Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár

A PÉCSI EGYETEMI GYÓGYSZERTÁR TÖRTÉNETE

KÖZÉPKOR: AZ ELSŐ MAGYAR EGYETEM

Nagy Lajos király egyik kancellárja, a pécsi Vilmos püspök (1360-1373) közbenjárására 1367-ben alapították az első magyar egyetemet Pécsett. (1)
Az egyetem akkori értelemben nem volt universitas, mivel az alapítást jóváhagyó pápai bulla a teológia oktatását Pécsen nem engedélyezte, az elnevezése Studium Generale volt.
Korabeli leírások szerint az egykori pécsi egyetemen - ha igaznak fogadjuk el a leírások számadatait - az összes hallgatói létszám a XV. század körül meghaladta a 800 főt.
A középkori pécsi egyetem története a török hódoltsággal véget ért.

ÚJKOR: XX. SZÁZAD

Trianon után a Monarchia felbomlásával a pozsonyi, valamint a kolozsvári egyetemet Budapestre menekítették, majd részben Szegedre, részben Pécsre. (Pécs városának 1921. augusztus 22-i, szerb megszállás alóli felszabadulása után.) (2)
Az egyetem orvosi kara Pozsonyból Budapesten át 1923. nyarán került Pécsre prof. Dr. Pekár Mihály dékán vezetésével. Az egyetem és a város vezetése belátta, hogy az egyetem intézeteinek egészségügyi anyagokkal való ellátása külső forrásból nem gazdaságos, szükséges egy házi – egyetemi – gyógyszertár felállítása. (3)
A gyógyszertár létrehozásával Dr. Siegler János egyetemi adjunktust bízták meg, helyettese pedig Dr. Bari Zsigmond lett.
A Városi Kórház területén 1930. április elsejével nyílt meg a Pécsi Tudományegyetem gyógyszertára.
Az egyetem klinikáin akkor 882 ágy volt. A felszerelés és a könyvtár még nem volt teljes, de „…e téren tekintettel kell lennünk a mai nehéz gazdasági helyzetre, továbbá arra, hogy a pécsi Egyetemi Gyógyszertárat a klinikák gyógyszerátalánya terhére engedélyezte a kultuszminiszter…” (4) (A későbbiekben jelszó lett az, hogy „a mai nehéz gazdasági helyzet”, s a gyógyszertár fejlesztése mindig utolsó helyre került.)
A gyógyszertár a gyógyszerészet minden ágát művelte. Ezek jelentették azokat az alapokat, amelyekre a további években építeni lehetett.
Mivel a gyógyszertár kereteit az ellátás volumene az ötvenes évekre kinőtte, már Bari Dr. idejében felmerült – az egyetem új központi épületének kialakítása előtt a volt katonai iskolában – a gyógyszertár ottani elhelyezése, amire tervet nyújtott be.
Változást jelentett az egyetem szervezetében, hogy – a 27/1951 (I. 28.) M.T. rendelet értelmében – 1951 február elsejétől az orvostudományi karok kiváltak, és önálló egyetemekként működtek tovább. (A 2000. évi újabb egyesítésig.)
Dr. Bari Zsigmondot nyugdíjba küldték, utóda Dr. Horváth Dezső lett, aki 1962-től 1970-ig állt a gyógyszertár élén, amíg az Országos Munkaegészségügyi Intézet toxikológiai osztályára nem került.
1971-ben Dr. Dávid M. Ferenc nyerte el a főgyógyszerészi megbízást.
A 400 ágyas klinikai tömb felépítésével bővült az ágyszám, így a gyógyszerekre, infúziókra vonatkozó klinikai igények tetemesen megnövekedtek, ezek mellett 1972-ben az Urológiai Klinikán belül kialakították a regionális feladatokat is ellátó művese, - vagy dializáló osztályt, melynek folyamatosan nőtt a dializáló oldat, - és vegyszerigénye. A gyógyszertár szervezeti felépítését ennek megfelelően meg kellett változtatni: Elhelyezésre került az infúziós technológia, valamint megvalósíthatóvá vált a rendszeres, gyógyszerkönyv előírásain alapuló gyógyszerellenőrzés.
Sajnos, az üres állások betöltésében az akkori Gyógyszertári Központ nem segített, csak egy frissen diplomázott került az Egyetemi Gyógyszertárba. (Tudni kell, hogy akkor komoly szankciókkal sújtották a fiatalok munkahelyváltoztatását.)
A megnövekedett gyógyszermennyiség expediálásához szükséges csomagolóanyagok tárolása rendkívüli gondot jelentett, a város hét különböző pontján (!) kaptak erre lehetőséget. Az akkori – nem is olyan régi – viszonyokra jellemző, hogy negyed, fél, vagy egész éves mennyiséget kellett beszerezni akár üvegből, akár infúziós palackból, gumidugóból – már ha az ellátó (egyeduralkodó) cég egyáltalán szállított…
1976-ban a HUMAN Intézet által bevezetett DIN üvegeket és Sartorius membránszűrő-készletet kezdett használni a gyógyszertár. A kettő együtt minőségi ugrást jelentett az infúziós technológiában.
A 70-es évek vége felé az egyetem vezetése – élén Dr. Tigyi József rektorral – programként fogadta el a még a városban maradt intézetek, köztük a gyógyszertár átköltöztetését, így megkezdődött a volt katonai iskola tiszti lakásait befogadó épület kisajátítása az említett egyetemi egységek befogadására. Az építkezés – melynek tervezésébe a gyógyszertár hathatósan belefolyhatott – több éves szünet után, 1986 elején fejeződött be.
A korábbi 580 m2 összes hasznos terület (beleértve a 400 ágyas klinikai tömbben levő részt is) helyett itt 1250 m2 hasznos területet kapott a gyógyszertár. Újdonságnak számított, hogy az alagsorban elhelyezett vízlágyítóból nyert vizet külön vezetékrendszeren lehetett a felhasználó laboratóriumokba eljuttatni.
A gyógyszertár be- illetve átköltöztetése 1986 ősze és 87 eleje között fokozatosan történt. A gyári készítmények áttelepítése után a gyógyszertár felvetette, hogy az otthagyott területen Unit-Dose gyógyszertár létesüljön. Egyben javaslatot tett a klinikai gyógyszerészi munkaterületekre. Sajnos, akkor merev elutasítás volt a válasz.
Az új épületben már kapcsolódni lehetett az orvostanhallgatók gyakorlati oktatásához, amellett, hogy államvizsgás gyógyszerészhallgatókat – még a régi épületben – és katonai kiképzésen levő gyógyszerészeket is fogadni lehetett.
Mivel a gyógyszertár elsődleges feladata a klinikák és intézetek gyógyszer, - vegyszer, - és most már kötszerellátása is, különösen említésre méltó az ezen felül végzett – gyakorlati témákat feldolgozó – tudományos és kutatómunka, aminek eredményei voltak a különböző fórumokon megtartott előadások, folyóiratokban, kiadványokban megjelent közlemények. 1971-től négy doktori disszertáció elkészítése és megvédése történt a szegedi, illetve budapesti gyógyszerészkari intézetek vezetésével.
Az asszisztensek közül is többen szaktanfolyamot végeztek. A létszám ekkor 9 gyógyszerész, 12 asszisztens 1 adminisztrátor, 4 takarító, 7 segédmunkás. A klinikai ágyak száma 1375, ezen felül vannak még az intézetek.
Dávid Dr. nyugdíjba vonulása után (1991) a következő évben Dr. Hartai István vezette a gyógyszertárat. Egy év után ő is nyugdíjba vonult. (5) (6)
A rendszerváltás idején a gyógyszertárnak is lehetősége volt a gyógyszerellátással kapcsolatos modern irányzatok ismeretében az igények megfogalmazására.
Újbóli javaslat történt az Unit Dose bevezetésére, valamint a klinikai gyógyszerészi hálózat beindítására.
1993-ban Dr. Botz Lajos nyerte el a főgyógyszerészi kinevezést. Vezetésével elindult az egyetem gyógyszerellátásának modernizálása: 1994-ben Phare-pályázaton elnyert összegből kiépült a gyógyszertár számítógépes hálózata tíz terminállal. 1997-től új, nagyobb teljesítményű program került bevezetésre, amivel részben megvalósult a cél, hogy a klinikák a hálózaton – Intranet – keresztül adhassák le rendeléseiket. (7)
1995-ben a művese-ellátás egy új épületbe, igen korszerű körülmények közé került. Ezzel a gyógyszertár igen nagy volumenű munkától mentesült. (8)
Botz Dr. korszerűsítési tevékenységéhez tartozik az egyetemi klinikák egyedi parenterális tápláló infúziókkal való ellátásának elindítása is: A gyógyszertárban 1995-ben megindulhatott a technológiailag és terápiásan is korszerű tápinfúzió-elegyek készítése, ami úttörő munka és országosan is mintaként szolgál. (9)
Korszerű klinikai gyógyszerészet klinikán dolgozó gyógyszerészek nélkül nehezen valósítható meg. Erre ráébredvén már több klinika alkalmaz – akár részmunkaidőben is – gyógyszertári szakdolgozókat. A klinikai gyógyszerellátási hálózat kiépülése nagyban segítené a szakmai munkát. Sajnos, az egészségügyi közalkalmazotti bértábla a fiatalok számára nem vonzó, a klinikai gyógyszerészi hálózat fejlesztésének a mai napig ez a legkomolyabb akadálya.
A 90-es évek első felében megindult informatikai fejlesztés napjainkra lehetővé tette nemcsak a klinikákkal való on line-kapcsolatot a gyógyszerrendelés, - és kiadás terén, hanem a kari intranet-hálózat is naponta frissül a gyógyszerek készleteivel, rendelhetőségével, árával kapcsolatban. Honlapunkat minden, az ÁOK-KK Intranet hálózatához hozzáféréssel rendelkező egyetemi dolgozó elérheti (otthoni számítógépről modemes vagy ADSL-VPN hozzáférésen keresztül is).
A gyógyszerészi létszám nyolc fő. A nyolc gyógyszerészből mindenki legalább két szakvizsgával rendelkezik. Közgazdasági szakoklevelet a főgyógyszerész és egy szakgyógyszerész mondhat magáénak.
Tizenöt asszisztens osztozik a gyógyszerészekkel a szakmai munkán, rajtuk kívül két gépkocsivezető, négy laborkisegítő, kettő adminisztratív dolgozó és öt segédmunkás teszi teljessé a létszámot.
A szakmailag képzett csapat azonban egyre kevésbé képes ellensúlyozni az elavult infúziós technológia, a gyógyszerkiszállítás, - és klinikai gyógyszerfogadás, valamint a hazai egészségügy általános állapotából adódó nehézségeket.
A két pécsi egyetem egyesítése felvetette Pécsett is a gyógyszerészképzés létrehozásának igényét. Az első pécsi gyógyszerész-évfolyam 2000. szeptemberében kezdte el tanulmányait, mintegy harminc fővel. Mivel a leendő kollégák képzéséből nekünk is ki kellett vennünk a magunk részét, ezért a gyógyszertáron belül intézet is megkezdte működését. Itt oktatói státuszban két gyógyszerész alkalmazott, két központi gyakornok és egy nappali tagozatos Ph.D. hallgató dolgozik. A hivatali munkát két ügyvivő szakértő segíti. Az Intézet szakkönyvei a PTE Klinikai Központi Gyógyszertár könyvtárában találhatóak meg, amely 25 m2 alapterületen helyezkedik el. A benne található gyógyszerész szakmai anyag 1929 óta gyűjtött. A könyvállomány mintegy 1400 kötet, a bekötött folyóiratok közel 1000 kötetet tesznek ki. A 35 féle folyóirat közül 11 külföldi (angol és német), a többi magyar nyelvű. A jelenleg is járó folyóiratok száma 9, ebből 2 külföldi. A könyvtárból elérhető szakmai információk kiegészülnek az egyetemen interneten keresztül elérhető adatbázisokkal, melyekhez a hozzáférés a könyvtárban lévő 2 terminálon keresztül történik. Az intézeti könyvtár munkanapokon 8.30 és 15.30 között látogatható. Egyéni eltérő igény egyedi egyeztetésére is nyitott az Intézet. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a szakintézeti
könyvtári szolgáltatás keretében korszerű informatikai eszközök segítségével történjen az irodalmazás. Online hozzáférhető (regisztrált tagság) a Micromedex és a Cochrane nemzetközi adatbázisban található cikkek és dokumentumok, melyek a hiteles és helytálló információ megszerzéséhez elengedhetetlen. Az Intézetben hozzáférhető a hatályos Magyar Gyógyszerkönyv, FoNo, Gyógyszerkompendium.
2003. január elsejétől a Pécsi Honvédkórház is az egyetem, pontosabban az akkori orvostudományi centrum része lett.
Az Egyetemi Gyógyszertár bemutatott története öt Magyar Gyógyszerkönyv idejét fogja át. Ez természetesen csak az újkori történetre igaz. A középkori egyetemen az orvosi és a gyógyszerészi tevékenység még nem különült el, ezért abban a korban körülírt intézeti gyógyszerészi munkáról még nem beszélhetünk, habár az akkori egyetem is rendelkezett gyógyszertárral.
Az első magyar egyetem története a török hódoltsággal véget ért, 400 év szünet következett a dél-Dunántúl-i felsőoktatásban. A XX. szd. első negyedében Pécsett újra megindult oktatás már egy másik egyetem (Buda, Pozsony) szellemi örökségének továbbvitele.
Bízunk benne, hogy az azóta elmúlt 90 év ideiglenessége kiállta az állandóság próbáját és egy későbbi kor gyógyszerészei-történészei a mi időnkre tekintenek majd úgy, mint mi a középkor első magyar egyetemére, a pécsi Studium Generale-ra.

Irodalom:
1) Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története (Lőcse, 1892)
2) Entz Géza: Huszonöt év az Erzsébet-tudományegyetemi orvostudományi kar múltjából; Pannonia (időszakos közlemény) 1. 2. szám (Pécs,. 151-161. 1943)
3) Gyógyszerészi Almanach (1929)
4) Bari Zs.: Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője 11. 507 (1935)
5) Dávid M. F. - Hajnal J. - Hartai I.: Gyógyszerészet 24. 139-144 (1980)
6) Dávid M. F.:VI. Országos Gyógyszerügyi Szervezési Konf. Pécs, 1987. 09.20-22.(előadás)
7) Botz L.: Gyógyszerészet 41. 748-752 (1997)
8) Karátson A. - Dávid M. F. - Takácsy I. - Tatai J.: Kórház és Orvostechnika 23. 118-120. (1985)
9) Szabóné Schirm Sz.: Gyógyszerészet 41. 160-164 (1997)