Klinikai Központ Reumatológiai és Immunológiai Klinika

Kutatás

Dr. Minier Tünde: 4F Biotech

A szisztémás sclerosis (SSc) a bőrt, a gastrointestinalis traktust, vesét, tüdőt és szívet érintő komplex pathomechanizmusú, egész életen át tartó megbetegedés, melynek fő pathogenetikus jellemzői a vasculopathia, a gyulladás és a progrediáló fibrosis.

Vizsgálatunk egy pilot vizsgálat, melynek célja az endotheliális sejtekből származó szuborganellumk biokémiai és molekuláris összetételének vizsgálata különböző betegcsoportok (SSc, primaer Raynaud szindrómás) és egészséges egyének plazma mintájából.

A vizsgálat célja:

•             a microvascularis eredetű sejtorganellum alatti egységek (szuborganellumok) kvalitatív és kvantitatív különbségeinek meghatározása szisztémás sclerosisos betegek vérmintáiban összehasonlítva primaer Raynaud szindrómás és egészséges kontroll egyének vérmintáival

•             az endothelialis sejtekből származó szuborganellumok szintjének összevetése a főbb klinikai tünetekkel

Dr. Nagy Gabriella: Kapillármikroszkópia

A kapillármikroszkópia egy egyszerű, noninvazív módszer a mikrovaszkuláris károsodás kimutatására. Ismert tény, hogy szisztémás szklerózisban jelentős kapilláriskárosodás alakul ki, akár már a betegség kezdetén, azonban az, hogy a többi szisztémás autoimmun kórképben ez hogyan alakul még nem kellően feltérképezett. Vizsgálatunk során szeretnénk felmérni klinikánk nagyszámú gondozott betegének segítségével a különböző autoimmun betegségekre jellemző mikrovaszkuláris eltéréseket, azok összefüggéseit a Raynaud jelenséggel, overlap szindrómákkal, különböző autoantitestekkel. Hosszabb távon a kapilláris eltérések prognosztikai jelentőségét is vizsgálni tervezzük.

 

Dr. Kumánovics Gábor: GINOP-2.3.2-15-2016-00050

A vizsgálat fő célja annak vizsgálata, hogy a peptiderg szabályozás és szignalizáció hogyan vesz részt a homeosztázis, valamint nagy gyakoriságú szisztémás betegségek (pl. a reumatoid artritisz, pikkelysömör, szisztémás lupus, szkleroderma és fibromialgia) kialakulásában.

A PTE Reumatológiai és immunológiai klinikán a vállalt szakmai protokollok elkészültek, ezek kivitelezése folyamatban van (1. Betegségaktivitási indexek, lehetséges aktivitást tükröző biomarkerek, illetve klinikai paraméterek vizsgálata szisztémás sclerosisos beteganyagunkban. 2. A Krebs von den Lungen-6 fehérje szerepe szisztémás sclerosisban és más autoimmun kórképekben. 3. Az NT-proBNP fehérje szerepe szisztémás sclerosisban és más autoimmun kórképekben. 4. Limitált cután szisztémás sclerosis, diffúz cután szisztémás sclerosis és overlap szisztémás sclerosis miatt gondozott betegek klinikai jellemzőinek és biomarker profiljának összehasonlítása. 5. Mozgásszervi károsodás és betegség aktivitásának vizsgálata szisztémás sclerosisban.).

 

Dr. Kumánovics Gábor: Túlélés és belső szervi érintettség vizsgálata szisztémás autoimmun betegségekben

A kötőszöveti betegségek (CTD) esetén csaknem minden szervrendszer érintettsége megfigyelhető, csaknem mindegyik kórképben a kardiopulmonális rendszer is érintett, ami jelentősen meghatározza a betegség kimenetelét, a beteg életkilátásait. Ezen belső szervek vizsgálata sok, idő-, energia- és költségigényes eszközös vizsgálatot igényel, mely jelentősen terheli a beteget: ezeket akár évente is szükséges ellenőrizni az esetleges belszervi változások megítéléshez. Emiatt kiemelt jelentőségű az olyan non-invazív módszerek feltérképezése, melyek segíthetnek az egyes szervi érintettségek megjelenésének, esetleges progressziójának előrejelzésében (aktivitási markerek), vagy épp a romlás mértékének (károsodási markerek) meghatározásában. Ezeken belül klinikánk döntően a kapilláris mikroszkópos vizsgálatok és ezzel párhuzamosan az úgynevezett biomarkerek elemzésével foglalkozik.

 

Dr. Varjú Cecília, Dr. Gulyás Katinka: Myositises betegek túlélése és szervi tüneteinek alakulása

Klinikánkon 1996-2017 közt diagnosztizált, ill. gondozásba vett idiopathias gyulladásos myopathiás betegek kerültek beválasztásra. A betegeknél pozitív, a betegséget alátámasztó izombiopsziás lelet mellett myositis-specifikus és myositis-asszociált antitest vizsgálatok is történtek. Ezen eredmények, valamint további anamnesztikus adatok (nem, betegség kezdete, malignitás, szervi tünetek, labor, képalkotók, funkcionális tesztek) birtokában összevetjük betegeinknél az egyes myositis alcsoportok jellemző tüneteit, szervi érintettségét, prognózisát a nemzetközi adatokkal.

 

Dr. Kurucz Grácia: HECRIN kutatás

EFOP pályázat keretén belül zajló, több centrumot felölelő prospektív kutatás, melyben rheumatoid arthritissel és spondylitis ankylopoeticával gondozott betegek hosszútávú kilátásit vizsgáljuk. A vizsgálat keretében biológiai terápiával remisszióban lévő betegeknél keresünk olyan prediktor biomarkereket, mellyel a betegek hosszútávú remissziós képessége megjósolható.

 

EUSTAR:

Az Európai Scleroderma Kísérleti és Kutatócsoport (EUSTAR) célja a szisztémás szklerózis és annak kezelése tudatosságának, megértésének és kutatásának elősegítése Európában és a világ többi részén. Az EUSTAR egy nemzetközi scleroderma kutatási hálózat, amely a World Scleroderma Alapítvány égisze alatt működik. A cél a kutatási tevékenységek összehangolása és összpontosítása a szklerózisos betegek kezelésének, életminőségének és előrejelzésének javítása érdekében. Az EUSTAR csoportot 2004-ben hozták létre, kezdetben az Európai Rheumatizmus Liga (EULAR) támogatta. A fő kutatási eszköz egy multicentrikus online adatbázis, amely lehetővé teszi prospektív módon több mint 15 000 scleroderma-páciens követését több mint 200 nemzetközi központban. Minden beteg évente tervezett orvosi célú látogatását rögzítik, hosszanti megfigyelési adatokkal. Bármely közreműködő csapat benyújthat kutatási projektet, és hozzáférhet az adott jóváhagyott projekt teljes adatbázisához.

Klinikánk megalakulása óta részt vesz az EUSTAR munkájában. 200 beteg klinikai adatait küldjük el az adatbázisba.