Társtémavezető: Dr. Vámos Zoltán, egyetemi adjunktus

Mind a tervezett, mind pedig a traumás szájsebészeti beavatkozások sokszor jelentős vérveszteséggel járó műtéti eljárások. Korábbi közleményeinkben igazoltuk, hogy a nem-szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők mind a ciklooxigenáz, mind pedig az ADP útvonalat jelentősen sokszor irreverzibilisen gátolják, egészséges fiatal férfiakban. Vizsgálatunk célja hogy standardizált körülmények között összehasonlítsuk az effektív tromobcitaaggregáció gátló terápiában részesülő valamint a korábban fájdalomcsillapítót (Metamizol, diclofenac, paracetamol) szedett betegek, vérzés és trombocita-aggregációgáltásra kifejtett hatását.

A regionális anesztézia jelentősége a nocicepció és fájdalom percepció folyamatában és fogalmi modelljében meghatározó. A képalkotó vizsgálatok, ultrahang technika bevezetése javítja a sikerarányt, minőségi és megfelelő időbeli kiterjedésű anesztéziát és posztoperatív analgesiát biztosít.

A téma tanulmányozása során számos értékes információ vizsgálatára nyílik lehetőség, pl. különböző lokális anesztetikumok, dózisok, technikák és módszerek összehasonlítására, beteg és személyzet elégedettségi mutatókvizsgálatára, stressz markerek, fájdalommal összefüggő endogén farmakológiai struktúrák értékelésére.

Társtémavezető: Dr. Csontos Csaba, egyetemi docens

Az utóbbi időben a szepszis („vérmérgezés”) előfordulása világszerte nő. Ezen súlyos fertőzéses állapot korai diagnózisa döntő jelentőségű mivel a korai kezelések alkalmazásával, melynek része az 1 órán belül megkezdett antibiotikus terápia, a szepszis okozta halálozás csökkenthető. A súlyos fertőzéses állapot késői felismerése és a nem megfelelő vagy a késve megkezdett antibiotikus kezelés a halálozási arány növekedésével jár. Vizsgálatainkkal olyan előjelző marker keresése és vizsgálata a célunk, melynek érzékenysége magas, korán és specifikusan jelzi a súlyos infekciót. Az intenzív ellátást igénylő kritikus állapotú betegek kezelésében a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy elkülönítsük a fertőzéses ágens okozta és a nem fertőzéses gyulladásos folyamatokat. Tanulmányunk jelentőségét az adja, hogy a szisztémás gyulladásos folyamat számos vizsgálatával lehetőség nyílik a súlyos fertőzést előre jelző markerek azonosítására és az újabb kezelések hatékonyságának megítélésére.

A teljes vér süllyedése közben az aktivált leukociták az ülepedéssel ellentétes mozgást végeznek, a véroszlop felső részében szaporodnak fel. A leukociták elmozdulásának mérése az akut fázis reakció vizsgálatára használható. A mért értékekből számolt ráta, a LAR (leukocita antiszedimentációs ráta), alkalmas lehet a kialakuló szeptikus szövődmények és az ebből származó halálozás előrejelzésére, továbbá a szepszis súlyosságának megítélésére. A LAR érték csökkenése közvetlenül megelőzheti a szepszis megjelenését, megalapozva ezzel a korábbi terápiás beavatkozás lehetőségét.

A műtéti stressz hatása a kardiálisan érintett érsebészeti műtétre kerülő betegeknél.

Az elmúlt 20-30 évben az ultrahang vezérelt ideg blokkádok elterjedésével, betegeink fájdalomcsillapítására új módszer került az aneszteziológusok kezébe. Néhány műtét esetében egyes ideg blokkádok műtéti anesztéziát eredményeznek, vagy egyéb fájdalomcsillapító módszerek mellett mint a multimodal analgesia része fejtik ki a fájdalomcsillapító hatásukat. E témákörben szeretnénk lehetőséget biztosítani a hallgatóknak, hogy betekintést kapjanak ezen eljárások kivitelezésébe és vizsgáljuk hogyan lehet optimalizálni a beavatkozásokat és a betegekre kifejtett hatásait.

A sürgősségi állapotok felismerése és ellátása

A szisztémás gyulladásos reakciók, szepszis, szeptikus shock szerepe akut kórképek kialakulásában intenzív osztályon

A tompa és/ vagy  áthatoló mellkasi trauma életet veszélyeztető kórkép. Intézetünk beteganyagának statisztikai feldolgozása után megvizsgáljuk az izolált és kombinált mellkas trauma előfordulását, morbiditását és mortalitását. Állatkísérletes modellekben és klinikánk beteganyagán végzett kutató munkánk a kórkép pathomechanizmusának és kezelésének lehetőségeit vizsgálja.

Intravénás dipyridamole indukálta agyi microcirculatio változás képalkotó vizsgálata. A tanulmányba olyan betegeket választunk be, akiknél a DP terheléses cardioSPECT vizsgálat során átmeneti (általában percek alatt múló) neurológiai tüneteket észleltek. A tanulmány célja, hogy a cardio- és cerebrovascularis rizikófaktorokkkal élő betegek még szubklinikus agyi keringészavara felfedezésre kerüljenek, így biztosítva korai stroke prevenciót.

Társtémavezető: Dr. Ezer Erzsébet, klinikai főorvos

A SAV a mai napig magas mortalitással és morbiditással járó életveszélyes állapot. Az érintettek  közel 30%-a nem jut el a kórházi kezelésig, az ictust követően a helyszínen életüket vesztik. A felvételre került betegek terápiájának első lépcsője aneurysma elzárása endovascularis mikrospirállal. Ezt követően mindenképpen intenzív osztályos felvétel indokolt szoros monitorozási céllal, mivel a vérzést követően gyakran lép fel az agyi erek spazmusa, amely súlyos, sokszor életveszélyes állapotot eredményez.
Vizsgálatunk célja egyrészt a  kórállapotokban jelentkező mikrokeringés vaszkuláris mechanimuzsainak modellezése és értlemezése (mikrosebészeti módszerekkel izolált agyereken), másrészt az Idegsebészeti Klinikán kezelt betegek kórlefolyásának nyomonkövetése, elemzése.

Vizsgálatunk célja az albumin adásával feltehetőleg a direktben befolyásolható paraméterek – gyulladás, oxidatív stressz – változásának  vizsgálata szeptikus betegekben.

Korábbi irodalmi adatok alapján az albumin nagyon fontos keringő antioxidáns, tüdőkárosodásban szenvedő betegek esetében javította a plazma antioxidáns kapacitását. Ezért feltételezésünk szerint az albumin korai pótlása kedvezően befolyásolhatja a szeptikus betegekben fennálló oxidatív stresszt és gyulladást.

Szintén korábbi – viszonylag kisebb elemszámú vizsgálatainkban – a nem enzimatikus totál antioxidáns kapacitás kemilumineszcenciás analízisével a szeptikus betegeknél a totál antioxidáns kapacitás emelkedését észleltük. A tervezett vizsgálat ezen jelenség mögötti patofiziológiás változások hátterét is tisztázhatja.

Teóriánk igazolására 40 beteget kívánunk bevonni tanulmányunkba, közülük 20 albumin pótlásban részesül 5 napig. A kezelt csoportban albumin pótlás történik 30 g/l-es célértékig a vizsgált időszak végéig maximum 3x100 ml-es dózisban, a kontroll csoportban 20 g/l-es érték felett nem adunk albumint. Azon betegeket, akik albumin szintje 20 g/l-es érték alá esik a kontroll csoportban kizárjuk a vizsgálatból és albumin pótlásban részesítjük. A vizsgált időszakban a betegek szérumából meghatározzuk a myelperoxidáz (MPO) aktivitást, a MDA, p-, m-, o-Tyr szintet. Az antioxidáns rendszer vizsgálataként a GSH, plazma szulfhidril csoportok (PSH) szintjének és a kataláz enzim (CAT) aktivitásának mérésére kerül sor.  A gyulladásos válasz vizsgálatához megmérjük a főbb interleukinok szintjét (IL 1, 6, 10, TNF-α) és meghatározzuk a leukocyta antiszedimentációs rátát (LAR). Az egyes tirozin izoformák vesén belüli viselkedésének vizsgálatához 24 órás vizeletben mérjük a p-, m-, és o-Tyr koncentrációt. A vizsgálatainkat a PTE KK II. számú Belgyógyászati Klinikával kollaborációban kívánjuk végezni.

Társtémavezető: Dr. Loibl Csaba, egyetemi tanársegéd

Antikoaguláció és invazív aneszteziológiai beavatkozások: elmélet és valós gyakorlat

Basic life support (BLS) és Advanced life support (ALS) helyszíni és intézeti lehetőségek

A SAV életet veszélyeztető állapot. A primér inzultust túlélő betegek mortalitását olyan szekunder károsodások határozzák meg mint a vasospasmus által okozott neurológiai deficit (delayed neurological deficit=DND). Célunk az L-arginine lebomlása során keletkező metilált arginin származékok (ADMA, SDMA) szerepének vizsgálata DSA-val igazolt vasospasmusban. Betegeinket az idegsebészeti klinikán endovascularis ellátásra kerülő betegekből választjuk be.

A súlyos szepszis halálozása sajnos továbbra is magas az intenzív osztályokon.   Irodalmi adatok alapján a korai "szepszis csokor" alkalmazása a halálozás szignifikáns csökkenéséhez vezet. Ennek egyik eleme a korai széles spektrumú antibiotikus kezelés megkezdése, vagyis minél korábban fel tudjuk állítani a diagnózist annál jobb a beteg túlélési esélye. Jelenleg a diagnózis felállításában a klinikai kép mellett elsősorban a procalcitonin szint (PCT) mérése segít. A PCT azonban műtétet,  égési sérülést követően is megemelkedhet, másként viselkedhet sebészi illetve belgyógyászati betegekben. Ezért alapkutatási módszereket is alkalmazva szükség lenne olyan markert találni, mely a PCT-hez képest nagyobb szenzitivitással és specificitással rendelkezik, és előbb jelzi a szeptikus állapot kialakulását. Kis esetszámú irodalmi adatok alapján a szolúbilis CD14 egyik származékának, a presepsinnek mérése megfelelhet e kritériumoknak. Gyorsabban jelez a PCT-nél, szintje nem csak a SIRS-t és szepszist különíti el, hanem különbséget tesz a különböző súlyosságú szeptikus állapotok között is.

Társtémavezető: Dr. Vámos Zoltán, egyetemi adjunktus

A súlyos koponyasérültek, egyéb intracerebrális történések kezelése során legfontosabb feladatunk a másodlagos károsodások kialakulásának megelőzése, melyhez a megfelelő cerebrális vérátáramlás (CBF), perfúziós nyomás (CPP) és az agyszöveti oxigenáció (PbrO2) biztosítása elengedhetetlen. A korszerű terápia alapját az intracranialis nyomás- (ICP) és a CPP-vezérelt kezelés adja.
Vizsgálatunk célja  a CPP érték és a klinikai lefolyás összefüggésének vizsgálata  -  Idegsebészeti Klinika Intenzív osztályán – az említett betegcsoportban.

A kutatás célja az ITO-n kezelt betegek cirkadián diszfunkciójának és az immunrendszerre való hatásának vizsgálata.

 A betegek hasonló klinikai tüneteket mutatnak nem bakteriális eredetű SIRS esetén, mint infekció okozta szepszisben. Elkülönítésük komoly kihívást jelent és nagyon fontos a korai célzott kezelést illetően.

A vasanyagcserét szabályozó faktorok egyike az ezredfordulón azonosított hepcidin. Először mint egy, a máj által termelt, a baktériumok életciklusát gátló peptidet azonosították, ezen antimikrobiális hatása miatt kapta a nevét is.  A szérumban mind az érett, funkcióképes 25 aminosav hosszúságú hormon, mind a prohormon forma kimutatható. Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a hepcidin expresszióját a hipoxián, és a plazma vas szint változásán túl a gyulladásos folyamatok is befolyásolják, a peptid az akut fázis fehérjék közé is tartozik. Szintézisét befolyásolja az egyik legfontosabb gyulladásos citokin, az IL-6, mely a gyulladásos kaszkád beindításában játszik szerepet.

Prospektív tanulmányunkkal olyan markereket keresünk, melynek szenzitivítása magas és specifikusan jelzik a súlyos bakterémiás fertőzést és a gyulladásos folyamat lezajlását. Ezek közé tartozna a szérum és vizelet prohepcidin, hepcidin szint meghatározása a szokásos markerek (CRP, PCT) mellett.

Társtémavezető: Dr. Ezer Erzsébet, klinikai főorvos

Endovascularis ellátás kapcsán jelentkező neurologiai tünetegyüttesek gyakorisága és megoszlása osztályunkon az elmúlt három évben

A súlyos szepszis halálozása sajnos továbbra is magas az intenzív osztályokon.   Irodalmi adatok alapján a korai "szepszis csokor" alkalmazása a halálozás szignifikáns csökkenéséhez vezet. Ennek egyik eleme a korai széles spektrumú antibiotikus kezelés megkezdése, vagyis minél korábban fel tudjuk állítani a diagnózist annál jobb a beteg túlélési esélye. Jelenleg a diagnózis felállításában a klinikai kép mellett elsősorban a procalcitonin szint (PCT) mérése segít. A PCT azonban műtétet, égési sérülést követően is megemelkedhet, másként viselkedhet sebészi illetve belgyógyászati betegekben. Ezért alapkutatási módszereket is alkalmazva szükség lenne olyan markert találni, mely a PCT-hez képest nagyobb szenzitivitással és specificitással rendelkezik, és előbb jelzi a szeptikus állapot kialakulását. Az orto- és metatirozin a vesében OH csoportokkal való reakció során keletkezik. Így a gyulladásos állapotot kísérő oxidatív stressz révén hasznos lehet a gyulladásos folyamatok kimutatásában.

A LAR egy egyszerű és alacsony költséggel meghatározható marker. Szeptikus betegekben kiterjedten vizsgálták, azonban mindezidáig nincs adat a kinetikájára szisztémás gyulladásos reakcióban (SIRS) szenvedő betegekben. Vizsgálatunk során választ keresünk arra a kérdésre, hogy a LAR alkalmas lehet-e a SIRS és szepszis elkülönítésére, mely égett polytraumatizált betegeknél igen nagy probléma.

Társtémavezető: Dr. Tóth Krisztina, egyetemi tanársegéd

A tanulmány célja: A császármetszések anesztéziájának összehasonlító vizsgálata regionális és általános érzéstelenítést követően a műtét utáni stressz és gyulladásos válaszra.

A tanulmány típusa: Prospektiv, leíró klinikai tanulmány

Társtémavezető: Dr. Tóth Krisztina, egyetemi tanársegéd

Bevezetés: Az endometriózis miatt végzett laparaszkópos műtétek egyre radikálisabb beavatkozásokká váltak, melyek gyakran hólyag, valamint vastagbél reszekcióval történnek. Az eddig alkalmazott tradiconális fájdalomcsillapítások mellet előtérbe került az epidurális analgézia valamint a műtéti terület lokális infiltrációja helyi érzéstelenítőkkel. A műtéti beavatkozás szisztémás gyulladásos reakciót indít el. A gyulladásos válasz egyik legismertebb markere a ptokalcitonin (PCT). Értéke emelkedik bakteriális fertőzéseskor valamint műtét után is. Műtét után a proinflammorikus citokinek (IL-1, Il-6, Tumor Nekrózis Faktor) emelkedése tapasztalható, mely szintén összefügg a műtéti stressz. A sebészi trauma hatására kialakuló stressz reakció emelkedett ACTH és cortizol termeléssel jár, mely mellett Satoshi és munkatársai daganat miatt májreszekción átesett betegeknél a cortizol szinttel párhuzamos a Makrofág Inhibitor Faktor (MIF) emelkedést találták.

A tanulmány célja: A műtéti stressz, valamint az epidurális és lokálanesztetikum alkalmazásának összehasonlítása laparaszkópiát követően.

A tanulmány típusa: Prospektiv, randomizált klinikai tanulmány

Társtémavezető: Dr. Tóth Krisztina, egyetemi tanársegéd

Bevezetés: A műtét után kialakuló szisztémás stressz, számos biológiai rendszerre van hatása, mint az autoimmun rendszer, a központi idegrendszer, valamint az endokrin rendszer (1). A stressz válasz mértékét többek közt meghatározza a műtéti beavatkozás, az alkalmazott aneszteziológiai technika, valamint a posztoperatív fájdalomcsillapítás.  A nőgyógyászati műtéteknél egyre inkább előtérbe kerülnek a laparaszkópos műtéti eljárások, mely a betegnek kiesebb műtéti megterhelést jelentenek. A műtéti beavatkozás szisztémás gyulladásos reakciót indít el. A gyulladásos válasz egyik legismertebb markere a ptokalcitonin (PCT) (3-4-5). Értéke emelkedik bakteriális fertőzéseskor valamint műtét után is. Műtét után a proinflammorikus (IL-1, Il-6, Tumor Nekrózis Faktor) emelkedése tapasztalható, mely szintén összefügg a műtéti stresszel.
A sebészi trauma hatására kialakuló stressz reakció emelkedett ACTH és cortizol termeléssel jár (6), mely mellett Satoshi és munkatársai daganat miatt májrezekción átesett betegeknél a cortizol szinttel párhuzamos a Makrofág Inhibitor Faktor (MIF) emelkedést találták (7). A fenn említett hormonok mellett vizsgálnánk a betegek kortizol és ACTH szintjét, valamint a vizelettel ürülő szteroid hormonokat is.
Mikroalbuniáról (M:Cr)  akkor beszélünk, ha a vese albuminürítése meghaladja a 20–200 mg/l-t (8). Diabéteszes betegek nefropátiáját illetően prediktív értékűnek számít. A M:Cr kialakulásában klinikai adatok szerint szerepe van az idült vagy heveny okok miatt megemelkedett vaszkuláris permeabilitásnak. Gosling és mtsai vizsgálatai szerint a M:Cr  az akut gyulladásos válaszhoz társuló megnövekedett ér permeabilitás korai jele.

A tanulmány célja: A laparatómiát illetve laparaszkópiát követő a műtét utáni stressz és gyulladásos válasz öszehasonlító vizsgálata. Prospektiv, leíró klinikai tanulmány

Társtémavezető: Dr. Hegedűs Emőke, szakorvos

A súlyos állapotú, több szervelégtelenségben szenvedő betegeknél az intravénás kontrasztanyag (KA) adása veseelégtelenséget képez okozni, illetőleg a meglévő azotaemiát komplettálhatja teljes akut uraemiává. A nefrológusok által javasolt prevenció az akut KA okozta nephropathia megelőzésére a vénás N-acetilcisztein (NAC). Nagy esetszámú vizsgálatok ezt mindeddig nem bizonyították, a NAC prevenció és annak pontos dózisa ajánlásban nem szerepel. Célunk: az ITO-n fekvő betegeknél megvizsgáljuk, hogy van-e értelme a NAC prevenciónak. Nem csak a vesefunkciókat ellenőrizzük, ha kialakul veseelégtelenséget score rendszer alapján beosztjuk azt (RIFLE, AKIN), vér és vizelet mintát veszünk NGAL és cistatin-C, TIMP-2, IGFBP-7 mérésére. Ha a súlyos, többszerv elégtelenséghez vezető betegségben a beteg elhuny, az amúgy is szükséges boncolás során a vizsgálatba bevont halottak veséjéből szövettani mintavétel és elemzés történik.  Etikai engedély folyamatban. A hallgató az intenzív osztályon végzi betegmegfigyelést, vitális és laborparaméterek begyűjtését, az adatokat feldolgozza és elemzi. A nyert eredményeken nem csak TDK, hanem egyéb szakmai kongresszuson ismerteti.

A nagy ereken végzett, nyitott érsebészeti beavatkozások a legnagyobb transzfúziós igénnyel járó műtétek közé tartoznak. A perioperatív időszakban fellépő súlyos vérzés ellátására kidolgozott ajánlások előre definiált intervenciós triggereket tartalmazó, intézeti transzfúziós protokollok, viszkoelasztikus point-of-care tesztek, utóbbi hiánya esetén a tradicionális monitorizálási vizsgálatok alkalmazását javasolják.

A kutatás célja a poszt-operatív fájdalom csillapítás minőségének és a beteg komfortnak a javítása.

Társtémavezető: Dr. Vámos Zoltán, egyetemi adjunktus

A mindennapi aneszteziológiai gyakorlatban alkalmazott minor-NSAID analgetikumok alkalmazása széles körben elterjed. Az egyes NSAID-ek trombocita aggregációra kifejtett hatását már vizsgálták, a kísérletek főként diclofenac-kal, ibuprofennel (nem specifikus COX gátlók) és metamizollal (algopyrinnel) történtek.  Azonban az, hogy ezen NSAID tct aggregáció gátló hatása milyen gyorsan és milyen mértékben érvényesül, ez idáig nem kellőképpen ismert.
Az irodalomban talált ellentmondásos adatok és előzetes in vitro kísérletek alapján feltételezhető, hogy mind a metamizol, mind pedig a paracetamol intravénás alkalmazása a trombocita aggregációra kifejtett hatása révén befolyásolhatja a perioperatív vérzési időt.
Az optikai aggregometria segítségével egyszerűen, gyorsan és olcsón kiszűrhetővé válik azon betegcsoport, akiknél perioperatív komplikáció lehetősége fennállhat.

Az akut stroke után jelentkező immondepresszió Janus arca mutatkozik meg abban, hogy egyfelől csökkenti a központi idegrendszeri sérülés során exponálódott antigénekkel szembeni reakciót, másfelől csökken a szervezet védekezése a szisztémás fertőzések ellen.  Előtanulmányunkban egy immunnutriens aminosav, az L-arginine és az SDMA szérum szintje között szignifikáns negatív korrelációt találtunk a túélőkben. A nem túlélőkben viszont pozitív a korreláció! Az L-arginin szérum szintjét a bevitel mellett, a két metabolizáló enzim (iNOS és arginase) aktivitása határozza meg, melyek termelődése gyulladásos válaszreakcióban fokozódik. Tanulmányunkban azt a kérdést fogjuk vizsgálni, hogyan mobilizálnuk L-arginint a túlélőek és bennük miért alacsonyabb az SDMA, ami egyébként a cardiovascularis mortalitás markere.

Nagy hasi-illetve mellkasi műtétek után a post-operatív kognitív diszfunkció (POCD) incidenciája elérheti az 50%-ot is. A betegek ennél kisebb hányadában súlyosabb zavartság, delirium szindróma (DS) is kialakul. A jelenség hátterében zajló folyamatokat (hemodinamika, szervperfúzió, immunológiai aspektusok) vizsgáljuk illetve prediktív markereket keresünk.

Társtémavezető: Dr. Csontos Csaba, egyetemi docens

A politrauma  olyan  sérülés  kombinációt  jelent,  mely  során  az  egyes  sérülések következményei  hatványozódnak  –  pl.:  sokk állapot,  SIRS,  DIC fejlődik  ki  – illetve  a sérülések jellege lehetetlenné teszi minden egyes sérülés megfelelő időben történő ellátását. A több sérülés okozta szindróma  távoli szisztémás  reakciót  indít  be, melynek  kapcsán  a priméren nem sérült szervek is károsodhatnak (MOF/MODS). A politrauma okozta sérülések előfordulása világszerte nő, intenzív terápiás ellátása a balesetet követő órákban kezdődik. Az égés betegség nem csak a  kültakaró,  illetve  az alatta  elhelyezkedő szervek anatómiai károsodásával jár, hanem ez egész szervezetet érintő súlyos traumáról van szó. Ez többek között  a  neuroendokrin  rendszer felborulásával,  fokozott katabolizmussal, hipoproteinémiával, és az immunrendszer csökkent funkciójával társull. Ezen kórképek a mai napig komoly kihívást jelentenek a beteg, illetve az ellátásban résztvevőszakmák (baleseti  sebészet,  égéssebészet,  intenzív terápia,  stb.)  számára. 

Társtémavezető: Dr. Woth Gábor László, egyetemi adjunktus

A növekvő számú szeptikus beteg az intenzív osztályok számára legnagyobb kihívás. Ismert, hogy a gyulladásos folyamatokban a szervezet prooxidáns és antioxidáns kapacitásának egyensúlya felbomlik, az antioxidáns kapacitás kimerül, az inflammatórikus cytokinek szintje megemelkedik.  Kérdés azonban, hogy mennyiségi változásuk az egyes szervelégtelenséggel, az infekciót kiváltó kórokozó típusával (G-neg, G-poz baktérium, bomba, vírus) összefüggésbe hozható-e, változásuk képes-e előre megjósolni a szervelégtelenségek felléptét. Etikai engedéllyel humán vérmintából mérnénk a pro-oxidáns markerek: MDA, MPO, ROS, az endogén antioxidánsok: GSH, PSH, SOD, kataláz, leukocyta adhesios molekulák, LPS receptor: CD14, és a leukocyta activációs marker: CD97 szintjét.  Vizsgálnánk a metallo-matrix proteinek (MMP) és azok inhibitoraiknak (TIMP) változását is.

Társtémavezető: Dr. Mérei Ákos, szakorvos

Érsebészeti műtétek során a meglévő alapbetegség miatt fennálló acut vagy chronicus szöveti hypoperfúzió káros hatása mellett hypo-, aperfúzióval jár az operáció során végzett érszakasz kirekesztése. A csökkent szöveti perfúzió következtében kialakuló szövet- és sejtkárosodás mértékét az ischaemia foka és ideje mellett, a sejtek eltérő hypoxiatűrő képessége és az extracellularis környezet is befolyásolja.  A perfúzió megszűnésekor kialakult hypo-, anoxiás periódus után a keringés helyreállításával a szövetek, szervek perfuziója visszatér (reperfúzió, „re-flow” állapot), mely során komplex gyulladásos folyamatokkal járó állapot alakul ki. A „Revascularizációs érsebészeti műtétek” címmel meghirdetett kutatási témánkban vizsgáljuk a carotis endarterektómiák során mérhető pro-oxidáns markerek, az endogén antioxidánsok, citokinek és a szöveti mátrix metalloproteinek valamint azok inhibitorainak szintjében bekövetkezett változást. Ehhez a betegcsoporthoz összhasonlításként 25-50 sebészi beavatkozás nélküli, endovascularis carotis stent behelyezéssel kezelt betegek választunk be etikai engedéllyel. A két vizsgált csoport összehasonlítását tervezzük, hogy megtudjuk a fenti reperfúziós és gyulladásos válaszreakciókban mutatkozik-e különbség. Adatgyűjtés helyszíne: PTE KK Idegsebészeti Klinika. A hallgató feladata: aktív részvétel az endovascularis beavatkozások alatt, a beteg adatainak, vérmintáinak begyűjtése, előkészítése, az adatok statisztikai elemzése. 

Társtémavezető: Dr. Nagy Bálint, egyetemi adjunktus

A sebészeti beavatkozás során a szöveti perfúzió helyreállását követő mechanizmusok gyulladásos válaszreakcióhoz vezetnek, mely mediátorok felszabadulásával, az extracelluláris mátrix átépülésével, akár a sejtek halálával járhatnak. Az ischemiás/reperfúziós károsodás mértéke jelentősen befolyásolja a betegeknél kialakuló szövődményeket. Leukocyta aktiváció, oxigén szabadgyökök (ROS) képződés, cytoskeleton károsodás, apoptozis, makrofág aktiváció és további citokin, kemokin (TNF-alfa; IL-1beta; MIP-2) felszabadulás jön létre.  A késői fázisban adhéziós molekulák hatására a kapilláris permeabilitás fokozódik, a leukocyták kitapadnak, a thrombocyták aktiválódnak és oedema, mikrocirculatiós zavar alakul ki. Carotis- és aorta műtétek (aorto-bifemoralis bypass, aorta stentgraft beültetés) kapcsán vizsgálnánk a pro-oxidáns markerek, az endogén antioxidánsok, citokinek és a szöveti mátrix metalloproteinek valamint azok inhibitorainak szintjében bekövetkezett változásokat. A munka beteg közeli és műtői tevékenységet is jelentene a hallgató számára.  

A súlyos, intenzív osztályon kezelt szepszis jól definiált szervelégtelenségekkel jár, ezek a tudatzavar, a légzési-, vese-, vérképző rendszeri-, máj-, és végül a haemodinamikai elégtelenség, vagyis a szeptikus shock. Igen gyakori a szeptikus állapotokban kialakuló ritmuszavar, kifejezetten a pitvarfibrillációs tachyarrhythmia, mely sokszor makacs és terápia rezisztent, súlyosbítja a haemodinamikai állapotot. Retro- és prospektiv analízissel vizsgálnánk az előfordulás gyakoriságát. Keressük a hajlamosító tényezőket, a szokásos (fvs, CRP, PCT, fibrinogén, laktát stb) és kiegészítő laborvizsgálatokkal (adrenomedullin, troponin, natriuretikus peptid stb.) valamint invazív haemodimamikai mérések adatainak elemzésével (PiCCO monitor segítségével cardiac index, contractilitási index, cardiac function index, globalis végdiastoles volumen, intrathoracalis vérvolumen stb.) keresnénk arra a választ, hogy pontosan milyen patológiai folyamat magyarázhatja felléptét. A TDK tevékenység betegágy melletti adat és mintagyűjtést is jelentene.

A scoliosis műtétek anesztéziájának vezetése , a kontrollált hypotensio fenntartása , a beteg homeostasisának  megőrzése különösen nagy kihívást jelent. Vizsgálatunkban a műtétre kerülő betegek szervezetében lezajló élettani folyamatokat vizsgáljuk a műtéti időszak és a korai posztopertív időszak alatt.

Társtémavezető: Dr. Nagy Judit, egyetemi adjunktus

A súlyos szeptikus betegek nagy hányada gépi lélegeztetésre szorul, melynek elengedhetetlen feltétele a beteg megfelelő szedálása. Az általánosan elfogadott módszer a propofol perfúzorban történő adagolása, mely az artériás vérnyomást jelentősen csökkentheti, így szükségessé válhat vazopresszor adása, illetve növelni kell katecholaminok mennyiségét, melynek számos negatív mellékhatása lehet a szívre és a perifériás keringésre.  Az elsőként adandó noradrenalin vazokonstriktor hatása ronthatja a splanchnicus keringést, a sebészi bél- vagy egyéb varratok gyógyulását. A sevoflurane-ról bizonyított, hogy elhanyagolható a negatív inotróp effektusa, kevésbé jellemző alkalmazása során vérnyomáscsökkenés. Szeptikus betegeink egyik csoportja propofolt, másik az AnaConDa adagoló műszer segítségével sevoflurane-t kap gázmonitorral kontrollált módon. Prospektiv analízisünkben a hallgató gyűjti és elemzi a betegek laborparamétereit, gépi lélegeztetési és vitális paramétereit, a betegágy mellett részt vehet a gyógyító munka aktív megfigyelésében. Az alvásmélységet BIS (Bispektrál Index) monitorral mérjük, az optimális folyadéktöltés, a folyamatos percérfogat, szívindex, a perifériás érellenállás mérésére invazív haemodinamikai monitorozást végzünk, és a mérések adatait használjuk (PiCCO monitorozás) alacsony esetszámú előtanulmányunkban. A két csoport adatait összevetjük, hogy igazoljuk feltételezésünket, mely szerint előnyösebb a sevoflurane szedálás a gépi lélegeztetéshez.

A kutatás célja az akut ischaemiás stroke kialakulásában és lefolyásában szerepet játszó immun tényezők vizsgálata.

A súlyos koponya - és agysérültek száma és halálozási aránya a nemzetközi irodalmi adatok alapján - köszönhetően a közlekedési és munkabiztonsági szabályok szigorításának - lassú csökkenést mutat. Ellátásuk valamint a megfelelő funkcionális kimenetel biztosítása továbbra is nagy kihívás elé állítja az őket kezelő orvos-teamet. Az intenzív osztályunk mortalitása megközelíti az irodalomban közölt adatokat, azonban 3-6 hónapon belül meghaltak száma nagyon magas, a külföldi adatok 3x.

Vizsgálatunk célja egy pontos adatfelmérés a pécsi régióban, valamint egy összehangolt országos vizsgálat megszervezése.
 

Sürgősség a sürgősségi ellátásban

Társtémavezető: Dr. Toldi János, egyetemi tanársegéd

Szeptikus betegeknél jól ismert a mellékvesekéreg kimerülése, amit szteroid szubsztitucóval gyógyítunk. A terápia elkezdésének ideje pontosan nem ismert, általában az inotrop terápia emelésekor kezdjük el. Célunk a MIF szerepének szepszisben való vizsgálata, koncentrációjának szintje korrelál-e a betegség végkimenetére. A vizelettel ürített szteroidok összefüggésbe hozhatóak-e a mellékvesekéreg kimerülésével, és az exogén szubsztizució hatással van e rá. Megfigyelnénk a vizelettel ürített szteroid hormonokat, amit a proinflammatorikus citokinek (pl.IL-1, IL-6, TNF-α), valamint akut fázis fehérjék (procalcitonin,C-reaktív protein) ill. mikroalbuminuria szintjének mérésével egészítenénk ki. A sepsis hatására kialakuló terhelés nem csak az ismert stressz reakciókat válthatja ki, a MIF-et, mint a sepsis potenciális markerét vizsgálnánk. A munka beteg közeli, intenzív osztályos tevékenységet jelentene a hallgató számára.

Társtémavezető: Dr. Woth Gábor László, egyetemi adjunktus

Vizsgálatunkban légútbiztosításban járatlan orvostanhallgatók segítségével arra keressük a választ, hogy újraélesztési szituációban mely eszközzel tudnak a leggyorsabban, szövődmény mentesen védett légutat biztosítani, ezzel növelve az újraélesztési kísérletek sikerét. A vizsgálatban lehetőség van több videolaryngoscop és a direkt laryngoscopia gyakorlására.
A MediSkillsLab „steril” környezete mellett a klinikumban is teszteljük az eszközöket, így lehetőség van az aneszteziológiai és intenzív terápiás szakma közelebbi megismerésére is.