Orvosi Képalkotó Klinika

Szakdolgozati témák

1. CT vizsgálatok jelentősége TAVI beavatkozások tervezésében, kivitelezésében

Témavezető: Dr. Szukits Sándor

Társ témavezetők: Dr. Várady Edit (Radiológiai Klinika), Dr. Pintér Tünde (PTE Szívgyógyászati Klinika)

TAVI (trans aortic valve implantation) beavatkozások megtervezésében az egyik és sok tekintetben leginformatívabb vizsgálati eredményt a CT angiográfiás vizsgálat szolgáltatja. A témában áttekintésre kerülnek a CT angiográfiás vizsgálatok vizsgálati technikái. Lehetőség nyílik a TAVI tervezéshez szükséges rekonstrukciók megismerésére és mérések végzésére.

2. Nem atheroscleroticus eredetű coronaria eltérések CT vizsgálata

Témavezető: Dr. Várady Edit

Társ témavezető: Dr. Szukits Sándor (Radiológiai Klinika)

A témán belül a Klinika képi és leletanyagában vizsgáljuk a coronariák eredési, lefutási anomáliák egyes fajtáinak gyakoriságát és jelentőségét. Lehetőség van az egyes, kiválasztott csoportokon belüli további képi analízis végzésére, esetleges következményes morfológiai vagy funkcionális eltérések felfedésére.

3. Bal kamra funkció vizsgálata DSCT CT készülékkel

Témavezető: Dr. Szukits Sándor

Társ témavezető: Dr. Várady Edit (Radiológiai Klinika)

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik a bal kamra funkció megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes, bal kamra funkciót rontó szívbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

4. Billentyűbetegségek CT vizsgálata

Témavezető: Dr. Szukits Sándor

Társ témavezető: Dr. Várady Edit (Radiológiai Klinika)

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik egyes billentyűk morfológiai és részben funkcionális megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes billentyűbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

5. CT vizsgálat szerepe a CAD rizkóbecslésben

Témavezető: Dr. Várady Edit

Társ témavezető: Dr. Szukits Sándor (Radiológiai Klinika), Dr. Gaszner Balázs (PTE Szívgyógyászati Klinika), Dr. Bódis Beáta (PTE 1.Sz. Belgyógyászati Klinika)

A szív CT vizsgálatok során több olyan információt, adatot nyerhetünk, ami módosíthatja a beteg cardiovasculáris rizikó besorolását. A témán belül lehetőség nyílik e paraméterek megismerésére, mérésére, társklinikákkal együtt működve bizonyos betegcsoportokon belüli szerepük feldolgozására.

6. Percutan epeúti beavatkozások

Téma vezető: Dr. Rostás Tamás

Az epeúti elzáródások mintegy kétharmada malignus betegség következménye, az esetek jelentős része napjainkban is inoperabilis. Az endoszkópos megoldások sikertelensége esetén az egyetlen lehetőség a percutan beavatkozás. Kis megterheléssel, helyi érzéstelenítésben állítható helyre az epe elfolyás, a beteg állapotának javulása után pedig végleges megoldásként stent beültetés végezhető. A kombinált intervenciós radiológiai és onkoterápiás kezelési módszerek pedig jelentősen javítják a túlélést és az életminőséget. A kezelések, interdiszciplinális szemlélet megismerése mellett betegfeldolgozás végezhető.

7. A fiatalok körében népszerű élvezeti cikkek vasculáris hatásának elemzése az e-tracking módszerrel

Témavezető: Dr. Battyáni István

Közismert, hogy egyes élvezeti cikkek (kávé, energia ital, dohányáruk…) vasculáris hatással rendelkeznek. Az ultrahangos e-tracking módszerrel ezen hatást szeretnénk elemezni. Egészséges, fiatal, önkéntes hallgatók beválogatásával, különböző szerek elfogyasztása után mérjük az érfal rigiditásának változásait. Célunk, hogy egy rizikóbecslést tudjunk felállítani a különböző élvezeti cikkek hosszú távú használatának az atherosclerosis kialakulására gyakorolt hatásáról. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

8. Fizikai tréning érrendszerre gyakorolt hatásának elemzése e-tracking módszerrel

Témavezető: Dr. Battyáni István

Az ultrahangos e-tracking módszerrel ma már mérni tudjuk az érfal rugalmasságának változásait. Munkánk során olyan betegeket válogatunk be, akik magas cardiovascularis rizikóval rendelkeznek, azonban még nem volt cardiovascularis történésük. Feltételezésünk szerint, a fizikai tréning hatására a nagyobb ejectios fractio megterhelheti az amúgy is károsodott vagy már teljesen rigid érfalat. Célunk annak a betegcsoportnak a kiszűrése, amelynek nem feltétlenül ajánlott a megnövelt fizikai aktivitás az érrendszer állapotának szempontjából. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

9. Az ultrahang kontrasztanyagos vizsgálat értéke az alsó végtagi vénás betegségekben

Témavezető: Dr. Battyáni István

Társ témavezető: Dr. Nemes Katalin (Radiológiai Klinika)

A kontrasztanyagos ultrahanggal végzett mélyvéna vizsgálatokról ez idáig kevés tudományos közlemény született. Az alsóvégtag mélyvénáinak ezen képalkotó eljárással történő vizsgálatához egy új módszert szeretnénk kidolgozni. A vizsgálati alanyok normál mélyvénás, visszeres, de normál mélyvénás, valamint mélyvénás  trombózison átesett és egyéb vénás insuficientiaval rendelkező betegek lesznek. Munkánk során szeretnénk meghatározni a mélyvénák láthatóságát, a mélyvénás trombózis vizualizálhatóságát és specifikus jeleit ultrahangos kontrasztanyaggal. Mérni szeretnénk a különböző vénás telődési dinamikákat, a recurrens vénák billentyűfunkcióit. Későbbiekben szeretnénk eredményeinket összehasonlítani az egyes betegek phlebographiajaval, valamint a nemzetközi besorolásokkal. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

10. Intrapulmonalis gócok CT vizsgálata

Témavezető: Dr. Faluhelyi Nándor

A mindennapi rutin során különböző indikációkkal elvégzett számos mellkasi CT vizsgálat során gyakran mellékleletként felfedezett 3 cm-nél kisebb gócok sokszor nem karakterizálhatóak. Különösen igaz ez a 8 mm-nél kisebb „nodulusokra”. Munkánk során a különböző méretű és morphológiájú gócok nemzetközi ajánlások szerinti beosztását, felfedezésük esetén szükséges diagnosztikus lépések, algoritmusok összefoglalását, napi munkába történő átültetését tervezzük elvégezni. Továbbá a korábban elvégzett vizsgálatok, és az eddigi algoritmusok alkalmazásának eredményességének ellenőrzését is tervezzük. A diagnosztikus lépések és kontrollok megfelelő megtervezése és alkalmazása nem csak a felesleges vizsgálatok számának csökkentését, de az intrpulmonalis malignitás korai felismerését is elősegítheti.

11. A konstipáció funkcionális radiológiai vizsgálata

Témavezető: Dr. Faluhelyi Nándor

Az elhúzódó konstipáció miatt orvoshoz forduló betegek életminőségét jelentősen rontó kórképek kivizsgálása és kezelése komplex szemléletet és speciális vizsgálatokat igényel. A tükrözések és hasi ultrahang/CT vizsgálatok mellett a vastagbelek funkciójának tranzit vizsgálattal és defekogáfiával való megítélése is szükséges. Munkánk során a klinikánkon működő funkcionális vizsgálatok módszertani optimalizálását, a korábbi vizsgálati eredmények elemzését tervezzük. Továbbá egy új, interdiszciplinális munkacsoport felállításában és működtetésében is részt veszünk.

12. Automatikus képkiértékelő algoritmusok fejlesztése neurotraumatológiában

Témavezető: Dr. Tóth Arnold
 
E téma az informatika és a radiológia határterületén helyezkedik el. A koponyatraumák megítélésére szolgáló CT és MR módszerek, ill. a számítástechnika fejlődése révén, mára a hagyományos radiológiai leírás-véleményezés kiegészítéseként a képi információ kvantitatív megítélését szolgáló algoritmusok is egyre nagyobb szerephez jutnak. E módszerek segíthetik a szabad szemmel nem-, vagy nehezen megítélhető eltérések kimutatását-mérését, vagy a látható eltérések objektív-kvantitatív módon való kifejezését. Az így kapott "trauma-paraméterek" a klinikai mutatókkal jól összevethetők, így felmérhető a diagnosztikában és a prognosztikában lehetséges szerepük. A célunk tehát egy olyan számítógépes program fejlesztése, mely a koponyatraumával összefüggésbe hozható CT és MR képi eltérések felismerése és mérése révén segíti, pontosítja a trauma súlyosságának és prognózisának megítélését.
 

13. Kontrasztanyagos ultrahang értéke a komplex vesecysták megítélésében

Témavezető: Dr. Farkas Péter István

A vesecysták előfordulása igen magas, melyek többsége azonban érdemi konzekvenciával nem jár, legtöbbször más irányba végzett képalkotó vizsgálatok mellékleletei. A komplex cysták hátterében azonban gyakran felmerül malignitás gyanúja, melyek pontos megítélésén műtéti beavatkozás dől el. A komplex vesecysták karakterizálására napjainkban a CT és MR vizsgálat mellett a kontrasztanyagos ultrahang vizsgálat elfogadott. A témán belül lehetőség nyílik kontrasztanyagos ultrahang megismerésére, előnyeinek és hátrányainak megismerésére a CT és MR vizsgálattal szemben, melynek megítélését betegadatok, klinikai esetek feldolgozása segíti
 

14. Neurointervenciót követő post-thrombectomiás szövődmények differenciáldiagnosztikája

Témavezető: Dr. Gáspár Tamás
Társtémavezető: Dr. Tóth Arnold (PTE KK Radiológiai Klinika)
A post-thrombectomiás szövődmények megítélése jelenleg rutinszerűen natív CT vizsgálattal történik, ám alternatív képalkotó módszerként felmerül az MR is mint választható modalitás, különös tekintettel a T2* súlyozott mérésekre (T2*, SWI). Kutatásunk során vizsgáljuk, milyen szenzitivitással és specificitással különíthetők el egymástól az egyes post-thrombectomiás szövődmények MR képalkotás során, továbbá sugárvédelmi szempontokat figyelembe véve igyekszünk meghatározni azon betegcsoportokat, illetve intracraniális lokalizációkat ahol az MR mérés érzékenyebb, vagy azonos pontosságú a CT vizsgálattal, így kiválthatja azt a klinikai gyakorlatban.