relative cerebral blood volume” (rCBV) térképek alapján történik. A biopsziás mintákból a szövettanon kívül 1H-NMR vizsgálat készül, mely a tumor szövetben lévő metabolitokról részletes spektrumot ad.

Korábbi kutatásunk során mikrostrukturális eltéréseket találtunk a tumorhoz képest ellenoldali féltekében.  Jelenleg ezen eltérés okát is vizsgáljuk diffúzió súlyozott MR képalkotással.
A diákoknak a TDK munka során részt vehetnek az MR vizsgálatokon és az 1H-NMR méréseken, jelen lehetnek a műtőben a biopsziás minta vételekor, elsajátíthatják a perfúziós és diffúziós képkiértékelés lépéseit és az idegtudományi képalkotás során használt szoftverek használatát.

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

A coeliakia jelenleg egyetlen elfogadott terápiája a szigorú és élethosszig tartó gluténmentes diéta. Számos tapasztalat és klinikai adat is igazolja azonban, hogy a gluténmentes diéta nem csak coeliakiás betegben hatékony. Az egyértelműen gluténfüggő kórképeken (búza allergia, glutén ataxia, nem coeliakiás glutén szenzitivitás) kívül irritabilis bél szindrómában, gyulladásos bélbetegségben, autizmusban, psoriasisban, schizophreniában is jó eredménnyel alkalmazzák.

A gondolati képalkotás során agyunk legfőképpen a képzeletet használja. Egyik funkciója, hogy a külvilági tárgyakat a térben elképzeljük és velük műveletet végezzünk. A téma a téri képzelet kognitív pszichológiai hátterét vizsgálja a mentális forgatás nevezetű jelenséggel. A téma során a hallgató megtanulhatja a kísérleti pszichológiai szoftverek használatát, az adatelemzést és feldolgozást.

A "Gyakorlati gyógyszerészeti problémák tudományos megalapozottságú megoldási lehetőségei" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk. A tárgy egy szemesztere során lehetőség nyílik a megadott témák hátterének megismerésére és az azokban való specializálódásra a "Tudományos diákköri munka gyógyszerészhallgatóknak 1." fakultatív kurzus keretében.

A "Gyakorlati gyógyszerészeti problémák tudományos megalapozottságú megoldási lehetőségei" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk. A tárgy egy szemesztere során lehetőség nyílik a megadott témák hátterének megismerésére és az azokban való specializálódásra a "Tudományos diákköri munka gyógyszerészhallgatóknak 1." fakultatív kurzus keretében.

A "Gyakorlati gyógyszerészeti problémák tudományos megalapozottságú megoldási lehetőségei" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk. A tárgy egy szemesztere során lehetőség nyílik a megadott témák hátterének megismerésére és az azokban való specializálódásra a "Tudományos diákköri munka gyógyszerészhallgatóknak 1." fakultatív kurzus keretében.

választható

Társtémavezető: Dr. Botz Bálint, egyetemi tanársegéd

Gyermekkori bántalmazás szerepe felnőttkori pszichiátriai kórképekben

A sugárterápiás technológia fejlődésével egyre inkább elérhető cél a legbonyolultabb sugárkezelési eljárások megfelelő kivitelezése. Érthetően ez különösen fontos a gyermekkori daganatok ellátása során. Erre lehet példa az ún. kraniospinális besugárzás, hiszen az idegrendszeri neopláziák igen gyakoriak gyermekkorban. Ezen speciális eljárások, kezelések elemzése kiemelten érdekes része az onkológiai ellátásnak.

-

-

A gyermekkori haematológiai malignitások között a heveny (akut) myeloid leukaemia (AML) lényegesen alacsonyabb arányban fordul elő a heveny lymphoblastos leukaemiánál (ALL), mely utóbbi esetében nagyobb esetszámok és megfelelő követési adatok állnak rendelkezésre. Az AML esetében, részben az alacsonyabb előfordulás, részben a nagyobb heterogenitás kapcsán a tapasztalatok limitáltabbak.

Az utóbbi két évtizedben a leukaemiák csoportosításában és diagnosztikájában előtérbe kerültek a citogenetikai eltérések, számos leukaemia típus genetikailag (molekulárisan) definiált az újabb WHO osztályzások alapján. Az AML esetében a gyermekkori esetekben lényegében a felnőttekével megegyező klasszifikáció érvényes, de vannak különbségek is, mint pl. a Down-syndromához asszociált haematológiai malignitások csoportja. A gyermekkori leukaemiák protokollok alapján történő kezelése maga után vonja a nemzetközi ajánlások alapján történő diagnosztikát, mely a csontvelő és vér citológiai, immunfenotípus vizsgálatain, valamint a különböző hagyományos és molekuláris citogenetikai eljárásokon nyugszik.

Célunk, hogy PTE Pathologiai Intézetében az elmúlt 20 év során diagnosztizált gyermekkori AML eseteket összegyűjtsük, megvizsgáljuk, hogy a diagnosztikus kritériumok és a módszerek fokozatos változásával összefüggésben milyen típusú és genetikai hátterű betegségek kerültek felfedezésre. Ennek kapcsán szeretnénk összevetni adatainkat a nemzetközi irodalomban fellelhetőkkel, valamint elemezni a betegek életkori és egyéb sajátosságait, a kezelési modalitásokat és amennyiben rendelkezésre állnak, a betegek követési adatait is.

-

Társtémavezető: Nagy-Radványi Lilla, PhD hallgató

A méz a hagyományos és a hivatalos orvoslásban egyaránt alkalmazott, részben növényi, részben állati eredetű szer. A különböző mézfajták gyógyászati értéke azonban jelentősen eltérő lehet. A TDK-hallgató feladata, hogy különböző gyógynövény fajokról nyert mézek hatóanyag-összetételét és – lehetőség szerint – marker vegyületeit meghatározza. További célkitűzés a fajtaméz(ek) antioxidáns és/vagy antimikróbás hatásának vizsgálata különböző in vitro tesztrendszerekben, valamint a különböző botanikai eredetű mézek biológiai aktivitásának egymással történő összehasonlítása.

A növények egyes termőhelyi sajátosságok változása esetén eltérő morfológiai, szövettani vagy fitokémiai bélyegeket mutathatnak. A fajon belüli változékonyság gyógynövények esetében kiemelkedő jelentőségű a taxonok gyűjtési helyének kijelölése, az említett jellemzők eltéréseinek felismerése és a fajok pontos azonosítása során. A téma célkitűzései között szerepel ismert gyógynövénytaxonok különböző ökológiai paraméterekkel jellemezhető termőhelyeiről gyűjtött populációinak összehasonlító értékelése. A polimorfizmus vizsgálata terepmunkát, valamint szövettani és fitokémiai analíziseket foglal magában.

Napjainkban sokan vásárolnak gyógynövényeket és gyógynövény-alapú készítményeket betegségek megelőzése vagy gyógyítása miatt. Sajnos egyre több hamis termék kerül a piacra, amelyek fogyasztása súlyos egészségkárosodást is okozhat. Ezért fontos a termékek minősítő vizsgálata. A Magyar illetve Európai Gyógyszerkönyv számos gyógynövény tisztasági, minőségi és mennyiségi vizsgálatát írja elő. A téma keretében a hallgató közelebbről is megismerheti ezeket a vizsgálómódszereket. A vizsgálatokhoz szükséges mintákat magyarországi üzletekből szerezzük be. A munka nagy része a Farmakognóziai Intézet Fitokémiai Laboratóriumában történik.

Társtémavezető: Dr. Papp Nóra, egyetemi docens

A gyógynövények szövettani bélyegeinek pontos ismerete kiemelkedő jelentőséggel bír a taxonok és drogrészeik pontos azonosítása során. A téma gyógynövényfajok drogként alkalmazott, vegetatív vagy generatív részeinek szövettani vizsgálatát jelenti különböző hisztológiai és mikrotechnikai módszerekkel (pl. levélderítés, mintagyűjtés, tárolás, metszés, festés), valamint a kész preparátumok dokumentálási és elemzési lehetőségeit fénymikroszkópos technikák és számítógépes programok segítségével.

Társtémavezető: Dr. Vajda Péter, egyetemi tanársegéd

A legális gyógyszerellátási láncba kerülő hamis gyógyszerek arányát 0,005-1% körüli értékre becsülik a fejlett országokban, melyek kiszűrésére a 2019. február óta elindult Gyógyszerhamisítás elleni direktíva (Falsified Medicine Directive, FMD) egyedi gyógyszer azonosítás és dézsmabiztos csomagolás bevezetése is irányul. Ezekkel a módszerekkel próbálják az országok minimálisra csökkenteni a legális ellátási láncba megjelenő illegális termékek okozta károsodások valószínűségét. Azonban egyéb útvonalakon is eljuthat a fogyasztókhoz, betegekhez a hamis gyógyszer vagy illegális egészségügyi termék. Ezen útvonalak közül a legjelentősebbnek az illegális internetes gyógyszerforgalmazás tekinthető. A kontroll nélküli gyógyszerforgalmazás és a hamis gyógyszerek globális kihívást jelentenek, ugyanakkor a hatékony válaszlépések egyelőre hiányoznak. Ennek hátterében feltételezhetően az áll, hogy korlátozott adatokkal rendelkezünk a hamis és illegális egészségügyi termékek és gyógyszerek okozta egészségkárosodásokkal kapcsolatosan, így azok betegbiztonsági kockázatainak valós mértékét sem ismerjük, csak becslések állnak rendelkezésre. Megállapítható, hogy a valós betegbiztonsági kockázatok  ismerete nélkül a gyógyszer ellátási lánc és az egészségügyi rendszerek szereplői nem feltétlenül ismerik fel a probléma mértékét és így megfelelő és hatékony védekezési stratégiák sem kerülnek bevezetésre. Célunk, hogy olyan retrospektív és prospektív adatgyűjtési és elemzési módszereket azonosítsunk és alkalmazzunk, amelyek lehetőséget teremtenek az illegális forrásból származó egészségügyi termékek, gyógyszerek alkalmazásával összefüggő egészségügyi káresemények azonosítására és folyamatos monitorozására, valós-életbeli adatok gyűjtésére.

Gyógyszerallergiák vizsgálata

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

A gyógyszerek ára központi szerepet tölt be az egészségügyi finanszírozási döntéshozatal során. A gyógyszerárak összehasonlítása nemzeti és nemzetközi szinten is megvalósul, azonban az összevetések során alkalmazható számos metodika önmagában való alkalmazása nem ad objektív képet és hiteles eredményeket. Minden esetben szükséges az adott területre jellemző specifikumok figyelembevétele, valamint a különböző módszertanok adott kérdésben alkalmazható elemeinek együttes figyelembevétele.

Társtémavezető: Aczél Timea, egyetemi tanársegéd

A primer fejfájások és a trigeminovaszkuláris rendszer egyéb fájdalomszindrómái a lakosság nagy részét érintő, jelentős életminőség-csökkentő betegségek. A fejfájást a konvencionális analgetikumok nem csillapítják kielégítően. Szükséges tehát új gyógyszercélpontok keresése, hogy célzottan ható fejfájáscsillapítókat fejleszthessünk ki. Kísérleteinkben különböző potenciális célmolekulák szerepét vizsgáljuk fájdalommodellekben egerekkel és farmakológiai eszközökkel (agonisták, antagonisták) segítségével. Kísérleteinkből szerzett szövetmintákból qPCR és immunhisztokémiai módszerrel génexpressziós és fehérje szintű analíziseket végzünk.

Társtémavezető: Dr. Bella Richárd, egyetemi tanársegéd

A "Gyógyszerek finanszírozásba történő befogadása" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk.

A téma keretében végzendő tudományos munka során a hallgatónak lehetősége van megismerni a gyógyszerek piacra jutását követő életútjának egyik legfontosabb kérdését: „A piacon létező gyógyszerek hogyan juthatnak el végül a beteghez?”. A téma megfogalmazását követően megismerjük a finanszírozásba történő befogadás lehetőségeit, azok jogi hátterét és a döntéshozói szerepkör gyakorlatát, valamint a technológia befogadásához tartozó beadvány elkészítését.

A XXI. században a gyógyszerészet egyik legfontosabb szakmai feladatává és egyben kihívásává vált, hogy a gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel és az alternatív gyógymódokkal kapcsolatban megbízható, hiteles információt szolgáltasson a betegek és az orvos kollégák felé is. A gyors és szakmailag megalapozott tájékoztatást segíti a bizonyítékokon alapuló orvoslás módszertana. A kutatómunka célja a gyógyszeres terápia objektív értékelési metodikáinak megismerése valamint konkrét klinikai szituációkban, a mindennapi gyakorlatban való alkalmazása.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin, egyetemi adjunktus

A perifériás ütőérbetegségek a népesség jelentős hányadát érintik, ugyanakkor e betegek helyes szekunder prevenciós és tüneti kezelése nagy mértékben elmarad más érbetegek ellátásához képest. Ezért célunk a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl az életminőség javításának és a végtag megmentésének érdekében a végtagok vér- és oxigén ellátását befolyásoló tényezők felmérése a kardiológiai és angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai paraméterek és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével. Megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások miként befolyásolják e paramétereket.

Társtémavezető: Dr. Nyaka Bernadett, szakgyógyszerész

Szakirodalmi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a gyógyszeres terápia során átlagosan 2-5 %-ban komoly, klinikai következményekkel is járó káros kölcsönhatás alakulhat ki. Napjainkra elengedhetetlen (lenne), hogy a gyógyszeres terápia szerves részét jelentse az ismerten klinikai következményekkel járó kölcsönhatások figyelembevétele, már a gyógyszerek szedését megelőző kiszűrésük, különösen a kölcsönhatás tekintetében fokozottan veszélyeztetett betegcsoportoknál (több gyógyszert is együtt szedő betegeknél, időseknél, bizonyos alapbetegségek esetén, stb.). A gyógyszermetabolizáló citokróm P450 enzimrendszeren alapuló kölcsönhatások a farmakokinetikai interakciók leggyakoribb típusa. Mivel a gyógyszerhatóanyagok nagy része a CYP izoenzimek kis csoportjának valamelyikén metabolizálódik, az interferencia valószínűsége nagy, a potenciális kölcsönhatások valódi klinikai relevanciáját azonban számos tényező befolyásolja: a CYP indukció vagy gátlás erőssége, a szérumszint-változás következménye, a beteg egyéni érzékenysége, stb.

Társtémavezető: Dr. Nyaka Bernadett, szakgyógyszerész

A gyógyszerhatóanyagok közötti kapcsolati mátrix létrehozása a bioinformatika korszerű és a gyakorlatban is hasznosítható területe. A gyógyszerhatóanyagok bioinformatikai-hálózati mátrixának felépítése kapcsán a szakmai elemzés és kölcsönhatás előrejelzés érdekében szükséges az előzetesen választott clusterek (pl. ATC alapú gyógyszerhatóanyag-csoportok) kijelölése. Azaz bizonyos hatóanyagcsoportok önálló, izolált elemzésének biztosítása, valamint a már teljes hatóanyagkincset tartalmazó adatbázissal való kapcsolatrendszerének vizsgálata. A hatóanyagpárok kapcsolati eloszlás-függvényének általános leírását követően, szükségesek további szempontrendszer alapján történő vizsgálatok is. Ilyen szempontok a hatóanyag-interakciós párok (1.) kölcsönhatás-súlyosság szerinti osztályozása, vagy (2.) a nemzetközi ATC kód szerinti csoportok és alcsoportok szerinti vizsgálata. Így a cluster(ek) tagjainak a komplex hálózat kapcsolati eloszlás-függvényének megváltozására gyakorolt hatásai is elemezhetők, ezáltal új összefüggések tárhatók fel.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

A klinikai gyógyszerészeti szemlélet – a betegek terápiájának nyomon követése és a gyógyszeres terápia hatékonyságának növelése – átültetése a közforgalmú ellátásba, majd ott egyre nagyobb mértékű térhódítása az 1990-es évektől kialakított egy új fogalmat, melyet ma gyógyszerészi gondozásnak (angolul pharmaceutical care, medication therapy management) nevezünk. A tevékenység során a gyógyszerész nem csupán az öngyógyítás-öngyógyszerelés területein vállal felelősséget a betegért, hanem részt vesz az elsődleges prevencióban és a népbetegségek elleni harcban, a betegek életmódjának alakításában, a biztonságos és eredményes terápia megalapozásában, valamint a gyógyszerelési problémák kiküszöbölésében is. A gyógyszerészi gondozási tevékenység vizsgálata és értékelése kiemelkedő fontosságú, hiszen a gyógyszerészek ezen tevékenysége a betegek gyógyulását, az egészségügyi kiadások csökkentését és a gyógyszerészek szakmai fejlődését is egyaránt szolgálja.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

A WHO állásfoglalása szerint a fejlődő országokban a hamis gyógyszerek aránya 10-30%-ra tehető, míg hazánkban a gyógyszerforgalom 3-5%-ára becsülhető a hamisítványok aránya. Ezen készítmények szedése számtalan negatív egészségügyi és gazdasági következménnyel jár. Számos módszer jelenthet alternatívát a gyógyszeripar, a gyógyszerész és a fogyasztó számára a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben. A nondestruktív módszerek lehetővé teszik a hamisítványok kiszűrését anélkül, hogy károsodás érné a készítményt. A destruktív módszerek olyan klasszikus, gyógyszerkönyvi és analitikai vizsgálatok, melyek alkalmazásával a szakember azonosítani tudja a kétes eredetű termékeket és meg tudja állapítani a minőségbeli eltéréseket. Ezen módszerek egyidejű alkalmazásával átfogó képet kaphatunk a bizonytalan eredetű és/vagy minőségű termékekről.

Egy gyógyszerkészítmény minősége, klinikailag bizonyított hatásossága és igazolt relatív ártalmatlansága mellett a termék stabilitásvizsgálata kiemelt helyet foglal el a forgalomba hozatal során. A munka célja, hogy megvizsgáljuk, az adott készítmény, ill. gyógyszer alapanyag minősége hogyan változik a környezeti feltételek változtatására. A stabilitásvizsgálatok eredményei segítenek meghatározni a készítmény lejárati idejét, tárolási módját és információt nyújtanak a termék viselkedésére nézve a teljes lejárati időben.

A gyulladásos folyamatok során különösen megnövekszik a reaktív oxigénszármazékok mennyisége, elsősorban a megemelkedett COX-aktivitás, valamint a megnövekedett NAD(P)H oxidáz és mieloperoxidáz enzimek aktivitása eredményeképpen. A keletkező reaktív hidroxilgyökök igen gyors reakcióban képesek elreagálni a gyulladásos folyamatok környezetben megtalálható aromás gyűrűs molekularészt tartalmazó antioxidánsokkal vagy egyéb xenobiotikumokkal (pl.: NSAID-ok). A gyulladásos folyamatok csökkentése céljából alkalmazott gyógyszervegyületek (pl.: szalicilátok) szabadgyökök által katalizált átalakulásai megfigyelésén túl Intézetünk a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézettel kooperációban állatkísérletes kutatásokat folytat ezen vegyületek lehetséges extrahepatikus metabolizmusának vizsgálatára vonatkozóan. Az in vivo és in vitro reakciókörülmények hatását, a keletkező metabolitok megjelenését a különböző biológiai mátrixokból való extrakciót követően folyadékkromatográfia segítségével analizáljuk.

Gyógyszerrezisztens epilepsziás betegek számára a rezektív műtét nyújt lehetőséget a rohammentességre. A rohammentes kimenetelben pozitív prediktív értékkel bíró faktorok meghatározása a fő célja a munkának.

Társtémavezető: Dr. Vajda Péter, egyetemi tanársegéd

Az újonnan piacra lépő gyógyszerek finanszírozásba történő befogadása a legtöbb fejlett ország esetén költség-hatékonysági elemzés elvégzéséhez kötött, ami alapján a biztosító meg tudja ítélni, hogy a rendelkezésére álló közpénzt érdemes-e ezen meghatározott terápia finanszírozására fordítani.

Ezen egyre szélesebb körben terjedő és egyre több országban alkalmazott módszere a növekvő egészségügyi költségek és szűkös források mellet is lehetőséget teremt az optimális forrásallokációra, ami maximalizálja a társadalom egésze számára elérhető egészségnyereséget.

A gyógyszeripar számára a költséghatékonyság feltételének való megfelelés nagy kihívást jelent, ezért új, innovatív módszereket keresnek a gyógyszerfejlesztés hatékonyságának növelésére és a gyógyszer hatásosságának, eredményességének igazolására. A gyógyszerinnovációs ökoszisztéma jelenlegi átrendeződése, a ritka betegségek kezelésnek előtérbe kerülése, az egészségügyi adatok digitalizációjának egyre nagyobb mértékű megvalósítása, valamint az innovatív gyógyszerekhez történő hozzáférés megkönnyítésének egyre erősebb társadalmi igénye jelentősen előmozdította a valós-életben gyűjtött eredményességi adatok költséghatékonysági elemzésekben történő alkalmazását.

A kutatásban résztvevő hallgató megismerkedik azokkal a módszerekkel, amelyeket a gyógyszeripari szereplők is alkalmaznak a gyógyszerek költséghatékonyságának értékelésére, illetve megismerheti a valós-életbeli adat felhasználásának célját, módszerét. Ezek az ismeretek elsősorban a klinikai kutatások és a gyógyszerek piacra vitelével kapcsolatos témák iránt érdeklődő hallgatók számára lehetnek hasznosak, melyek az ipari szereplőknél történő elhelyezkedést is segíthetik.

Társtémavezető: Dr. Almási Attila, egyetemi adjunktus

Az intesztinális metabolizmus, az átalakulás helye miatt is – jelentős mértékben befolyásolhatja a szervezetbe kerülő xenobiotikumok felszívódását. A savas karakterű gyógyszervegyületek metabolizmusában jelentős szerepet játszanak a konjugációs folyamatok. Vizsgálataink során olyan állatkísérletes modellt alkalmazunk, ahol a vékonybél egy szakaszát a vizsgált anyag oldatával perfundáljuk és meghatározott időközönként mintákat veszünk a perfuzátumból, az epéből, a vizeletből, és a vérből. A metabolitok meghatározására analitikai mérési módszereket fejlesztünk.  Vizsgálataink során a különféle anyagcserezavaroknak, betegségeknek, a metabolikus átalakulást befolyásoló hatását is vizsgáltuk.

Az intesztinális metabolizmus, az átalakulás helye miatt is – jelentős mértékben befolyásolhatja a szervezetbe kerülő xenobiotikumok felszívódását. A savas karakterű gyógyszervegyületek metabolizmusában jelentős szerepet játszanak a konjugációs folyamatok. Vizsgálataink során olyan állatkísérletes modellt alkalmazunk, ahol a vékonybél egy szakaszát a vizsgált anyag oldatával perfundáljuk és meghatározott időközönként mintákat veszünk a perfuzátumból, az epéből, a vizeletből, és a vérből. A metabolitok meghatározására analitikai mérési módszereket fejlesztünk.  Vizsgálataink során a különféle anyagcserezavaroknak, betegségeknek, a metabolikus átalakulást befolyásoló hatását is vizsgáltuk.

A Kárpát-medence termál- és gyógyvizeinek szervesanyag-tartalmát frakcionálás után biológiai tesztekben vizsgáljuk. Eddig a gyógyhatást pusztán a szervetlenion-tartalomhoz kötötték, azonban ennek mindmáig semmilyen bizonyítéka nincs. Lehetőségeinkhez mérten megpróbáljuk a töményített szerves frakciók viselkedését feltárni, hatékonyságát állatkísérletben, toxicitását ökotoxicitási és genotoxicitási vizsgálatokban tisztázni. Kutatásainknak irodalmi előzménye nincs, így teljesen új témának tekinthető.

A klinikai kezelések során a betört gyökérkezelő műszerek eltávolítása után e fragmentumokat – amennyiben ez lehetséges – összegyűjtjük. Az így összegyűjtött műszerdarabok elektronmikroszkópos vizsgálatát tervezzük, melyel célunk az eszközre a műszertörés során ható, azt deformáló hatások vizsgálata, illetve a műszereltávolítás során fellépő változások tanulmányozása.

Társtémavezető: Dr. Krajczár Károly

Extrahált fogak gyökércsatornáiban hozunk létre kevert fertőzést. A művileg fertőzött gyökércsatornákat hagyományos módszerekkel, vegyszerekkel, valamint az endodontiában újnak számító fertőtlenítő szerekkel, eljárásokkal kezeljük. Így összehasonlítható lehet a már széles körben elfogadott, és az újabban bevezetett módszerek hatásossága. A kísérletek eredményei az újabb eljárások klinikai alkalmazhatósága kérdésében nagy jelentőségűek lehetnek

Társtémavezető: Dr. Helyes Zsuzsanna, egyetemi tanár

A gyógynövények számos olyan hatóanyagot képesek előállítani, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, pl. kamilla flavonoidok. Akut és krónikus fájdalmak hátterében a szervezetben kialakult gyulladás is állhat. A megfelelő életminőség szempontjából fontos a gyulladás csökkentése, akár növényi hatóanyagokkal is. A téma keretében a hallgató izolált növényi hatóanyagok, elsősorban karotinoidok, gyulladáscsökkentő hatását vizsgálja in vitro sejttenyészetben és/vagy in vivo egérmodellben, közben számos farmakológiai vizsgálómódszert sajátíthat el. A téma a gyógyszerkutatás szempontjából is jelentős. A vizsgálatok egy része a Farmakognóziai Intézetben valamint a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben történik.   

A tüdő megbetegedései milliók halálát követelik évente. A gyulladásos tüdőbetegségek, különösen a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők kezelése csak tüneti, mivel a betegség molekuláris háttere még a mai napig nem feltárt. Ehhez a disztális tüdő szöveti modellezése és gyulladást kiváltó behatások indukálta jelátviteli folyamatok, szöveti szerkezet, génexpressziós módosulások vizsgálata zajlik.  

Társtémavezető: Dr. Antus Csenge, egyetemi adjunktus

A szepszis egyike a leggyakoribb klinikai halálokoknak, ami több mint 18 millió embert érint világszerte. Korábbi munkáinkban sikeresen vizsgáltuk különböző szintetikus poli-(ADP-ribóz) polimeráz gátlók illetve természetes eredetű polifenolok és azok származékainak hatását a bakteriális lipopoliszacharid (LPS) indukálta szeptikus sokkra egerekben. A legfontosabb gyulladásos transzkripciós faktor, az NF-κB, mint egy a különböző jelátviteli útvonalak gyűjtő-, és egyben kiindulási pontjaként kulcsfontosságú lehet a szeptikus sokk kontrollálatlan gyulladásos folyamatainak szabályozásában, ezért vizsgálataink a sejtfelszíni TLR4 receptor és az aktív állapotában a sejtmagban található NF-κB közötti jelátvitelben szerepet játszó enzimekre és adaptor fehérjékre fókuszálnak.

Hagyományos hatóanyagok modern nanotechnológiás felhasználási potenciálja

Betegségek és sérülések kapcsán a hallócsontok nem működnek megfelelően, ami vezetéses halláscökkenést okoz. Tympanoplastika során a hallócsontokat rekonstruálhatjuk. Számos módszer és anyag ismert a hallócsontok pótlására. TDK munka során a 3D nyomtatással kívánunk hallócsontokat létrehozni és ezek funkcionalitását vizsgálni.

Hámsejtek és strómális elemek interakciójának vizsgálata a tüdő regenerációjában - 3 dimenziós in vitro tüdőszöveti modell alkalmazása a gyakorlatban.

Napjainkban  az emlőreconstructios műtétek között a hasi lebennyel történő helyreállítás gold standard műtétté vált.  Az eljárással elérhető rövid és hosszú távú eredmény is kiváló. Hátrányként hozható fel a műtét hosszúsága, valamint az, hogy nagy tapasztalatot igényel. A hasi lebenyek lebenyen belüli keringése a mai napig teljes körűen nem tisztázott.  A mikrokeringés további anatomiai feltérképezésével valamint annak fizilogiai vizsgálatával javítható lehet a lebeny keringése, valamint a műtéti idő is csökkenthető lehet. Irodalmi és kísérletes munka.

.

Társtémavezető: Dr. Hágendorn Roland, egyetemi tanársegéd

Helicobacter pylori- asszociált gastritisek vizsgálata, managementje

Társtémavezető: Dr. Keresztes Dóra, egyetemi tanársegéd

Traumás sérülések kapcsán szükségessé válhat a helyszíni amputáció. A témában nincs az eszközhasználatot illetően bizonyítékokon alapuló guide line. A TDK téma célja az egyes eszközök hatékonyságénak összehasonlítása.

A kutatómunka célja, hogy a vegyesfogazati időszakban használatos módszereket összehasonlítsa. 

Társtémavezető: Dr. Kereskai László, klinikai főorvos

Klinikánkon elvégzett 505 autológ hemopoetikus őssejtátültetés negyedét diffúz nagy B-sejtes lymphomában végeztük az elmúlt 14 év alatt. Három betegnél szerepelt az anaemnézisben splenectomia különböző okok miatt. Az átültetést követő kontrollok során lymphocytosis volt észlelhető. A hátteret szeretnénk feltárni. A nagy granuláris lymphocytosis pontos etiológiáját, immunológiai, pathológiai, molekuláris hátterét kívánjuk feltérképezni.

A hypertrigliceridaemia  harmadik leggyakoribb oka  pancreatitis kialakulásának.
A vizsgálat célja Az elmúl évek során apheresis kezelésben részesült pancreatitises betegek kórtörténetének feldolgozása., a betegség familiaritásának feltérképezése. Szezonalitás, és recidívák felmérése.
 

1999. december óta klinikánkon több, mint 500 autológ hemopoetikus őssejtátültetés történt. Az esetek 37 %-át végeztük B-sejtes non-Hodgkin lymphomában. A különböző alcsoportokban (diffúz nagy B-sejtes, follicularis lymphoma, köpenysejtes lymphoma és ritkább szubtípusok) összevetjük a transzplantáció eredményeit: összesített túlélés, relapszus mentes túlélés, kondicionáló kezelések fajtái, megtapadás, hemoszubsztitúciós igény, szövődmények.

Haemophiliás betegek a szubsztitúciós kezelésnek két módja van az on demand kezelés, valamint a profilaxis. A profilaktikus kezelés megtervezése korábban a beteg testsúlya alapján történt. Az egyénre szabott kezelés megtervezése farmakokinetikai vizsgálatok alapján történik. Minden esetben fontos a völgyérték meghatározása. Az egyénre szabott profilaxis bevezetése után a beteg vérzéses epizódjainak követését végezzük. Cél a vérzésmentes betegség, így a további szövődmények kialakulása nagy vérzések elkerülhetőek.
A vizsgálat célja a betegek valós farmakokinetia eredményének összehasonlítása az előzetesen kiszámított (kalkulált)  paraméterekkel.
 

A malignus hematológiai betegségek pontos diagnosztikájában, kórlefolyás követésében fontosak a képalkotó vizsgálatok. Jelenleg a legkorszerűbb vizsgálati módszer a pozitron emissziós tomográfia (PET) computer tomográfiával egyidőben végezve (PET-CT), mely egyben funkciónális vizsgálat is. Vizsgáljuk beteganyagunkban a PET-CT vizsgálatok eredményeinek szerepét a kórlefolyás megjóslásában, különös tekintettel az autológ hemopoetikus őssejt átültetésben részesült betegeknél. 

A fizikai tevékenység során a szívteljesítmény fokozódás egyik összetevője a terhelés mértékével arányos, fizikai állóképesség függő szívütemszám emelkedés. Ennek elmaradása a fizikai teljesítőképesség jelentős csökkenését eredményezi klinikai állapotromlással. Ez az állapot a beültethető készülékek egyénre szabott programozásával megszüntethető. A frekvenciaválasz visszaállítására számos érzékelőt használtak. Jelenleg a fizikai mozgásérzékelő a legelterjedtebb. A hemodinamikai állapotot érzékelő szenzorok előnye a fizikaival szemben az, hogy élettani paraméterek alapján jelzik a terhelésfüggő szívütemszám emelkedés, illetve csökkenés szükségességét. Alkalmazásuk lehetőséget ad a szívelégtelen betegek terhelés adaptációjához, javíthatja az eszközös reszinkronizáció hatékonyságát.

A koraszülés egyre gyakoribb, így jelentős kihívást jelent mind a szülészet- nőgyógyászat, mind a neonatológia és gyermekgyógyászat területén. Az állapotért felelős egyik lényeges rizikófaktor a preeclampsia. A betegség az egész szervezetet érintő vaszkuláris endoteliális károsodásként fogható fel, mely megnövekedett kapilláris permeabilitáshoz, mikrovaszkuláris trombusokhoz és megemelkedett perifériás ellenálláshoz vezet következményesen rontva a magzati tápanyag-, és oxigénellátást. Az uteroplacentáris keringést nemcsak a vérnyomás és az erek morfológiája, hanem a vér viszkozitása, így a hemoreológiai paraméterek, mint a plazma viszkozitás, hematokrit, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás is befolyásolja. A koraszülöttek mikrocirkulációja és létfontosságú szerveik vaszkularizációja fejletlenebb az érett újszülöttekhez viszonyítva. A zavart mikrokeringés következtében károsodik az agyi és egyéb létfontosságú szervek oxigén- és tápanyagellátása. Kompenzatórikusan változnak a reológiai paraméterek a mikrocirkuláció javítása érdekében. Célunk, hogy kimutassuk a preeclampsiás anyák és újszülöttjeikben fellépő hemoreológiai változásokat a születés pillanatában és az azt követő napokban, és ezen eredményeket egyéb okból terminus előtt született magzatok véréhez viszonyítsuk. Célunk továbbá a preeclampsia, HELLP-szindróma diagnózisakor, valamint a szüléskor nyert anyai vérmintákat elemezve a kórállapotért felelős okok hemoreológiai módszerekkel történő feltérképezése, majd ezek szerepének azonosítása az állapot kialakulásában, lehetőség szerint módot találva a primer és szekunder prevencióra.

Társtémavezető: Dr. Tóth András, rezidens orvos

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a klasszikus rizikófaktorok a hemoreológiai paraméterek romlását okozzák. Más szerzők szerint a kóros hemoreológiai paraméterek önálló kardiovaszkuláris rizikófaktorok.

Vizsgálatunkban a koronária betegség (CAD) és a hemoreológiai paraméterek közötti kapcsolatot szeretnénk elemezni. Iszkémiás szívbetegség közepes kockázata esetén a betegek koronária CT vizsgálaton esnek át, amellyel képesek vagyunk a koronária rendszerben lévő szűkületek számát és fokát meghatározni és ez alapján csoportokba sorolni (nincs szignifikáns szűkület, egy ér-, két ér- és három érbetegség). A koronária CT vizsgálat lehetőséget ad a koszorúerek teljes kálcium tartalmának kvantitatív meghatározására (ún. Agatson-score) is. Egészséges önkéntesektől (CT vizsgálat esetükben nem történik) és CAD betegektől a CT vizsgálat előtt vért veszünk rutin laboratóriumi (ionok, vese- és májfunkció, vérkép, plazma fehérjék, vércukor, lipidek, CRP) és hemoreológiai vizsgálatok (hematokrit, plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás, trombocita aggregáció) céljából. E hemoreológiai paramétereket kívánjuk összehasonlítani az egyes csoportok között, továbbá korrelációt keresni a hemoreológiai paraméterek és az Agatson-score, valamint a CAD súlyossága között.

Hideg ischaemia toleranciát növelő sebészeti és pharmacológiai módszerek vizsgálata kísérletes modelleken

Hidradenitis suppurativa kezelése, genetikai hàttér vizsgálata

A hidrofil karotinoidszármazékok antioxidáns aktivitása, biológiai hozzáférhetősége meghaladja az apoláros természetes karotinoidokét. Kevés ilyen vegyületről tudunk jelenleg, ezért célunk ilyen származékok előállítása és farmakológiai vizsgálata. Érdekesek lehetnek továbbá az ezen származékokból képzett, már nanorészecskének tekinthető dendrimerek is.

.

Társtémavezető: Dr. Mihályi Krisztina, szakorvos

Hiponatrémia és hipernatrémia a sürgősségen

Társtémavezető: Dr. Kéringer Patrik, PhD hallgató

Az újszülöttek hőszabályozási mechanizmusai eltér a felnőttekétől. Újszülöttekben a didergéses hőtermelés helyett az elsődleges hőtermelő mechanizmus a barna zsírszövetben bekövetkező hőtermelés. A barna zsírszövet kialakulása a 26. gesztációs héten kezdődik és születésig tart, poszt partum a szövet tovább már nem fejlődik. Koraszülöttek esetében ezért gyakoribb a kisebb hőtermelő kapacitás, így a kihűlésre való fokozott hajlam. Az újszülöttek és koraszülöttek közötti hőszabályozási különbségeket és azok mechanizmusait elemző vizsgálatok száma elenyésző. Kutatásainkban különböző kísérleti modellekben fogjuk vizsgálni az újszülöttek hőszabályozási mechanizmusait változatos hőmérsékleti körülmények között.

A tanulásban, elsősorban a kontextuális ingerek helyhez és időhöz kötésében kiemelt szerepet tölt be a hippokampusz, annak is elsősorban a poszterior része. A legújabb kutatási adatok jelzik azonban, hogy az anterior hippokampusz az affektív folyamatokban vállal vezető szerepet, az újdonság detekciójában, és a nem kontrollált, de a személy számára egyediséget biztosító személyes viselkedésrepertoár szervezésében.

Társtémavezető: Dr. Biró Ede, egyetemi tanársegéd

-

Hirtelen halláscsökkenésről akkor beszélünk, ha kevesebb, mint 3 nap alatt alakul ki, hallásvizsgálattal legalább 30 dB mértékű idegi jellegű halláscsökkenés mérhető 3 egymást követő frekvencián. Nemzetközi adatok alapján betegség átlagosan 100.000 emberből 160-nál jelentkezik, bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban a középkorúakat (40-50 éves) érinti. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy magyarországi és régiós adatok nem ismertek a betegséget illetően.

A TDK téma célja többek között egy retrospektív elemzés az elmúlt években a PTE KK Fül-Orr-Gégészeti Klinikáján hirtelen halláscsökkenéssel kezelt betegek adataiból. Ez alapján a magyarországi epidemiológiai faktorok megismerése, a rizikó- és etiológiai faktorok feltárása, az eddigi terápia hatásának vizsgálata. Emellett klinikánkon elindult egy prospektív, randomizált vizsgálat, mely az eddig széles körben alkalmazott szisztémás szteroid kezelés mellett a helyi, ún. intratympanalis kezelés hatásosságát is vizsgálja.

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán, egyetemi tanársegéd

Az epigenetika fontos szerepet játszik különféle betegségek pathomechanizmusában. A nukleoszóma hiszton fehérjéinek módosulásai, a „hiszton kód” alapvető az epigenetikai hátterű betegségek megértésében. A projektben a módosulásoknak a hisztonok szerkezetére és kölcsönhatásaira kifejtett hatásait vizsgáljuk, fókuszálva a betegségek pathomechanizmusaiban betöltött szerepükre. Vizsgálatainkhoz szerkezeti bioinformatikai eszközöket használunk.

A témakörben kifejtett munka alapvető célja, hogy számos fontos nézőpontból körbejárja, megvizsgálja napjaink egyik legtöbb vitát kiváltó kérdését, az „eredeti vagy/és másolat” problémakörét. Általános vélekedés, hogy a szabadalmi védettségüket elvesztett gyógyszereket követő készítmények, azaz a generikumok nem többek, mint leegyszerűsített, időnként rosszabb minőségű másolatok. Ez annak ellenére jellemző álláspont, hogy jobbára jól ismert az ilyen készítmények hatósági engedélyezése, minőségi követelményei. Egyértelmű szakmai álláspont, hogy kívánatos és kedvező, ha a közvetlen betegekkel találkozó egészségügyi szakemberek megalapozott információk alapján tájékoztatják a betegeket. A betegek és fogyasztók hazánkban, nagy arányban és élesen elutasítják a „másolatokat”, „biztosítójuk által diktált kényszert” és „patikusi érdeket, üzletet”, szemben azokkal az országokkal, ahol ez a piaci- és szemléletváltás már évekkel korábban bekövetkezett. Ezek a problémák az orvosi rendelőkben és gyógyszertárakban jönnek elsősorban felszínre, nem kis mértékben kiváltva a szakemberek frusztrációját, problémakezelésük „fásultságát”. Az erre is felkészült szakemberek helytálló, időnként akár mindkét irányban kritikus, kommunikációs útvesztőben is eligazodó, önálló és megalapozott értékítéletre képes és kész szakemberek jelenthetik az innovatív és generikus gyártók, nem utolsó sorban a betegek számára egyaránt a megfelelő garanciát a „jó gyógyszerterápiás” gyakorlat közös kialakítására. A bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés módszertanával történne a problémakör kibontása, értelmezése, majd az ajánlások megfogalmazása.

HLA-Cw6 allél hatása psoriasisos betegeink biológiai terápiára adott terápiás válaszára

Az O-glikoziláció a fehérjék poszttranszlációs módosulása, melynek szerepét kiterjedten vizsgálják különböző élettani és patológiás folyamatokban (stressz, diabetes mellitus, Alzheimer kór, stb). Ismert, hogy magas glükózkoncentráció esetén a glikozilált fehérjék aránya nő. A vörösvérsejt-koncentrátumokban az additív oldat magas glükózkoncentrációja biztosítja a vörösvérsejtek energiaszükségletét a 35 napos tárolás során. A sejtek a tárolás alatt különböző mértékű károsodásokat szenvednek, amelyek transzfúzió után a sejtek funkcióját, túlélését csökkentik. Vizsgálatunkban a vértartósító oldat glükóz-koncentrációjának hatását vizsgáljuk a vörösvérsejtek O-glikozilációjára és a tárolás alatti sejtkárosodásra.

A témát olyan kreatív orvostanhallgatóknak ajánlom, akik érdeklődnek az informatika iránt (is). Honlap kialakításával próbáljuk meg felmérni, hogy vajon segít-e a betegséggel kapcsolatos információk megszerzésében, az adekvát tájékoztatásban. A hallgató feladata lesz az epilepsziával kapcsolatos szakmai irodalom keresése, feltöltése és a betegek, szülők részéről feed back beszerzése.

Társtémavezető: Dr. Zsidó Balázs Zoltán, egyetemi tanársegéd

A HIV kapszid összeszerelődésének támadása az AIDS elleni küzdelem bíztató stratégiája. A virális kapszid fehérjéi a gyógyszertervezés jó célpontjai, alacsony mutációs hajlandóságuk miatt. A projektben a meglévő összeszerelődés-gátlók kerülnek gyűjtésre és a hatásmechanizmusuk vizsgálata történik, számítógépes technikákkal. Az összegyűjtött információk és feltárt mechanizmusok birtokában új gátlószerek tervezésére is sor kerül.

Társtémavezető: Dr. Buda Péter, klinikai főorvos

Az újraélesztés kivitelezése nagyban függ az elméleti alapoktól. Protokoll írja le a nemzetközileg ajánlott folyamatot. Ettől eltérés hibákat von maga után amely hibák befolyásolhatják az újraélesztés kimenetelét. A hibák elemzése hozzásegíthet a továbbiakban a következmények kiküszöböléséhez. A nemzetközi ajánlásokat a tudomány fejlődése tükrében folyamatosan újraértékelik, a szükséges módosításokat közzéteszik.

választható

Társtémavezető: Dr. Pytel Ákos, egyetemi adjunktus

Hólyagfunkció vizsgálata radikális endometriózis műtéteket követően

Társtémavezető: Dr. Rumbus Zoltán, PhD hallgató

A homeosztatikus szabályozás egyensúlyának zavarai gyakori megbetegedések alapjait képezik világszerte. A kardiovaszkuláris szabályozás szoros összefüggésben áll a testhőmérséklet változásaival, amit a szív munkájának és a perifériás (pl. bőr) erek tágasságának hőmérsékletfüggő változása is jelez. Melegben jellemző a hőleadás fokozása verejtékezés (plazmavesztés) és a bőrben dilatáció révén, míg hidegben a keringő vérvolumen centralizálása és bőrben vazokonstrikció jelenik meg. Mindezek a kardiovaszkuláris változások a szív ritmusát és frekvenciáját is befolyásolhatják. A testhőmérséklet- és kardiovaszkuláris szabályozás közti interakcióban szereplő élettani és kórélettani mechanizmusok alapos felderítése kutatásaink tárgyát képezik.

Különböző méretű és típusú szemcsékkel történő felületkezelés utáni kompozit minták felszínének SEM vizsgálata, valamint a homokfúvott mintákhoz való kompozit ragasztás erejének tesztelése.

Az orvostársadalom összetételével foglalkozó korábbi kutatások e foglalkozási csoport zártságára utaltak. Az orvostanhallgatók egy jelentősebb része orvos szülőkkel rendelkező családokból érkezett, a végzett orvosok a barátaikat és házastársukat is gyakrabban választották az orvostársadalom, illetve más egészségügyi dolgozók köréből, mint az más foglalkozási csoportok körében tapasztalható volt. Kérdés, hogyan alakul az orvostársadalom összetétele napjainkban, akár a származást, akár későbbi választásokat (házastárs, barátok stb.) tekintve.
 

Társtémavezető: Dr. Pusztai Csaba, klinikai főorvos

(folyamatban)

A humán papillomavírus (HPV) a papovavírusok családjába tartozó, több mint 200 altípust számláló vírus, örökítőanyaga cirkuláris kettős szálú DNS. A HPV-k a többrétegű hám bazális sejtjeit fertőzik, eszerint cutan illetve mucosalis típust különböztetünk meg. A nyálkahártyát fertőző típusok között megkülönböztetünk alacsony és magas onkogén kockázatú típusokat (low risk és high risk). A high risk típusok, mint a HPV 16, 18, 31, 33, 35 integrálódnak a genomba, ezáltal invazív karcinómák kialakításában van szerepük. Gyakran látunk multiplex vírusfertőzéseket és ez arra enged következtetni, hogy a low és high risk típusok valószínűleg egymással interferálnak, a különböző genotípusok egymás fertőzőképességét befolyásolhatják. A vírusok a bazális hám sejtjeihez mikrosérüléseken keresztül jutnak el, itt megtörténik a korai gének. Az E6 gén által kódolt fehérje a p53 fehérjét, míg az E7 gén fehérjéje a retinoblastoma tumor szupresszor fehérjét inaktiválja, ezek következményeképpen gátlódik az apoptózis.

2000-ben igazolták a HPV fertőzést, mint komoly rizikótényezőt az oropharyngealis (szájgarati) laphámrákokban, főként a szájpadmandulát és a nyelvgyököt érintő tumorok esetében.  A HPV-fertőzéssel összefüggő oropharyngealis rákok előfordulási gyakorisága az utóbbi években folyamatosan emelkedik, főként a férfiak körében. A szájgarati laphámrákok 80%-a a szájpadmandula és a nyelvgyök területéről indul ki. Az egyik legfontosabb különbség a HPV-asszociált és nem HPV-asszociált szájgarati laphámrákok között a betegség prognózisa: A HPV-okozta betegség jobb kórlefolyással, kedvezőbb gyógyulási aránnyal társul. A TDK munka során választ keresünk a HPV asszociált szájgaratrákok számának növekedésére. Epidemiológiai vizsgálatokat tervezünk a HPV incidencia igazolására betegeinknél, továbbá összefüggéseket keresünk a szociális háttér, egyéb rizikótényezők, a prognózis és a HPV vírusfertőzés között. Célunk végső soron egy HPV fej-nyaki regiszter létrehozása.

HPV fertőzések típus szerinti eloszlásának változása az elmúlt 10 évben és ennek klinikai relevanciája

Társtémavezető: Dr. Gombos Katalin, egyetemi adjunktus

A humán papilloma vírus (HPV) és szerepe a méhnyak, a  szájüreg és garat daganatainak kialakulásában intenzíven kutatott terület. Sokáig fennállt az a vélemény, hogy a HPV csak szexuális úton terjed, vérrel nem vihető át. Az utóbbi időben azonban megjelentek cikkek , melyekben kimutatták a vírust keringő vérben, szérumban, plazmában és a perifériás vér mononukleáris sejtjeiben is.  Több daganatban mutattak ki HPV vírus DNS-t az anogenitalis és oropharingealis régión kívül is, ami szintén az egyéb terjedési utak lehetőségét veti fel.  A vírus kimutatására alkalmazott tesztek érzékenysége egyre nagyobb, ezáltal lehetővé válik a kimutatása  olyan mintákban is, ahol a vírus mennyisége kisebb és a korábbi módszerekkel nem volt kimutatható.  A téma keretén belül a HPV vérrel, vérkészítményekkel történő lehetséges átvitelét vizsgáljuk. 

Társtémavezető: Dr. Gombos Katalin, egyetemi tanársegéd

A humán papilloma vírus (HPV) és szerepe a méhnyak, a  szájüreg és garat daganatainak kialakulásában intenzíven kutatott terület. Sokáig fennállt az a vélemény, hogy a HPV csak szexuális úton terjed, vérrel nem vihető át. Az utóbbi időben azonban megjelentek cikkek , melyekben kimutatták a vírust keringő vérben, szérumban, plazmában és a perifériás vér mononukleáris sejtjeiben is.  Több daganatban mutattak ki HPV vírus DNS-t az anogenitalis és oropharingealis régión kívül is, ami szintén az egyéb terjedési utak lehetőségét veti fel.  A vírus kimutatására alkalmazott tesztek érzékenysége egyre nagyobb, ezáltal lehetővé válik a kimutatása  olyan mintákban is, ahol a vírus mennyisége kisebb és a korábbi módszerekkel nem volt kimutatható.  A téma keretén belül a HPV vérrel, vérkészítményekkel történő lehetséges átvitelét vizsgáljuk. 

HPV szerepe a férfi meddőség kialakulásában

Társtémavezető: Dr. Czigler András, rezidens orvos

A megfelelő beleegyező nyilatkozatok birtokában agytumor miatt végzett idegsebészeti beavatkozáson átesett, egyéb betegségben nem szenvedő betegek agyszövetéből izolált arteriolák vazomotor válaszainak vizsgálatához drót miográf (Danish Myo Technology) illetve nyomás miográf rendszereket használunk. Hasonlóképpen vizsgálunk patkány a. basilaris és a. cerebri media szegmentumokat az esetleges különbségek felderítéséhez, illetve a különböző vazoaktív anyagok alapvető hatásainak feltérképezéséhez.

Társtémavezető: Dr. Vető Ferenc, egyetemi docens

A Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján kb. 30 évvel ezelőtt kezdődött a különböző aetiológiájú újszülött- és csecsemőkori hydrocephalusok komplex kezelése a PTE Idegsebészeti Klinikájával szoros kollaborációban. Az elmúlt 20-30 év alatt több száz gyermek került shunt műtétre. Vizsgálatainkban a shuntműtött gyermek ellátásával, rövid és hosszú távú nyomonkövetésével szerzett tapasztalatainkat kívánjuk összefoglalni.

A rendszeres fizikai aktivitás kedvező hatásai a hypertonia vonatkozásában mind a prevencióban, mind manifesztálódott hypertonia esetében érvényesülnek. Kutatásunk során felmérjük, hogy a praxishoz tartozó sportolók között kiknél diagnosztizálható hypertonia, összefoglaljuk állapotfelmérésük, gondozásuk legfontosabb elemeit, gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelésüket. Kitérünk arra is, hogy a hypertonia súlyosságától függően milyen jellegű sportágak engedélyezhetők. Különös figyelmet fordítunk a gyógyszeres kezelés során az aktuális doppinglista tartalmára.

-

Hypophysis elégtelenség kialakulása irradiatio és traumás fejsérülés után.

Hypoxia és lábszárfekély

I-es típusú neurofibromatózis molekuláris genetikai vizsgálata

Infantilis cerebral paresis (ICP) eseteiben a csípőizületi lágyrész műtétek késői eredményei és azok ossealis hatásai. 

Társtémavezető: Dr. Buda Péter, klinikai főorvos

Egyes kórélettani folyamatok zajlásdinamikája különböző. Az időfaktor olyan elvi szám amely megmutatja a folyamat gyorsaságát, életet veszélyeztető voltát. A magas időfaktorú folyamatok felismerése meghatározza a sürgősségi ellátás beavatkozásainak prioritását, a TRIAGE-t. Vizsgálhatók az egyes akut kórképben mérhető paraméterek, ezek változása mutatja az időfaktor változását is.

Társtémavezető: Dr. Jüngling Adél, egyetemi tanársegéd

A PACAP (hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) egy neuropeptid, amely nagy mennyiségben található meg a központi- és perifériás idegrendszerben egyaránt. Komplex szerepet játszik a sejtkárosító hatások és neurodegeneratív betegségek elleni védelemben. Neuroprotektív hatását leírták Parkinson kór, Huntington kór és Alzheimer kór modellekben in vitro és állatkísérletes modellekben egyaránt. Célunk, hogy összehasonlítsuk a különböző korú, különösen az idős (1,5 éves) PACAP génhiányos és vad egerek szövetei és szervei közti különbségeket. Ehhez különböző szövettani festéseket, immunhisztokémiai és molekuláris biológiai módszereket használunk. A morfológiai különbségek felderítése mellett az állatokon magatartás teszteket is végzünk.

Napjaink gyógyszerellátásának egyik aktuális problémája, hogy az online gyógyszerek piaca óriásira nőtt és gyakran félrevezetheti a felkészületlen fogyasztót. Az internetes kereső a másodperc törtrésze alatt vezet számtalan olyan honlapra, melynek szakmai tartalmát nem ellenőrzik. A világviszonylatban pár ezerre tehető legális forgalmazó mellett százezres nagyságrendben vannak jelen definiáltan illegális szereplők, akik eltitkolják kilétüket, átláthatatlan kereskedelmi hálózatokat üzemeltetnek, virtuális valutákkal történő fizetéssel átláthatatlan tranzakciókat folytatnak, esetenként egy fiktív gyógyszertár megjelenése mögé burkolóznak. A világszintű és egyben nagyon összetett sokszereplős probléma kezelése egy átfogó kockázatértékelő módszertan alkalmazását igényli, melyhez elengedhetetlen a hálózatkutatás és az informatika eszközrendszere is.

Társtémavezető: Dr. Ács Kamilla, egyetemi adjunktus

A kutatás célja növényi illóolajok, komponenseik és antibiotikumok kombinációjának in vitro antimikrobás vizsgálata humán patogén baktériumokon. Napjainkban kiemelt jelentőségű az antibiotikum-rezisztencia jelensége, ezért a vizsgálatok során a rezisztenciával bíró törzsekre kiemelten fókuszáltunk. A téma során a hallgatónak lehetősége nyílik a kölcsönhatást vizsgáló módszerek pl. checkerboard-titrálás megismerése mellett egyéb in vitro antibakteriális hatást vizsgáló módszerek pl. direkt bioautográfia, csőhígítás elsajátítására is. Kutatásunkkal újabb adatokat kívántunk nyújtani az említett természetes anyagok hatásmechanizmusa valamint a kombinációk alkotói között fellépő kölcsönhatások feltérképezése szempontjából. Ezenfelül a hatékony kombinációk jövőbeni in vivo körülmények közötti adaptálásához szeretnénk megfelelő alapot biztosítani. A munka részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben történik.

Társtémavezető: Dr. Pandur Edina, egyetemi adjunktus

A légúti fertőzések nagyon gyakran gyulladásos folyamatokat is kiváltanak. A légúti betegségek terápiájában ezért lényeges, ha egy gyógyszerjelölt egyszerre fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A növényi illóolajok inhalálás útján bejutnak a légutakba és fertőtlenítő-gyulladáscsökkentő hatásuk révén szerepük lehet a légúti betegségek kezelésében. Azonban a terápiás felhasználhatóság szempontjából elvárás, hogy a hatóanyag ne legyen toxikus és allergiás reakciót se okozzon. A TDK téma során a jelölt illóolajok és illóolaj-komponensek gyulladáscsökkentő hatását vizsgálja in vitro sejtvonal vizsgálatok során választ keresve, hogy mely komponensek lehetnek alkalmasak egy légúti fertőzés kezelésére. A munka során számos molekuláris biológia módszer, pl. PCR, ELISA, Western blot analízis, megtanulására nyílik lehetősége a TDK hallgatónak.

Társtémavezető: Balázs Viktória Lilla, egyetemi tanársegéd

Az antibiotikum-rezisztencia manapság rendkívüli problémákat okoz az egészségügyben. Ennek kiküszöbölése érdekében szükség van az alternatív gyógyászat folyamatos fejlődésére, a növényi alapanyagú készítmények megújítására. Az illóolajok kémiailag komplexnek mondható anyagok, hiszen fő és minor komponensekből állnak; némely összetevő pedig csupán nyomokban fordul elő bennük. A direkt bioautográfia egy posztkromatográfiás detektálási módszer, amely többek között komplex kivonatok antimikrobás hatásának vizsgálatára ad lehetőséget.  A vizsgálatok részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben zajlanak.

Társtémavezető: Balázs Viktória Lilla, egyetemi tanársegéd

A biofilmek élő vagy élettelen felületen összetapadt mikroorganizmus közösségek, amelyek ilyen formában sokkal ellenállóbbak a kedvezőtlen körülményekkel szemben. Az antibiotikumok használata csökkenti a biofilmet alkotó sejtek által okozott fertőzések tüneteit, viszont magát a biofilmet nem képesek elpusztítani, így szükséges új, az alternatív terápiák területén is alkalmazható növények, növényi kivonatok alapos megismerése. Ahhoz, hogy az illóolajokat kellő hatékonysággal és biztonsággal lehessen használni, nélkülözhetetlen az élő sejtre, szervezetre gyakorolt hatásuknak alapos megismerése. Célunk hatékony biofilm ellenes illóolajok keresése. A vizsgálatok részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben zajlanak.

Társtémavezető: Dr. Kemény Ágnes, tudományos munkatárs

Napjainkban különböző bőrgyógyászati kórképek tünetei sok beteget érintenek. Egyre inkább terjedőben vannak az ún. fito-kozmetikumok és gyógynövény-alapú készítmények bőrgyógyászati területen való alkalmazása. Ezen belül terjed az illóolaj-tartalmú termékek használata is. Azonban nem megfelelő alkalmazással az illóolajok akár allergiás kontakt dermatitiszt is kiválthatnak. Másrészt vannak gyulladáscsökkentő hatással rendelkező illóolajok. A TDK munka során a hallgató feladata illóolaj-tartalmú készítmény összeállítása, majd gyógyszertechnológiai módszerekkel annak vizsgálata és gyulladáscsökkentő hatásának tanulmányozása in vivo bőrgyógyászati kórképek állatmodelljében.

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi, egyetemi docens

Illóolajok vizsgálata tüdőszöveti modellekben

Társtémavezető: dr. Meggyes Mátyás, biológus

Az endometriózis egy olyan ösztogén-függő nőgyógyászati betegség, amely során a méh-nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül (leggyakrabban a hasüregben) növekszik, így krónikus kismedencei gyulladást, fájdalmat és meddőséget okozhat. A kutatás célja a betegség kialakulásában szerepet játszó immunológiai folyamatok vizsgálata. Ennek során flow citometria segítségével jellemezzük az egészséges és endometriózisban szenvedő nők perifériás mononukleáris sejtjeinek (NK, Treg, CD8, CD4, gdT, TH17, monocita, makrofág, dendritikus sejt, eozinofil) TIM-3 expresszióját, majd rekombináns galectin-9 kezelést követően vizsgáljuk a sejtek gyulladásos citokin termelését. 

A téma foglalkozik az implantátum anyagai által kiváltott lokális és szisztémás immunválasszal, valamint ortopédiai szövetpótlások (csont, porc, lágyrész) során felmerülő be- és átépülés kérdésével. A téma kísérletes, laboratóriumi és klinikai munka kombinációját jelenti.

.

Társtémavezető: Dr. Simon Diána, egyetemi adjunktus

A hallgató a szkizofrénia kóreredetében szerepet játszó immunológiai mechanizmusokat tanulmányozza. Szkizofrén betegek vérmintáiból gyulladásos markerek azonosítása történik. A hallgató részt vesz a klinikai diagnosztikai munkában, a minták gyűjtésében és elemzésében, az eredmények kiértékelésében és interpretálásában.

Az új gyógyszerkibocsájtó stentek megjelenését követően is  stenten belüli visszaszűkülés az egyik fő probléma a PCI hosszútávú kimenetele szempontjából. A TDK munka során a hallgató a resztenózis részletes patofiziológiájával, az egyes rizikófaktorok jelentőségével ismerkedik meg. Kisérletes munka során mind prospektív, mind retrospektív vizsgálatot folytatunk a resztenózis pontos feltérképezése céljából, a fő hangsúlyt fektetve a diabetes betegpopuláció, illetve a prediabetikus állapot, mint rizikófaktor vizsgálatára.

Az onkológiai betegségek gyógyítási lehetőségeiben hatalmas előrelépések történtek az elmúlt évtizedekben. A betegek kilátásainak javulása ellenére azonban a rákos betegségekkel történő együttélés jelentős stresszt jelent az érintettek számára. Az onkológiai betegek életminősége nagymértékben azon múlik, hogyan tudnak a betegség okozta stresszel megküzdeni. Az elmúlt évtizedek orvosi pszichológiai kutatásainak meghatározó témája volt a megküzdési folyamatok hatása a rákos betegek pszichoszociális helyzetére. Az utóbbi időszakban egyre nagyobb figyelmet kap, hogy az egyéni megküzdési folyamatokon túl, meghatározó jelentőséggel bír a társas támogatás és a kapcsolati szintű megküzdés.
Kutatásunkban azt szeretnénk tisztázni, hogyan függ össze az egyéni és a kapcsolati megküzdés és azok kölcsönhatása hogyan befolyásolja a betegek pszichés állapotát és életminőségét.
 

Az acut coronaria syndromában szenvedő beteg életkilátásait és további életminőségét az első ellátás határozza meg. Ez a kórházon kívüli szakasz gyakran laikus segítők hatékony közreműködését igényli. A jelenlegi helyzet feltárása mellett a jövő lehetőségeinek kutatása is érdekes és nagyon fontos téma.

.

Társtémavezető: Dr. Péterfi Zoltán

Az antibiotikumok fejlesztésének leállása, az antibiotikumok sokszor felelőtlen használata a polirezisztens kórokozók által okozott megbetegedések számának növekedéséhez vezetett. Mindez az antibiotikus kezelés átgondolását igényli. A postantibiotikus erában a további rezisztencia terjedésének megakadályozása érdekében megfelelő óvintézkedések, terápiás protokollok létrehozása szükséges. A terápiás protokollok csak a helyi rezisztencia viszonyok, antibiotikum használat sajátságainak ismeretében osztályspecifikusan működhetnek hatékonyan.

Társtémavezető: Dr. Péterfi Zoltán

Az utóbbi időben a diagnosztikai módszerek fejlődése, klímaváltozás, a globalizáció, az élelmiszertechnológia fejlődése, a növénytermesztés és állattartás körülményeinek megváltozása, az urbanizáció, az egészségügyi beavatkozások fejlődése, immunszuppresszió, a sokszor indokolatlan antibiotikus kezelés hatására korábban ismeretlen betegségek, illetve trópusi, szubtrópusi betegségek megjelenésével, korábban ritka betegségek elterjedésével, vagy ismételt megjelenésével számolhatunk és találkozunk. A témán belül az aktuálisan érdeklődés körében került betegségek epidemiológiájával, újabb terápiás lehetőségeivel, kihívásaival szeretnénk foglalkozni. Ilyen téma lehet például a Q láz (2013. nagy járvány), tularemia (visszatérő probléma elsősorban a Balaton környéki nyaralóknál), Clostridium difficile által okozott kórképek (széklettransplantáció kérdéskör tisztázása), stb.

Társtémavezető: Dr. Horváth Gábor, központi gyakornok

Az ingergazdag környezet neuroprotektív hatása egyre szélesebb körben kutatott terület. Bizonyított, hogy fokozza a szinaptikus plaszticitást és a neurogenesist, növeli a dendrittüskék számát, stimulálja különféle neurotrophicus faktorok expresszióját, és jótékony hatása van a kognitív funkciókra. Vizsgálataink során az ingergazdag környezet hypoxiás károsodás elleni védő szerepét vizsgáljuk patkány modellen, a hypoxiás eltérésekre rendkívül érzékeny és egyben követést lehetővé tevő mangán kontrasztanyagos MR képalkotással.

Társtémavezető: Dr. Bátai István

Az intenzív osztályon a  betegek komplex therápiában részesülnek. A tartós lélegeztetés, állandó katéterek alkalmazása hajlamosít a multirezisztens kórokozókkal való felülfertőzésre, amely többféle antibiotikum adását igényli. Az ilyenkor alkalmazott antibiotikumok hatását mennyire befolyásolja más gyógyszer fontos lenne tudni. Az esetleges szinergista hatás előnyős lehet a beteg gyógyulása szempontjából.

A korábbi évszázadokkal ellentétben a 21. századi beteg már nem csak alanya, hanem egyre gyakrabban aktív résztvevője is szeretne lenni betegsége kezelésének. Az orvos-beteg kommunikáció egy újszerű formája a telemedicina alkalmazása kiváló lehetőséget nyújt erre és ma már világszerte nagyon sok formában terjedt el. Saját praxisomban egy a háziorvosi szoftver szerves részeként működő web-es alkalmazást fejlesztettünk ki, melynek segítségével a páciensek tájékozódhatnak a róluk nyilvántartott adatokról, aktuális gyógyszerelésükről, vizsgálati eredményeikről, illetve tájékoztató anyagokat kapnak betegségükkel, kezelésükkel kapcsolatban. A kutatásban a betegek együttműködési készségét, az újszerű lehetőségekhez való viszonyát, illetve a telemedicina gondozásban nyújtott előnyeit vizsgáljuk.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

Az internet megváltoztatta mindennapjainkat ezen belül könnyebbé tette az egészségügyi információkhoz és gyógyító hatású (vagy annak vélt) termékekhez való hozzájutást is. A betegek mindinkább a saját kezükbe veszik az egészségükkel való törődés kérdését, így egyre elterjedtebbé válik a gyógyszerek online beszerzése is. Az online gyógyszerforgalmazás kapcsán legtöbbször csak a hamis gyógyszerekről és azok veszélyeiről beszélnek, pedig ez nem feltétlenül elegendő. Jelenleg még viszonylag kevés legálisan működő internetes gyógyszer-értékesítés végző online patika érhető el hazánkban, sajnos azonban ezek mellett azonban Magyarországon és szerte a világon több tízezer illegális honlap üzemel. Az internetes gyógyszerforgalmazók szakmai érékelése fontos eleme ezen új gyógyszerbeszerzési forrás részletesebb megismerésének, veszélyeinek és előnyeinek feltárásának.

A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni.

Intervenciós radiológia mint terápiás módszer

A modern rendészeti, harcászati doktrinák szerves részét képezi a harctéri sebesültellátásban járatos, különböző kompetenciaszintű szakemberek alkalmazása. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy milyen előnyökkel jár, illetve milyen kockázatokat jelenthet a rendészeti munka során alkalmazott taktikai medicina.

A múlt évben megjelent katasztrófa törvény alapján a katasztrófa ellátás megszervezésének lehetőségeit vizsgáljuk meg. Sémákat alkotva   uniformizáljuk az egyes intézményi katasztrófa terveket és azok korlátait. 

Társtémavezető: Dr. Nagy Tamás, egyetemi adjunktus

Régóta ismert, hogy malignus betegségekben a sejtek jelátviteli folyamatai is megváltoznak. Talán a legismertebb példa az ún. bcr-abl fúziós gén, melynek eredményeként egy folyamatosan aktivált tirozin-kináz enzim jelenik meg a sejtben, mely kóros foszforilációs mechanizmusok elszabadulásával jár. Az O-Glikoziláció ugyan kevésbé ismert jelátviteli folyamat, azonban szerepe malignus kórképekben egyre nyilvánvalóbbá válik. O-glikoziláció során, a fehérjék Ser/Thr oldalláncaihoz egyetlen N-acetil-glükózamin molekula kapcsolódik. Ez a folyamat reverzibilis, foszforilációval kompetitív, és több száz, ezer különböző fehérjét érinthet. Malignus betegségek szempontjából kiemelendő példaként a sejt-ciklust szabályozó fehérjék, vagy a c-myc proto-onkogén illetve a p53 tumor szuppresszor. További érdekesség, hogy az O-Glikoziláció szoros összefüggésben van a sejt szénhidrát anyagcseréjével. Az O-Glikoziláció befolyásolásával a sejtek glükóz felvételét szabályozhatjuk, ezáltal akár új terápiás megközelítés is elképzelhető malignus betegségekben.
Mivel az O-Glikoziláció karakterizálása különböző hematológiai malignus betegségekben messze nem teljes, jelen témában a rutin labordiagnosztikában használt hematológiai markerekkel párhuzamosan, felmérjük a malignus sejtek O-Glikozilációs szintjét.  

Ezen téma szorosan kapcsolódik a citokin vizsgálatainkhoz, azonban ebben az esetben akut miokardiális infarktusos betegek PCI-je kapcsán eltávolított thrombus massza teljeskörű vizsgálatát (szövettani és mikrogyöngy alapú immunoassay) végezzük.

Gyógyszerrezisztens epilepsziás betegek számára a rezektív műtét nyújt lehetőséget a rohammentességre. Azonban MR-negatív esetekben, valamint diszkordáns vizsgálati eredményekkel bíró MR-pozitív esetekben intracranialis EEG elvégzése válik szükségessé, az epileptogén zóna meghatározása és ezt követően a rezektív műtét elvégzése céljából. Pathológiás és fiziológiás nagyfrekvenciás oszcillációk  elemzése, a rohammentes kimenetelben pozitív prediktív értékkel bíró faktorok meghatározása a fő célja a munkának.

Társtémavezető: Dr. Kovács Norbert, egyetemi adjunktus

A gyógyszeresen nem kezelhető mozgászavarok esetén az agy mélyén elhelyezkedő bazális ganglionok elektromos ingerlése, és lézionálása rutin idegsebészeti beavatkozásnak számít világszerte. A módszer Parkinson-kór, essentialis tremor, és primer disztóniák esetében bizonyítottan hatékony terápiás lehetőség. A leggyakrabban ingerelt struktúrák a szubthalamicus nucleus, a globus pallidus belső szegmense, és a motoros thalamus.

A műtét részeként éber betegeknél intraoperatív mikroelekródás elektrofiziológisai vizsgálatot végzünk. A célterületeket a kóros elektromos aktivitás helyének bizonyításával (mikroelektródás rekording), valamint intraoperatív elektromos stimulációval határozzuk meg.

Az mikroelektródás vizsgálatok során eltérő amplitúdójú, frekvenciájú idegsejtaktivitást észlelünk. Istmeretes, hogy a betegek tünetei testfelenként különböző súlyosságúak lehetnek. Különösen Parkinson-kór esetén figyelhető meg ez a tüneti aszimmetria. Mindemellet a tünetek súlyossága is eltérő betegenként.

Nincs adat arra vonatkozóan azonban, hogy a tünetek súlyossága, és az agy mélyéből -mikroelektródás intraoperatív regisztrációval- elvezetett elektromos jelek aktivitása között van-e összefüggés.

A műtét előtt a betegség tüneteinek klinikai vizsgálata nemzetközileg standardizált pontozó skálával, valamint video vizsgálattal felmérésre kerül. Ugyanazen vizsgálatokat a műtét után ( a stimulációs ill. ablatív műtétek) is elvégezzük. Ezekből az adatokból a műtétek terápiás hatása megítélhető.

Tervezett vizsgálatok:

1. Intraoperatív mikroelektródás vizsgálatok végzése a célterületekben, és a felfogott elektromos jelek (frekvencia, amplitúdó, ritmicitás analízis) vizsgálata statisztikai módszerekkel
2. Identikus betegek klinikai tüneteinek statisztikai elemzése az adatbankban rendelkezésre álló nemzetközi pontozóskálák adatai alapján.
3. Klinikai és elektrofiziológiai adatok korrelációjának vizsgálata.

Társtémavezető: Dr. Kovács Norbert, egyetemi adjunktus

A gyógyszeresen nem kezelhető mozgászavarok esetén az agy mélyén elhelyezkedő bazális ganglionok elektromos ingerlése, és lézionálása rutin idegsebészeti beavatkozásnak számít világszerte. A módszer Parkinson-kór, essentialis tremor, és primer disztóniák esetében bizonyítottan hatékony terápiás lehetőség. A leggyakrabban ingerelt struktúrák a szubthalamicus nucleus, a globus pallidus belső szegmense, és a motoros thalamus.

A Pécsi Idegsebészeti Klinikán 2001 óta alkalmazunk mély agyi stimulációs műtéteket, az eltelt időben közel háromszáz sikeres beavatkozást végeztünk.

A műtét részeként éber betegeknél intraoperatív mikroelekródás elektrofiziológisai vizsgálatot végzünk. A célterületeket a kóros elektromos aktivitás helyének bizonyításával (mikroelektródás rekording), valamint intraoperatív elektromos stimulációval határozzuk meg.Az intraoperatív elektromos ingerlések során az ingerköszöb vizsgálatával állapítjuk meg a célterület pontos helyét, valamint a célterület körül elhelyezkedő anatómiai képletek közelségét. A küszöbinger erőssége betegenként eltérő.

Nincs adat arra vonatkozóan azonban, hogy a tünetek súlyossága, és az intraoperatív köszöbinger erőssége, és a tartós posztoperatív ingerléssel elért terápiás hatás között van-e összefüggés.

A műtét előtt a betegség tüneteinek klinikai vizsgálata nemzetközileg standardizált pontozó skálával, valamint video vizsgálattal felmérésre kerül. Ugyanazen vizsgálatokat a műtét után ( a stimulációs ill. ablatív műtétek) is elvégezzük. Ezekből az adatokból a műtétek terápiás hatása megítélhető.

Tervezett vizsgálatok:

1. Intraoperatív mikroelektródás stimulációs vizsgálatokkal az ingerlési küszöbértékek meghatározása a célterületekben, és ezen adatok vizsgálata statisztikai módszerekkel
2. Identikus betegek klinikai tüneteinek statisztikai elemzése az adatbankban rendelkezésre álló nemzetközi pontozóskálák adatai alapján.
3. Klinikai pontozóskálák, és intraoperatív stimulációs küszöbérték adatok korrelációjának vizsgálata.

A mindennapi rutin során különböző indikációkkal elvégzett számos mellkasi CT vizsgálat során gyakran mellékleletként felfedezett 3 cm-nél kisebb gócok sokszor nem karakterizálhatóak. Különösen igaz ez a 8 mm-nél kisebb „nodulusokra”. Munkánk során a különböző méretű és morphológiájú gócok nemzetközi ajánlások szerinti beosztását, felfedezésük esetén szükséges diagnosztikus lépések, algoritmusok összefoglalását, napi munkába történő átültetését tervezzük elvégezni. Továbbá a korábban elvégzett vizsgálatok, és az eddigi algoritmusok alkalmazásának eredményességének ellenőrzését is tervezzük. A diagnosztikus lépések és kontrollok megfelelő megtervezése és alkalmazása nem csak a felesleges vizsgálatok számának csökkentését, de az intrpulmonalis malignitás korai felismerését is elősegítheti.

Intrauterin növekedési retardáció - okfeltárás és neonatológiai kimenetel vizsgálata beteganyagunkban.

Intrauterin terápia - direkt steroid és magzatvízfeltöltés

Társtémavezető: Dr. Molnár Gábor, egyetemi tanársegéd

Invazív prenatális genetikai vizsgáló módszerek

Régi vállízületi rotátorköpeny-szakadást szenvedő betegek retrospektív vizsgálata. A vizsgálat kiterjed a betegek fizikális funkcióinak fizikális és radiológiai vizsgálatok eredményeinek elemzésére, valamint a műtéti eredményekre. 

Társtémavezető: Prof. Dr. Mangel László, egyetemi tanár

Irradiációs kezelésen átesett prosztatadagantos betegek 5 éves retrospektív utánkövetéses vizsgálata progressziómentes túlélés tekintetében a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetének és Urológiai Klinikájánka beteganyaga alapján

Ischaemia-reperfusio vesekárosító hatásának kivédése, kezelési lehetőségei

Ismételt terhességi diabetes szűrési lehetőségei, késői anyai hatások

Az ízlelés a többi ingermodalitáshoz viszonyítva megkülönböztetett jelentőségű a táplálék- és folyadékfelvétel adaptív szabályozásában. Különösen fontosak e tekintetben a limbikus előagyi íz-információ feldolgozási folyamatok. Ezek tanulmányozására, e működések neuronális alapjainak jobb megértésére extracelluláris egysejtelvezetéseket folytatunk íz-ingerlések során, továbbá ízleléssel összefüggő tanulási, magatartási teszteket végzünk.

.

A nagyizületi protézis beültetés forradalmasította a degeneratív izületi betegségek ellátását sok millió betegnek hozva gyógyulást. Azonban az idegen anyagok beültetésével új probléma is keletkezett és az esetek 15-20% -ban a protézis cseréjére van szükség. A protéziscsere leggyakoribb oka az úgynevezett aszeptikus lazulás, melyet az implantátum körüli csont felszívódása okoz (periprostetikus oszteolízis, PPO). A PPO aetiopathologiájában kulcs szerepe van az implantátum anyag kopásábóI származó termékek kiváltotta helyi szöveti reakcióknak, mely végül PPO-hoz vezet. Bizonyos betegek esetében lényegesen fogékonyabbak a kopási törmelék kiváltotta csontfelszívódásra, ami mögött genetikai és epigenetikai faktorokat feltételezünk.

A hallgatók vizsgálni fogják a PPO genetikai és epigenetikai hátterét és olyan kutatásokban vesznek részt, amelyek a hajlamosító gének, epigenetikai mintázatok, polimorfizmusok azonosítását célozzák. Munkájuk során megismerkednek a legmodernebb molekuláris biológiai technikákkal, bioinformatikai algoritmusokkal és statisztikai módszerekkel. Olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akiket a témával kapcsolatos klinikai és laboratóriumi munkák egyaránt érdekelnek.

A vizsgálat célja, hogy felmérje az Ortopédiai Klinikán az utóbbi öt évben sebészileg ellátott benignus és malignus daganatok előfordulási arányát, radiológia képek egyeztetését a szövettani eredményekkel, a műtéti lehetőségek adott daganatoknál és malignus daganatok túlélési arányát.

Társtémavezető: Dr. Cziger-Nemes Vanda, egyetemi adjunktus

A jóga egy indiából származó komplex módszer, célja az elme fegyelmezése és a tökéletes egészség elérése, ezt testi és lelki gyakorlatokkal éri el. Kutatásunk során célunk annak vizsgálata, milyen szerepet játszhat a jóga a regeneráció hatékonyságának fokozásában, a sérülések megelőzésében, a sportteljesítmény fokozásában és a sportpszichológiai vonatkozások tekintetében.Vizsgálataink során multidiszciplináris megközelítésből vizsgáljuk a jóga kedvező hatásait sportolók körében.

Társtémavezető: Dr. Kenari Fatemeh, egyetemi tanársegéd

A témában dolgozó hallgató α,β-telítetlen ketonok spontán és enzim-katalizált glutation (GSH) konjugációjának kinetikájával, valamint sztereokémiájának vizsgálatával foglalkozhat. A vizsgálatokhoz a természetben is széles körben előforduló kalkont és sejtciklust befolyásoló gyűrűs analogjait választottuk.  A keletkező konjugátumok térszerkezetét a reakció természete, valamint a vizsgált vegyület gyűrűtagszáma és a szubsztituensek irányító hatása befolyásolja. A témában elmélyedő hallgató részére a szerkezet-reaktivitás-hatás összefüggések pontosabb megismerésére adunk lehetőséget. A gyűrűs kalkon analógok, így az (E)-2-benzilidén-1-indanon, -1-tetralon és -1-benzoszuberon két mol hidrogén felvételére képesek, a C=C, a C=O és a C-OH kötések telítésével. Vizsgálatainkban a vegyületeket, illetve változatosan szubsztitált származékaikat alkalmazzuk modellvegyületként. A reakciók izomer-összetételének szubsztituens, és gyűrűtagszám függvényében megfigyelhető változása a reduktív átalakulások mechanizmusának, valamint a gyűrűtagszám sztereokémiára gyakorolt hatásának jobb megértését teszi lehetővé. 

Társtémavezető: Dr. Kulcsár Győző, egyetemi adjunktus

A témában dolgozó hallgató α,β-telítetlen ketonok spontán és enzim-katalizált glutation (GSH) konjugációjának kinetikájával, valamint sztereokémiájának vizsgálatával foglalkozhat. A vizsgálatokhoz a természetben is széles körben előforduló kalkont és sejtciklust befolyásoló gyűrűs analogjait választottuk.  A keletkező konjugátumok térszerkezetét a reakció természete, valamint a vizsgált vegyület gyűrűtagszáma és a szubsztituensek irányító hatása befolyásolja. A témában elmélyedő hallgató részére a szerkezet-reaktivitás-hatás összefüggések pontosabb megismerésére adunk lehetőséget. A gyűrűs kalkon analógok, így az (E)-2-benzilidén-1-indanon, -1-tetralon és -1-benzoszuberon két mol hidrogén felvételére képesek, a C=C, a C=O és a C-OH kötések telítésével. Vizsgálatainkban a vegyületeket, illetve változatosan szubsztitált származékaikat alkalmazzuk modellvegyületként. A reakciók izomer-összetételének szubsztituens, és gyűrűtagszám függvényében megfigyelhető változása a reduktív átalakulások mechanizmusának, valamint a gyűrűtagszám sztereokémiára gyakorolt hatásának jobb megértését teszi lehetővé. 

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál, egyetemi tanár

A kalkonok a növényi flavoidok nyíltláncú képviselői, sokoldalú biológiai hatásaik között kiemelhető a daganatellenes hatásuk. A szintetikus gyűrűs kalkonanalógok citotoxikus hatása hátterének megismerése céljából vizsgáljuk a vegyületek sejtciklusra gyakorolt hatásait daganatos sejtek kezelését követően áramlási citometriai módszerekkel. A sejtciklus gátlás egyik lehetséges biokémiai háttere a celluláris makromolekulákkal (fehérjék, DNS) kialakuló kölcsönhatás eredménye lehet, aminek komplex vizsgálata szükséges.

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál, egyetemi tanár

A kalkonok a növényi flavoidok nyíltláncú képviselői, sokoldalú biológiai hatásaik között kiemelhető a daganatellenes hatásuk. A szintetikus gyűrűs kalkonanalógok citotoxikus hatása hátterének megismerése céljából vizsgáljuk a vegyületek sejtciklusra gyakorolt hatásait daganatos sejtek kezelését követően áramlási citometriai módszerekkel. A sejtciklus gátlás egyik lehetséges biokémiai háttere a celluláris makromolekulákkal (fehérjék, DNS) kialakuló kölcsönhatás eredménye lehet, aminek komplex vizsgálata szükséges.

Társtémavezető: Prof. Dr. Perjési Pál, egyetemi tanár

A gyógyszerként alkalmazott vegyületek egyik jellemző, biológiai hatásukat meghatározó tulajdonsága a vegyületek lipofilitása (logP értéke). Korábban, fordított fázisú vékonyréteg-kromatográfiás módszer  segítségével számos kalkon és gyűrűs kalkonanalóg logP értékét határoztuk meg. A munka folytatásaként a vegyületek logP értékének fordított fázisú HPLC módszerrel történő meghatározását végezzük el. Vizsgálataink során szerkezet-logP összefüggések felismerését tűzzük ki célul.

A termodinamikai kutatás alkalmazási lehetőségei a hyalinporc, a csontszövet és a lágyrészkomponensek vizsgálata során. 

Kamradrainhez asszociált fertőzések

Kapcsolat és kommunikáció szkizofrén betegekkel - a KOMP módszer

Társtémavezető: Dr. Borbély Éva, tartósan távol

A proteáz-aktivált receptorok (PAR2 és PAR4) tripszinnel/triptázzal aktiválhatók, G-proteinhez kapcsolt receptorok, amelyek többek között a primér szenzoros neuronokon is megtalálhatók. A PAR-aktiváció akut perifériás hatásaiban neurogén mechanizmusok is szerepet játszanak a gyulladás- és fájdalomkeltő, valamint vazoaktív peptidek (P-anyag, neurokinin A, hemokinin-1, kalcitonin gén-rokon peptid) szenzoros idegvégződésekből történő felszabadításán keresztül. Kísérleteinkben ezért hízósejt triptázzal (MCT), valamint szelektív szintetikus PAR2 és PAR4 receptor agonistákkal kiváltott PAR-aktiváció hatásait és mechanizmusait vizsgáltuk akut artritisz egérmodelljeiben.

Világviszonylatban a kardiovaszkuláris betegségek állnak a mortalitási statisztikák élén, ezen belül a különböző mechanizmusú aritmiák nagymértékben befolyásolják a betegek életminőségét és életkilátásait. A ritmuszavarok közül az egyik legveszélyesebb a – gyakran előjelek nélkül bekövetkező – hirtelen szívhalál, gyakorisága 50-100/100 ezer főre tehető. A hirtelen szívhalál gyakoriságának csökkentéséhez elengedhetetlenül szükséges az egyéni rizikó felmérése. A kamrai utópotenciál a már jól ismert klasszikus rizikófaktorokkal karöltve kiválóan alkalmas a kardiális események és bizonyos ritmuszavarok előrejelzésére illetve rizikóbecslésére. Kutatócsoportunk által fejlesztett rendszer segítségével non-invazív módon képesek vagyunk a kamrai utópotenciálok detektálására. Rendszerünk alkalmazásával lehetőségünk van a magas kockázatú betegeket kiemelni, számukra egyénre szabott gyógyszerelést tervezni.

Társtémavezető: Dr. Biró Katalin, egyetemi adjunktus

A reológiai faktorok és a fokozott trombocita aggregabilitás szerepe ismert a diabéteszes mikro- és makroangiopátia kialakulásában. A diabétesz hemoreológiai következményeinek fontos meghatározója a megfelelő vércukorbeállítás. Összefüggést találtak a vércukor kontrollt jellemző paraméterek, a fibrinogén szint és a vörösvérsejt aggregáció között. A fibrinogén szint összefügg az inzulin rezisztenciával is. A fibrinogén fokozottan kötődik a GPIIb-IIIa receptorokhoz diabéteszesekben, és esetükben magasabb az aktivációfüggő adhéziós molekulákat, mint az aktivált GP IIb-IIIa-t, lizoszomális Gp53-t, trombospondint és P-szelektint expresszáló trombociták aránya. A plazma fibrinogén szint szintén emelkedett diabétesz esetén. A trombociták életideje csökken diabéteszben, ami hozzájárulhat ahhoz a megfigyeléshez, hogy cukorbetegekben csökken a trombocita aggregáció gátlók, mint az aszpirin vagy a klopidogrel hatásossága. Vizsgálataink során a kóros glükóz anyagcsere hatásait kívánjuk vizsgálni a reológiai faktorokra és a trombocita aggregációra különböző antidiabetikus terápiák mellett.

A tartósan fennálló hipertónia az erek struktúrális átépülését hozza létre, amelyet vaszkuláris remodellingnek nevezünk. A remodelling egy adaptációs folyamat, mely hosszú ideig fennálló hemodinamikai tényezők következtében alakul ki, de fontos szerepet játszik a különböző érbetegségek és keringési betegségek patofiziológiájában is.
A PARP-enzim gátlása egy ígéretes terápiás lehetőség a hipertónia okozta vaszkuláris komplikációk kivédésében, főleg azokban a betegekben akiknél az alacsonyabb vérnyomás okozta panaszok, valamint a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellékhatásai miatt nehezebb a célvérnyomásértékeket elérni.
 

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

A gazdaságilag fejlett országokban a szívelégtelenség prevalenciája egyre magasabb és a jelen terápiás lehetőségek mellett is magas a betegség mortalitása. Emiatt intenzív kutatások folynak újabb terápiás célpontok azonosítására. A szívelégtelenség modellezése patkányon különböző módszerekkel lehetséges. A LAD-ligatio regionális, isoproterenol subcutan alkalmazása pedig, diffúz subendocardialis myocardialis infarctust okoz, aminek hatására csökken a szív systoles funkciója. Nyomásterhelés miatt alakul ki szívelégtelenség spontán hypertenzív patkányokon, illetve aortaszűkítő beavatkozások (banding) után, ugyanakkor diffúz szívizom károsodást okozhatnak bizonyos cardiotoxicus vegyületek is, mint például az anthracyclin származékok. Meg kívánjuk határozni tehát, hogy a PARP-gátlók milyen molekuláris mechanizmussal képesek gátolni a krónikus szívelégtelenség progresszióját. Vizsgáljuk továbbá az egyéb antioxidánsok hatását is szívelégtelenség modelleinkben, illetve ezen molekulák hatásmechanizmusát.

Társtémavezető: Dr. Vékási Judit, egyetemi adjunktus

A diabéteszes angiopátia a diabétesz mellitusz egyik késői szövődménye, amely érinti mind a kis- (mikroangiopátia), mind a nagyereket (makroangiopátia). A diabéteszes makroangiopátia az aterogenezis fokozódásában nyilvánul meg, az arterioloszklerózis és az ateroszklerózis gyorsabb ütemben fejlődik ki. A diabéteszes mikroangiopátia három formában nyilvánul meg: a neuropátia, a nefropátia és a retinopátia. Az utóbbi a fejlett országokban a vakság első vagy második okaként szerepel, amelynek enyhébb változata már 15 éve fennálló cukorbetegség esetén diagnosztizálható. Vizsgálataink célja a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl a szemészeti ambulancián megjelenő diabéteszes retinopátiás betegek szűrése a még panaszokat nem okozó, csak műszeres vizsgálattal kimutatható perifériás obliteratív artériás érbetegségre. A vizsgálat az angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével történik.

Társtémavezető: Dr. Csiszár Beáta, PhD hallgató

A vér áramlási tulajdonsága, a vérsejtek jellemzői számos megbetegedés kapcsán eltérnek a normálistól; néha ezek a változások felelnek a tünetek előidézéséért, máskor csak kofaktorai a betegség kialakulásának. A hemoreológiai paraméterek értékes segítséget nyújthatnak a rizikóbecslésben és a differenciáldiagnosztikában. Laboratóriumunkban különböző betegcsoportok hemoreológiai felmérését végezzük (plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt deformabilitás és aggregáció, vérlemezke aggregáció), a kapott eredményeket más klinikai paraméterekkel vetjük össze. Újonnan képzett mutatók, pl. a vér oxigénszállító kapacitását jellemző hematokrit/vérviszkozitás arány használhatóságát is vizsgáljuk.

A perifériás vazospasztikus kórképek az acralis részek epizódikus, fájdalmas, rohamokban jelentkező keringészavarát jelentik. A szekunder formát (Raynaud-szindróma) változatos etiológiájú kórképek okozzák, míg a primer forma (Raynaud-kór) esetében háttérbetegség nem derül ki. Az angiológiai szakambulanciára érkező perifériás vazospasztikus érbetegségben szenvedő betegek vérmintáit részletes laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá: többek között hideg agglutinint, krioglobulint és hemoreológiai paramétereket határozunk meg. Megmérjük a szöveti oxigén tenziót is.

Társtémavezető: Dr. Battyáni István, egyetemi docens

Az iszkémiás szívbetegségek (ISZB) a szívizom elégtelen oxigén ellátottságát okozó állapotok összessége, ami legtöbb esetben koszorúér-betegség következtében alakul ki. Az ISZB az alacsony jövedelmű országokban a negyedik, a közepes és a magas jövedelmű országokban az legmagasabb mortalitású megbetegedés, ezért korai felismerése kiemelkedő fontosságú. Az ISZB diagnosztikájában új lehetőséget jelent a koronária CT vizsgálat, amely alkalmas a koszorúerek lumenének és falának, valamint a szív struktúrájának megjelenítésére. A kutatásunkban a hemoreológiai tényezőket vizsgáljuk a különböző érstátuszú betegeknél.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin, egyetemi adjunktus

A perifériás verőérbetegség az aortának és nem koronáriás ágainak progresszív szűkületéhez, elzáródásához vagy aneurizmatikus tágulatához vezető megbetegedés. A perifériás ütőérbetegségek ellátása a kardiovaszkuláris és a cerebrovaszkuláris betegségekéhez képest eddig jelentősen háttérbe szorult, pedig a betegség végstádiumában szükségessé váló végtagi nagy amputációk száma azonos méretű populációra számítva három-négyszerese a nyugat-európainak, ami e súlyos beavatkozás jelentős részének megelőzhetőségére utal. A szűrésre különös hangsúlyt kell fektetni, mivel a betegeknek csupán 10%-ában lép fel a klasszikus caludicatio intermittens. A betegség prognosztikai jelentőséggel is bír, mert a betegek 55%-a koronária betegségben hal meg. Vizsgálatunkban az alsó végtagi szöveti oxigéntenziót és a hemoreológiai paramétereket tanulmányozzuk a perifériás verőérbetegek körében, továbbá azok változását az alkalmazott terápia során keresve a leghatásosabb kezelést.

Társtémavezető: Dr. Tótsimon Kinga, rezidens orvos

A pajzsmirigy működészavarokban bekövetkező hemoreológiai változásokról ismereteink szórványosak. Hypothyreosisban a vérzékenység fokozódását, hyperthyreosisban a tromboembóliás események gyakoriságának emelkedését észlelték. A hyperthyreotikus állapotban bekövetkező halál oka az esetek 18%-ában pulmonális embólia. A másik gyakori endokrin funkciózavar, amely egyértelműen fokozott kardiovaszkuláris mortalitással jár, a glükokortikoid túlsúly, annak endogén és exogén formája egyaránt. Vizsgálatunk a pajzsmirigy hormonok trombocita funkcióra gyakorolt non-genomikus hatását kutatja, valamint a glükokortikoidok direkt hatásának in vitro vizsgálata egészségesek hemoreológiai paramétereire.

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

A szívizom hipertrófia és a balkamra dilatáció kezdő lépése a stressz-válasz jelátviteli utainak aktiválódása. Ezek közé tartozik az ERK (extracellular signal-regulated protein kinase), a p38 MAPK (p38 mitogen activated protein kinase), JNK (c-Jun NH2 terminal kinase) és számos PKC (Protein kinase C) izoforma. Kísérleteink során a fenti jelátviteli utak és az Akt-1/GSK-3ß rendszer aktivitásának változását és valószínűsíthető szerepüket vizsgáljuk a károsodást okozó stimulusra adott válaszban, a miokardium maladaptív hipertrófiájában.

Társtémavezető: Dr. Kenyeres Péter, egyetemi adjunktus

Intenzív osztályon kezelt kritikus állapotú betegeknél gyakran megfigyelhető a keringés beszűkülése a perifériás ellenállás fokozódása, a mikrokeringés romlása. Ilyen körülmények között a hemoreológiai tényezők (viszkozitás, vörös vérsejt deformáció és aggregáció) jelentősége felértékelődhet. Kutatásunkban vizsgáljuk, hogy az invazívan és non-invazívan mérhető hemodinamikai és a hemoreológia paraméterek monitorozása milyen prognosztikus értékkel bír különböző betegeknél, illetve milyen előnyt jelentenek a standard intenzíves prognosztikus score rendszerek (pl. APACHE, SAPS) mellett.

Társtémavezető: Dr. Rábai Miklós, egyetemi tanársegéd

A malignus hematológiai betegségekben valamely sejtalkotó klonális elszaporodásával, míg más sejtvonalak szuppressziójával állunk szemben. A vér összetétele drasztikusan eltérhet az egészségestől, ami makro- és mikrocirkulációs következményekkel is járhat. A terápiás módszerek a kórosan magas sejtszámok csökkentését, illetve az alacsonyak pótlását célozzák. Vizsgálni kívánjuk a betegség lefolyásának valamint az alkalmazott terápia hemoreológiai hatását. Vizsgáljuk, milyen segítséget nyújthatnak a hemoreológiai módszerek az egyes szövődmények rizikóbecslésében, a terápia effektivitásának meghatározásában, vagy a terápia ütemezésének felállításában.

Társtémavezető: Dr. Tóth András

A kronobiológia az élőlények időstruktúrájának meghatározásával, mechanizmusaival és jelentőségével foglalkozó tudományág. A halálozási aránynak a hideg téli hónapokra eső legmagasabb értékeivel járó szezonális eltéréseit számos országban leírták. A téli magasabb halálozás legnagyobb részéért a kardiovaszkuláris betegségek felelősek. Éves ritmust írtak le a fibrinogén, hematokrit, trombocitaszám, számos hormon, szérum lipidek és a plazma glükóz szintjében is. Vizsgálataink során arra keressük a választ, hogy a hemoreológiai paraméterek és a trombocita aggregáció mutatnak-e szezonális ingadozást az érbetegekben. Vizsgáljuk a hemoreológiai faktorok esetleges összefüggését bizonyos meteorológiai paraméterekkel, mint a környezeti hőmérséklet, napi napfényes órák száma, relatív páratartalom vagy az egyidejű légnyomásváltozás.

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

Az iszkémia-reperfúzió során nagy mennyiségben termelődő reaktív oxigén szabad gyökök (H2O2, szuperoxid- és hidroxilgyökök) és a peroxinitrit a miokardium oxidatív károsodását okozzák. Ezen károsító hatás kivédésére korábban tanulmányoztuk a mindennapos orvosi gyakorlatban is használt β-blokkoló hatású carvedilolt, egyetemünkön kifejlesztett különféle scavanger molekulákat (H-2545, H-2954, HO-3073, H-2693), valamint poli(ADP-ribóz)-polimeráz gátló vegyületeket (nikotinamid, 3-aminobenzamid, 4-hidroxi-kinazolin).
A vizsgált antioxidánsok és poli(ADP-ribóz)-polimeráz gátlók egyaránt csökkentették a miokardium iszkémia-reperfúzió indukálta oxidatív károsodását. Eredményeink azt mutatták, hogy a PARP-gátlók, antioxidáns tulajdonság nélkül is, különböző jelátviteli utakon keresztül képesek voltak csökkenteni a sejtelhalást.
További terveink között a jelátviteli utak modulálásának, illetve különféle természetes antioxidánsok (pl. malvidin) hatásának vizsgálata szerepel.
 

A jelenleg klinikumban alkalmazott kemoterápiás kezelések a daganatos betegek életkilátásait jelentős mértékben javítják, azonban a kemo- és radioterápiával kezelt betegek kb 30% esetében a kezelés mellékhatásaként kardiovaszkuláris komplikáció alakul ki. Az echocardiográfia egy non-invazív módszer, mely alkalmas a kemo- és radioterápia következtében kialakult miokardium, valamint billentyű és perikardiális betegségek diagnosztizálására. A hagyományos echokardiográfiás módszereken mellett az újabb technikák korábban és pontosabban mutatják a CV eltéréseket. 3 dimenziós echokardiográfiás módszerek által mért bal kamra ejekciós frakció kiváló korrelációt mutat az MR vizsgálatok során mért értékekkel és kiváló monitorozási lehetőséget biztosít a bal kamra funkció utánkövetésére. 2 dimenziós speckle tracking echocardiográfia által mért strain és strain rate változások jól jelzik a miokardiális mechanika károsodását már a bal kamrai ejekciós frakció változását megelőzően és használatával megjósolható a jövőbeni jelentős szívfunkció csökkenés.

Vizsgálatunk célja az onkológiai kezelés megkezdése előtt a betegek rizikóstratifikációja, az utánkövetés során a szubklinikus kardiális eltérések mielőbbi észlelése, mely segítséget nyújthat a megfelelő kemoterápiás kezelés kiválasztásában.

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

A szívelégtelen betegek mortalitását és morbiditását kiválóan jelzi a bal kamra funkciója és a balkamrai üregméretek. Ennek vizsgálata kisállatokon is lehetséges egy nagyfelbontású ultrahang készülék (Visual Sonics, VEVO 770) segítségével. Ezzel az eszközzel mérhetjük a bal kamrai (BK) frakcionális rövidülést (FS), az ejekciós frakciót (EF), a bal-kamrai végdiasztolés volument, a bal-kamrai végszisztolés volument, valamint a szeptum és a hátsó fal vastagságát stb. Kísérletes kardiológiai kutatásaink fontos része, hogy a krónikus szívelégtelenségben egyéb módszerekkel (szövettan, Western-blot) nyomon követhető célszerv-károsodások funkcionális következményeit is vizsgálhatjuk.

Számos betegség kialakulásában játszik szerepet az oxidatív károsodás. Ezek a folyamatok a vérsejteket sem kímélik, így ha megfigyeljük a vérsejtek tulajdonságaiban bekövetkező változásokat, következtethetünk az oxidatív stressz mértékére. Legmarkánsabban a vörösvérsejtek deformálhatósága romlik, ezt filtrációval és ektacitometriával számszerűsítjük. Keressük az oxidatív károsodás modellezésére alkalmas egyéb paramétereket is. Ha az oxidációindukciót bizonyos anyagok jelenlétében végezzük, a károsodás részben kivédhető, így a modell segítségével az ilyen anyagok protektív antioxidáns hatását is mérjük.

A hemoreológia a vér globális áramlási tulajdonságain felül az egyes alkotók egyedi tulajdonságait is vizsgálja. Az ektacitometria a vörösvérsejtek deformabilitásának jellemzésére alkalmas módszer. A mérés során meghatározzuk, hogy különböző, ismert nagyságú nyíróerők mekkora alakváltozást okoznak a sejteknél. Az eredményeket nem csak az intakt sejt fizikai tulajdonságai határozzák meg, hanem a sejtekkel való manipulációk okozta változások és a mérés körülményei is torzíthatják. A kutatás célja, hogy a módszertani csapdákat felderítsük. Olyan méréstechnikai sztenderdeket akarunk felállítani, melyek mellett az eredmények torzulása minimális. Emellett transzformációs eljárásokat is keresünk, melyek segítségével a különböző körülmények közt végzett mérésekből származó eredmények összehasonlíthatóak.

Társtémavezető: Dr. Rábai Miklós, egyetemi tanársegéd

A primer kardiomyopathiás (HCM, DCM, RCM, ARVD, LVNC) betegek azonosítása, tipizálása és adekvát kezelése a kardiológia egyik jelentős kihívása. Az echokardiográfia egy non-invazív módszer, mely alapvetően alkalmas ugyan a főbb kardiomyopathia típusok diagnosztizálására. Az újabb ultrahangos képalkotó technikák alkalmazásával (3D volumetriás mérések, speckle tracking alapú módszerek) azonban lényegesen több információ nyerhető a szív állapotáról és a betegség már annak korai stádiumában is diagnosztizálásra kerülhet. Vizsgálatunkban a kardiomyopathiás betegek képalkotó vizsgálata mellett a kardiális biomarkerek is meghatározásra kerülnek és genetikai vizsgálatra is sor kerül.  

A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni

.

Társtémavezető: Pap Ramóna, egyetemi tanársegéd

A lutein a karotinoidok csoportjába tartozó vegyület, több „szemvédő” táplálékkiegészítőben találkozhatunk vele. Munkánk során elsősorban arra keressük a választ, hogy ennek a vegyületnek van-e valamilyen hatása az idegi eredetű (neuronális, mikroglia, asztrocita) sejtekre, valamint, hogy ez a hatás miben nyilvánul meg. Lehet szerepe a vegyületnek a sejtek túlélésében, a sejtciklus szabályozásában, a sejtet károsító (gyulladásos, oxidatív hatású) vegyületek elleni védelemben. Kísérleteink során először megvizsgáljuk az egyes sejttípusokra külön-külön gyakorolt hatásokat, majd többféle (kettő illetve mindhárom) sejttípust együtt tenyésztve megnézzük, az egyes sejtek hogyan hatnak egymásra. A fent említett hatások mellett az is érdekes, van-e a luteinnek a metabolizmust, főként a vasanyagcserét befolyásoló szerepe, illetve, hogy a vasanyagcserét befolyásoló (gyulladást okozó) behatások elleni védelem kiterjed-e a vasanyagcsere károsodás kivédésére is.

A keményburok alatti vérzések keletkezési idejének megerősítéséhez az igazságügyi szövettani korbecslés érdemi adatokat szolgáltathat. A 351/2013. számú kormányrendelet a sérülésekből történő szövettani mintabiztosítást ugyan előírja, de erre nézve magyar igaz­ságügyi szakmai irányelv nem létezik, a mintavételi technika és a műtermékek értékelése egyaránt problémaforrás lehet. Célul tűztük ki egy készülő „szövettani sérülés-atlasz" szá­mára a keményburok alatti vérzésminták idősorának összeállítását. Jelen munka 2018-ban beadott, nem nyertes 128341. számú (Szeged-Debrecen-Pécs együttműködéses) NKFI-pályázat megvalósítása lenne a szegedi és debreceni Igazságügyi Orvostani Intézetek kooperációjával. A keményburok alatti vérzések mintáiból készült metszetek idősorba rendezett kép­adatbázisban növelik a szövettani korbecslés tárgyilagosságát, ez az igazságügyi orvosta­ni szakvélemények természettudományos megalapozottsága szempontjából nagy jelen­tőséggel bír. További célunk a mintaszám bővítése mellett a mintavételi módszertan egy­ségesítése, illetve az egyidejűség kérdésének tisztázása a boncolás során leletezett kísérő sérülések (pókhálóhártya alatti vérzés, agyzúzódás, hajas fejbőr és fejsisak sérülései) szö­vettani mintáiban. Az Intézetbe beérkező nem természetes módon bekövetkező halálesetek boncolása során, a jogszabály által kötelezően biztosítandó szövettani minták immunhisztokémiai feldolgozása történne a hatóság előzetes engedélye mellett. Minden eset kapcsán értékelésre kerülnének a releváns orvosszakértői kérdéskörök. 

Képalkotó módszerek összehasonlítása az endometriózis diagnosztikájában

A kutatás a testfolyadékokban található keringő exoszomális mikroRNS-ek előfordulását, mennyiségi és strukturális elemzését célozza meg quantitatív real-time PCR módszer alkalmazásával. A génkifejeződés szabályozásában szereplő mikroRNS-ek a testfolyadékokba jutva progresszív humán betegségek markereiként jönnek szóba. Ennek keretében az ún. liquid biopszia egyik fontos elemét képezhetik. Vizsgálatunkhoz kapcsolódóan elsősorban malignus fej-nyak daganatok vonatkozásában végzünk nyál és serum miRNS expresszió és szekvencia analízist a szöveti miRNS mintázat összehasonlításával.  

A kutatás a testfolyadékokban található keringő exoszomális mikroRNS-ek előfordulását, mennyiségi és strukturális elemzését célozza meg quantitatív real-time PCR módszer alkalmazásával. A génkifejeződés szabályozásában szereplő mikroRNS-ek a testfolyadékokba jutva progresszív humán betegségek markereiként jönnek szóba. Ennek keretében az ún. liquid biopszia egyik fontos elemét képezhetik. Vizsgálatunkhoz kapcsolódóan elsősorban malignus fej-nyak daganatok vonatkozásában végzünk nyál és serum miRNS expresszió és szekvencia analízist a szöveti miRNS mintázat összehasonlításával.  

-

Nem tart lépést a transzplantálható vesékre mutatkozó, egyre bővülő igénnyel az agyhalottakból eltávolítható szervek száma. Ezen nyugati tapasztalatok alapján a hozzátartozók által önkéntesen felajánlott adomány szervek segíthetnek. Az élő donoros veseátültetésben a klinika úttörő hazai szerepet vállal. Az ebben résztvevő donorok és recipiensek átlagot meghaladó jellemzőinek retrospektív vizsgálata és publikálása segíthet a felajánlott vesék számának növekedésében.

A kiégés jelenségének vizsgálata egészségügyi dolgozók (orvosok, egészségügyi szakdolgozók) körében. Prevenció, kezelés lehetőségei.

Kiégés, és segitõ syndroma különbözõ segitõ foglalkozásuaknál – elválasztható/elválsztandó - e a professzionális és a privát személyes identitás

Az akut stroke kezelésében 4.5 órán belül intravenás thrombolysisre, nagyérelzáródás esetén pedig mechanikus thrombectomiára is van lehetőség. A két kezelési modalitás egymást követő alkalmazása befolyásolhatja a kimenetelt, prognózist.

Mellkassebészeti kezelésben a növekvő szereppel kerülnek endoscopos technikák alkalmazásra. A témában a kis behatolásból végezhető mellkassebészeti műtétek kivizsgálásának és terápiájának módszereit vizsgáljuk. Műtéti ellátásban való aktív részvétel mellett szövettani és molekuláris biológiai vizsgálatok elvégzésére is nyílik mód.

Társtémavezető: Dr. Tárnok András, egyetemi adjunktus

A gyermekkorban egyre gyakrabban megjelenő autoimmun hátterű, krónikus lefolyású gasztroenterológiai betegségek mind a diagnózis megalkotása, mind a betegek követése szempontjából kihívást jelentenek a szakorvosok számára. A nagyrészt szubjektív panaszokon alapuló használatos aktivitási indexek gyakran nem tükrözik a beteg tényleges állapotát. A jelenleg rendelkezésre álló objektív laboratóriumi paraméterek pedig nem betegség-specifikusak. Célunk olyan fehérjemarkerek keresése vér- és vizeletmintákból, melyek segítséget nyújthatnak a krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD) vagy a coeliakia aktuális aktivitásának megállapításában. A fehérjék vizsgálatára többek között western-blot, automatizált immunturbidimetriás és HPLC-MS módszerek állnak rendelkezésre. A mért értékeket egyéb laboratóriumi paraméterekkel és a klinikai adatokkal vetjük össze.

A hazai roma közösségek egészségi állapota az eddigi vizsgálatok szerint sokkal rosszabb, mint a többségi populációé. A vizsgálatok azonban számos betegség tekintetében nem adnak pontos képet a halálozási/megbetegedési viszonyokról, illetve a romák nem minden csoportjára nézve vannak adataink. Jelen téma keretében a Somogy-, Baranya- és Tolna megyei roma népesség egészségi állapotát, illetve annak főbb determinánsait vizsgáljuk.

A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Gyermekfogászati Osztályán sok éve szerzett tapasztalataink szerint a magyarországi szülők tudása jelentős hiányosságokat mutat. Az esetek sokfélesége miatt feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a szülőket kellő mennyiségű és minőségű információhoz juttassuk a gyerekek jobb ellátása érdekében. A jelenlegi, kiinduló állapot felmérésére tervezünk vizsgálatot, ahol kérdőív segítségével tájékozódunk a szülők alap felkészültségéről. A munka további részében a tájékoztató anyagok kidolgozását tervezzük.

A TDK téma célja amfoter anyagok (pl. fehérjék és peptidek) elválasztására alkalmas, nagy felbontású kapilláris izoelektromos fókuszálás módszerek fejlesztése. A kísérletek során, a makromolekulák fali adszorpciójának kiküszöbölése érdekében különféle kapilláris bevonatokat fogunk tesztelni. Továbbá különböző adalékanyagokat (glicerin, karbamid) is alkalmazunk azzal a céllal, hogy elkerüljük az izoelektromos pontjukon fókuszált fehérjék kicsapódását.

Társtémavezető: Dr. Katona Krisztián, PhD hallgató

A szisztémás autoimmun betegségek vizsgálata kapcsán eltávolított kisnyálmirigy biopsiás minták feldolgozását végezzük. A vizsgálat célja a pathologiai elváltozások feltárása, súlyosságának meghatározása, különös tekintettel a lobularis fibrosisra, acinaris atrophiára, ductalis metaplasiara illetve a zsíros infiltrációra. Mindemellett a gyulladásos beszűrődés értékelésére is sor kerül. A kapott eltéréseket a klinikum függvényében értékeljük. A vizsgálatokhoz hisztokémiai festéseket illetve a 3D Histech image analysis rendszerét használjuk.

.

A hallgató a saját (általában más intézetben vagy klinikán végzett) TDK- és/vagy diplomamunkájához kap témavezetést, a munka statisztikai részét illetően: ezek általában a vizsgálatok tervezésétől az adatgyűjtésen és az adatok értékelésén át a statisztikai következtetések megfogalmazásáig terjednek. A legtöbb hallgató nem kap érdemi támogatást ezen területen a (nem statisztikus) témavezetőjétől. Ezt biztosítjuk mi a számára - akár második témavezetőként, ha a téma igénye ezt indokolja. Az eredmény a jobb színvonalú tudományos munka és/vagy dolgozat lesz.
Azok jelentkezését várjuk tehát, akik kísérlettervezési és adatértékelési támogatást szeretnének kapni a biológiai és klinikai tárgyú témájukhoz.

A munka során a különböző vizsgálatokból, mind retrospektívan, mind prospektívan gyűjtött adatok elemzését végezzük el. Lehetőség van már a tervezés fázisától kezdeni a munkát, pontosan definálva a fő outcome-okat, elemszámbecslést végezni. A meglévő adatokból leíró statisztikákat készítünk, és a generált hipotézisekhez megkeressük az adekvát statisztikai módszert. Az eredményeket szövegesen és grafikusan is interpretáljuk. A hallgatónak lehetősége van saját vizsgálati anyaggal dolgozni, vagy az Intézetben folyó elemzésekben részt venni.

A klinikai mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok egyik elsődleges célja, hogy segítse a klinikust a fertőző betegségek klinikai diagnosztikája során egy adott mikroba kóroki szerepének megerősítésében vagy elvetésében (igen/nem kérdés). A jelen vizsgálataink célja azonban ennél több: az évek során összegyűjtött klinikai eseteink törzsminta-gyűjteményéből molekuláris genetikai (szekvencia- és filogenetikai) vizsgálatokkal jellemezni a vírusokat, és összefüggéseket keresni a térben és időben látszólag független klinikai esetek, esethalmozódások és járványok között, helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten. A teljesség igénye nélkül lehetőség van többek között a hepatitis A vírus (HAV), a hepatitis C vírus (HCV), a hepatitis E vírus (HEV), a HIV vírus, az adenovírus, a rotavírus, a calicivírus, az astrovírus, az enterovírus, az influenza vírus stb. molekuláris epidemiológiai (populációs szintű járványügyi) vizsgálatára. A vizsgálatok számos fontos kérdésre adhatnak molekuláris szintű választ az adott vírusfertőzés járványtanával kapcsolatban, melyek eredménye a megelőzésben hasznosul.

Társtémavezető: Dr. Hild Gábor, egyetemi docens

Egyes, a klinikai gyakorlatban széles körben alkalmazott iv. kontrasztanyagok alkalmazásuk során bejutnak a sejtekbe és módosítják az aktin-sejtváz szerkezetét. Ennek a folyamatnak molekuláris mechanizmusai, valamint további hatásai még nem ismertek. Kutatásaink ezekre a fontos, molekuláris részletekre illetve az általuk kiváltott esetleges pathologiás elváltozásokra irányulnak különféle spektroszkópiai és mikroszkópiás módszerek és berendezések használatával.

Tudományos diákköri munkája során a hallgatónak nemcsak a témában jelölt kísérletes munka elvégzésére nyílik lehetősége, hanem betekintést kaphat a Biofizikai Intézetben zajló kutatómunkákba és megtanulhatja az aktin-citoszkeleton kutatáshoz szükséges egyéb labortechnikai, biokémiai, mikroszkópos és spektroszkópiai módszerek használatát is.

Társtémavezető: Dr. Darnai Gergely, tudományos főmunkatárs

Kognitív funkciók vizsgálata sclerosis multiplexben

A tüdő resectios műtétek sebészeti indikációjakor alapvető fontosságú az operálandó beteg terhelhetősége. Jelenleg statikus és dinamikus paraméterek felhasználásával végezhető a preoperatív kiértékelés, azonban a gyakorlatban a cardio-respiratoricus terhelés együttes megítélésére lenne szükség. Vizsgálatainkban a hagyományos és új preoperatív kivizsgálási technikákat értékeljük, és hasonlítjuk a korábban alkalmazott módszerekhez.

A trombocitaaggregáció gátló kezelés hatékonyságának laboratóriumi monitorozása fontos paraméter a TAG kezelésben részesülő betegek esetében. Az aggregáció gátlására jelenleg három gyógyszercsoport áll rendelkezésünkre: aszpirin, P2Y12-receptor blokkolók, GPIIb/IIIa inhibitorok. Ezen együttes alkalmazása a hatásának mérésének speciális esete mivel az különböző hatásmechanizmus ellenére az együttes adás befolyásolhatja az tesztek eredményét. Laboratórium vizsgálataink során a kombinált kezelés dózis-hatás összefüggéseit vizsgáljuk.

A vesecysták előfordulása igen magas, melyek többsége azonban érdemi konzekvenciával nem jár, legtöbbször más irányba végzett képalkotó vizsgálatok mellékleletei. A komplex cysták hátterében azonban gyakran felmerül malignitás gyanúja, melyek pontos megítélésén műtéti beavatkozás dől el. A cystás rosszindulatú vese daganatok legtöbbször csak későn adnak kézzelfogható klinikai jelet, melynek időpontjában a metasztázis előfordulása már relatíve magas, ebből fakadóan kiemelt szerepet kap az időbeni felismerés.  Vizsgálatunk célja, hogy CT/MR vizsgálatokkal és a műtéti eredményekkel összevetve értékeljük a kontrasztanyagos ultrahang pontosságát és klinikai hasznosságát a komplex vesecysták dignitásának eldöntésében.

Kompressziós pólyázás alsó végtagi artériás keringésre gyakorolt hatásának vizsgálata különböző etiológiájú kórképekben

Társtémavezető: Dr. Kupó Péter, klinikai orvos

A korábban hagyományosan csak röntgenvezérelt cavotricuspidalis isthmus abláció mellett az utóbbi időben széles körben elérhetővé vált az intrakardiális echocardiographia vezérelt abláció is. Vizsgálatunk során a két eltérő technikával vezérelt beavatkozásokat hasonlítjuk össze.

Társtémavezető: Dr. Fődi Eszter, szakorvos

Az elektorfiziológiai beavatkozások döntő része paroxysmalis supraventricularis tachycardiák miatt indokolt, melyek diagnosztikája és ablációja hagyományosan röntgen-átvilgítás mellett vezérelt. 2017 szeptemberétől a Szívgyógyászati Klinikán elérhetővé vált a zero-fluoroszkóp ablációs technika, mely során 3D-elektoranatómiai térképező rendszereket felhasználva csökkenthető a röntgensugárzás, illetve az ólomköpeny viselése miatt kialakuló káros hatások. Retrospektív kutatásunkban a zero-fluoroszkópiás eljárás hatékonyságát és biztonságosságát vizsgáljuk a hagyományos, röntgensugárzás vezérelt procedúrákkal összehasonlítva. 

Kópiaszám eltérések vizsgálata I-es típusú neurofibromatózisos betegeinkben

Társtémavezető: Dr. Gombos Katalin, egyetemi tanársegéd

A legtöbb fej-nyaki daganat szövettanilag laphámrák. Habár fejlett sugár-, kemoterápiás és sebészi protokollok léteznek, a fej-nyaki malignus tumorban szenvedő betegek túlélése nem javult szignifikánsan az elmúlt évtizedekben. Annak ellenére, hogy a fej-nyaki régió fizikális vizsgálata egyszerű, a manifeszt elváltozások már viszonylag korán felfedezhetőek, szűrővizsgálat jelenleg nincs hazánkban. A rossz halálozási statisztikának egyik legfőbb oka, hogy a betegek többsége későn, előrehaladott stádiumban fordul orvoshoz, amikor regionális vagy távoli metasztázis már jelen van, s a kuratív terápia eleve reménytelen. A fej-nyaki rákok morbiditásának és mortalitásának javulását a primer és szekunder prevención keresztül lehetne elérni. A primer és a szekunder prevenció határán mozog a prediktív és molekuláris epidemiológia, mely a korai biomarkerek segítségével mint érzékeny biológiai indikátorokkal az expozíció→betegség folyamat valamely lépését a definitív betegség diagnosztikus markereinek pozitivitása előtt jelzi. Így a manifeszt tumor megjelenése előtt, akár már az expozició vagy a korai biológiai hatás stádiumában a veszélyeztetett populáció, illetve egyén azonosítása lehetővé válik, továbbá az egyéni érzékenység markereivel egyéni rizikóbecslés végezhető. A korai biomarkerek a daganatos betegségek esetében nemcsak prognózist, hanem a magas rizikót, a veszélyeztetettséget is jelezhetik, így primer prevenciós intézkedések (kemo-, immun-és genetikai prevenció), intervenciók végrehajtásának kiindulási alapjai lehetnek: munkavédelem, a munka-és környezet-egészségügyi expozíció csökkentése vagy az egyének kiemelése a káros környezetből.

Korai biomarkerként korábban génexpresszió változásokat tanulmányoztunk, jelenleg allél-polimorfizmus, ill. mikro- RNS vizsgálatok állnak kutatásaink fókuszában. A vizsgálatok alapját klinikánk fej-nyaki rákos betegeinkből vett szövettani minták adják, a laborvizsgálatok a PTE ÁOK Népegészségtani Intézetben történnek.

A molekuláris biológiai alapú daganatkutatás jelentős előrelépéseket tesz az egyénre szabott kockázatbecslés, szűrés, terápia és a biomarker fejlesztés területén. A mikroRNS-ek molekuláris technológiai alkalmazhatósága egyre szélesebb spektrumot ölel fel a tumor predikció, diagnosztika, utánkövetés és prevenció vonatkozásaiban. A szöveti mikroRNS reguláció változásainak pontos feltérképezése és nyomon követése magában rejti biomarkerként történő alkalmazásuk lehetőségét nőgyógyászati daganatok vonatkozásában, információt szolgáltatva a korai diagnózis felállításához ill. a betegség várható lefolyásának várható alakulásáról.

Kutatási munkánk során a blasztogenezis, az implantáció és az embrionális fejlődés olyan molekuláris összetevőit vizsgáljuk, amelyek alapjaiban befolyásolják a sikeres terhesség kialakulását. A vizsgálatok során a legmodernebb elválasztástechnikai és tömegspektrometriás módszerek segítségével olyan lipidomikai, proteomikai és metabolomikai folyamatokat monitorozunk, amelyek meghatározó jelentőségűek a maternális és embrionális kommunikáció kialakításában és fenntartásában. Eredményeinket képalkotási tömegspektrometriás vizsgálatokkal egészítjük ki, amelyek nagy felbontásban alkalmasak molekuláris változások lokális és időbeni leírására.

Társtémavezető: Dr. Sárosi Veronika

A tüdőt érintő daganatos betegségek nagy száma miatt a korai nem kissejtes tüdőrák korai kiemelése sebészeti, pulmonológiai és onkológiai ellátása kiemelt cél. Témában korai tüdőrák kivizsgálási protokolljait és a lehetséges terápiás módszereket vizsgáljuk.

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta, egyetemi docens

Bizonyos légzésfunkciós paraméterek jellegzetes korfüggő változást mutatnak (pl. FEV1-erőltett kilégzési másodperctérfogat, FRC- funkcionális reziduális kapacitás, RV-reziduális volumen), de a légzésfunkciós paraméterek nemcsak a kortól, hanem az izomerőtől is függnek (pl. FEV1). A PTE ÁOK Kórélettani Intézet Légzésfunkciós Laboratóriumában egyrészt az elmúlt 10 évben elvégzett nem dohányos betegek vizsgálatainak retrospektív feldolgozását tervezzük a korfüggő légzésfunkciós változások szempontjából. Másrészt az időskori testösszetétel változások, elsősorban izomtömeg és izomerővesztés hatását tervezzük vizsgálni a légzésfunkciós paraméterekre, kiemelten a légzésfunkció és testösszetétel egyidejű mérésével.

Társtémavezető: Dr. Krucsóné dr. Hornyák Judit, szakgyógyszerész

A kórházi, klinikai gyógyszergazdálkodás és költséghatékony gyógyszeralkalmazás kulcskérdése a megfelelő intézményi formulária kialakítása és folyamatos aktualizálása, amelyben kiemelkedő szerepet kapnak a gyógyszerterápiás bizottságok. Az úgynevezett formulária menedzsment legfőbb célja, hogy a szakmai szempontok mellett a költséghatékonysági szempontok is hatékony módszertan révén jussanak érvényre a kórházi, klinikai működés során. Ez az átfogó módszertani eljárás segít az innovatív szerek “kórházi terápiába” lépésének előzetes szakmai és gazdasági értékelésében, egy-egy terápiás eljárás költségeinek hiteles analízisében és követésében, a helyettesíthetőségek megalapozott és konszenzuson alapuló alkalmazásában, a gyógyszer alaplisták kialakításában, a gyógyszer- és betegbiztonsági szempontok eredményesebb érvényesülésében.

A koronária revaszkularizációs eljárások hosszú távú eredményességének alapfeltétele a trombotikus események rizikóját és a vérzésveszélyt szem előtt tartó, gyógyszeres kezelést és műtéttechnikai szempontokat egyaránt figyelembe vevő protokollok alkalmazása. A témában korábban publikált tanulmányok összegzésére a meta-analízis statisztikai módszere alkalmas. Alkalmazása lehetőséget nyújt független megfigyelések elérhető adatainak speciálisan kifejlesztett statisztikai módszerekkel való vizsgálatára, az így létrehozott adatbázisban szerteágazó kérdések elemzésére. Az összegzésen túl lehetővé válik a bizonyítékok egységbe rendezése, mely erősebb statisztikai erővel és precízebb hatásbecsléssel bír.

-

A témához kapcsolódás esetén a hallgató betekintést nyer az intervencionális kardiológia legmodernebb diagnosztikai eszközeinek működésébe, mindennapi használatába, indikációs területekbe. A kutatás fő irányvonala annak elemzése, hogy az egyes eszközök alkalmazása mennyiben javítja a terápiás beavatkozások sikerét, hosszútávú eredményeit.

ezetéses, kevert illetve középfül eredetű halláscsökkenés esetén az utóbbi években egyre több műtéti lehetőségünk van a hallás javítására.
BAHA ( bone anchored hearing aid ) és a világon ebben az évben újdonság Bone Bridge főleg vezetéses halláscsökkenések és egyoldali süketség esetén alkalmazható csontvezetés implantatumok. A Vibrant Soundbridge hagyományos hallókészülékkel nem javítható halláscsökkenések esetén jön szóba. Természetesen részletes audiológiai és képalkotó vizsgálatok szükségesek a műtéti beavatkozások előtt a megfelelő implantátum kiválasztása céljából. A műtéti lehetőségek folyamatosan fejlődnek. Nagyon fontos az implantatumok megfelelő és rendszeres programozása, a betegek gondozása, audiológiai kontrollja, hallásrehabilitációja.

A koszorúér elágazódásokat érintő sztenózisok intervenciója - mind a beavatkozás sikerességének, mind a hosszútávú eredmények szempontjából - rosszabb eredményt mutat, mint a bifurkációt nem érintő szakaszok terápiája. A TDK munka során a hallgató a lehetséges ellátási típusokat (1 vagy 2 stentes megoldások, dedikált bifurkációs stentek) vizsgálja a rövidtávú és hosszútávú eredmények alapján, retrospektív klinikai vizsgálat keretében.

Társtémavezető: Dr. Maróti Péter

A komplett vagy parciális, veleszületett illetve szerzett végtaghiányos állapotok emberek milliót érintik világszerte. Az orvos- és műszaki tudományok közös eredményeinek köszönhetően protézisek széles skálája elérhető a piacon, azonban a 3D technológiák (CAD tervezés, 3D nyomtatás és szkennelés) megjelenésével és dinamikus térhódításával ezen gyógyászati segédeszközök egyre olcsóbban, illetve abszolút személyre szabottan előállíthatóak.  A kutatási téma a világon az egyik vezető és kiemelt interdiszciplináris tudományterületnek számít.

Tudományos munkánk célja a végtaghiányos gyermekek és felnőttek számára open-source 3D nyomtatási rendszerek alapján elkészíthető, költséghatékony és személyre szabott felső végtagi funkcionális protézisek preklinikai és klinikai szempontú vizsgálata. Hangsúlyosan a napi tevékenységek (AoDL - activities of daily life) kivitelezésének lehetőségét tervezzük elemezni, továbbá a protézisek funkcionalitását objektív szempontok alapján is vizsgáljuk. Az eredmények figyelembevételével pedig javaslatot teszünk egy standardizálható score-rendszer megalkotására, mely a mechanikus és myoelektromos protézisek funkcionalitását és a páciens elégedettségét egyaránt méri.

A daganatkialakulás környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatásának eredménye. A környezeti karcinogén hatások az egyéni érzékenységünk (ami genetikailag meghatározott) függvényében érvényesülnek. Humán eset-kontroll vizsgálatokban próbáljuk meg feltárni a külső karcinogén tényezők (táplálkozási, illetve környezeti expozíciók) és egyes genetikai faktorok (pl. metabolizáló enzimek, tumor szuppresszor gének, DNS reparációs gének allélpolimorfizmusai) közötti kapcsolatot.

Környezetünk számos olyan komponenst tartalmaz, amelyek direkt vagy indirekt módon befolyásolják az emberi szervezet és az ökoszisztémák működését. Ezek az anyagok számos úton kerülhetnek környezetünkbe (talaj-, légszennyezés stb.) és onnan több féle úton (táplálékláncon keresztül) az emberi szervezetbe. Ezeknek az anyagoknak a hatása különböző öko- és genotoxikológiai végpontok vizsgálatával lehetséges. A munka során lehetőséget biztosítunk különböző tesztek alkalmazási területeinek megismerésére, különböző környezeti minták vizsgálatával.

A környezeti eredetű genotoxikus anyagok és mutagének kimutatására alkalmas sejtszintű módszer gyakorlatilag bármilyen környezeti elemből származó minta, bármilyen eukarióta sejten történő vizsgálatát lehetővé teszi. A módszer a DNS egy-, vagy kétszálas töréseit képes detektálni tárgylemeznyi agarózgélre felvitt sejtszuszpenzió és mikroelektroforézis segítségével. A fluoreszcens festés és -mikroszkóp, valamint a számítógépes képanalízis segítségével az egyes sejtekről felvett mérések statisztikailag feldolgozhatók.

Körömelváltozások szubjektív megítélésének vizsgálata psoriasisban.

Társtémavezető: Horváth Barbara, PhD hallgató

A körömgomba fertőzés egy nehezen kezelhető betegség, újbóli 
kialakulása gyakori. Nehezítő tényező a köröm a felépítése, melynek tömör 
kreatin szerkezete és hidrofil jellege gátolja a lipofil jellegű hatóanyagok 
eljutását a fertőzés helyére. Ezért kombinált terápiát alkalmaznak súlyos 
körömgomba fertőzések kezelésére, amit csak rövid ideig lehet alkalmazni a 
gombaellenes szerek hepatotoxikus tulajdonságai miatt. Viszonylag jó 
hatékonysággal alkalmazhatók azok a készítmények, melyek poláros szerves 
oldószerben oldott hatóanyagot tartalmaznak. Ilyen módon gyorsan elérhető a 
hatóanyag lokális terápiás koncentrációja a fertőzés helyén, ahonnan azonban a hatóanyag az oldószerrel együtt bejuthat a vérkeringésbe és hasonló mellékhatásokat 
okozhat, mint orális terápia esetén.
A terápia hatékonyságát növeli a szövetben elért hatóanyag magas lokális terápiás 
koncentrációja és annak ott töltött ideje, ezért egy olyan készítmény 
megalkotását tűztük ki célul, mely képes a lipofil hatóanyagot a köröm 
rétegein átjuttatni és elérni, hogy az ne jusson el a vérkeringésbe.

Skills környezetben végzett sebészeti készségfejlesztés során egyre többször vonunk be demonstrátorokat (közeli kortársoktatókat) a képzés segítésére. Kutatásunk célja, ennek hatékonyságát vizsgálni.

Középidős terhességmegszakítások klinikai elemzése

.

-

Társtémavezető: Dr. Pusch Gabriella, egyetemi adjunktus

Neurológiai Klinikán krónikus neurogén fájdalom miatt vizsgált és kezelt betegek vizsgálata, állapotának követése, adatainak feldolgozása.

A perinatális ellátás személyi és technikai feltételeinek jelentős fejlődésével a koraszülöttek és patológiás újszülöttek túlélése jelentősen javult az elmúlt két évtizedben. A diagnosztika és a bizonyos esetekben a terápiás lehetőségek nagyarányú előrelépésével megnőtt a krónikus, neurológiai tünetekkel bíró gyermekek száma. A laikus véleménye szerint a mozgássérült vagy értelmi sérült, epilepsziás gyermek életminősége rosszabb. Irodalmi adatok szerint azonban ezek a gyerekek ugyanolyan boldogok, mint egészséges kortársaik. Így van ez?

Társtémavezető: Dr. Gasznerné Kormos Viktória, egyetemi tanársegéd

Klinikai és állatkísérletes adatok is bizonyítják a krónikus stressz fájdalomérzést növelő hatását, azonban a háttérben álló mechanizmusok jelentős része ismeretlen. Kísérleteinkben krónikus immobilizációs stressznek kitett egerek fájdalompercepciójának változását vizsgáljuk funkcionális tesztekkel. A fájdalom és a stressz hatására létrejövő központi és perifériás idegrendszeri neuronális aktivációt immunhisztokémiával vizsgáljuk. A perifériás kapszaicin-szenzitív érzőideg-végződések szerepét deszenzibilizált egerekkel vizsgáljuk. A stressz okozta hiperalgézia vizsgálata hozzájárulhat a stresszhez köthető fájdalom szindrómák (pl.: fibromialgia) patomechanizmusának megértéséhez és új terápiás célpontok azonosításához.

A téma kidolgozása során áttekintjük a krónikus vesebetegek leggyakoribb gasztrointesztinális szövődményeit és azok előfordulását a II. sz. Belgyógyászati Klinika tíz éves beteganyagában.

Társtémavezető: Dr. Gulyás Gergely

A kurkumin egy napjainkban intenzíven kutatott molekula, mely antioxidáns és gyökfogó tulajdonságokon túl meglepő anti-tumor aktivitást is mutat a szakirodalom szerint. A karotinok, mint az egyetemünkön hosszú évtizedek óta működő Karotinoidkémiai Kutatócsoport kutatási területe, szintén változatos biológiai tulajdonságokkal bírnak, melyek közül az antioxidáns hatás az egyik legjelentősebb. A két molekularészlet összekapcsolása lehetővé tenné az antioxidáns-hatás potenciális további fokozását, valamint az esetleges szinergisztikus, nem várt, újszerű biológiai hatásspektrum vizsgálatát. A kovalens konjugátumok létrehozása a szerves kémiai szintézis eszköztárával lehetséges, így a leendő TDK-hallgató a modern szintetikus szerves kémia módszereivel ismerkedhetne meg elméletben és a gyakorlatban.

A kurkumin egy napjainkban intenzíven kutatott molekula, mely antioxidáns és gyökfogó tulajdonságokon túl meglepő anti-tumor aktivitást is mutat a szakirodalom szerint. A karotinok, mint az egyetemünkön hosszú évtizedek óta működő Karotinoidkémiai Kutatócsoport kutatási területe, szintén változatos biológiai tulajdonságokkal bírnak, melyek közül az antioxidáns hatás az egyik legjelentősebb. A két molekularészlet összekapcsolása lehetővé tenné az antioxidáns-hatás potenciális további fokozását, valamint az esetleges szinergisztikus, nem várt, újszerű biológiai hatásspektrum vizsgálatát. A kovalens konjugátumok létrehozása a szerves kémiai szintézis eszköztárával lehetséges, így a leendő TDK-hallgató a modern szintetikus szerves kémia módszereivel ismerkedhetne meg elméletben és a gyakorlatban.

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit, egyetemi docens

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző diéták (pl. alacsony szénhidrát tartalmú, ketogén, alacsony zsírtartalmú, illetve Mediterrán, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit, egyetemi adjunktus

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző diéták (pl. alacsony szénhidrát tartalmú, ketogén, alacsony zsírtartalmú, illetve Mediterrán, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

KÉRDÉS: Milyen tényezők határozzák meg a baktérium részéről, hogy milyen típusú fertőzést hoz létre pl. véráram, húgyúti, alsó légúti, seb. A „véletlen” és a beteg állapota szabja, meg hogy hol és milyen fertőzés alakul ki szervezetben vagy inkább a baktérium izolátum virulencia faktor „repertoárja”?
KUTATÁS CÉLJA: Meghatározzuk azokat a virulencia faktorokat, amelyek prediszponálják a baktériumot az egyes fertőzéstípus kialakítására. A különböző klinikai fertőzés típusokból (vér, vizelet, hörgő-, seb váladék)  származó és környezeti (szennyvíz) valamint egészségesektől származó K. pneumoniae izolátumok esetében megvizsgáljuk, hogy van-e különbség az egyes virulencia típusok előfordulásának gyakoriságában.

Társtémavezető: Dr. Czeiter Endre, tudományos munkatárs

A különböző súlyosságú koponyasérülések klinikai jelentősége részben azért nem ismert, mert a megfelelő translatiós vizsgálati modellek hiányoznak.

Az SZKK-ban különböző állatkísérletes trauma modellekben olyan alacsony határértékű koponyatraumát állítunk be, amely a kísérletes állatokban klinikai tüneteket nem okoz, ugyanakkor magatartásvizsgálatokkal, képalkotók alkalmazásával, valamint immunhisztokémiai módszerekkel és protein biomarkerek vizsgálatával a humán relevanciával is bíró elváltozásokat tudunk feltárni.

Társtémavezető: Dr. Ajtay Zénó, klinikai főorvos

Szívműtéteket követően a betegek egy jelentős kisebbségénél figyelhetők átmeneti vagy tartósabb neurológiai tünetek illetve kognitív zavar. Az eddigi kutatások alapján vitatott, hogy mely tényezők jelzik előre a műtét követő kognitív zavarokat. Az azonban egyértelmű, hogy a kognitív zavar felismerése és kezelés nagymértékben befolyásolja a szívműtött betegek életminőségét.
Vizsgálatainkban azt szeretnénk pontosabban meghatározni, hogy mely kognitív működések zavarai érzékenyebbek a szívműtét hatására. Hogyan változnak a műtétet követő kognitív zavarok és ezek mennyire befolyásolják az életminőség egyes aspektusait.
 

A súlyos szepszis halálozása sajnos továbbra is magas az intenzív osztályokon.   Irodalmi adatok alapján a korai "szepszis csokor" alkalmazása a halálozás szignifikáns csökkenéséhez vezet. Ennek egyik eleme a korai széles spektrumú antibiotikus kezelés megkezdése, vagyis minél korábban fel tudjuk állítani a diagnózist annál jobb a beteg túlélési esélye. Jelenleg a diagnózis felállításában a klinikai kép mellett elsősorban a procalcitonin szint (PCT) mérése segít. A PCT azonban műtétet, égési sérülést követően is megemelkedhet, másként viselkedhet sebészi illetve belgyógyászati betegekben. Ezért alapkutatási módszereket is alkalmazva szükség lenne olyan markert találni, mely a PCT-hez képest nagyobb szenzitivitással és specificitással rendelkezik, és előbb jelzi a szeptikus állapot kialakulását. Az orto- és metatirozin a vesében OH csoportokkal való reakció során keletkezik. Így a gyulladásos állapotot kísérő oxidatív stressz révén hasznos lehet a gyulladásos folyamatok kimutatásában.

A munka célja dystrophia myotonicában szenvedő betegek comb és lábszárizomzatának morfológiai elemzése, kvantitativ mérések és betegség progressziójának követése

A sérülések kialakulását egyéb tényezők mellett a sértett szöveteinek ellenállóképessége (sérülékenysége) is befolyásolja. Az egyes eltérű szerveknek/szöveteknek az eltérő biomechanikai tulajdonságaikból adódóan erőbehatásokkal szembeni ellenállóképesséük is különböző, továbbá a különböző struktúrális elérésekkel járó kóros elváltozások is befolyásolhatják a biomechanikai tulajdonságaikat. A kutatás célja a lágyrészek sérülékenységének vizsgálata tompa és élhatású erőbehatások szimulációjával.

választható

Laparoscopos urológiai-sebészeti készségfejlesztő készítmények

Az aktin filamentumok a sejt vázát építik fel, szerepük van a sejt alakjának megtartása mellett a sejtszintű dinamizmus fenntartásában is. Intézetünkben olyan fehérjéket vizsgálunk, melyek hatással vannak az aktinra, és ily módon mind sejt-, mind pedig szövet szinten az egész organizmusra.

Ahhoz, hogy a szervezetben aktin monomerekből (egyedi aktin molekulákból) filamentum, tehát a sejt vázát alkotó polimer alakuljon ki, szükséges az úgynevezett nukleációs faktorok jelenléte. Ezek a fehérjék teszik lehetővé, hogy a sejten belül, szervezett módon hosszabb vagy rövidebb aktin filamentumok, esetlegesen kötegelődött, erős aktin szálak alakuljanak ki. A nukleációs faktorok egyik típusa a forminok családja. Ezeknek a fehérjéknek a jelentőségét igen jól szemlélteti, hogy ha az ezeket kódoló génben hiba alakul ki, akkor a fejlődő embrió vagy életképtelen, vagy súlyos végtagdeformitással jön a világra.

Vizsgálataink során fényt deríthetünk a formin fehérjék aktinnal való közvetlen kölcsönhatásának tulajdonságaira, megállapíthatjuk, hogy a formin milyen módon változtatja meg az aktin monomerből filamentummá alakulás folyamatát, mely lépéseiben működik katalizátorként, és hol lassítja annak dinamikáját. Végeredményben így a sejten belüli funkció biofizikai alapjait találhatjuk meg az intézetünkben rutinszerűen alkalmazott molekuláris biológiai, valamint fluoreszcencia spektroszkópos és mikroszkópos módszerek segítségével.

Láz provokálta epilepsziás rohamok – Dravet spektrum betegség klinika és genetikai aspektusai felnőttkorban

Társtémavezető: Dr. Juhász Árpád, főorvos

Légcső cryopreservatio antigenitást befolyásoló hatásának vizsgálata

A LAR egy egyszerű és alacsony költséggel meghatározható marker. Szeptikus betegekben kiterjedten vizsgálták, azonban mindezidáig nincs adat a kinetikájára szisztémás gyulladásos reakcióban (SIRS) szenvedő betegekben. Vizsgálatunk során választ keresünk arra a kérdésre, hogy a LAR alkalmas lehet-e a SIRS és szepszis elkülönítésére, mely égett polytraumatizált betegeknél igen nagy probléma.

Társtémavezető: Balázs Viktória Lilla, egyetemi tanársegéd

Bizonyított, hogy a baktériumok képesek alkalmazkodni a kedvezőtlen körülményekhez a sikeresebb túlélés érdekében. Ennek érdekében önszerveződő közösségeket alkotnak, amelyeket bakteriális biofilmnek nevezünk. Ilyen formában a baktériumok sokkal ellenállóbak az antibiotikumokkal szemben, az ebből adódó antibiotikum-rezisztencia az egészségügyben jelentős problémákat okoz. Ennek tudatában elengedhetetlen olyan biofilm képződést gátló növények, növényi kivonatok alapos megismerése, amelyek alkalmasak lehetnek a probléma visszaszorítására. A levendula illóolaja régóta ismert, ám biofilm képződést gátló hatását még nem vizsgálták. Kutatásunkkal célunk, hogy alaposabban megismerjük a levendula illóolajának antibakteriális és anti-biofilm hatását légúti pathogénekkel szemben. A vizsgálatok előkészítésére a Farmakognóziai Intézet, a biofilm képződést gátló vizsgálatok elvégzésére az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástan Intézet áll rendelkezésünkre.

A Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia ajánlásai tartalmazzák a különböző kardiovaszkuláris kockázattal rendelkezők számára javasolt terápiás ajánlásokat.       A lipid célértékek elérése kiemelt fontosságú ezekben a betegekben. Nemzetközi adatok és hazai vizsgálatok adatai jelzik az elmaradást a célértékek vonatkozásában.    Saját beteganyag (háziorvosi vs. szakrendelői gondozottak) felmérése, az adatok összevetése után a felmerülő problémák gyakorlati megoldására keresünk megoldást.
(A tudományos munka: - retrospektív adatelemzés háziorvosi praxis és klinikai     szakrendelő betegei körében, irodalom kutatás, orvos-beteg kommunikációs módszerek adaptálása).

A lipidek igen heterogén csoportot képeznek, melyek fontos szerepet játszanak az emberi szervezetben. Nem csak a membránok felépítésében és tartalék tápanyagokként fontosak, hanem az elmúlt évek intenzív kutatásai rámutattak arra a tényre, hogy a különféle jelátviteli folyamatokban is kulcsszerepet játszanak. A várandósság során a megtermékenyítéstől a szülésig mind az anya mind a magzat szervezetében igen gyors és intenzív változások zajlanak, melyek természetesen érintik a lipideket is. Ahhoz, hogy jobban megértsük mind a fiziológiás, mind a patológiás folyamatok biokémiai hátterét, elengedhetetlen, hogy a lipidek változásait is nyomonkövessük a váradósság folyamán.

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara, egyetemi tanársegéd

Lipidparaméterek és egyéb kardiovaszkuláris rizikófaktorok, és a coronaria atherosclerosis összefüggéseinek vizsgálata

.

Társtémavezető: Dr. Csenkey Alexandra, PhD hallgató

A gyermekkori másodfokú égés kezelése több szempontból is speciális. Mind a későbbi pszichés problémák kialakulásának megakadályozása érdekében, mind a gyógyulás gyorsasága és egyedisége miatt más jellegű a felnőtt ellátással szemben. Leggyakrabban az 5 éves korosztályt érintik. A másodfokú égési sérülések kezelése döntően konzervatív, a kötéscserék elvégzése azonban sok esetben altatásban történik a sérült gyermek életkora és/vagy az égés kiterjedése miatt. Emiatt kiemelendő, hogy az általunk használt kötszer kombinációja esetén hetente, míg a többi szer alkalmazása során naponta van szükség kötéscserére, így az altatások száma is jelentősen csökkenthető. A másik fontos tény, hogy a két szer önállóan is megfelelő ellátást biztosít, de közös alkalmazásuk során hatalmas mértékben potencírozzák egymást. Tanulmányainkban egy intelligens kötszer, Aquacel Ag foam (ami ezüst tartalmú habkötszer) és a cink hialuron gél együttes alkalmazását vizsgáljuk.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor, radiológus szakorvos

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

Magas felbontású képalkotó eljárások alkalmazása kísérletes kardiológiai állatmodellekben (egy hallgató)

A leggyakoribb gyermekkori rosszindulatú betegség, a pre-B-sejtes acut lymphoblastos leukaemia leggyakoribb, 25 – 30 %-ot kitevő tipusa az 51-67 modális kromoszóma számmal jellemzett magas hiperdiploid  leukaemia.  A  4., 6., 10., 14., 17., 18., 21. és az X a  leggyakoribb triszómiát (néha tetraszómiát) mutató  kromoszóma , a leggyakoribb modális szám az 55. Ezen leukaemia tipus külön prognosztikai kategóriát képvisel és egyedi kezelést igényel.  Konvencionális citogenetikával a betegség nagyon rossz hatásfokkal diagnosztizálható, mivel nem ismert okból  leukaemia sejtek in vitro oszlási képessége nagyon renyhe. Vizsgálatainkban archivált leukaemiás sejtek interfázis magjaiban a hyperdiploiditásért legyakrabban felelős kromoszómák sokszinű fluoreszcens in situ hibridizációs jelölésével meghatározzuk a modális kromoszóma számot. Biostatisztikai elemzéssel kiséreljük meghatározni azt a minimális számú kromoszómát, melyeknek számbeli eltérése (nyerése) prediktiv a magas hiperdiploid gyermekkori acut lymphoblastos leukaemiára, ezzel biztositandó a megbizható diagnosztikát. Vizsgáljuk továbbá a magas hiperdiploid leukaemia anyagunkon az egyes kromoszóma nyerési kombinációk prognosztikai hatását.

Az elhízás járványa az európai régió egyik legsúlyosabb közegészségügyi kihívása: több mint minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a legjelentősebb nem fertőző betegségek (például metabolikus szindróma, magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, 2-es típusú diabetes mellitus, diszlipidémia, későbbi patológiai érrendszeri változások és atherosclerosis) kialakulásának alapja. Ezért az elhízás csökkenti a várható élettartamot és csökkenti az életminőséget.
A kardiovaszkuláris szövődmények hátterében az endothelialis diszfunkció az atherosclerosis kifejlődése előtt alakul ki. Az elhízás krónikus gyulladásos állapota az adipocita-eredetű faktorok endokrin és parakrin hatásának rossz szabályozását okozza, ami megzavarja az érrendszeri homeosztázist, és hozzájárul az endothelialis értágító hatások zavart működéséhez és az azt követő hipertóniához. Kísérleteinkben magas zsírtartalmú étrend okozta elhízás után, illetve 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus modellben a kóros vaszkuláris funkciók megfigyelése, majd azok megfordítása és megelőzése a célunk új terápiás megközelítéssel, PAC1, VPAC1 és VPAC2 receptorok aktivációjával.

Az elhízás járványa az európai régió egyik legsúlyosabb közegészségügyi kihívása: több mint minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a legjelentősebb nem fertőző betegségek (például metabolikus szindróma, magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, 2-es típusú diabetes mellitus, diszlipidémia, későbbi patológiai érrendszeri változások és atherosclerosis) kialakulásának alapja. Ezért az elhízás csökkenti a várható élettartamot és csökkenti az életminőséget.
A kardiovaszkuláris szövődmények hátterében az endothelialis diszfunkció az atherosclerosis kifejlődése előtt alakul ki. Az elhízás krónikus gyulladásos állapota az adipocita-eredetű faktorok endokrin és parakrin hatásának rossz szabályozását okozza, ami megzavarja az érrendszeri homeosztázist, és hozzájárul az endothelialis értágító hatások zavart működéséhez és az azt követő hipertóniához. Kísérleteinkben magas zsírtartalmú étrend okozta elhízás után, illetve 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus modellben a kóros vaszkuláris funkciók megfigyelése, majd azok megfordítása és megelőzése a célunk új terápiás megközelítéssel, PAC1, VPAC1 és VPAC2 receptorok aktivációjával.

A végrehajtó funkciók megnevezéssel általában egy komplex, számos komponensből álló képességhalmazt jelölnek, amely centrális szerepet tölt be a viselkedésszervezésben. Komponensei közé tartoznak például a viselkedéskontroll, a munkamemória, a figyelem akaratlagos kontrollja, valamint a kognitív flexibilitás is. Mivel a személyiség és a viselkedés egymást kölcsönösen meghatározó jelenségek az ember esetében, fontos tapasztalatokra tehetünk szert a kettő kapcsolatának megértése által. A szubklinikus vonások olyan személyiségtényezők, melyek nem patologikusak, azonban nagyon hasonlatosak azokhoz a vonásokhoz (pl.: szubklinikus pszichopátia és szubklinikus nárcizmus). Elterjedésük gyakoribb az egészséges populációban, ugyanakkor viselkedési jegyeikben nagy hasonlóságot mutatnak a patologikus vonásokkal. Tervezett vizsgálatainkban e két jelenségkör egymásra gyakorolt hatását, illetve egymással való kapcsolatát vizsgáljuk kísérleti-, és neuropszichológiai vizsgálatok, valamint kérdőíves lekérdezés segítségével.

Társtémavezető: Dr. Csábi Györgyi, szakorvos

Magatartási fenotípusok mentális retardációban

Az irodalmi adatok alapján a 65 éves kor feletti betegeknél a társbetegségek miatt az MRI vizsgálatok igénye megduplázódott és exponenciális emelkedést mutat. Becslések szerint a betegek 50-75 %-ának lesz szüksége MRI vizsgálatra. A gyártók a növekvő igény miatt kifejlesztették az MR kondicionális, illetve MR „safe” (a vizsgálatot korlátlanul lehetővé tevő) elektronikus eszközöket. Jelenleg az 1,5 T (tesla) térerősségű rendszer használható. A mágneses erőtér azonban veszélyforrás is, emiatt a betegeknél elővizsgálatok szükségesek. Friss beültetés (6 héten belül), illetve hátrahagyott elektródok esetén a vizsgálat nem végezhető el. A hagyományos készülékkel élőknél az MR vizsgálat előtt a készülék vizsgálata szükséges a megfelelő működés igazolására.  Ezt követi a készülékek megfelelő programozása, majd a vizsgálat utáni ellenőrzés és az eredeti program visszaállítása.  MR kondicionális illetve MR „safe” készülékek esetére a gyártó ajánlása az irányadó.

A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Gyermekfogászati Osztályán sok éve szerzett tapasztalataink szerint az iskolai-óvódai környezetben előforduló balesetek esetén a pedagógusok nincsenek kellőképpen felkészülve ezen sürgősségi esetek megoldására. Az esetek sokfélesége miatt feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az óvónőket és tanárokat kellő mennyiségű és minőségű információhoz juttassuk a gyerekek jobb ellátása érdekében. A jelenlegi, kiinduló állapot felmérésére tervezünk vizsgálatot, ahol kérdőív segítségével tájékozódunk a pedagógusok alap felkészültségéről. A munka további részében a tájékoztató anyagok kidolgozását tervezzük.

Napjainkban komoly számban találkozunk a gyermekkori fogbalesetekkel. Ezeknek az ellátása sokszor helytelen. Keressük az okát annak, hogy ez a baleseti ellátás milyen módon javítható. Felmérést terveztünk arról, hogy a gyermek környezetében élő felnőttek, közülük is a szülők, mennyire felkészültek ilyen balesetek ellátásában.

Társtémavezető: Dr. Molnár Gábor, egyetemi tanársegéd

Magzati növekedési restrikció - elméleti és klinikai megfontolások

Munkánk során a Mitogén-Aktivált Protein Kinázok (MAPK) jelátvitelét vizsgáljuk vad típusú, illetve mutáns, patkány feokromocitóma (PC 12) sejtek tenyészeteiben. Ezek az enzimek a neuronális differenciáció, illetve különféle stresszhatások közvetítői ebben a sejttípusban. Jelenleg kétféle ágens hatásait tanulmányozza munkacsoportunk. Egyikbe a humán terápiában is potenciális jelentőséggel bíró proteaszóma gátlók képviselői (pl. MG-132 és epoxomicin) tartoznak, melyek a PC12 sejtek idegsejt irányba történő differenciálódását képesek megindítani. A csoport másik része az urocortin 2 nevű peptid jelátvitelét teszteli ugyancsak PC12 modell rendszerben. Az itt megfigyelt jelenségek közül különösen az urocortin2-nek az idegi növekedési faktor (NGF) jelátvitelére kifejtett moduláló hatásai tűnnek érdekesnek. A kutatócsoport tagjai: Harci Alexandra, Dr.Tarjányi Oktávia, Vecsernyés Mónika. Együttműködő partner: Dr. Atlasz Tamás TTK, PTE.

A PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogszabályozás Osztályán jelentkező olyan páciensek vizsgálatát végezzük, akiknek kezelésük során eltávolították a maradó premolárisait. Ezen páciensek kezelés előtt és után készült laterális teleröntgenfelvételeit hasonlítjuk össze a kontrollcsoport röntgenfelvételeivel, így elemezzük az eltávolított premolárisok felső légutak nagyságára gyakorolt hatását.

Társtémavezető: Dr. Szalma József, egyetemi tanár

A periodontális ligamentum (PDL) szerepet játszik a fiziológiás és fogszabályozási céllal alkalmazott erőhatásokra kialakuló periodontális tartó- és támasztószöveti változások létrejöttében. Kísérleteink célja a gyökérhártya eredetű fibroblaszt sejtek folyamatos, fiziológiás nagyságú nyomásos mechanikai erőre adott sejtszintű reakcióinak, illetve a hátterükben zajló jelátviteli események vizsgálata. A kutatócsoport tagjai: Prof. Dr. Szeberényi József, Dr. ifj. Sétáló György, Vecsernyés Mónika, Janovics Kata.

Társtémavezető: Dr. Vincze Áron, egyetemi docens

A Meckel – diverticulum elsősorban a gyermekkorban okoz tüneteket, de fellnőtt korban is előfordul. A kutatás  célja a klinikum mösszehasonlitása a gyermek- és fellnőttkorban.

A definitív radiokemoterápiás kezelése az előrehaladott stádiumú méhnyak daganatos nőbetegek sikeres kezelési lehetőségei közé tartozik. A terápiás eredmények javítása céljából a modern sugárterápiás technológia maximálisan a segítségünkre lehet. Intézetünkben például a konvencionális kismedencei besugárzást kiegészítő, PET/CT pozitív nyirokcsomók kiemelt dózissal (Szimultán Integrált Boost) történő kezelése rutinszerű gyakorlat. Az ilyen vagy hasonló kezelések vizsgálata mindenképpen fontos kutatási téma.

Méhnyakelégtelenség ultrahangdiagnosztikája, klinikai relevanciájának vizsgálata

Melanomás betegek utánkövetése

A kiterjedt melléküreg daganatok eltávolítása cranio-faciális reszekcióval történik. A műtét után kiterjedt csont és lágyrész defektus marad vissza melynek pótlása és rekonstrukciója mind funkcionális, mind pedig kozmetikai okok miatt rendkívül fontos. 

A TDK munka során képalkotó vizsgálatokkal nyert információkból 3D nyomtatási technika felhasználásával kivánjuk vizsgálni a rekonstrukciós lehetőségeket.

A kutatás során összehasonlítjuk a mellkaskomprimáló eszközzel, illetve kézzel végzett mellkaskompressziók kimenetelre gyakorolt hatását. Vizsgáljuk a rövid és a hosszú távú túlélést, többek között  figyelembe véve az egyéb befolyásoló tényezőket, mint laikus által megkezdett újraélesztés, kiérkezési idő, mentőegység fajtája, beavatkozás során végzett gyógyszeres és elektromos terápiát, kórházba érkezés idejét.

Irodalmi kutatás, illetve a klinikai anyag feldolgozása.

Irodalmi áttekintés. Amennyiben kísérletes munka érdekel, úgy javasoljuk a „Mély agyi stimulációs kezelés hatékonyságának vizsgálata” című témakiírást.

Társtémavezető: Dr. Tamás Andrea, egyetemi docens

A PACAP (pituitary adenylate cyclase activating polypeptide) hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid legnagyobb koncentrációban a központi és perifériás idegrendszerben található, de a legtöbb szervben előfordul. A központi idegrendszeren belül nagy mennyiségben van jelen a hypothalamusban, de a kéregállományban, a középagyban, az agytörzsben, a thalamusban, a hypophysisben és a kisagyban is jelentős mennyiségű PACAP tartalmú sejt található. A PACAP neuroprotektív hatását a peptid felfedezése óta számos kísérlet bizonyította. Kimutatták, hogy in vitro védi a neuronokat különféle toxikus hatással szemben. Neuroprotektív, sejttúlélést segítő hatását in vivo vizsgálatok is megerősítik. Traumás vagy ischaemiás agykárosodás, Parkinson kór és stroke állatmodelljeiben jelentős védő hatást mutat.

A gyógyszeresen nem kezelhető mozgászavarok, epilepszia, és egyes pszichiátriai kórképek esetén az agy mélyén elhelyezkedő bazális ganglionok elektromos ingerlése rutin idegsebészeti beavatkozásnak számít világszerte. A leggyakrabban ingerelt struktúrák a szubthalamicus nucleus, a globus pallidus belső szegmense, és a motoros thalamus, illetve epilepsziában a thalamus principális magcsoportja.

Eddigi ismereteink szerint nincs adat arról, hogy a mozgászavarban, ill. epilepsziában szenvedő betegek mély agyi stimulációs, illetve ablációs idegsebészeti kezelése miképpen befolyásolja a -központi idegrendszerben jelenlévő, és neuroprotektív hatással is rendelkező- vérplazma PACAP koncentrációját.

A kutatás már folyamatban van az Anatómia Intézetben és az Idegsebészeti Klinikán. A statisztikai elemzéshez további műtétileg kezelt beteg adatainak feldolgozására van szükség.

Tervezett vizsgálatok:

1. Preoperatív és reguláris időszakban posztoperatív vérplazma PACAP koncentráció mérés mozgászavar ill. epilepszia miatt mély agyi stimulációval vagy ablációval kezelt betegnél.
2. Adatok statisztikai feldolgozása

Társtémavezető: Dr. Balás István, egyetemi docens

A gyógyszeresen nem kezelhető mozgászavarok, epilepszia, és egyes pszichiátriai kórképek esetén az agy mélyén elhelyezkedő bazális ganglionok elektromos ingerlése rutin idegsebészeti beavatkozásnak számít világszerte. A módszer Parkinson-kór, essentialis tremor, epilepszia, és primer disztóniák esetében bizonyítottan hatékony terápiás lehetőség. A leggyakrabban ingerelt struktúrák a szubthalamicus nucleus, a globus pallidus belső szegmense, és a motoros thalamus, illetve epilepsziában a thalamus principális magcsoportja.

Voxel-based MR-morphometriai vizsgálatok bizonyítják, hogy Parkinson –kóros (PD) betegeknél a kognitív teljesítményben bekövetkezett romlás az agy egyes területeinek, elsősorban a kortikális és szubkortikális szürkeállomány térfogatvesztésével jár együtt. A nem demens PD betegeknél a frontális lebeny szürkeállományában mutattak ki térfogat csökkenést. A demenciával járó PD betegeknél kétoldali occipitális, temporális lebenyekben, valamint subcortikális területek (thalamus, nucleus accumbens, és putamen) szürkeállományi volumenvesztése volt kimutatható a nem demens PD betegekhez viszonyítva. Hippocampalis volumencsökkenés mindkét PD csoportban kimutatható volt. Demenciával járó PD-ben elsősorban a limbikus területek, valamint az agykéreg kiterjedt atrophiája megfigyelhető meg volumetriás vizsgálatokkal.

Tervezett vizsgálatok:
Jelen tanulmányban a korábbi adatokra alapozva a következő kísérleteket tervezzük:
Négy kísérleti időpontban vizsgálnánk az agyi térfogatot MRI volumetriás módszerrel:

1. Az elektródák behelyezése előtt egy évvel (nem stimulált beteg).
2. A mély agyi stimulációs műtét időpontjában. A műtéti morfológiai célpont meghatározásához, az agyi erek láthatóvá tételéhez kontraszt agyag beadására van szükség, ami a műtéti tervezés része, nem jelent extra vizsgálatot.
3. Az elektródák behelyezése után 1-5 nappal, (akut térfogat változás megítélése).
4. Az elektródák behelyezése után egy évvel (krónikus stimulációs hátás vizsgálata)

Mély agyi stimulációs kezelés 25 éves múltra tekint vissza. Annak ellenére, hogy világszerte már több mint 100.000 beteg részesült mély agyi stimulációs kezelésben, a módszer hatásmechanizmusa még nem kellőképpen tisztázott. A téma keretén belül funkcionális képalkotás segítségével próbáljuk a hatásmechanizmust megismerni.

Kísérletes téma, mely során lehetőséget biztosítunk a mély agyi stimulátor beültetésen átesett betegeknél bekövetkezett javulás vizsgálatára. A betegek állapotfelmérése részben önállóan betegvizsgálattal, részben videofelvétel alapján végezhető előzetes betanítást követően. Amennyiben irodalmi munka érdekel, úgy javasoljuk a „Mély agyi stimuláció alkalmazása Parkinson- kórban, esszenciális tremorban és disztóniában” című témakiírást.

.

Mentalizáció és pszichopathológia

Társtémavezető: Dr. Varga Eszter

Mentalizációs zavar és nyelvpragmatikai teljesítmény borderline személyiségzavarban

Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika, egyetemi adjunktus

Az igazságügyi toxikológiai a holtakból származó biológiai minták analitikai-kémiai vizsgálatával kábítószerek, pszichoaktív vegyületek, gyógyszerek és különböző mérgek kvalitatív és kvantitatív meghatározásával foglalkozik. Rutin gyakorlatban a vér és vizeletminták vizsgálata zajlik, szükséges esetben egyéb, alternatív biológiai minták használhatók, mint például epe, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék… stb. Előrehaladott bomlás állapotában levő holttesteknél sok esetben a belszervek olyan mértékű bomlása figyelhető meg, hogy vér és vizelet, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék, de esetenként még epe sem biztosítható boncolás során. Az esetleges mérgezés kizárására ilyen esetekben májszövet kerül megőrzésre, és abból történik a nagyműszeres vizsgálat. A szakirodalomban kevés adat van arra vonatkozóan, hogy a májszövetből kimutatott anyagok koncentrációi milyen vérkoncentrációnak felelnek meg, illetve, hogy a bomlási folyamatok milyen módon befolyásolják a mért értékeket. Kutatásunkban klinikailag jól dokumentált, az elsődleges orvosi ellátás során biztosított vérből (és vizeletből) mért értékeket vizsgálnák a boncolás időpontjában biztosított, friss, bomlásos jeleket nem mutató májszövetből. A májból boncoláskor félretett nagyobb szövetdarabokat eltérő környezeti körülmények között tartva a bomlásos folyamatokat modelleznénk. Bizonyos időközönként történő mintavétellel a vizsgálati eredményeket összehasonlítanánk az elsődleges eredményekkel.

Környezetünkben számos mérgező növényfaj található, melyek véletlenül vagy szándékosan a szervezetbe juttatva különböző súlyosságú mérgezéseket okozhatnak. A legtöbb, toxikológiai szempontból jelentős faj mérgező hatóanyagai ismertek, azonban ezek mennyisége és összetétele változó lehet növényi szervenként, élőhelyenként vagy akár évszakonként is. A TDK munka keretében a hallgató választhatja egy adott mérgező növényfaj toxikológiai jelentőségének feltárását (esettanulmányok alapján), valamint hatóanyag-összetételének vizsgálatát különböző helyszíneken és időpontokban. Másik lehetőség egy adott terület (természetes vegetáció vagy lakókörnyezet) mérgező növényfajainak feltérképezése és toxikológiai jelentőségük megállapítása.

A mesterséges édesítőszerek édesítő hatása intenzívebb, ugyanakkor kalóriatartalmuk alacsonyabb, mint a természetes édesítőszereké. Mind az átlagpopuláció tagjai, mind 1-es és 2-es diabeteses személyek a szénhidrát és energiabevitel csökkentése céljából, rendszeresen fogyasztják. A téma célja a mesterséges édesítőszerek egészségre gyakorolt hatásainak szisztematikus összegzése cukorbetegekben.

Élelmiszerszínezékeket széles körben alkalmaznak az élelmiszeriparban. Egyes mesterséges színezékek esetén felmerült a hiperaktivitás, a figyelemzavar és a daganatok kialakulásában betöltött kockázatnövelő szerep, azonban a területen még számos bizonytalanság található. A mesterséges élelmiszerszínezékeket vizsgáló tanulmányok átfogó elemzése meta-analízise a téma. A munka főleg adatbázisok elemzéséből áll.

Társtémavezető: Radó János, tudományos segédmunkatárs

A független komponens analízis (independent conponent analysis (ICA)) egy hatékony mesterséges intelligencia módszernek tűnik, mely alkalmas egymástól független nem gaussi jelek vak szeparálására. A projekt célja, hogy megvizsgáljuk ennek a módszernek az alkalmazhatóságát EEG-ben megjelenő vizuális kiváltott válaszok vizsgálatára, a jel zaj viszony és/vagy információ tartalom változására. A projektbe elsősorban matematika és programozás iránt érdeklődő hallgatókat várunk.

Mesterséges intelligencia és sürgősség

A gyógyszertechnológiai multifaktoriális folyamatok, eljárások modellezése rendkívül összetett és komplex számításokat magában foglaló feladat. A megfelelő kísérlettervezés mellett a különféle eljárások által elkészített minták mérési eredményeinek elemzése ugyancsak nagy kihívás elé állítja a gyógyszerfejlesztő-kutatót. A mesterséges neurális hálózatok (ANN) gyógyszertechnológiai gyakorlatban történő alkalmazása egyike azon lehetőségeknek, amit a modern, alkalmazott matematika biztosítani tud ezen a területen. A témára jelentkező hallgató megismerkedhet az ANN alkalmazásával, valamint gyakorlati példákon keresztül sajátíthatja el annak működését.

Társtémavezető: Prof. Dr. Kiss István, intézetigazgató

Az Európai Unió (EU) fogyó népessége számára a migráns munkaerő egyértelmű gazdasági szükségszerűség. Ugyan akkor távoli földrészekről érkező migránsok integrálása az európaitól különböző betegségprofiljuk, kulturális/ munka-kulturális hátterük miatt a jelenlegi munka-egészségi gyakorlat és vizsgálati protokollok felülvizsgálatát, az új körülményekhez való adaptálást kívánná meg; a kutatás a jelenlegi helyzet EU szintű felmérését és javaslatok kidolgozását, bevezetésük tesztelését jelenti.

A TDK hallgató feladata összegyűjteni, összehasonlítani és elemezni EU-szintű szabályozásokat, gyakorlatokat a migránsok (legális vagy irreguláris) egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésével kapcsolatosan. Elemezni az esetleges akadályokat, valamint következtetések, ajánlások megfogalmazása.

A migráció szempontjából fogadó - vagy célországokban a sikeres integráció egyik alapvető feltétele az adott ország egészségügyi ellátórendszerébe történő zökkenőmentes beilleszkedés. A hallgató feladata egyes választott országokban vizsgálni ennek a feltételeit, jogszabályi környezetét, gyakorlati megvalósulását (’best practices’), különös figyelemmel a folyamatban lévő integrációs programok egészségügyi elemeire (pl. informálás, motiválás), az újonnan érkezettek szűrővizsgálati ill. védőoltási programokba történő bevonására, a mentális és pszichoszociális segítségnyújtással kapcsolatos programokra, valamint munkaerőpiaci integrációjukkal kapcsolatos egészségügyi rendelkezésekre, gyakorlatokra.

A TDK hallgató feladata az elérhető szakirodalom és az Intézet széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül összegyűjteni, összehasonlítani és elemezni az Uniós migráns egészségügyi szűrővizsgálati gyakorlatokat és következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni egy egységes, nemzetközi szűrővizsgálati protokol témájában

A migránsok nem csak eredetországuk morbiditási profilját, de a közegészségügyi hálózat fejlettségét is tükrözik. Ennek fontos eleme a vakcináció. Az un. ’vakcinációval megelőzhető betegségek’, mint morbilli, poliomyelitis, diphteria újra megjelentek Európában, kisebb járványgócokat alakítottak ki. Ezért a WHO és az EU elsődleges célnak tekinti a migránsok vakcinációját. A hazai migránsok körében folytatott kutatásaink erre a témára is kitérnek. (lásd: http://www.mighealth-unipecs.hu)  

Társtémavezető: Dr. Fliszár-Nyúl Eszter, egyetemi tanársegéd

A mikotoxinok fonalas gombák toxikus tulajdonságú szekunder anyagcseretermékei. Széleskörű előfordulásuk és gyakran magas hőstabilitásuk miatt eradikálásuk a táplálékláncból a jelenleg ismert módszerekkel lehetetlennek tűnik. Biológiai hatásaik rendkívül szerteágazóak, így a fertőzött takarmányból/élelmiszerből a szervezetbe jutva számos haszonállatra, valamint emberre is veszélyesek lehetnek. A ciklodextrinek (CD) glükóz egységekből felépülő gyűrű alakú molekulák. Külső részük hidrofil, míg a belső üreg lipofil tulajdonságú, így a CD-ek képesek apoláros sajátságú molekulák vagy molekularészek befogadására. Jelen munkánkban különböző mikotoxinok (pl. ochratoxinok, citrinin, zearalenon) és metabolitjaik kölcsönhatásait vizsgáljuk ciklodextrinekkel. Amellett, hogy a CD-ek érzékenyebbé tehetik egyes mikotoxinok fluoreszcens módon történő detektálását, toxinkötő molekulaként is érdekesek lehetnek, ezért céljaink között szerepel az újonnan feltárt interakciók gyakorlati felhasználhatóságának tanulmányozása is (pl. italok toxinmentesítése vagy detoxikációs stratégiák kidolgozása).

Társtémavezető: Dr. Faisal Anna Zelma, PhD hallgató

A mikotoxinok fonalas gombák toxikus sajátságú, szekunder anyagcseretermékei. Megtalálhatók különböző ételekben (pl. gyümölcsök, tej-, hús- és péktermékek) és italokban (gyümölcslevek, tej, kávé, bor, sör, stb.). Biológiai hatásaik rendkívül szerteágazóak, így a fertőzött takarmányból/élelmiszerből a szervezetbe jutva számos haszonállatra, valamint emberre is veszélyesek lehetnek. Az albumin a legnagyobb mennyiségben megtalálható plazmafehérje a vérben. Szerepet játszik az onkotikus nyomás és a fiziológiás pH fenntartásában, valamint jelentős mértékben képes befolyásolni egyes vegyületek farmakokinetikai/toxikokinetikai viselkedését, mivel számos endogén molekula, gyógyszer és xenobiotikum képes magas affinitással kötődni hozzá. Jelen munkánkban különböző mikotoxinok (pl. ochratoxinok, zearalenon, aflatoxinok) és metabolitjaik kölcsönhatásait vizsgáljuk humán és egyéb fajok (pl. patkány, marha, sertés) albuminjaival, annak érdekében, hogy több információra tegyünk szert szervezetbeni viselkedésükre vonatkozóan. Kísérleteink során meghatározzuk a képződő mikotoxin-albumin komplexek stabilitását, azonosítjuk kötőhelyüket a fehérjén, valamint vizsgáljuk az esetleges fajok közötti eltéréseket.

Társtémavezető: Dr. Párniczky Andrea, egyetemi adjunktus

A cisztás fibrózis (CF) a CFTR kloridcsatorna funkcióvesztő mutációja (leggyakoribb a deltaF508) révén kialakuló kórkép, amely a külső elválasztású mirigyek kóros működését okozza. Komplex kórkép, mely főleg súlyos légúti- és emésztő szervi tüneteket okoz. A CF-es betegekben a tüdők fogékonyabbá válnak a fertőzésekkel szemben, krónikus tüdőkárosodás alakulhat ki, mely légzési elégtelenséggel járhat együtt, így vezető halálokként szerepelhet a CF-es populációban.

A vizsgálat során a CF Regiszter segítségével elemezzük a CF-hez köthető tüdőkárosodás klinikai képét és mikrobiológiai profilját. A kutatás célja a hazai CF-es populáció mikrobiológiai sajátosságainak és klinikai jellemzőinek felmérése az adatok statisztikai elemzésével. A kapott eredmények hozzájárulhatnak a betegellátás és a CF-es betegek életminőségének javításához, fejlesztéséhez.

A hagyományos cytogenetikában alkalmazott sávtechnikához képest a FISH alkalmazása a 3-5 Mb méretű deléciók detektálását is lehetővé teszi. A módszer alkalmazása óta váltak ismertté az ún. mikrodeléciós szindrómák, amelyeket az egyes kromoszómák mentén egymás szomszédságában elhelyezkedő gének együttes deléciója okoz (érintkező gén szindrómák). Az érintettek fenotípusos jegyei az "azonos" deléció miatt nagyon hasonlóak. A legismertebb mikrodeléciós szindrómák a Prader-Willi, az Angelman, a Williams, a Smith-Magenis és a DiGeorge szindróma. Ezeken túl még számos hasonló betegség diagnosztikája történik rendszeresen intézetünk laboratóriumában.

A méhnyakrák még mindig a 4. leggyakoribb női daganattípus. Kialakulása elsősorban a magas onkogén kockázatú human papilloma vírusokkal hozható összefüggésbe, azonban a HPV fertőzésen átesett nők nagy része mégsem kell, hogy megküzdjön a betegséggel. A daganatképződésben egyéb tényezők is fontos szerepet játszanak, melyek pontosabb ismerete révén még effektívebbé tehető a megelőzés. A petefészek daganata közel sem olyan gyakori entitás, mint a méhnyakrák. A legnagyobb kihívást a diagnózist követő igen alacsony 5-éves túlélés jelenti, mivel a korai stádiumokat jellemző klinikai tünetek hiánya miatt elsősorban előrehaladott esetekkel találkozunk. Előrelépést hozna a prevenció hatékonyabbá tétele, amihez a molekuláris karcinogenezis folyamatainak részletes feltérképezése lehet a kulcs. A mikroRNS expressziós profilok analízise új típusú biomarkerek fejlesztését teheti lehetővé, melyek segítségével javulhat az egyénre szabott kockázatbecslés, a korai felismerés és a klinikai ellátás effektivitását is befolyásoló prediktív és prognosztikai kockázatelemzés. 

A minimal invazív térdprotézis beültetés technikáinak klinikai összehasonlító vizsgálata. 

A minimális reziduális betegség (MRD) mértéke számos csontvelő malignus betegség esetében a további kezelést alapvetően meghatározó, prognosztikus értékű paraméter. Az utóbbi években jelentősen bővült a terápiás lehetőségek palettája plasmasejtes myeloma esetében, így az MRD meghatározása a rutin diagnosztika kihívásai közé emelkedett ebben a betegségben is. A nemzetközi ajánlások az áramlási citometriát, illetve molekuláris módszereket ajánlanak. Régi tapasztalat, hogy a csontvelői aspirátumokban kevesebb a plasmasejt, mint az azonos alkalommal kinyert szövettani mintában; ennek megfelelően előfordul, hogy az aspirátum áramlási citometriai vizsgálata csupán néhány százaléknyi reziduális betegséget igazol, míg a szövettani vizsgálat jelentősebb arányban mutat ki myelomás sejteket.

                A fentiek ellenére sincs kellő tapasztalat az MRD szövettani kimutatásával kapcsolatban. A neoplasztikus plasmasejtek morfológiailag nem különíthetők el megbízhatóan a normális plasmasejtektől, immunfenotípusuk ugyan általában eltér, de esetenként különböző mértékben.

A projekt célja egy immunhisztokémiai módszer kidolgozása a plasmasejtes myeloma minimális reziduális vizsgálatára, majd a módszer összevetése érzékeny áramlási citometria eredményeivel. A módszer többszörös immunhisztokémiai jelölésekkel valósulna meg, melyek során két különböző színnel jelölt, sejtfelszíni, magi és citoplasmicus jelöléseket alkalmaznánk egy időben. A reakciókat automatizált képanalízissel értékelnénk, így kísérelnénk meg érzékeny, sejtalapú MRD meghatározást. 

A munka során a Neurológiai Klinika mitochondrialis betegeinek szindrómákba sorolása, regiszter készítése, az izombiopsziás minták elemzése.

A klasszikus, széles körben használt echokardiográfiás módszerek mellett az utóbbi években számos új, speciális technika (szöveti Doppler, strain, strain rate) került kifejlesztésre. Ezek segítségével vizsgáljuk a bal és jobb kamra valamint a pitvarok systolés és diasztolés funkcióját néhány jellegzetes, szívelégtelenséggel járó kórképben (scleroderma, COPD, restriktív cardiomyopathia, stb.). Az echokardiográfiás vizsgálatokat kiegészítjük biomarkerek (pl. NT-proBNP, galectin-3, VEGF) szintjének mérésével valamint a funkcionális kapacitás vizsgálatával (6 perces sétateszt, spiroergometria) is.

Napjainkban használatos legmodernebb csípő- és térdprotézisek kisérletes és elméleti összehasonlítása, klinikai eredményeinek felmérése. 

-

Társtémavezető: Dr. Makszin Lilla, egyetemi adjunktus

A TDK téma célja fehérjék és változatos szerkezetű endotoxin molekulák nagy érzékenységgel és gyorsasággal való kimutatása mikrofluidikai módszerekkel. Minőségi és mennyiségi (endotoxin komponensek relatív mennyisége) meghatározásuk fontos, mivel fiziológiai és patofiziológiai hatásuk nagyban függ kémiai szerkezetüktől.

A csípőizületi protetika pontos 3D preoperatív tervezésének lehetőségei modern számítástechnikai módszerekkel. 

Társtémavezető: Ifj. Dr. Kása Péter, tudományos főmunkatárs

A munka során a hallgató meghatározott terápiás indikációval rendelkező módosított hatóanyag-leadású (retard,gyorsított, célzott, stb.) készítményt állít elő és vizsgál meg megfelelő gyógyszertechnológiai és analitikai módszerekkel. A gyógyszerforma az indikációtól függően változhat, de a TDK téma elsősorban szilárd gyógyszerforma (granulátum, pellet, tabletta, kapszula) előállításához kötött.

Társtémavezető: Dr. Palkovics Tamás, szakorvos

Az endometriózis egy olyan ösztogén-függő nőgyógyászati betegség, amely során a méh-nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül (leggyakrabban a hasüregben) növekszik, így krónikus kismedencei gyulladást, fájdalmat és meddőséget okozhat. A kutatás célja olyan új molekulák azonosítása, melyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A kísérletek első szakaszában RT-PCR és qRT-PCR segítségével jellemezzük a normál és kóros endometrium szövet Galectin-mRNS expressziós mintázatát, majd meghatározzuk, hogy mely lektinek up/downregulálódnak az endometriózis különböző formáiban. A kutatómunka második szakaszában az RNS szinten kapott változásokat fehérje-szinten (western blot, immunhisztokémia) is igazoljuk.

Társtémavezető: Prof. Dr. Kőszegi Tamás, egyetemi tanár

Az emlőtumor a nőknél leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, halálozási arányát tekintve pedig a második helyen áll a tüdőrák mögött. A betegség 51-65 év között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb generáció is egyre gyakrabban érintetté válik. A tumoros folyamatok során mutatott immunválasz vizsgálata közelebb vihet bizonyos immunológiai folyamatok megértéséhez a daganattípusok előfordulásával összefüggésben.

A kísérletek során perifériás mononukleáris sejtek génexpressziós analízisét végezzük. A vizsgálatok fontos része a megfelelő referenciagének kiválasztása, melyek diverz klinikai minták esetében is stabil hátteret biztosítanak a targetgének expressziós mintázatának elemzéséhez.

Molekuláris patológia: A végstádiumú vese szerkezeti átépülése és a tumorok kialakulása

Molekuláris Patológia: a vese tumorok eredete, differenciális diagnózisa és progressziója

Monochoriális ikerterhességek rizikótényezői

A munka során megismerkedhetnek a myopathiák klinikai vizsgálatai protokolljával, elsősorban a funkcionális vizsgálatokkal (kvantitativ izomerő mérés, 6 perces járásteszt, stb.) és az izombiopszia értékelésével. A Neurológiai klinika myopathiás betegeinek regiszter készítése.